Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-21 / 167. szám, szerda

1993. JÚLIUS 21. lÚ/SZÓi DOKUMENTOM TŐRVÉNY A LAKÁSOK ÉS A NEM LAKÁS CÉLJÁ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1993. július 8-án fogadta el a következő törvényt: Első rész Alapvető rendelkezések A szabályozás tárgya és terjedelme 1.5 ' (1) A jelen törvény szabályozza a lakóházakban levő lakások és nem la­kás céljára szolgáló helyiségek tulaj­dona megszerzésének módját és felté­teleit, az ilyen lakóházak tulajdonosai­nak jogait és kötelességeit, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek tulajdonosainak jogait és köte­lességeit, kölcsönös viszonyaikat és a telekhez kapcsolódó jogokat. (2) A jelen törvény nem vonatkozik az egyedi rendeltetésű lakásokra'), az egyedi rendeltetésű házakban 2) levő la­kásokra, a jóváhagyott területrendezé­si terv szerint lebontásra kijelölt há­zakban levő lakásokra és a magánsze­mélyek tulajdonában levő családi há­zakban 3) lévő lakásokra. (3) A jelen törvény nem érintí a kü­lön előírásoknak azon rendelkezéseit, amelyek a devizaküllbldiek általi in­gatlanvagyon-szerzés feltételeiről 4) szólnak. 2.5 (1) A jelen törvény alkalmazásában a lakás olyan helyiség vagy helyiségek együttese, amely egy építésügyi hiva­tal határozatával állandó jelleggel la­kásra van kijelölve, és ezt a célt önálló lakásegységként szolgálhatja. (2) Á jelen törvény alkalmazásában a lakóház (a továbbiakban csak „ház") olyan ház, amelyben a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek a jelen törvényben meghatározott fel­tételek szerint az egyes tulajdonosok tulajdonában vagy társtulajdonában vannak, és ugyanakkor ennek a ház­nak közös részei és közös berendezé­sei a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak társtulajdonában vannak. (3) A jelen törvény alkalmazásában a nem lakás céljára szolgáló helyiség olyan helyiség vagy helyiségek együt­tese, amely az építésügyi hivatal hatá­rozatával más célra mint lakás céljára van kijelölve; nem lakás céljára szol­gáló helyiségnek nem tekinthetők a ház közös részei és közös berendezé­sei, valamint a lakás tartozéka'' sem. (4) A ház közös részei a jelen tör­vény alkalmazásában a ház azon ré­szei, amelyek a biztonságához és lé­nyegéhez szükségesek, és közös hasz­nálatra szolgálnak, így főként a ház alapjai, teteje, folyosói, homlokzata, bejáratai, közös teraszai, padlástere, padlása, külső falai, vízszintes és függőleges tartó szerkezetei, szigetelé­sei. (5) A ház közös berendezései a je­len törvény alkalmazásában azok a be­rendezések, amelyek közös használat­ra szolgálnak, így főként a felvonók, a mosókonyha, a villámhárítók, kémé­nyek, a víz-, villany-, gáz- és csatorná­zási csatlakozások, illetve bekötések, mégpedig akkor is, ha ezek a házon kí­vül vannak elhelyezve, de kizárólag ennek a háznak szolgálnak. (6) A ház olyan közös részei és tar­tozékai, amelyek épílkezésileg nem al­kotórészei a háznak (a továbbiakban csak „tartozékok"), a jelen törvény al­kalmazásában azok az építmények és tartós ültetvények, amelyek a házhoz tartozó telkeken vannak, mégpedig főként a kerítések és fészerek. 3.5 (1) Ha a jelen törvény nem rendel­kezik másként, a házak, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak jogaira és kötelessé­geire a Polgári Törvénykönyv és a kü­lön előírások^ vonatkoznak. (2) A házakban levő lakásokhoz, nem lakás céljára szolgáló helyiségek­hez fűződő jogviszonyok a Polgári Törvénykönyv és a külön előírások azon rendelkezéseihez igazodnak, amelyek az ingatlanokra vonatkoznak, hacsak ez a törvény nem rendelkezik másként. (3) A külön előírások 7) rendelkezé­seit ez a törvény nem érinti. 4.5 A túlidon megszerzése (1) A lakás vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdo­nát a következőképpen lehet megsze­rezni: a/A ház tulajdonosával vagy a ház­zal való gazdálkodás jogával vagy a nem lakás céljéra szolgáló helyiség tu­lajdonosával megkötött olyan átruhá­zási szerződés alapján, amely a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonának átruhá­zásáról szól, b/ házépítésről szóló szerződés alapján, c/ örökléssel, d/ állami szerv határozatával 8). (2) A lakás vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség lehet magánszemély tulajdonában, jogi sze­mély tulajdonában, magánszemély vagy jogi személy társtulajdonában vagy a házastársak osztatlan közös tu­lajdonában. Második rész A lakások és a házban levő nem lakás cédára szolgáló he­lyiségek tulajdonának átruhá­zása 5-5 \ lakástulajdon vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdoná­nak átruházásáról szóló szerződés (1) A lakástulajdon vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyi­ség tulajdonának átruházásáról szóló szerződésnek az általános kelléke­ken') kívül tartalmaznia kell: a/ a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség és a la­kás tartozékainak leírását, a lakás vagy a házban levő nem lakás céljára szol­gáló helyiség fekvésének meghatáro­zását, a lakás és a házban lévő nem la­kás céljára szolgáló helyiség felsze­reltségének, illetve padlóterülete nagy­ságának meghatározását, b/ azt, hogy a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ség tulajdonosa milyen arányban társ­tulajdonosa a ház közös részeinek, kö­zös berendezéseinek, tartozékainak és a teleknek, miközben a közös tulajdo­non levő tulajdoni hányadának nagy­ságát a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség padlóterületének az összes lakás és a házban levő vala­mennyi nem lakás céljára szolgáló he­lyiség padlófelületeinek összegéhez való aránya határozza meg, c/ a ház közös részeinek, közös be­rendezéseinek és tartozékainak meg­határozását és leírását eseüeg azzal a meghatározással együtt, hogy a ház, mely részei közösek, csak az egyes la­kástulajdonosok és a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulaj­donosai számára, d/ a ház, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek műszaki állapotának meghatározását olyan szak­értői véleménnyel, amely megállapítja a legközelebbi 12 hónap során szüksé­ges javításokat, amennyiben ezt a szerződő fél kéri, e/ az olyan telkekhez fűződő jogok szabályozását, amelyen a ház áll, illetve amely a házhoz tartozik, mint például az udvar, a kert (a továbbiak­ban csak „a házhoz tartozó telek"), f/ a lakás tulajdonosának vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának nyilatkozatát, miszerint csatlakozik a tulajdonosok társulásáról szóló szerződéshez vagy a ház kezeié,séről szóló szerződéshez, g/ a lakosság polgári védelmének létesítményeihez fűződő jogok szabá­lyozását, ha a házban vannak ilyen lé­tesítmények. (2) A lakástulajdont, a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonát, a ház közös részeinek, kö­zös berendezéseinek és tartozékainak társtulajdonosi hányadát, illetve a te­lek tulajdonosi hányadát a megszerző fél az ingaüankataszterbe l 0> történő be­iktatással szerzi meg. (3) A tulajdonjognak az ingatlanka­taszterbe történő beiktatására irányuló javaslattal együtt kell előterjeszteni azt a dokumentációt, amely tartalmazza a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, a ház közös részeinek és közös berendezéseinek, illetve tartozékainak leírását és padló­területét. Az első lakásátruházási szerződéshez vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség átruhá­zásáról szóló első szerződéshez csatol­ni kell a ház egyes emeleteinek hely­zetrajzát, az egyes lakások és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek, illetve azok számainak feltünte­tésével, és a telek azonosítását. A be­jegyzés iránti javaslatot, illetve a do­kumentációt az eladó köteles előter­jeszteni. (4) A lakás tulajdonának átruházá­sáról szóló szerződésből és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ség tulajdonának átruházásáról szóló szerződésből eredő jogok és kötelessé­gek átszállnak a lakástulajdonos vagy a házban lévő nem lakás céljára szol­gáló helyiség tulajdonosának jogutód­jára. (5) Ha nem kerül sor a házban levő őszes lakás és nem lakás céljára szol­gáló helyiség eladására, a ház eredeti tulajdonosa marad a házban lévő többi lakás és nem lakás céljára szolgáló he­lyiség tulajdonosa, valamint a ház kö­zös részeinek, közös berendezéseinek és tartozékainak társtulajdonosa, és a lakástulajdonos, illetve a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tu­lajdonosának jogaival és kötelességei­vel rendelkezik. A ház kezelése 6.5 A ház kezelése céljából létrehozzák a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak társulását (a további­akban csak „társulás"), ha a lakástulaj­donosok és a nem lakás céljára szolgá­ló helyiségek tulajdonosai nem kötnek szerződést a ház kezeléséről más jogi személlyel (a továbbiakban csak „ke­zelő"), főként pedig a lakásszövetke­zettel. 7.5 (1) A társulás jogi személy"), ame­lyet az illetékes körzetí hivatal által vezetett társulási nyilvántartásban be­jegyeznek. A társulási nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet a ház tulajdonosa köteles előterjeszteni. (2) A társulásról szóló írásbeli szerződést a ház tulajdonosa az új la­kástulajdonossal vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség új tulajdonosával köü meg az első lakás vagy az első nem lakás céljára szolgá­ló helyiség átruházásakor. (3) Minden egyes új lakástulajdonos és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek minden egyes új tulajdonosa csatlakozik a társulásról szóló szerződéshez. (4) A társulási szerződésnek tartal­maznia kell a/ a társulás elnevezését és székhe­lyét, b/ a társulás szerveit és azok jogkö­reit, c/ a ház közös részei, közös beren­dezései, tartozékai és a telek kezelésé­nek módját, d/ a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek tulajdonosai jogainak és köte­lességeinek szabályozását, el a társulás vagyoni viszonyainak szabályozását, f/ az üzemeltetési, karbantartási és javítási alap eszközeivel történő gaz­dálkodás módját és jogosultságát. (5) A tulajdonosok társulásáról szó­ló szerződésben meg lehet határozni, hogy a társulás kiadja saját alapsza­bályzatát, amely a társulás belső szer­vezetét szabályozza, illetve a tulajdo­nosok társulásáról szóló szerződésbe foglíüt kérdéseket részletesebben sza­bályozza. 8-5 A ház kezeléséről szóló szerződés A lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek tulajdonosai a kezelővel írásbeli szerződést kötnek a kezelésről. A ház kezeléséről szóló szerződésnek tartal­maznia kell főként a/ a kezelő és a lakástulajdonosok, illetve a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek tulajdonosainak a ház üze­meltetését, karbantartását és javításait illető kölcsönös jogait és kötelességeit, b/ a ház közös részei, közös beren­dezései, tartozékai és a telek kezelésé­nek módját, c/ az üzemeltetési, karbantartási és javítási alap eszközeivel való gazdál­kodás módját és jogosultságait. 9-5 (1) A hibákért és a károkért való fe­lelősségből a ház építőjével szembeni jogok és kötelességek a ház eredeti tu­lajdonosáról a társulásra szállnak át a társulásnak a társulási nyilvántartás­ban történő bejegyzésének napjával. (2) A házat, a ház közös részeit, kö­zös berendezéseit, tartozékát és a tel­ket illető jogcselekmények a társulást kötelezik, illetve ha a társulás nem jön létre, az ilyen cselekmények az összes lakástulajdonost és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek vala­mennyi tulajdonosát kötelezik. 10.5 (1 A lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek tulajdonosai a társulásról szóló szerződéssel vagy a kezelésről szóló szerződéssel összhangban kötelesek hozzájárulni a ház közös részeinek és közös berendezéseinek, tartozékainak, esetleg a teleknek üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcso­latosan felmerült költségekhez. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a költségeket a társtulaj­donosi hányaduk nagysága szerint kö­telesek viselni (5. § első bekezdésének Wpontja). (2) A lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek tulajdonosai az első bekezdés­ben említett célra havonta előre fizet­nek előleget az üzemeltetési, karban­tartási és javítási alapba. A üzemelte­tési, karbantartási és javítási alapba fi­zetendő előleg összegét a lakástulaj­donosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdono­sai állapítják meg rendszerint egy évre előre és úgy, hogy a ház üzemeltetésé­vel, illetve a ház közös részeinek és közös berendezéseinek karbantartásá­val, javításával, eseüeg feljavításával kapcsolatos feltételezhető költségek fedezve legyenek. Az üzemeltetési, karbantartási és javítási alap eszközei­vel való gazdálkodás módját és az ez­zel kapcsolatos jogosultságokat a laká­sok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a tár­sulásról szóló szerződésben (7. § ne­gyedik bekezdés f/ pontja) vagy a ház kezeléséről szóló szerződésben hatá­rozzák meg.. A lakások és a házban lévő nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek tulajdonosainak Jogai és kötelességei 11.5 (1) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdo­nosa a saját költségén köteles a lakást vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiséget a rendes használat­ra alkalmas állapotban karbantartani, s főként időben gondoskodni a karban­tartásról és a javításokról. Köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy a lakás, illetve a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, esetleg a la­kás vagy az ilyen helyiség részeinek használata, karbantartása, átalakítása, bérbeadás és a tulajdonával való egyéb rendelkezései során ne zaklassa és ne veszélyeztesse a többieket tulajdonosi, társtulajdonosi és társhasználati jogaik gyakorlásában. (2) A lakás, illetve a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tu­lajdonosa köteles eltávolítani azokat a hibákat és károsodásokat, amelyeket más lakásokban vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek­ben, vagy a ház közös részeiben vagy közös berendezéseiben, vagy tartozé­kaiban okozott saját maga vagy okoz­tak azok a személyek, akik a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló he­lyiséget használják. (3) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdo­nosa köteles lehetővé tenni, hogy a la­kásba vagy a nem lakás céljára szolgá­ló helyiségbe a társulás képviselője, a kezelő vagy a javításra és a karbantar­tásra jogosult személy a szükséges időtartamra és a szükséges mértékben beléphessen a karbantartás vagy a szemlézés elvégzése céljából, ha a ja­vítást nem biztosítja saját maga, illetve ha a ház olyan közös részeinek vagy berendezéseinek javításáról van szó, amelyekhez az ő lakásából lehet hoz­záférni.(4) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tu­lajdonosa nem végezhet a lakásban vagy a nem lakés céljára szolgáló helyiségben olyan átalakításokat, ame­lyekkel a többieket aránytalan mérték­ben veszélyeztetné vagy zaklatná, vagy amelyekkel a ház kinézetét vál­toztatná társulási jóváhagyás nélkül: ha társulás nem jön létre, ilyen esetben a lakások és a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek tulajdonosai többségé­nek jóváhagyására van szükség. A kü­lön előírások 1 3) rendelkezéseit ez nem érinú. 12.5 (1) A lakás tulajdonosa vagy a ház­ban lévő nain lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa és azok a szemé­lyek, akik vele közös háztartásban 1 4) élnek, jogosultak a lakás és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ség, valamint a ház azo és közös berendezései, kai és a házhoz tartozó lalára, amelyek haszn vagy a házban lévő ner szolgáló helyiség hasz csolatban áll. (2) A lakás vagy a hí lakás céljára szolgáló h» nosa a lakást vagy a nc szolgáló helyiséget mí adhatja. A lakás és a hí lakás céljára szolgáló h ezek részeinek bérleté külön előírások") szabá 13.5 (1) A lakás, illetve nem lakás céljára szolgí lajdonával megszüntethi latban áll a ház közös rt zös berendezéseinek, ill inak közös tulajdona fűződő közös talajdonj közös jogok. (2) A ház közös részt rendezései, illetve tartóz társtulajdonosai nem I közös tulajdon megszül gári Törvénykönyv alapj 14.5 (1) A lakás vag* ­í há; lakás céljára szolgáló he nosának joga és egybe hogy a ház kezelésén társtulajdonosként hatái közös részeiről és közös iről, illetve tartozékairól s főként ezek üzemeik bantartásának és javításá (2) A szavazás során

Next

/
Oldalképek
Tartalom