Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám, szombat

1993. JÚNIUS 5. HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 ULTIMÁTUM SZLOVÁKIÁNAK A Szlovák Köztársaság belügyei­be való beavatkozásnak és fölöttébb tisztességtelen eljárásnak minősí­tette Ivan Laluha, a szlovák parla­ment külügyi bizottságának elnöke azt a tényt, hogy a magyar pártok képviselői Bratinka Józsefnek, a magyar parlament képviselőjének közvetítésével fordultak az Európa Tanácshoz azokkal a követelések­kel, amelyeket a Szlovák Köztársa­ságnak az Európa Tanácsba történö felvételét megelőzően kellene telje­sítenie. Ivan Laluha nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a magyar képvi­selők azt megelőzően fordultak a külföldi képviselőkhöz, hogy javas­lataikkal kapcsolatban a szlovák par­lament, a soron következő júniusi ülésén, állást foglalhatott volna. Né­zete szerint az érintettek az Európa Tanácsból - ezzel a lépéssel - olyan szervet kívánnak kreálni, amely Szlovákiának ultimátumokat, utasí­tásokat, esetleg parancsokat ad. A külügyi bizottság elnöke szerint a magyar képviselők nem tudatosít­ják, hogy számos követelésük az érvényes szlovák törvényekbe ütkö­zik. Ivan Laluha elmondta azt is, hogy Bratinka Józseftől, a magyar parlament képviselőjétől elvárta vol­na, hogy közvetlenül a szlovák par­lamenthez forduljon fenntartásaival. Késő bánat, ebgondolat - jegyzi meg magában az újságíró a fenti hírt olvasva. Mert ugye - miként azt már tegnap is megírtuk - a magyar képviselők nem annyira követelésekkel fordultak Bratinka Józsefhez, mint inkább azzal, hogy a szlovák parlament nem volt hajlandó megvitatni egy olyan parlamenti határozat tervezetét, amellyel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az Európa Tanács ajánlásainak megtartására kötelezte volna magát. Eleve a tények elferdítése, hogy a magyar képviselők azt megelőzően fordultak volna bárkihez is, hogy a szlovák parlament állást foglalhatott volna. Tény viszont az. hogy a szlovák parlament egyszerűen nem volt hajlandó igent vagy nemet mondani, és a magyar képviselők egyszerűen ezt közölték levelükben. Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy az Európa Tanács sohasem fog Szlovákiának ultimátumokat, parancsokat, utasításokat adni. Ez Sztálin módszere volt! Az ET legfeljebb ajánlásokkal szolgál - soraiba pedig azokat veszi fel, akik az ajánlásait megfogadják; nem kell felvennie azt, aki a tanácsokat ultimátumnak, utasításnak, parancsnak tekinti. Sót, azt az országot sem kell felvennie, amely a belügyeibe való beavatkozásnak minősíti a jelenleg fölöttébb komoly nemzetközi problémaként kezelt kisebb­ségi kérdésekkel kapcsolatos külföldi nyilatkozatokat. (fekete) Mečiar LEHETSÉGES A KOALÍCIÓS KORMÁNYZAT ELŐSZÖR KELET-EURÓPÁBAN BUDAPESTEN TANÁCSKOZIK A NATO MUNKAMŰHELYE VILIAM SOBOŇA „CSAK"BÜNTET - Kötelességem büntetni azokat az embereket, akik nem teljesítik állami hivatalukból eredő kötelessé­geiket - nyilatkozta tegnap a szlovák sajtóirodának Viliam Soboňa, az SZK egészségügyi minisztere az egészségügyi létesítmények igaz­gatóinak visszahívásával kapcso­latban. A visszahívások indoka a minisz­ter szerint elsősorban annak az érté­kelési rendszernek a demonstratív elutasítása, amelyet a pénzügymi­niszterrel közösen bocsátott ki. Ugyanakkor állítása szerint az egészségügyi ntézmények többsé­ge ezt a rendszert megértette, és nagyon pozitívan értékeli. A megbüntetett igazgatókról el­mondta, hogy megbocsáthatatlan érdektelenséget tanúsítottak az egészségügy gazdasági helyzete