Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-02 / 152. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK - . UJSZOm FESZULTSEGOLDO GESZTUST TETTUNK DURAY MIKLÓS SZLOVÁKIA ET-TAGSÁGÁRÓL Több hetes feszültség, idegesség után Szlovákia az Európa Tanács tagja lett. Hogyan vélekednek erről a fontos lépésről a hazai magyar politikai pártok? Elsőként Duray Miklósnak, az Együttélés elnökének véleményét kértük ki. • Alighogy világgá röpítették a hírt Szlovákia felvételéről, megkezdődtek a találgatások: ki könyvelheti el sikernek, ki pedig kudarcnak a minisztertanácsban megejtett szavazás eredményét. Sokan azonban úgy tartják, a realizmus győzött. Egyetért ezzel a utóbbi véleménnyel? - Azért lehetett ilyen helyzetet teremteni Strasbourgban, mert az európai politikai gondolkodás afelé halad, hogy megszűnjenek az úgynevezett kizárólagos állami belügyek. A döntést tehát az európai gondolkodás fejlődése sikerének tartom. Másrészt ez annak az együttműködésnek az eredménye, amely közöttünk és a magyarországi politikusok között alakult ki. Ezt nem kell egyáltalán titkolnunk. Kezdettől az volt az elképzelésünk, hogy a kisebbségben élő magyarság és az anyaország között minden szinten intenzív kapcsolatnak kell lennie, és meg kell próbálni összehangolni a politikai lépéseket. Az, ami most Strasbourgban történt, első jele annak, hogy kialakulóban van az egyetemes magyar politika, amely nem felülrendeltségi szempontból, hanem a térség politikai stabilitása megtartásának szempontjából közelíti meg a nemzetközi politika kérdéseit. Ezért ez semmiképpen sem tekinthető a másik ország belügyeibe való beavatkozásnak. • A szlovák kormányzat eddig nem vette komolyan a kisebbségi kérdés rendezésének fontosságát. A strasbourgi döntés nyomán várható-e ezen a téren szemléletváltás, áttörés? - Megítélésem szerint a szlovák kormányzat és politikai pártok tudatában vannak annak, hogy ez a kérdés nagyon jelenWashington, a közel-keleti béketárgyalások védnöke szerdán terjesztette elő a már napokkal előbb beharangozott kompromisszumos javaslatát a palesztin autonómia problémájának megoldására. A javaslatot, melyet az amerikaiak a palesztin-izraeli tárgyalások alapjául szántak, a palesztin delegáció nyomban kategorikusan elutasította. Hanan Asravi szóvivő szerint ez a nem formális indítvány teljesen elfogadhatatlan, mivel ellentétes a békefolyamat alapvető elveivel és az ENSZ határoInnsbruck, Salzburg és Gratz után tegnaptól Bécs belvárosában is nehezebb lett a gépkocsitulajdonosok, sofőrök helyzete. Mint ahogy a bécsi rádió jelentette: életbe léptek az új parkolási szabályok, amelyek szerint a város szívében, pontosabban az első városkerületben kijelölt helyeken reggel kilenctől este hétig csupán másfél óráig engedélyezett a parkolás. Kivételt pedig, évi kétezer schillingért, csakis a city lakosai, illetve korlátozott mértékben a helyi kereskedők kapnak. A szigorító intézkedés hoszszú távú célja a gépkocsik kiszorítása a történelmi várostős és annak is, hogy meg kell vele küzdeniük. Úgy látom azonban, mindenképpen el akarták kerülni, hogy az ET figyelmének középpontjába kerüljön. Azzal, hogy az Európa Tanács most feltételeket szabott és az ellenőrzés feltételeit is megteremtette, tulajdonképpen a szlovák politika államnacionalista elképzeléseit ellenpontozta. • A feltételeknél maradva, a szlovák politikusok azonnal elutasították a beneši dekrétumok hatálytalanítását. Belügynek minősítették a kérdést és Vladimír Mečiar azzal érvelt, hogy felvetése veszélyes, Szlovákián kívül más országokat is érinthet. - Teljesen érthető, hogy szlovák és cseh részről elutasítják a 45 és 48 között született diszkrimináló törvények máig ható következményeinek felszámolását. Tudatosítani kell, hogy miért születtek ezek a törvények. Szlovákia esetében az volt a szándék, hogy eliminálják a területén élő magyarokat. A 48-as rendszerváltás után megváltoztak a nemzetközi összefüggések és bizonyos mértékben korlátozni kellett ezt a szándékot. Ma nem lehet azt tenni, amit akkor tettek, de megpróbálják elérni, hogy az akkori eredményeket ne lehessen megsemmisíteni, tehát, ha a magyarok vagyonát elvették, ne lehessen azt visszaadni. • Amennyiben az elmúlt megbízatási időszakban eleget tettek volna a magyar képviselőknek és legalább erkölcsi elégtételt adtak volna a magyaroknak, akkor is felvetődne ez a kérdés? - Erkölcsi elégtételt a korszakkal kapcsolatban adhatnak, zataival. A javaslat tartalmáról nem volt hajlandó részleteket közölni, azt azonban elmondta, az elutasítás okát főleg a Jeruzsálemmel kapcsolatos javaslatok képezik. Jossi Beilin izraeli külügyminiszter-helyettes ezzel szemben Jeruzsálemben tegnap azt állította, hogy az amerikai indítvány haladást eredményezhet a béketárgyalásokon. A dokumentum tartalmáról ő sem volt hajlandó nyilatkozni, hozzáfűzte azonban, hogy az amerikaiak gyors válaszra várnak. részből, hiszen - érvelnek a hatóságok - tarthatatlanok voltak az eddigi állapotok, amikor naponta valóságos „pléhlavina" zúdult a központra. Nap mint nap mintegy tízezer személyautó haladt át az immáron ún. kék övezetnek nyilvánított városkerületen: gépkocsival közelítették meg az alkalmazottak a cityben lévő munkahelyeket, a vidékről érkező üzletkötők, vállalkozók, kereskedők ugyanígy tettek, nem is beszélve a külföldi turisták áradatáról. Ezek után számukra nem marad más hátra, minthogy igénybe vegyék a tömegközlekedést - ajánlják az illetékesek. -ugPrikier László felvétele de ez nem szüntetheti meg a ma is diszkrimináló törvények érvényességét. Ha a Szövetségi Gyűlésben 1991-ben elfogadták volna a restitúciós törvénnyel és később a földtörvénnyel kapcsolatos javaslatainkat, akkor ma ez a kérdés fel sem merülne. El kell viszont most jutni oda, hogy ezeknek a diszkrimináló törvényeknek a hatását felszámolják. • A másik feltétel a folyamatos ellenőrzésre vonatkozik. - Ez két lehetőséget rejt magában. Azt, hogy az ET helyzetfelmérői idelátogassanak, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy azonnal figyelmeztethessük az Európa Tanácsot, ha úgy látjuk, hogy a szlovák kormányzat nem tartja be a feltételeket. • Feszültség jelenleg is van. A szlovákiai magyar és a szlovák politikusok között, valamint Magyarország és Szlovákia között. Mit tesz, jobban mondva mit tehet az Együttélés ennek Csurka István, a magyar nemzetiradikálisok vezére, a Magyar Fórum tegnap megjelent számában, tartva magát korábbi ígéreteihez, feltárta saját múltját. Az Átvilágítás című terjedelmes írásában Csurka beszámol arról, milyen körülmények közt írta alá 1957 nyarán beszervezését a kommunista rendszer titkosszolgálata ügynökeinek sorába. Az író-politikus emlékeztet arra, hogy mint a budapesti diákság egyik vezérét a magyar kommunista hatóságok 1957 március elején letartóztatták és hat hónapig internálva tartották. „Amikor utoljára vezettek fel, magamban már eldöndöttem, hogy aláírom... mert elhatároztam, hogy módszert váltok, és mert teljesen bizonyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem." Később megjegyzi: „Rettenetesen szégyellem az egészet, noha álltam a magamnak tett fogadalmam, mert senkit és semmit nem jelentettem, és soha egy árulásnak a feszültségnek az enyhítéséért, hiszen ilyen légkörben aligha várható a magyar képviselők bármilyen indítványának elfogadása. - Mi egy óriási lépést tettünk június 30-án. Felkértük a magyar külügyet, arra való tekintettel, hogy az ET parlamenti közgyűlése elfogadta az említett feltételeket, ne szavazzon Szlovákia felvétele ellen. Ez jelentős feszültségoldó gesztus volt. A továbbiakban is teszünk hasonló gesztusokat, ha a szlovák politikában is meglesz a hajlandóság a helyzet normalizálására. • A strasbourgi döntés fogadtatása azt tanúsítja, hogy a magyar politikusok elleni támadások folytatódnak. Eszerint a szlovák politikusok és a közvélemény nem tud erről a gesztusról? - Különbséget kell tenni a kormányok kapcsolata és a mindennapi politika között. Az ami a politikusok szájából vádként elhangzik, ami a sajtóban megjelenik, az egyik napról a másikra nem csitítható le. Ezzel megpróbálják az időnkénti sikertelenségeket ellensúlyozni. Más kérdés a szlovák kormánypártok és a köztünk levő kapcsolat. Gesztuserejű lépéseink eddig viszonzás nélkül maradtak. Mert hogyan magyarázzam Michal Kováé elnök kijevi javaslatát, hogy azok az országok, ahol magyar kisebbség él, hangolják össze politikájukat a kisebbségi magyar politikusok követeléseivel szemben. Ez a javaslat egyértelműen lépéseink elutasítását jelenti. Kováč elnök nem velünk akar tárgyalni, hanem megpróbál velünk szemben nemzetközi erőket mozgósítani. • Tény, hogy az ET-ben és térségünkben többen megértik gondjainkat, de nem kellene többet tennünk azért, hogy szövetségeseket találjunk Szlovákián belül is? - Türelemmel ki kell várni, hogy a szlovákiai politikai erők is rájöjjenek arra, hogy az Európához való viszonyulás nemcsak a szavak, hanem a tettek kérdése is. —esi— minősíthető mondatot le nem írtam." Csurka arról is beszámol, 1961-ben, de az sem kizárt, hogy valamivel később, a közelgő amnesztiára való hivatkozással, anélkül, hogy egyetlen jelentést is leadott volna, „feloldozták, elbocsátották". Csurka tájékoztatása szerint a rendszerváltás időszakában Antall József négyszemközt közölte vele, hogy dossziéja az SZDSZ kezébe került. Javasolta, írjon levelet Göncz Árpád köztársasági elnöknek, tisztázza helyzetét, még mielőtt a dolog nyilvánosságra kerülne, s botrány lenne belőle. A Csurka „átvilágítás" előzménye, hogy Antall a Magyar Igazság csoport egyik ülésén kijelentette: a csoportban III/III-sok is vannak. A Magyar Igazság ezután kérte tagjainak teljes átvilágítását, de ezt a hatályos magyar törvények jelenleg nem teszik lehetővé. KOKES JÁNOS, Budapest 1993. JÚLIUS 2. •pol. s. r. o. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: - vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberendezések -alumínium ajtók, ablakok és homlokzatok minőség - tervezés - szerelés - szerviz VK-838 FRICSKA KÁRÖRÖM Kevés örömben van része mostanság a szlovákiai magyarnak. Hát most itt van kárpótlásként egy kis káröröm, amely, mint mondani szokás, a legszebb öröm. Akaratlan szolgáltatója pedig nem más, mint Michal Kováč államfő, aki kedden és szerdán Kijevben járt. Felbuzdulva kormányfője (majdnem azt írtam: főnöke) bukaresti sikerén, az ukrán vezetőknek előhozakodott a nagy pozsonyi találmánynyal: fogjanak már össze a Magyarországgal szomszédos államok, nevezetesen, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia, s tanítsák meg Budapestet és saját magyar kisebbségeiket kesztyűbe dudálni. Mivel azonban a diplomáciában nem illik ilyen egyértelműen fogalmazni, a szlovák javaslat így szól: az említett államok közös platformon alakítsák ki politikájukat nemcsak a kisebbségekkel, hanem Magyarországgal szemben is. Ha erről a magyarnak az jut az eszébe, hogy Kisantant, akkor nincs mit csodálkozni. Szintúgy azon sem, hogy Bukarestben lelkesen fogadták ezt az elképzelést, miután Mečiar és vendéglátói búsan összeborulva elpanaszolták egymásnak, mennyi baj van ezekkel az izgága magyarokkal. Ami a Vajdaságban történik, arra enged következtetni, hogy a szerbek is boldogan beállnának a csoportosan siránkozók közé, ha nem akadályoznák őket ebben az ENSZ igazságtalan szankciói. Az is logikusnak tűnik, hogy Ausztriát kihagyták a szervezkedésből, hiszen semmi baja azzal a maroknyi burgenlandi magyarral, sőt, amilyen felelőtlen ez a Bécs, még a budapesti kormányzattal is jóban van. Csakhogy Kijev gondoskodott arról, hogy okunk legyen egy csipetnyi jóleső kárörömre, Michal Kováčnak pedig egy jókora adag csalódottságra. Leonyid Kravcsuk azt mondta: nem. A kisebbségekkel szembeni kívánatos magatartást meg lehet közösen beszélni, ez nem is lenne rossz dolog, de nem kizárólag a magyar, hanem valamennyi kisebbséget illetően, s főleg nem Magyarország nélkül! Nesze, neked, jó kis terv! Pedig Pozsonyban milyen szépen kigondolták! Nyilván azt is bekalkulálták, hogy Kijevnek nem esett jól, amiért a budapesti parlamentben néhány „igaz magyar" vonakodott megszavazni a két ország alapszerződését. Csakhogy kiderült: Kijevben sokkal reálisabban tekintenek ennek az érzékeny régiónak a jelenére és jövőjére, mint többkevesebb „igaz hazafi" Szlovákiában, Magyarországon, Romániában vagy Szerbiában. S ennek már érdemes őszintén örülni. (görföl) KOZIREV ELSZÓLÁSA Andrej Kozirev orosz külügyminiszter talán véletlenül, talán akarva elszólta magát és megvilágította a helyzetet a gázcsap elzárása körül: „Ha Észtországban javul a helyzet, a gazdasági szankciókat visszavonjuk". Moszkva eddig ugyanis pénzügyi-gazdasági intézkedésekről beszélt, viszont Mart Laar észt kormányfő azt állította, hogy Oroszország kereskedelmi háborút folytat országa ellen. Moszkvának ugyanis hirtelen akkor jutottak eszébe a balti köztársaságok kifizetetlen gázszámlái, amikor az észt parlament jóváhagyta az állampolgárságról szóló törvényt. Ennek értelmében pedig az ott élő több mint félmillió orosz csak azután kérheti az állampolgárságot, ha már vizsgát tett észt nyelvből. Addig csak tartózkodási engedélyt kapnak, ha pedig egyáltalán nem tesznek vizsgát, akkor két éven belül, de esetleg nyomban el kell hagyniuk Észtországot. A PALESZTINOKNAK NEM TETSZIK WASHINGTON JAVASLATA CSURKA „ÁTVILÁGÍTOTTA" ÖNMAGÁT BÉCS ÚJ PARKOLÁSI SZABÁLYOK