Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-26 / 171. szám, hétfő

1993. JÚLIUS 26. IÚJSZÔM MOZAIK AZ EMBERIESSÉG SZELLEMÉBEN A napokban ülésezik Berlinben az Európai Humanista Kongresszus, mely Keleti-nyugati párbeszéd a demokráciáról címmel, az emberi jogokkal és a humanista szellemi és erkölcsi értékekkel összefüggő kérdéseket vitatja meg. A tanácskozás így közvetlenül kapcsolódik az ENSZ nemrégi, Béesben tartott emberjogi konferenciájához. Az összejövetelen a szlovákiai Prometheus Társaság is képviselteti magát. Erről tájékoztatta olvasóinkat dr. Ladislav Hubenák történészprofesszor, a Prometheus Központi Tanácsának titkára. • Ez a költői szárnyalású elnevezés a szűkszavú sajtóhírek szerint az ateizmus szlovákiai híveit összefogó, tavaly létrejött egyesületet jelez. - Igen, a felekezetnélküliség alapján áll, de az emberek közötti megértést szorgalmazza, s az emberi jogokért harcolva a hívőket és ateistákat egyaránt megillető nemzetközi és nemzeti jogi biztosítékokért száll síkra. Távol áll tőlünk a konfrontáció, a közös értékeket tisztelő és becsülő széleskörű tolerancia szellemét valljuk. Megemlíteném, hogy egyik legtevékenyebb vidéki tagszervezetünk, jobban mondva klubunk Érsekújváron működik. • De miként kerültek a szóban forgó tágabb, össz-európai kezdeményezés hatósugarába? - Nemcsak az ateista jellegű szervezetekkel ápolunk kapcsolatokat, a népek, nemzetek és kisebbségek közötti együttműködés jegyében is keressük a külföldi partnereket. Ez irányú kiterjedt nemzetközi levelezést épp az érsekújváriak folytatnak. Egyébként a berlini kongreszszust a Nemzetközi Humanista és Etnikai Szövetség (The International Humanist and Ethical Union) hívta össze, amely a földkerekség 46 államában összesen 40 millió tagot tart nyilván, s a hozzá tartozó 70 szervezet beállítottságánál fogva a legkülönbözőbb módokon kötődik a fenti elnevezéshez. • Az ilyen jellegű közép- és kelet-európai szervezetek nyilván az újdonság erejével hatnak majd a kongresszuson. - Valóban, a kongresszus a posztkommunista országokban létrejött humanista szervezetek helyzetének az előrejelzések szerint külön figyelmet kíván szentelni. Számunkra ez roppant fontos, mert minden igyekezet ellenére nemzetközi jelenlétünk még ugyancsak a kezdeteknél tart, s azt is el kell mondanom, hogy anyagi feltételeink is meglehetősen szerények, örülünk annak, hogy Berlinben a nemzetközi kereteket és lehetőségeket érzékelve közelebbről megismerkedhetünk a magyarországi társszervezetek gazdag tapasztalataival. Magyarországról a bejelentés szerint tekintélyes küldöttség érkezik, melynek tagja a két neves irodalmár, Konrád György és Eörsi István is. S természetesen közvetlenül érdekeltek vagyunk az olyan témák megvitatásában, mint a kelet- és a nyugat-európai nacionalizmus természetrajza és a nacionalizmussal szembeni humanista ellenhatás kifejtése. Reméljük, hogy eredményes eszmecseréről számolhatunk majd be tagjainknak és az Új Szó olvasóinak is. (kiss) OSTRAVAI MAGYAROK VENDÉGE VOLTAM... A Csehországi és Morvaországi Magyarok Szövetsége két évvel ezelőtt alakult meg. Azóta, leküzdve a kezdeti nehézségeket, ám változatlanul nehéz feltételek mellett, a vezetőség azon fáradozik, hogy a Csehország területén szétszórtan élő magyarságot összefogja. Igyekezetüket már egy kis siker is koronázza. Az elmúlt év decemberében Ostraván létrehozták második alapszervezetüket Ostravai Magyar Klub néven. A Csemadok pozsonyi választmányának megbízásából 1993 júniusában az Ostravai Magyar Klubba látogattam. Mondanom sem kell, hogy a fogadtatás nagyon szívélyes és kedves volt, melyet éjszakába nyúló, hosszú beszélgetés, véget érni nem akaró eszmecsere követett. Azt tapasztaltam, hogy a szlovákiai magyarok helyzetéről nagyon tévesen, hellyel-közzel pedig egyáltalán nincsenek informálva. Beszélgetéseink folyamán a létünkkel kapcsolatos valamennyi fontos területet érintettük. Beszélgetésünk folyamán tudtam meg azt is, hogy az utolsó népszámlálás szerint Ostraván kétezer magyar nemzetiségű-anyanyelvű ember él, a város környékén pedig további két és fél ezer. A klub elnökétől, Bors Istvántól megtudtam azt is, hogy többségében munka után jöttek el Szlovákiából, de élnek itt 1947-49-ben kitelepített magyarok leszármazottai is, s olyanok, akik középiskoláikat végezték itt, vagy itt voltak katonák. A magyar klub jelenleg 25-30 állandó tagot számlál. Túlnyomó többségük értelmiségi; egyetemi tanár, mérnök, orvos. Munkájukat, melyet önkéntes alapon végeznek, nagyon nehezíti, hogy szétszórtságban élnek. Ennek ellenére sikerült a telefonkönyvek segítségével címeket szerezniük és levélben megszólítani a magyarokat. A létszám azóta gyarapodott. Dicséretes, hogy a zömében vegyes házasságokban élő magyarok gyermekei, unokái túlnyomórészt beszélnek magyarul. Nehezebb a helyzet azokban a családokban, ahol az apa magyar, mert neki kevesebb ideje jut a gyereknevelésre. Ezt próbálják majd megoldani az ún. hétvégi iskolával, a magyar nyelv oktatásával. A nagymegyeri származású Bors István elnök, fiatal kora ellenére, hallatlan erővel és akarattal rendelkezik. Műszaki ember lévén (villanytelep irányítója), cseh feleségével három gyermeket nevelve szakít időt arra, hogy a klub munkájának szervezéséből, irányításából a legtöbbet vállaljon. A gazdasági felelős szintén fiatal, egyetemi tanár - a Komárom melléki Keszegfalvárói származó Opélová, született Károlyi Marika. Ugyancsak nagy szeretettel és örömmel dolgozik. O abban a szerencsés helyzetben van, hogy cseh férje már jól ért és beszél magyarul, s maximálisan segíti feleségét ebben a tevékenységében, szorgalmasan el jár az összejövetelekre és együtt örül a sikereknek. A kudarcok ugyanúgy bántják, mint magyar társait. A vezetőség kultúrfelelőse Tánja Poljaková, aki Munkácsról származik. Nyugdíjas orvosfeleség. Kora dacára sok energiával, lelkesedéssel végzi ezt a munkát. A magyar nyelv oktatását is ő vállalta, amit abban a teremben kezdenek szeptembertől, melyet a katolikus egylet bocsátott a klub rendelkezésére ingyen. Hogy e kis helyzetkép teljes legyen, meg kell említeni azt is, hogy szeptembertől az ostravai városi könyvtár ismét helyt ad a magyar részlegnek, melyet már most megtöltöttek könyvekkel. Hál' Istennek, az ostravai magyarok igénylik és olvassák az anyanyelvű könyveket. Mit is kívánhatunk a fiatal klubnak? Vezetőinek egészséget, kitartást és bizalmat, a tagoknak, hogy a szétszórtságban élő társaikat eredményesen felkutassák és az ügynek megnyerjék. Magunknak pedig, hogy vegyünk tudomást a Csehországban élö testvéreinkről, vegyük komolyan azt a tényt, hogy egy család gyermekei vagyunk, s ha segítségre van szükségük, egyként és azonnal mozduljunk. Hiszen célunk, érdekünk ugyanaz: anyanyelvünk megőrzése, kultúránk fejlesztése, a gyökerekhez való ragaszkodás. JÉGH IZABELLA ITTHON TÚRTÉNT - 7 NAP ALATT MEČIAR EGYEDÜL SZERET KORMÁNYOZNI. Egészen vasárnap délig csak nagyon vékonyan csordogáltak a hírek a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom országos vezetőségének bártfai tanácskozásáról. Mindazonáltal a kormányzó politikai erő propagandistái gondoskodtak róla, hogy a lakosság ne unatkozzék és ne érdeklődjék a lényeges dolgok iránt. A tévénézők még meg sem emésztették a parlamenti „puccs" megkísérléséről terjesztett híreszteléseket, már be is dobták a köztudatba az újabb hírt: Ľudovít Černák, az SZNP elnöke kerek egymillió korona apanázst kért a pénzügyminisztertől. A miniszterelnök a híresztelésekkel két legyet akart ütni egy csapásra. 1. Hasonló helyzetet teremteni, mint első kormányelnökségét követően, amikor szintén „puccsot" szerveztek ellene, és amelyet követően maximálisra szökött a népszerűsége; 2. Az állítólagos pénzügyi követeléssel hitelrontást igyekszik kreálni Černák rovására, mivel tisztában van vele, hogy egy ilyen „visszaélés leleplezése" milyen reakciót vált ki a lakosság, közelebbről az SZNP-tagság körében. Nos, a Meciar-népszerűség magasra szöktetése másodszor már aligha valósul meg, Černák lejáratása azonban sikerülhet. így könnyen előfordulhat, hogy végül mégis megszületik a koalíció, de Černák nélkül, vagy legalábbis a pártelnök eddigi súlyának kiiktatásával. Abban ugyanis igaza volt annak idején, hogy „nem a miniszteri bársonyszékek után vágyakozik". Az SZNP elnöke tényleges, sőt döntő befolyásra szeretne szert tenni a legkényesebb területen, a gazdaságban, hogy megvalósíthassa elképzelését, hogy privatizáljon. Ez egyáltalán nem esik egybe Mečiar törekvéseivel, aki a koalíciós tárgyalások folyamán (noha befagyasztották a kormány bel i kinevezéseket), a privatizációs minisztériumba egyik pretoriánusát, Ivan Lexát kinevezte államtitkárrá. Annyi eddig azért kiszivárgott a bártfai tanácskozásról, hogy Mečiar minden korábbinál többet beszélt a mozgalom egységének szilárdításáról. Ez csak úgy „olvasható", hogy minden másnál nagyobb veszélynek látja a 66-ra zsugorodott DSZM-képviselői létszám további csökkenését. A miniszterelnök ezért most Černák nélkül, a pártelnök diszkreditálásával próbálja becserkészni a Szlovák Nemzeti Pártot. Tisztában van azzal, hogy az SZNP vezetésében sokan vannak, akik az iskolavagy egészségügyi miniszteri poszttal is megelégednének. Tehát Bártfán főképp arról volt szó, hogyan lehetne černáktalanítani a koalíciós partnert. A LEÉRTÉKELÉS KÖVETKEZMÉNYEI. A pénzügyi kormányzat most azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy a korona devalválására a lehető legalkalmasabb időpontban kerített sort, tehát hogy valóban bölcs kormánya van Szlovákiának. Sajnos, két héten belül kiderült, hogy az exportáló vállalatok zöme (a várakozásokkal ellentétben) nem jutott kedvezőbb helyzetbe, az importra szorulók pedig kimondottan kritikus körülmények közé kerültek, mert csak drasztikus áremelések révén tudják termékeiket forgalmazni. Ez pedig szükségszerűen a belső piaci forgalom csökkenéséhez vezet," arról már nem is beszélve, hogy ennél a kategóriánál az exportra termelés is megdrágult. Így mindent összevetve bekövetkezett az, amire sokan figyelmeztettek: a leértékelésnek csak negatív következményei lesznek. A legközvetlenebbül az érezhető, hogy még azok a termékek is megdárgultak, amelyeknek semmi közük a megdrágult importhoz. Ma már a tejgyárak is meg tudják ideologizálni, hogy miért adják a tej literjét 80-90 fillérrel drágábban. De így van ez a textilipari termékeknél, vagy a tartós fogyasztási cikkeknél is. Minden termelő és forgalmazó ki tudja mutatni, hogy árujának valami köze van a megdrágult importhoz. Így suttyomban kúsznak az árak lefelé és ma már tamáskodva olvassuk a kormány előrejelzését, amely szerint az 1993-as pénzromlás mértéke nem lesz nagyobb 25-30 százaléknál. TÓTH MIHÁLY BUDAPEST NEM POZSONY ROVÁSÁRA AKAR JÓ VISZONYT PRÁGÁVAL ANTALL JÓZSEF A PANORÁMÁBAN Antall József magyar kormányfő pénteken este a budapesti televízióban, a Panoráma műsorában visszautasította azt az ingerült hangnemet, amellyel a cseh kormányfő reagált hozzá intézett levelére. Az interjúban Antall leszögezte, hogy Magyarország nem Szlovákia rovására akar jó kapcsolatokat kiépíteni Csehországgal. Elmondta, azért döntött a levél teljes szövegének nyilvánosságra hozása mellett - jóllehet, ezt csak a magyar sajtó egy része tette meg -, mert Klaus csak részleteket idézett a levélből. A magyar kormányfő interjújában terjedelmesen foglalkozott a beneši dekrétumokkal és megállapította, hogy értelmi szerzőjük, az egykori csehszlovák elnök, a kisantant szellemi vezére és a magyarellenes törekvések központi figurája. Antall szerint a Kassai Kormányprogramot a mai napig senki sem nyilvánította érvénytelennek, még maga Václav Havel elnök sem tette meg ezt. Jóllehet, ezek a kollektív bűnösség elvére épülő döntések a nemzeti hovatartozásból indulnak ki, s Antall úgy véli, hogy az európai normák szerint eljött az elutasításuk ideje. A magyar kormányfő megjegyezte, hogy Václav Klaus saját köztársaságának polgárai előtt semmit sem beszél ezekről a dektérumokról. MÁSOK ÍRTÁK KLAUS FELESLEGESEN TITKOLÓZOTT Václav Klaus kormányfő újra teljesen feleslegesen dramatizált egy helyzetet a külpolitikában. Ezúttal Antall József magyar kormányfő július 12-én keltezett leveléről van szó, amelyben a budapesti politikus többek között azt írta, hogy „az Európa Tanács Szlovákiának címzett ajánlásai szellemében feltétlenül szükséges az is, hogy Szlovákia hatálytalanítsa azokat a diszkriminációs törvényeket, amelyeket nemzeti hovatartozás alapján fogadtak el..." nem másról, mint a beneši dekrétumok kétségbevonásáról vagy hatályon kívül helyezéséről van szó, amelyek alapján került sor a szudétanémetek kiűzésére. Hasonló sorsot szántak a szlovákiai magyar kisebbségnek, ott azonban végül is ezt a folyamatot leállították és csak valamivel több mint 30 ezer magyar távozott. Václav Klaus azonban ebben a cseh külpolitika szempontjából meglehetősen egyértelmű kérdés vonatkozásában két hibát követett el. Semmilyen ésszerű magyarázat nincs arra, hogy haladéktalanul miért nem hozta nyilvánosságra Antall levelét és július 15-i válaszát sem. A magyar fél levelét ugyanis az újságírók már múlt pénteken (július 16-án — a szerk. megj.) megkaphatták az újságírók a magyar külügyminiszternek a közép-európai kezdeményezés budapesti tanácskozásán tartott sajtóértekezletén, ezért aligha lehet szó személyes jellegű levelezésről, ahogy azt Klaus állítja. Nehezen érthető az is, hogy a közvélemény miért nem ismerhetné Magyarország álláspontját ebben a Prága szempontjából fontos ügyben. A kormánynak a beneši dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos véleménye régóta jól ismert, semmi sem változott rajta és a szudétanémetek kérdésével összefüggésben már számtalanszor elhangzott, hogy a prágai vezetés nem járul hozzá e törvények módosításához és ezt nem is mérlegeli. Hogy ezt az álláspontot egyszerűen miért nem lehet nyilvánosan Magyarországnak is tudomására hozni, nos, megnyugtatóan kétségtelenül maga Václav Klaus sem tudta megmagyarázni, jóllehet, szókimondó ember hírében áll. Ez a példa is szemléletesen bizonyítja, hogy a kormányfőnek a külföld irányába teendő lépéseit gyakrabban kellene konzultálnia szakértőkkel, mivel e téren már több kudarcot is elkönyvelhet magának. VILIAM BUCHER, Mladá fronta Dnes, július 24. NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin orosz államfő szombaton úgy döntött, hogy megszakítja szabadságát és tegnap viszszatért Moszkvába. Jelcint tanácsadói puccsveszélyre figyelmeztették, s ennek kapcsán sajtószolgálata nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezi ki az orosz belpolitikai helyzet miatt. E forrás szerint a parlament intézkedései egyre nyilvánvalóbban reformellenesebbek és a korábbi rezsim visszaállítását szolgálják. O

roszországban mától kezdve augusztus 7-éig fokozatosan kivonják a forgalomból az eddigi bankjegyeket. Az egész köztársaság területén csak az idén kiadott papírpénzek és az 1961 óta forgalomban levő pénzérmék lesznek érvényesek. S

evardnadze grúz államfő tegnap aláírta az abház-grúz tűzszünetet. A grúz parlament korábban nem tudott dönteni arról, hogy elfogadják-e a tűzszünetet és ennek eldöntését Sevardnadze államfőre bízták. Az elnök közölte, hogy ő vállalja a tűzszünet elfogadásáért a felelősséget. Tegnap esti jelentések szerint sem volt még világos az, hogy az abház fél milyen álláspontra helyezkedik, mivel a külügyminiszter közölte, hogy kormánya nem ismeri a megállapodás szövegét. V

iliam Sojka, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselője, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa alkotmányjogi bizottságának tagja 55 éves korában hirtelen elhunyt. A volt pedagógus az Érsekújvári járásban a párt alapító tagjai közé tartozott.