iránt, s a leváltásuk nem bír utasítás jellegével - mindössze a vezetői jogköréből ered. Peter Lauko, a KDM parlamenti képviselője a kormánypárt parla­menti képviselőinek címzett felszólí­tásában úgy véli, hogy Vladimír Me­čiar kormányfőnek az egészségügyi minisztertől magyarázatot kellene követelnie az egészségügyi intéze­tek igazgatóinak leváltását illetően. Lauko képviselő egyben arra is fel­hívta a figyelmet, hogy Soboňa mi­niszter immár a kormány magasabb beosztású tagjainak türelmét is pró­bára tette, és szégyent hozott Szlo­vákiára. ELTEMETTEK A SOLINGENI ÁLDOZATOKAT Nem volt „szólóakció" a múlt hétvégi solingeni támadás, melynek következté­ben öt török vesztette életét. A DPA hírügynökség szerint a vasárnap letartóz­tatott 16 éves fiatalemberen kívül tegnap további három személyt vettek őrizetbe. Beismerték, hogy egy kocsmai összetű­zés után dühükben, ittas állapotban gyúj­tották fel a törökök házát. A solingeni áldozatokat tegnap a török­országi Taszovában temették el. A gyász­szertartáson mintegy ötezer ember vett részt, köztük Klaus Kinkéi német külügy­miniszter. RÖVIDEN JAROSLAV PILÁT, a Szlovák Köztár­saság Rendőri Testülete Elnökségének szóvivője tegnap az újságíróknak el­mondta, hogy a belföldi és külföldi tolva­jok szervezett csoportjai a leggyakrabban Porsche, BMW, Volkswagen, Mazda, Nis­sa márkájú autókat lopnak. 1993 első három hónapjában 1964 autó tűnt el. 349-et a rendőrök megtaláltak, és a tulaj­donosoknak visszaadtak. Az autólopást a közeljövőben a LO JACK rendszer be­vezetése előzheti meg, amely lehetővé teszi az ellopott gépkocsik lokalizálását. JÚNIUS 6-8-ÁN Michal Kováč köztár­sasági elnök az SZK küldöttségének élén Vatikánba látogat. Útjára többek között Jozef Moravčík külügyminiszter is elkísé­ri. Michal Kováč köztársasági elnök vati­káni látogatása során találkozni fog az olasz köztársasági elnökkel, az olasz kor­mányfővel és más közéleti személyiség­gel. A találkozókon az európai és a regio­nális együttműködés kérdéseiről lesz szó. JELENLEG a Komáromi járásban 8347 állástalant tartanak nyilván, ami 17 százalékos munkanélküliséget jelent, szemben az országos 12 százalékkal. Havonta háromszázzal növekedik a mun­kára várók sora - nyilatkozta Ján Berta mérnök, a Komáromi Járási Munkahivatal igazgatója. EGYNAPOS kényszerszabadságot vettek ki tegnap a nyitranováki bányá­szok. Már harmadik hónapja csökkentett munkaidőben dolgoznak, mivel vissza­esett a kereslet az általuk bányászott energetikai szén iránt. RENDKÍVÜL FONTOS, a szociális szférát érintő törvényjavaslatokat hagyott jóvá tegnap a szlovák kormány törvény­előkészítő tanácsa. Többek közt jóvá­hagyta, és a kormánynak elfogadásra ajánlotta a foglalkoztatásról, a létmini­mumról, a minimálbérről szóló törvénye­ket, valamint a Munka Törvénykönyve un. kis novelláját. Lapzárta: 22.10 Háromnapos közép-szlovákiai körútjá­val kapcsolatban Mečiar kormányfő a rá­dióban elmondta, hogy az emberek fel­emlegetik neki, amikor is könnyel és verítékkel teli két évet ígért, s ez be is következett. A miniszterelnök ebben mint­ha az ,, igazmondónak" kijáró elismerés jelét igyekezne felfedezni. Hangsúlyozta, hogy a DSZM iránti viszony jobb, mint ahogy azt különféle közvélemény-kutatá­sok mutatják. Megalapozatlannak minősí­tette az olyasfajta állításokat, hogy a DSZM fölött Damoklész kardjaként kí­sért az új parlamenti választások kiírásá­nak veszélye. Kijelentette, hogy a parla­menti választások előrehozatalához leg­alább 90 szavazatra lenne szükség, amit aligha sikerül bárkinek