Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-15 / 162. szám, csütörtök

1993. JÚLIUS 12. tÚJSZÖM INTERJÚ SPORT MEGTÖRTÉNT A TULAJDONOSVÁLTÁS A DIÓSZEGI HŰTŐHÁZBAN AZ ÁRU FAGY, A PIAC OLVADÓBAN Az élelmiszeripar történetében fontos helyen szerepel Diószeg, ahol ötven évvel ezelőtt egy svédországi Üzemmel párhuzamosan a gyorsfagyasztásos tartósítás bevezetésével a világon először sikerült megoldani a növényi élelmiszerek fagyasztásának kérdését. A Georgia Mezőgazdasági Ipari Rí. termékeit Frigelite márkanéven hozták forgalomba, és az üzem különlegessége volt, hogy a környék kedvező viszonyainak köszönhetően egyszerre folytatott termelő és feldolgozó tevékenységet. A fél évszázaddal ezelőtt létesült hűtőházat ugyan saját céljaira még ma is használja a helyi konzervgyár, de a gyorsfagyasztásos technológiát a városban jelenleg egy másik vállalat, az 1976 óta működő Diószegi Hűtőház alkalmazza, amely a vagyonjegyes privatizáció folytán napjainkban komoly változásokon megy keresztül. A késlekedés következménye Hiába tekinthető viszonylag újnak a diószegi gyár, az utóbbi évek eredményeinek ismeretében Óvári László igazgatónak nincs sok oka az örömre. A lakosság vásárlóerejének csökkenésén és a gyakran gyanúsan olcsó külföldi áruk okozta konkurencián kívül ugyanis az egykori pozsonyi központjuk eljárásának következményeivel is meg kell küzdeniük. Az tizem annak idején a pozsonyi vezérigazgatóság beruházásaként létesült, főként bértárolásra és a többi üzem számára félkésztermék-gyártásra. Az építkezésből azonban csak az első ütem valósult meg. Keretében elkészült egy óriási, 45 ezer köbméter befogadóképességű mélyhűtőraktár, illetve a termékfeldolgozó részleg. Ez utóbbinak a bővítését és a kiszolgáló épületek felépítését a második ütemre tervezték. Sajnos, a vezérigazgatóság sokáig halogatta megvalósítását, míg végül kormányutasításra, nyolc évnyi késéssel, 1987-ben jelentek meg az építőmunkások a gyár területén. Mint később kiderült, ez a késlekedés sorsdöntő volt az üzem számára. Mire ugyanis elköltötték a terv szerint felvett majd ötvenmilló koronás kölcsönt, megszűnt a vezérigazgatóság, és bottal üthették a nyomát a beruházás folytatására ígért millióknak. Így azután ahelyett, hogy növelhették volna termelésüket, egy befejezetlen építkezés maradt a nyakukon. Ráadásul a hitelek után évente több milliós törlesztést kell fizetniük a bankoknak, amelyek önállósulásuk ulán 5-6 százalékkal megemelték a korábban felvett hiteleik kamatait - tudtam meg Övári Lászlótól. A csemegekukorica a termelőnél marad Tevékenységét tekintve a hűtőház lényegében három lábon áll. Az első a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, fagyasztás, amelynek idénye a tavaszi spenóttal kezdődik, és az őszi spenóttal fejeződik be. Hagyományos exporttermékük a bodza, nagy mennyiségben dolgoznak fel zöldborsót, paprikát és egyéb zöldségeket. A gyümölcsök közül az eper a legsikeresebb termék, de például a szilva feldolgozásával az érdeklődés hiánya miatt le kellett állniuk. Az idén egyáltalán nem vásárolnak majd fel csöves csemegekukoricát sem, mivel a kis kereslet miatt tavalyról megfelelő készleteik maradtak. Az igazgató szerint ennek a kereskedelem az oka, hiszen a tőlük kilónként 17 koronáért vásárolt fagyasztott csöveket Pozsonyban főtt állapotban gyakran 50 koronáért árusítják. A csemegekukoricáról azonban nem mondanak le, hiszen az idén több új fagyasztott zöldségkeverékei is a piacra dobnak, amelyekben ez is megtalálható lesz. Ehhez azonban a nyersanyagot az ipolynyéki szövetkezettől vásárolják majd, ahol komoly beruházással ipari méretekben megoldották a tejes csemegekukorica morzsolását és fagyasztásos tartósítását. Szükségük is van az új termékekre, tavaly ugyanis a feldolgozóvonalaik kapacitásának alig több mint a felét tudták kihasználni. A termelőtevékenység komoly hátráltató tényezője a kormány gazdaságpolitikája is, amely nem veszi figyelembe az élelmiszeripar szezonjellegét. Ennek következtében központi támogatás híján a bankok éppen úgy kezelik őket, mint bármely más ügyfelüket. - A zöldborsó például júniusban megterem, mi feldolgozzuk, de még a jövő év májusában is biztosítanunk kell a piac elldldsál. Ha a termelésre hitelt veszünk fel, akkor ez számunkra majd egy évig holt beruházásként jelentkezik, ráadásul ha az árba beszámolnánk a raktározási költségeinket, a fagyasztott borsó ára havonta egy koronával emelkedne, és az áru eladhatatlanná válna - magyarázza meg egy példán Óvári László a probléma lényegét. A hűtőház második komoly tevékenysége a hatalmas, ezervagonos hűtőraktár kihasználásához kapcsolódik, melyben már a kezdettől fogva bértárolást végeznek a hús-, baromfifeldolgozó és a tejipari vállalatok számára. Sajnos, az utóbbi években ezek is válsággal küzdöttek, így a bérleti költségek emelkedése ellenére tavaly például a három évvel ezelőtti bevételnek csak az egynegyedére tettek szert ily módon. Végezetül a vállalat nagyraktárként a környékbeli üzletek ellátását is biztosítja. A hagyományos területüknek számító Galántai, Dunaszerdahelyi, Nagyszombati, Szenici és Trencséni járásban időközben azonban komoly konkurenciájuk alakult ki, amellyel meg kell küzdeniük a piac megtartásáért. Ennek során az új cégek gyakran már azért is előnyben vannalc, mert frissen vásárolt technikájukkal zökkenőmentesebb az áruszállítás. Ennél sokkal vitathatóbb előnyt jelent viszont az olcsó lengyel fagyasztott zöldség behozatala, már csak azért is, mert ez egyáltalán nem tükröződik a bolti árakban. Vagyis a behozatal miatt veszélybe kerül a hazai feldolgozóipar, a vásárló viszont nem nyer semmit. A közgyűlés Ilyen helyzetben várta tehát a vállalat a nagy napot, amikor a részvényesek közgyűlésén megtörténik a tulajdonosváltás. A vagyonjegyes privatizáció során 85 486 részvényt - az összmennyiség 90 százalékát - kínálták fel, és ebből majd nyolcvanezer kelt el. A részvények egyötödét a közvetlen befektetők, a többit pedig 18 befektetési privatizációs alap szerezte meg. A közgyűlés színhelyéül a helybeli len- és kenderfeldgozó üzem tanácsterme szolgált, ami jó választásnak bizonyult, hiszen a kétezer részvényesnek csak mintegy az egyhuszada jelent meg, így csak félig töltötték meg a termet. Minden jelenlévő kapott egy szavazólapot, amelyen jól láthatóan feltüntették részvényeinek, vagyis ez esetben szavazatainak számát. A legtöbbel, 15 ezerrel a pozsonyi Dividend befektetési társaság rendelkezett, amely egyszerre több regionális alappal is bekapcsolódott a vagyonjegyes privatizációba. A kisrészvényesek közt meglehetősen soknak volt harminccal osztható számú szavazata, ami viszont arra utal, hogy ők és családtagjaik már az első fordulóban mind az ezer pontjukat ide fektették be. A közgyűlés vezetésével František A. ZvrSkovecot, a Dividend igazgatóját bízták meg. A szlovák-svéd vállalkozó, a kuponos privatizáció egyik legmarkánsabb hazai egyénisége ezúttal is hű maradt önmagához és a könyvvizsgálói jelentés egy, nem különösebben jelentős kifogására hivatkozva azonnal megszavaztatta a tavalyi eredményekről szóló jelentés elutasítását. Ezzel lehetővé tette, hogy a vállalat új üzleti stratégiáját már az új tulajdonosok képviselőiből összeállított igazgatótanács irányításával dolgozzák ki. Ezt a lépést a jelenlévők különösebb ellenreakciók nélkül tudomásul vették, és amint az várható volt, az első komoly vita a részvénytársaság irányítótesttlleti tagjainak megítélendő jutalmak körül bontakozott ki. Végezetül az eredeti javaslat győzött, így a külső tagok évente az igazgató egyhónapi alapfizetésének megfelelő összeget, a belső emberek, vagyis a vállalat alkalmazottjai pedig havi ötszáz koronát fognak kapni. Ezután sor került az új igazgató- és felügyelőtanács megválasztására, mivel az előzőt még az államot képviselő Nemzeti Vagyonalap nevezte ki. A Vagyonalap hozzáállására jellemző, hogy bár továbbra is jókora részvénycsomagnak van a birtokában, még képviselőt sem küldött a közgyűlésre. Az alapok ezután ki is hagyták az irányítótestületekből, sőt, František ZvrSkovec javaslatára a közgyűlés megszavazta, hogy a jelenlegi tulajdonosoknak elővásárlási joguk legyen az eladásra felkínált részvényekre. A Dividend elnöke szerint ezt az tette szükségessé, hogy még mindig a Vagyonalap birtokában van a legnagyobb részvénycsomag (a Mečiar-kormány által végrehajtott emlékezetes utólagos részvénykibocsátással együtt körülbelül húsz százalék), ezért elejét kellett vennie annak, hogy ez a konkurencia kezébe jusson. A kisrészvényesek közül többen is kifogásolták, hogy őket senki sem képviseli a vezetésben, de az alapok szerint erre csak akkor lenne lehetőség, ha szövetkeznének, és együttesen képviselnék érdekeiket. A hűtőház dolgozói számára tett gesztusként fogható fel viszont, hogy a felügyelőtanács tagja lett a szakszervezetek képviselője. Új tulajdonosok - új tervek A baljós előjelek ellenére a diószegi hűtőház idei első negyedéve kedvezően alakult, igaz, az. ötmilliós nyereséget a félév végén újra csak erősen leapasztják az esedékes hiteltörlesz.tések. A szezon ugyan még csak nemrég kezdődött, de a korábbinál sokkal nagyobb az érdeklődés a bértárolás iránt, így a hűtőkapacitás nagyobb részét idén sikerült szerződésileg lekötni. Az új igazgatótanács nevében František A. Zvrškovec átgondolt üzleti stratégiát ígért, benne marketinggel, reklámmal és hasonló fogásokkal, melyek segítségével a vásárlóközönség tudatába bevihetők az eladandó termékek. Sőt, még ennél is tovább ment, egy országos hálózatot vázolt fel, amely a Dividend által várhatóan jelentősen befolyásolt és szlovákiai viszonylatban egymást kölcsönösen kiegészítő három hűtőházból és öt baromfifeldolgozó vállalatból áll majd. A fagyasztott termékek szempontjából az utóbbiak főként regionális lerakatként jöhetnek számításba, amelyek segítségével az áru az eddigieknél sokkal megbízhatóbban jutna el a vásárlóhoz. Ezzel párhuzamosan termékváltást is szükségesnek tart, hiszen hazai boltjaink hűtőpultjainak kínálata még évtizedekkel elmarad a nyugaton szokásostól. Végül szerinte a konnány is komolyan fontolgatja védővámok kivetését, ami különösen az olcsó lengyel áruk esetében lenne fontos. Azon kívül ugynis, hogy a hazai közvetítők és a kereskedelem általában elnyelik az így keletkező többlethasznot, még arra is gyanakodnak, hogy az alacsony árakat az ottani állami támogatás teszi lehetővé. A Diószegi Hűtőházban tehát június kilencedikén új tulajdnosok kezébe került az irányítás. Nem kétséges, hogy köztük a vezető szerep a legtöbb részvényt birtokló befektetési privatizációs alapoknak jut majd. Egyik legismertebb képviselőjük, František A. Zvrškovec a közgyűlésen imponáló magabiztosságról tett tanúságot. A vállalat közvetlen irányításába beleszólni nem tudó kisrészvényeseket viszont nyilvánvalóan az érdekli, hogy néhány éven belül ebből mennyi tükröződik majd vissza a vállalat gazdasági eredményein. TUBA LAJOS A nagy cégek is élnek a bértárolás lehetőségével (Méry Gáhor felvétele) ARATÁS UTÁN TELIES FORDULATON A Cseh Köztársaságban június végén negyvenévi szünet után brünni székhellyel ismét működésbe lépett a terménytőzsde. A Brünni Terménytőzsde alapítója a prágai Agropol, a Mladá Boleslav-i Agrobanks, és e két alapítóhoz csatlakozott rnég a Brünni Agrárkereskedelmi Társaság. Az alapítók között kellett volna lennie a Földműves Banknak is, bökkenő volt viszont, hogy még nem jött létre. A tőzsde az idei aratás után kapcsol teljes fordulatra. A kezdetben csupán a hét egy napján, és csak kiválasztott árukkal kereskedhetnek majd a tőzsdén. Étkezési és takarmánybúzával, takarmányárpával, rozzsal, kukoricával és takarmányozási célra szolgáló hüvelyesekkel. A tőzsde felfutása után nemcsak növényi eredetű, hanem állati termékekkel is szándékozik kereskedni. (Trend) „Távközlés " jeligére: Tudtommal az egymástól nagyobb távolságra levő számítógépek a telefonhálózaton keresztül összeköthetők. Ily módon nyilván egymás adatait, esetleg szoftvereit is használhatják. Gondolom, két egymással kapcsolatban álló telefax között is hasonló jelenség játszódik le, mim a számítógépek esetében. Ha az állításom igaznak bizonyul, akkor nyilván a számítógép és a telefax között is megoldható az adatátvitel. Kérem, ismertessenek meg a lehetséges megoldásokkal! - Számítógépek és telekommunikáció. Két látszólag teljesen különböző fogalom, az utóbbi évek nagyfokú fejlesztésének köszönhetően azonban a két terület között nagyon szoros kapcsolat létezik. A telefax és a számítógép összekapcsolására többféle megoldás is kínálkozik, helyszűke miatt azonban csak a két legelterjedtebb és legelérhetőbb módot vázolnám. Az első megoldás egy ún. faxkártyával (ill. beépített faxmodemmel) képzelhető cl. Ez beilleszthető a számítógépbe, a telefonkábelt a kimenetére kell csatlakoztatni. A faxkártya vezérlőprogramjától függően a számítógép képes az adatbázisból faxüzeneteket küldeni és fogadni is. A vezérlőprogram intelligenciájától függően a faxolásnál nagyon sok paraméter előre beállítható. Így például a faxolás időpontja, foglalt telefonvonal vagy téves kapcsolás esetén az ismétlés gyakorisága. Intelligens faxprogramok saját szövegszerkesztővel rendelkeznek, amelyekbe a beírt szövegek akár több változó módosításával több címre is elküldhetők. Az effajta faxolási módot a szakma körfaxolásként szokta emlegetni. A faxprogramok általában képesek a felhasználó beavatkozása nélkül is dolgozni, így akár az éjszakai órákban, amikor kisebb a telefonköltség Az éjszakai faxolás további előnye, hogy kevésbé terhelt állapotban a vonalak is viszonylag elfogadható minőségűek, így az üzenetek sok esetben hiba nélkül jutnak el a címzetthez. A másik megoldás az ún. külső faxmodemmel képzelhető el, amely hasonló nagyságú befektetés, mint egy belső faxkártya. A külső faxmodem egy tenyérben elférő doboz, amely egy soros kábel segítségével a számítógép soros pontjához (COM 1, COMx), valamint másik kimenetén keresztül a telefonhálózathoz csatlakozik. E modemek általában külső tápegységgel rendelkeznek. Vezérlőprogramjaik gyakorlatilag ugyanazokat a lehetőségeket kínálják, mint a beépíthető faxkártyáké. A lehetőségekről fentebb már esett szó. (A modem egy olyan, a telefonvonalakat kihasználó szerkezet, amely a számítógép és esetünkben a telefax közötti adatátvitelt teszi lehetővé.) PÁSZTOR ATTILA Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakemberei