Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-21 / 167. szám, szerda
1993. JÚLIUS 21. lÚ/SZÓi DOKUMENTOM TŐRVÉNY A LAKÁSOK ÉS A NEM LAKÁS CÉLJÁ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1993. július 8-án fogadta el a következő törvényt: Első rész Alapvető rendelkezések A szabályozás tárgya és terjedelme 1.5 ' (1) A jelen törvény szabályozza a lakóházakban levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdona megszerzésének módját és feltételeit, az ilyen lakóházak tulajdonosainak jogait és kötelességeit, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak jogait és kötelességeit, kölcsönös viszonyaikat és a telekhez kapcsolódó jogokat. (2) A jelen törvény nem vonatkozik az egyedi rendeltetésű lakásokra'), az egyedi rendeltetésű házakban 2) levő lakásokra, a jóváhagyott területrendezési terv szerint lebontásra kijelölt házakban levő lakásokra és a magánszemélyek tulajdonában levő családi házakban 3) lévő lakásokra. (3) A jelen törvény nem érintí a külön előírásoknak azon rendelkezéseit, amelyek a devizaküllbldiek általi ingatlanvagyon-szerzés feltételeiről 4) szólnak. 2.5 (1) A jelen törvény alkalmazásában a lakás olyan helyiség vagy helyiségek együttese, amely egy építésügyi hivatal határozatával állandó jelleggel lakásra van kijelölve, és ezt a célt önálló lakásegységként szolgálhatja. (2) Á jelen törvény alkalmazásában a lakóház (a továbbiakban csak „ház") olyan ház, amelyben a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint az egyes tulajdonosok tulajdonában vagy társtulajdonában vannak, és ugyanakkor ennek a háznak közös részei és közös berendezései a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak társtulajdonában vannak. (3) A jelen törvény alkalmazásában a nem lakás céljára szolgáló helyiség olyan helyiség vagy helyiségek együttese, amely az építésügyi hivatal határozatával más célra mint lakás céljára van kijelölve; nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem tekinthetők a ház közös részei és közös berendezései, valamint a lakás tartozéka'' sem. (4) A ház közös részei a jelen törvény alkalmazásában a ház azon részei, amelyek a biztonságához és lényegéhez szükségesek, és közös használatra szolgálnak, így főként a ház alapjai, teteje, folyosói, homlokzata, bejáratai, közös teraszai, padlástere, padlása, külső falai, vízszintes és függőleges tartó szerkezetei, szigetelései. (5) A ház közös berendezései a jelen törvény alkalmazásában azok a berendezések, amelyek közös használatra szolgálnak, így főként a felvonók, a mosókonyha, a villámhárítók, kémények, a víz-, villany-, gáz- és csatornázási csatlakozások, illetve bekötések, mégpedig akkor is, ha ezek a házon kívül vannak elhelyezve, de kizárólag ennek a háznak szolgálnak. (6) A ház olyan közös részei és tartozékai, amelyek épílkezésileg nem alkotórészei a háznak (a továbbiakban csak „tartozékok"), a jelen törvény alkalmazásában azok az építmények és tartós ültetvények, amelyek a házhoz tartozó telkeken vannak, mégpedig főként a kerítések és fészerek. 3.5 (1) Ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a házak, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak jogaira és kötelességeire a Polgári Törvénykönyv és a külön előírások^ vonatkoznak. (2) A házakban levő lakásokhoz, nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez fűződő jogviszonyok a Polgári Törvénykönyv és a külön előírások azon rendelkezéseihez igazodnak, amelyek az ingatlanokra vonatkoznak, hacsak ez a törvény nem rendelkezik másként. (3) A külön előírások 7) rendelkezéseit ez a törvény nem érinti. 4.5 A túlidon megszerzése (1) A lakás vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonát a következőképpen lehet megszerezni: a/A ház tulajdonosával vagy a házzal való gazdálkodás jogával vagy a nem lakás céljéra szolgáló helyiség tulajdonosával megkötött olyan átruházási szerződés alapján, amely a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonának átruházásáról szól, b/ házépítésről szóló szerződés alapján, c/ örökléssel, d/ állami szerv határozatával 8). (2) A lakás vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség lehet magánszemély tulajdonában, jogi személy tulajdonában, magánszemély vagy jogi személy társtulajdonában vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonában. Második rész A lakások és a házban levő nem lakás cédára szolgáló helyiségek tulajdonának átruházása 5-5 \ lakástulajdon vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonának átruházásáról szóló szerződés (1) A lakástulajdon vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonának átruházásáról szóló szerződésnek az általános kellékeken') kívül tartalmaznia kell: a/ a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség és a lakás tartozékainak leírását, a lakás vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség fekvésének meghatározását, a lakás és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség felszereltségének, illetve padlóterülete nagyságának meghatározását, b/ azt, hogy a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa milyen arányban társtulajdonosa a ház közös részeinek, közös berendezéseinek, tartozékainak és a teleknek, miközben a közös tulajdonon levő tulajdoni hányadának nagyságát a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség padlóterületének az összes lakás és a házban levő valamennyi nem lakás céljára szolgáló helyiség padlófelületeinek összegéhez való aránya határozza meg, c/ a ház közös részeinek, közös berendezéseinek és tartozékainak meghatározását és leírását eseüeg azzal a meghatározással együtt, hogy a ház, mely részei közösek, csak az egyes lakástulajdonosok és a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai számára, d/ a ház, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek műszaki állapotának meghatározását olyan szakértői véleménnyel, amely megállapítja a legközelebbi 12 hónap során szükséges javításokat, amennyiben ezt a szerződő fél kéri, e/ az olyan telkekhez fűződő jogok szabályozását, amelyen a ház áll, illetve amely a házhoz tartozik, mint például az udvar, a kert (a továbbiakban csak „a házhoz tartozó telek"), f/ a lakás tulajdonosának vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának nyilatkozatát, miszerint csatlakozik a tulajdonosok társulásáról szóló szerződéshez vagy a ház kezeié,séről szóló szerződéshez, g/ a lakosság polgári védelmének létesítményeihez fűződő jogok szabályozását, ha a házban vannak ilyen létesítmények. (2) A lakástulajdont, a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonát, a ház közös részeinek, közös berendezéseinek és tartozékainak társtulajdonosi hányadát, illetve a telek tulajdonosi hányadát a megszerző fél az ingaüankataszterbe l 0> történő beiktatással szerzi meg. (3) A tulajdonjognak az ingatlankataszterbe történő beiktatására irányuló javaslattal együtt kell előterjeszteni azt a dokumentációt, amely tartalmazza a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, a ház közös részeinek és közös berendezéseinek, illetve tartozékainak leírását és padlóterületét. Az első lakásátruházási szerződéshez vagy a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség átruházásáról szóló első szerződéshez csatolni kell a ház egyes emeleteinek helyzetrajzát, az egyes lakások és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve azok számainak feltüntetésével, és a telek azonosítását. A bejegyzés iránti javaslatot, illetve a dokumentációt az eladó köteles előterjeszteni. (4) A lakás tulajdonának átruházásáról szóló szerződésből és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonának átruházásáról szóló szerződésből eredő jogok és kötelességek átszállnak a lakástulajdonos vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának jogutódjára. (5) Ha nem kerül sor a házban levő őszes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség eladására, a ház eredeti tulajdonosa marad a házban lévő többi lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa, valamint a ház közös részeinek, közös berendezéseinek és tartozékainak társtulajdonosa, és a lakástulajdonos, illetve a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának jogaival és kötelességeivel rendelkezik. A ház kezelése 6.5 A ház kezelése céljából létrehozzák a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak társulását (a továbbiakban csak „társulás"), ha a lakástulajdonosok és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai nem kötnek szerződést a ház kezeléséről más jogi személlyel (a továbbiakban csak „kezelő"), főként pedig a lakásszövetkezettel. 7.5 (1) A társulás jogi személy"), amelyet az illetékes körzetí hivatal által vezetett társulási nyilvántartásban bejegyeznek. A társulási nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet a ház tulajdonosa köteles előterjeszteni. (2) A társulásról szóló írásbeli szerződést a ház tulajdonosa az új lakástulajdonossal vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség új tulajdonosával köü meg az első lakás vagy az első nem lakás céljára szolgáló helyiség átruházásakor. (3) Minden egyes új lakástulajdonos és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek minden egyes új tulajdonosa csatlakozik a társulásról szóló szerződéshez. (4) A társulási szerződésnek tartalmaznia kell a/ a társulás elnevezését és székhelyét, b/ a társulás szerveit és azok jogköreit, c/ a ház közös részei, közös berendezései, tartozékai és a telek kezelésének módját, d/ a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai jogainak és kötelességeinek szabályozását, el a társulás vagyoni viszonyainak szabályozását, f/ az üzemeltetési, karbantartási és javítási alap eszközeivel történő gazdálkodás módját és jogosultságát. (5) A tulajdonosok társulásáról szóló szerződésben meg lehet határozni, hogy a társulás kiadja saját alapszabályzatát, amely a társulás belső szervezetét szabályozza, illetve a tulajdonosok társulásáról szóló szerződésbe foglíüt kérdéseket részletesebben szabályozza. 8-5 A ház kezeléséről szóló szerződés A lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a kezelővel írásbeli szerződést kötnek a kezelésről. A ház kezeléséről szóló szerződésnek tartalmaznia kell főként a/ a kezelő és a lakástulajdonosok, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak a ház üzemeltetését, karbantartását és javításait illető kölcsönös jogait és kötelességeit, b/ a ház közös részei, közös berendezései, tartozékai és a telek kezelésének módját, c/ az üzemeltetési, karbantartási és javítási alap eszközeivel való gazdálkodás módját és jogosultságait. 9-5 (1) A hibákért és a károkért való felelősségből a ház építőjével szembeni jogok és kötelességek a ház eredeti tulajdonosáról a társulásra szállnak át a társulásnak a társulási nyilvántartásban történő bejegyzésének napjával. (2) A házat, a ház közös részeit, közös berendezéseit, tartozékát és a telket illető jogcselekmények a társulást kötelezik, illetve ha a társulás nem jön létre, az ilyen cselekmények az összes lakástulajdonost és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek valamennyi tulajdonosát kötelezik. 10.5 (1 A lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a társulásról szóló szerződéssel vagy a kezelésről szóló szerződéssel összhangban kötelesek hozzájárulni a ház közös részeinek és közös berendezéseinek, tartozékainak, esetleg a teleknek üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatosan felmerült költségekhez. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a költségeket a társtulajdonosi hányaduk nagysága szerint kötelesek viselni (5. § első bekezdésének Wpontja). (2) A lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai az első bekezdésben említett célra havonta előre fizetnek előleget az üzemeltetési, karbantartási és javítási alapba. A üzemeltetési, karbantartási és javítási alapba fizetendő előleg összegét a lakástulajdonosok és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai állapítják meg rendszerint egy évre előre és úgy, hogy a ház üzemeltetésével, illetve a ház közös részeinek és közös berendezéseinek karbantartásával, javításával, eseüeg feljavításával kapcsolatos feltételezhető költségek fedezve legyenek. Az üzemeltetési, karbantartási és javítási alap eszközeivel való gazdálkodás módját és az ezzel kapcsolatos jogosultságokat a lakások és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a társulásról szóló szerződésben (7. § negyedik bekezdés f/ pontja) vagy a ház kezeléséről szóló szerződésben határozzák meg.. A lakások és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak Jogai és kötelességei 11.5 (1) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa a saját költségén köteles a lakást vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiséget a rendes használatra alkalmas állapotban karbantartani, s főként időben gondoskodni a karbantartásról és a javításokról. Köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy a lakás, illetve a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, esetleg a lakás vagy az ilyen helyiség részeinek használata, karbantartása, átalakítása, bérbeadás és a tulajdonával való egyéb rendelkezései során ne zaklassa és ne veszélyeztesse a többieket tulajdonosi, társtulajdonosi és társhasználati jogaik gyakorlásában. (2) A lakás, illetve a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa köteles eltávolítani azokat a hibákat és károsodásokat, amelyeket más lakásokban vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, vagy a ház közös részeiben vagy közös berendezéseiben, vagy tartozékaiban okozott saját maga vagy okoztak azok a személyek, akik a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget használják. (3) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa köteles lehetővé tenni, hogy a lakásba vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe a társulás képviselője, a kezelő vagy a javításra és a karbantartásra jogosult személy a szükséges időtartamra és a szükséges mértékben beléphessen a karbantartás vagy a szemlézés elvégzése céljából, ha a javítást nem biztosítja saját maga, illetve ha a ház olyan közös részeinek vagy berendezéseinek javításáról van szó, amelyekhez az ő lakásából lehet hozzáférni.(4) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa nem végezhet a lakásban vagy a nem lakés céljára szolgáló helyiségben olyan átalakításokat, amelyekkel a többieket aránytalan mértékben veszélyeztetné vagy zaklatná, vagy amelyekkel a ház kinézetét változtatná társulási jóváhagyás nélkül: ha társulás nem jön létre, ilyen esetben a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai többségének jóváhagyására van szükség. A külön előírások 1 3) rendelkezéseit ez nem érinú. 12.5 (1) A lakás tulajdonosa vagy a házban lévő nain lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa és azok a személyek, akik vele közös háztartásban 1 4) élnek, jogosultak a lakás és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a ház azo és közös berendezései, kai és a házhoz tartozó lalára, amelyek haszn vagy a házban lévő ner szolgáló helyiség hasz csolatban áll. (2) A lakás vagy a hí lakás céljára szolgáló h» nosa a lakást vagy a nc szolgáló helyiséget mí adhatja. A lakás és a hí lakás céljára szolgáló h ezek részeinek bérleté külön előírások") szabá 13.5 (1) A lakás, illetve nem lakás céljára szolgí lajdonával megszüntethi latban áll a ház közös rt zös berendezéseinek, ill inak közös tulajdona fűződő közös talajdonj közös jogok. (2) A ház közös részt rendezései, illetve tartóz társtulajdonosai nem I közös tulajdon megszül gári Törvénykönyv alapj 14.5 (1) A lakás vag* í há; lakás céljára szolgáló he nosának joga és egybe hogy a ház kezelésén társtulajdonosként hatái közös részeiről és közös iről, illetve tartozékairól s főként ezek üzemeik bantartásának és javításá (2) A szavazás során