is összehoznia. Tévednek azok, akik azt terjesztik, hogy a DSZM szétesőben van, szögezte le a kormányfő. Elmondta, lehetségesnek tartja a koalíciós kormány létrehozását, s szerinte nem kizárt, hogy a Szlovák (Folytatás az 1. oldalról) rum, amely csak annyiban változott, amennyiben egy politikai párt és politikai program szükségszerűen egyeztetésre szorul a politikai, törté­nelmi valósággal. A továbbiakban megállapítást nyert, hogy a demokráciában ugyan­az a párt nem lehet egyszerre kor­mányzó párt és önmaga ellenzéke. Azt pedig észre kell venni, hogy (Folytatás az 1. oldalról) dálkodása. A már most tizenhatra szaporodott romaszervezetek támo­gatását a kulturális minisztérium a megalakított roma tanácsadó tes­tülettel közösen oldja majd meg az új költségvetési évben. A kormány nemzetiségi tanácsa elfogadta a kulturális minisztérium beterjesztését, de javasolta az aláb­biakat: A minisztérium adjon ki költ­ségvetési utasítást a nemzetiségileg vegyesen lakott területek kulturális intézményeinek, a pénzösszegek nemzetiségi lélekszám szerinti fel­használására. Vonják be a nemzeti­ségi tanácsot a jövő esztendő kultu­rális költségvetésének előkészíté­sébe. Sokkal nagyobb és élesebb vita volt várható a másik napirendi pont kapcsán. Az oktatási minisztérium előkészített do­kumentuma a nemzetiségi iskolák eddigi formáinak a kiszélesítését ajánlja. Első­sorban a magyar szülőknek, hiszen vég­eredményben a tanács ukrán-ruszin tag­Nemzeti Párttal a tárgyalások eredmé­nyesen végződnek. A Demokratikus Bal­oldal Pártja nyílt koalíció kialakítására kapott javaslatot, amit - Mečiar sajnálatá­ra - a DBP elutasított. Kijelentette, hogy a legfelsőbb ellenőrzési hivatal és a nem­zeti bank elnöki tisztségének a betöltésé­re irányuló ellenzéki ,,tülekedés" nem az ország demokratikus arculatát szolgáló érdekekből fakad. A Nemzetközi Valuta­alap szlovákiai jelenlétéről úgy nyilatko­zott, hogy az együttműködés Szlovákia számára fontos, de nem biztos, hogy mindent elfogadnak, amit mondanak. Szerinte e fontos intézmény tisztségvise­lői a szlovákiai kormányt, .csodálatra mél­tóan teljesitőképesnek" \ar\\äK s ha Szlo­vákia e tekintélyből adódó lehetőségeit eljátssza, akkor ezért azok lesznek a fele­lősek, akik az ország politikai rendszeré­nek stabilitását kívánják megingatni - fe­nyegetőzött Mečiar kormányfő. Csurka István fokozatosan meg­szervezett magának egy pártot. Lezsák Sándor szerint az elnök­ségben nincs sem pánik, sem riada­lom. Annak a reményének adott hangot, hogy az MDF és a Magyar Út Körök elválásakor a Für Lajos által javasolt harmadik mód érvé­nyesül, vagyis a válás tisztességes lesz, és a két szervezet közti össze­kötő folyosókat nem falazzák be. -Ú­jai is elmondták: az ő nemzetiségi iskoláik gyakorlatilag nem léteznek. Azokban sok helyen az ukrán-ruszin nyelvet már csak fakultatív módon vagy egyetlen anyanyel­vi tantárgyként tanítják. Számukra ez a tervezet igazából figyelmeztetés: a ma­gyarokra is ez a sors vár. Máté László felszólalásában javasolta, hogy a nemzetiségi tanács utasítsa el a tervezetet. Indoklásában nagy hang­súlyt helyezett a tudatosan átgondolt asz­szimilációra. Mind az alapiskolákban, mind a középiskolákban a szülők kérése alapján az igazgató maga döntene arról, meghagyja-e a magyar tannyelvű iskolát vagy több tantárgyat szlovákul tanítanak majd, vagy egyáltalán a magyar nyelv és irodalmon kívül tartanak-e más órát is magyarul. Bauer Győző elmondta, hogy az előterjesztett anyag nem tartalmaz szakmai elemzési és indoklást. Igazából még el sem kezdték az ún. kommunikatív szlovák nyelvtanítási módszert, máris előállt a minisztérium egy új variációval, amely ellentétes az eddigi oktatási rend­szerrel. Az alternatívák gyarapításával Csütörtök óta Budapesten ta­nácskozik a NATO munkaműhelye. Erre a fontos nemzetközi fórumra, melyet az Észak-atlanti Szövetség agytrösztjének szoktak nevezni, tíz­éves fennállása óta először kerül sor egy nem tagállam fővárosában. Megfigyelők véleménye szerint ez elismerése a magyarországi demok­ratikus fejlődésnek. A tanácskozáson részt vesz a NATO több magas rangú táborno­ka, valamint a szövetséggel együtt­működő kelet-közép-európai orszá­gok ugyancsak magas rangú politi­kusai. Csehországot Alexander Vondra külügyminiszter-helyettes képviseli, míg a rendezők szerint péntek délutánig Szlovákiából senki nem jelentkezett. A négynapos fórum alapvető té­mája a regionális válságok, illetve azok kezelésének módjai. Szűkítve a kört a résztvevők elsősorban arról folytatnak eszmecserét, hogy mit kellene tennie a Nyugatnak és ezen belül a NATO-nak a kelet-európai demokratizálódási folyamat meg­gyorsítása, a problémák leküzdése és a stabilitás megerősítése érdeké­ben. Antall József magyar minisz­terelnök, valamint Jeszenszky Gé­za a külügyek irányítója felszólalá­saikban sürgették, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a térség gondjainak rendezésében, biztonsá­gának erősítésében. Hangsúlyoz­Mintegy 1500-2000 ember gyűlt össze tegnap este Budapesten a Hősök terén, hogy megemlékez­zen a trianoni békekötésről, mely szentesítette, hogy a történelmi Ma­gyarország elvesztette területének és lakosságának igen jelentős ré­szét. A megemlékezést, mely egy­ben tiltakozás is volt Trianon ellen, a Magyar Nemzeti Párt szervezte. A rendezvényen többek közt felszó­lalt Király B. Izabella országgyűlési képviselő, aki igazságtalannak ne­vezte a trianoni békekötést. Bírálat hangzott el Antall József kormány­fő címére is, hogy aláírta a ma­Lettországban ma és holnap par­lamenti választásokra kerül sor, s így a balti ország lakosainak 61 év után nyílik lehetőségük arra, hogy demokratikus módon megválasszák nemzeti parlamentjüket. A 2,7 millió lakosú állam választásra jogosult mintegy 1 millió 250 ezer polgára járul az urnák elé, hogy voksoljon az új parlament képviselőire, akik fel­váltják a szovjet megszállás idősza­kából örökölt eddigi törvényhozást. A három balti szovjet utódállam kö­zül Lettország az utolsó, amely ez­zel áttér a demokratikus parlamentá­ris rendszerre. újabb gazdasági nehézségeket idéznek elő az amúgy is megterhelt oktatásügyi költségvetésben. Politikai veszélyeket Bauer Győző abban lát, hogy Dél-Szlová­-kiában nyugtalanságot keltene a törvé­nyekkel nem szabályozott rendelkezés minisztériumi utasításként való érvénye­sítése. Végh László arra mutatott rá, hogy valójában az új alapelvek ellenkeznek az oktatási törvény ide vonatkozó szabályo­zásával, mivel teljesen új, eddig ismeret­len iskolatípusokat ajánlanak a szülőknek alternatívaként. A nemzetiségi tanács magyar nemzeti­ségű tagjai elsősorban azt kifogásolták, hogy a tervezetben már nincs szó önálló igazgatású magyar iskolákról. Ugyancsak elutasították azt, hogy valakik a szlovák nyelv elsajátítását kizárólagosan az egyes tantárgyak szlovákul történő tanítá­sában lássák. Semmilyen pedagógiai megalapozottsága nincs annak a törek­vésnek, mely szerint a nemzetiségileg vegyesen lakott járásokban valójában négyféle nemzetiségi iskola legyen: 1. a teljes szervezettségében magyar ták: a jugoszláv válság megmutatta, hogy nem elég a problémák utóla­gos kezelése, hanem megelőző poli­tikát kell folytatni. Antall leszögezte, hogy Magyarország kiemelt figyel­met szentel a szomszédaival való kapcsolatoknak. A kétoldalú szerző­dések megkötésekor azonban nem fogadhat el olyan követeléseket vagy kívánságokat, melyek ellenté­tesek a tényekkel vagy a logikával. Jeszenszky kiemelten szólt a nem­zetiségi kérdés fontosságáról, rámu­tatva, hogy ezek meg nem oldása újabb problémák forrása lehet. Sze­rinte nem szabad megengedni a ka­tonai erő alkalmazását, az erősza­kos területszerzést, a homogén nemzetállamok létrehozására irá­nyuló törekvéseket, amelyek első fázisa a nemzeti kisebbségek jogai­nak lábbal tiprása, majd az etnikai tisztogatás. Vondra külügyminiszter­helyettes felszólalásában vázolta, hogy a jövőben lehetséges lenne a NATO középeurópai szárnyának a kialakítása. Szerinte ez a régió stabilabb, mint a posztkommunista térség más részei, s ezt most a NATO is kezdi figyelembe venni Ennek egyik bizonyítéka a mostani budapesti tanácskozás. Magyar és cseh részről is hangsúlyozták, hogy mindkét ország célja a NATO-tag­Budapest gyar-ukrán alapszerződést, mely­ben a szónokok véleménye szerint lemondott az ősi magyar területek­ről, s magára hagyta a kárpátaljai magyarságot. Egy másik megemlékezésen, melyet az Erzsébet téren az 56-os Antibolsevista és Antifasiszta Szö­vetség rendezett, felolvasták azok­nak a képviselőknek a nevét, akik az említett magyar-ukrán alapszerző­dés ratifikálása ellen szavaztak. A két megemlékezés nyugodtan és minden incidens nélkül, s a külföl­di sajtó nagy érdeklődése mellett zajlott le. (k-s) Csak a lakosság 52 százalékát alkotó lettek járulhatnak az urnák­hoz, mivel a legutóbbi választáso­kon többséget szerzett nacionalista radikálisok keresztülvitték azt, hogy csak azok a polgárok szavazhatnak, akik a második világháborúig az or­szágban éltek, valamint az ő utó­daik. Az időközben Lettországba „il­legálisan bevándoroltak" vagy ahogy az oroszul beszélő polgárokat nevezik, a „gyarmatosítók" nem rendelkeznek szavazati joggal. Ily módon tehát a lakosság egyharma­dát alkotó oroszok nem vehetnek részt a szavazáson. nyelven tanító; 2. az egyes természettu­dományi és társadalomtudományi tantár­gyakat szlovákul tanító; 3. az anyanyelvet kötelezően, de minden más tantárgyat szlovákul tanító; 4. olyan szlovák iskola, ahol megfelelő létszámú magyar gyerek esetén a szülők kérhetik a magyar nyelv fakultatív, illetve nem kötelező tanítását. A vitában felmerült kifogások és ellen­érvek alapján a kormány nemzetiségi ta­nácsa elutasította az oktatási miniszté­rium tervezetét, de nem véglegesen. Az érintett tárcának szakmailag és tudomá­nyosan meg kell indokolnia, miért van szükség az új tervezetre. Meg kell vizs­gálnia a javasolt intézkedések jogi vonat­kozásait, különös tekintettel az alkot­mányra és az ide vonatkozó oktatási törvényekre, rendeletekre. Meg kell hatá­rozni, hogy kinek a kérésére, milyen jogi szabályozásban, ki dönt majd véglegesen egy adott iskola átalakulásáról a tervezet­ben felvetett bármelyik alternatíva alap­ján. Az oktatási minisztérium illetékesei­nek fel kell újítania a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakértő­csoportjával a kérdéskörben folytatott konzultációkat. Minderre még a szeptem­berben kezdődő új tanév előtt sort kell keríteni. (d-n) RIADALOM NÉLKÜL LETTEK AZ URNÁK ELŐTT RÖVID HALADÉK A MAGYAR ISKOLÁKNAK BUDAPESTI MEGEMLÉKEZÉS TRIANONRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom