Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám, hétfő

1993. JUNIUS 7.^ iÚJSZÓä MOZAIK MEGALAKULT AZ MPP KASSAI JÁRÁSI SZERVEZETE (Munkatársunktól) - Szombaton Kassán, a Thália Színházban megtartották a Magyar Polgári Párt első járási közgyűlését, azzal a céllal, hogy három évig tartó vajúdás után létrehozzák a párt járási szervét. A. Nagy László, az MPP országos elnöke beszédében megelégedéssel nyugtázta, tjogy a kassai helyi csoportjuk stabilizálódott és a város gazdag polgári hagyományaira építve eredményes liberális politikát folytat. Jó kapcsolatokat épít ki a hasonló beállítottságú szlovák pártokkal is. Ennek a politikának és együttműködésnek lett az eredménye, hogy Kassán az ő közös jelöltjük nyerte el a főpolgármesteri posztot, s a minap a Kassai Kormányprogram nevet viselő városkerületben a pótválasztásokon is eredményesen szerepelt, hiszen 11 képviselőjelöltjük közül 9-en megkapták a választók bizalmát és képviselőkként hosszabb ideje aktívan részt vállalnak az önkormányzatok munkájából. Halász György, az MPP kassai csoportjának elnöke elmondta, hogy a politikai tevékenységen kívül pártjuk székházában otthont adtak két szakmai-érdekköri kezdeményezésnek. Az egyik egy számítástechnikai szakkör, a másik pedig egy helytörténeti társaság. Kassát kiváló geopolitikai fekvé-sénél és potenciális erejénél fogva a Magyar Polgári Párt is kulcsfontosságúnak tartja. Olyan járási szerv kiépítését szeretnék itt elérni, mely az egész régióra jótékony hatást gyakorolhatna. A feladatok megvalósítását Reiter Géza, Halász György, Tancsák János elnökségi tagoknak, Pazderák Bertalan alelnöknek és Miliczky Jolán elnöknek, az MPP kassai járási szervezete vezetőségének kell elérnie, (-szák) NÉHÁNY SORBAN 0_ergej Jasztrzembszkijt nevezte ki Borisz Jelcin Oroszország új szlovákiai nagykövetévé. A 40 éves hivatásos diplomata történelmet tanult a nemzetközi kapcsolatok moszkvai főiskoláján, amelyet általában csak diplomataképzőnek neveznek. 1981 és 1989 között Prágában dolgozott, mint a Béke és Szocializmus folyóirat munkatársa. Több mint egy évig tevékenykedett az SZKP KB nemzetközi osztályán, majd két folyóirat szerkesztőségében is dolgozott, tavaly pedig az orosz külügyminisztérium szóvivője lett. Beszél angolul, franciául és portugálul. G

armisch-Partenkirchen német városban szombaton nyitották meg ünnepélyes keretek között a George C. Marshall Központot, amely az új európai biztonsági struktúrák kialakításának kutatásával fog foglalkozni. A megnyitó alkalom volt arra, hogy találkozzanak az egykori hidegháborús ellenfelek katonai vezetői. Például Les Aspin amerikai védelmi miniszter tárgyalt orosz kollégájával, Pavel Gracsovval. S

úlyos incidens történt szombaton Mogadishuban: pakisztáni és amerikai katonákat támadtak meg szomáliai fegyveresek. A heves tűzpárbajnak mindkét oldalon voltak áldozatai, 28 pakisztáni katona vesztette életét és 50 megsebesült. A 10 amerikai katona közül 3 sérült meg. Valószínűleg nagyobb lett volna az áldozatok száma, ha nem sietnek segítségükre olasz egységek. A pakisztáni kormány tegnap hivatalos közleményt adott ki az ügyről, s követelte az ENSZ-től a vétkesek szigorú megbüntetését. I

det 93 néven Brünnben szombaton megnyílt az első nemzetközi haditechnikai kiállítás, amelyen a szlovák hadsereg is bemutatja fegyverzetét. V

arsó központjában szombaton kormányellenes demonstráció volt, a tüntetők nemcsak az ügyvezető miniszterelnök, Hanna Suchocka, hanem Lech Walesa államfő lemondását is követelték. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 14 személyt előállítottak. Egyébként nem ez volt az első Walesa elleni megmozdulás azóta, hogy több mint egy hete feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki. Ml ÚJSÁG A PÁRKÁNYI PAPÍRGYÁRBAN? EGYELŐRE HÍRZÁRLAT Csütörtöki számunkban ígértük, hogy visszatérünk a párkányi Délszlovákiai Cellulóz és Papírgyárban történt tűzesetre. Pénteken a helyszínen jártunk, hogy friss híreket szerezzünk. A „helyszín" kifejezés itt nem egészen helytálló, mert ugyan a papírgyárban jártunk, de a folyosónál tovább nem jutottunk. A valódi helyszínre, a hullámpapírt gyártó Fluting üzemrészleg leégett csarnokába nem mehettünk, oda még a gyár vezetőit is csak pénteken, három nappal a tűzeset után engedték be a vizsgálatot végző szakemberek. Bárkit próbáltunk faggatni, mindenki azt felelte: hírzárlat van, nem mondhatunk semmit, talán a vezérigazgató František Kučerát, a papírgyár vezérigazgatóját is csak hosszas próbálkozás után, az irodaépület folyosóján sikerült elérnünk. Sajnos, ő sem volt hajlandó nyilatkozni, ami nem is róható fel neki, hiszen a vizsgálat még tart, sem a tűz oka, sem a kár nagysága nem ismert. A vezérigazgató megígérte, kedden vagy szerdán a sajtóirodán keresztül tájékoztat majd a vizsgálat eredményeiről. „Lángra lobbant, akár a puskapor" Mit sikerült mégis megtudnunk? Az alábbiakban a szemtanúk által elmondott, de hivatalosan meg nem erősített hírek alapján közöljük azt a keveset, amit a tilalom ellenére hajlandóak voltak elárulni. - Éppen műszakban voltam, amikor a hullámpapír gyártásához szükséges alapanyagot előkészítő részlegen a lángokat észlelték. Azonnal szaladtunk oltani, de segíteni már nem tudtunk. Az épületszerkezeten, a tető alatti részen vastagon összegyűlt porréteg volt, ami akár a puskapor, úgy lobbant lángra és pillanatok alatt lángban állt az egész épület. Kb. 14en voltunk akkor a csarnokhan, de szerencsére egy-két horzsoláson kívül semmilyen sérülés sem történt. A lezuhanó tetőszerkezet azonban a gépeket teljesen tönkretette. (Ez utóbbi kijelentést fenntartással kell vennünk, mert a vezérigazgató anynyit azért elmondott, hogy a kivizsgálás eddigi folyamata alatt a leszakadt tetőszerkezet maradványait még nem távolították el, így az sem állapítható meg, hogy az alattuk lévő gépekben mekkora kár keletkezett.) Még minket, az ott dolgozókat sem engedtek a helyszínre, keddig kényszerszabadságon vagyunk, hogy azután mi tesz, nem tudjuk. Egy másik szemtanú elmondása szerint a távolabbi szőlőhegyről is jól látszott a pusztítás. - Szörnyű látvány volt, azóta sem tudok nyugodtan aludni, - mondta egy fiatalember, aki a nevét'természetesen szintén nem árulta el, hiszen hiába van szólásszabadság, a tilalom megszegésével nem szívesen kockáztatná az állását. Töle még azt tudtuk meg, hogy a leégett részlegen összesen több mint 200-an dolgoztak, de csaknem ennyit foglalkoztatnak az előkészítő részlegek is, akiknek az állása a termelés beszüntetése esetén szintén bizonytalanná válhat. Aztán még arról is hallottunk, hogy a városból a helyszínre siető tűzoltók gépkocsija az egészségügyi központ közelében felborult s egyik utasának a lába eltörött. (Más hírek szerint az autóban levő tűzoltók csak könnyű fejsérülést szenvedtek). Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a fent elmondottak magánvélemények, pontosabb és hitelesebb információkat a vezérigazgató hivatalos nyilatkozata után közlünk. GAÁL LÁSZLÓ Csak kerítésen kívülről lehetett lencsevégre kapni az érintett gyárreszleget (Méry Gábor felvétele) ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT PEZLÁR UTÓDAI. A kormány nemzetiségi tanácsa nem fogadta el az Oktatási Minisztérium hivatalnokai által kidolgozott „alternatív képzési szervezetet", amelyet bevallottan a szlovákiai magyar iskoláskorúakra szabtak. Az a lényege, hogy az államnyelv elsajátítása érdekében olyan nemzetiségi iskolákat kell létrehozni, amelyeken a magyar nyelven kívül minden tantárgyat szlovákul tanítanának. A minisztérium kezdeményezését a magyar lakosság általában úgy fogja fel, hogy Pezlár utódainak ismételt próbálkozásáról van szó. A pártállam utolsó időszakában a kisebbségi pedagógusok és a lakosság kiállása meghiúsította a magyar iskolák leépítését, ámde az alapgondolat továbbra is él, és ismét a jóindulat mezébe öltöztetve próbálják a régi eszmét valóra váltani. Némely magyar publicisták a legutóbbi választások óta eltelt egy év alatt többször követtek el „szentségtörést" azzal, hogy bírálták képviselőinket, amiért a parlamentben csak elvétve éltek a taktikázásban, a szövetségkeresésben, a kompromisszumokban rejlő lehetőségekkel. Úgy tűnik, hogy a kivétel nélkül minden tantárgyat magyar nyelven oktató iskola megtartása (ahol pedig nincs, ott kialakítása) körüli vita olyan kérdés, amely nem tűr se taktikázást, se kompromisszumot. Csak remélhető, hogy ami a kormány nemzetiségi tanácsának ülésén magyar részről elhangzott, az nem taktikázás, de nem is kompromisszumkeresés céljából fogalmazódott meg. Ugyanis se „szakmai elemzés", se bármiféle „indoklás", se jogi csűrés-csavarás nem változtathat azon a tényen, hogy számunkra csak a minden tantárgyat magyarul oktató iskolatípus az elfogadható. Az anyanyelvi oktatás olyan érték, olyan konstans, amelyet senki sem kérdőjelezhet meg. Sem irántunk való „jóakaratból", sem az államérdek mindenhatóságára hivatkozva. A tervezetet nem vetették el véglegesen, így biztosra vehető, hogy a minisztériumi hivatalnokok elkészítik a „szakmai elemzést" és az „indoklást". Bármilyen fórumon történő ismételt előterjesztése jó alkalom lesz arra, hogy - ezúttal teljesen indokoltan - kidomborodjék a magyar honatyák körében a kompromisszumkészség teljes hiánya. Egy kisebbség számára az anyanyelvi oktatás az a terület, ahol nincs hova hátrálni. MILYEN LESZ A SZLOVÁK-CSEH HATÁR? Németországban, főképp a keleti tartományokban, magasra csaptak az idegengyűlölet hullámai. A volt NDK „hazatérése" óta az ország nyugati részén azért elégedetlenek az emberek, mert Honecker paradicsomának korszerűsítése miatt növekedtek az adóterhek, a keleti részeken élők pedig azért kiábrándultak, mert életszínvonaluk össze sem hasonlítható a nyugat-németországiakéval. Bonn minden áron meg akarja akadályozni a keletről jövő menekültáradat Németországba jutását, így egyezményt kötött Prágával az idegenek ezreinek, tízezreinek visszatelepítéséről. Oda „zsuppolják" vissza a menekülteket, amely országból beléptek Németországba. Csehország csak abban az esetben tudná kötelezettségeit teljesíteni, csak akkor tudná elejét venni további menekültek beáramlásának, ha Szlovákia is szigorúbbá tenné a határ ellenőrzését. Pozsony - eddigi magatartása alapján csak erre lehet következtetni - nem lelkesedik a határon való átjutás szigorúbb ellenőrzésének a gondolatáért. Leggyakrabban arra hivatkozik, hogy a határrendészetről érvényes szerződést kötött Prágával és egyébként is, az ellenőrzés szigorítása olyan összegbe kerülne, amely nem áll rendelkezésére. Nemhivatalos nyilatkozatokban több szlovákiai fórum is utalt arra, hogy a csehek jelentős összeget kaptak a németektől a menekültek „visszazsuppolásáról" szóló szerződés aláírása fejében, és illő lenne, ha Prága a Németországtól kapott összeg egy részét Szlovákiának adná. A szlovák-cseh határrezsimről szóló tárgyalások egyelőre holtpontra jutottak. Pontosabban: egyes szlovákiai politikai erők az egész ügyet propagandacélra hasznosítják. Ezúttal is igyekeznek bebizonyítani, mennyire hajlamosak a csehek a hitszegésre, és a szerződésszegésre. TÓTH MIHÁLY KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGI TALÁLKOZÓ Szombaton tartották Pozsonyban a szlovákiai keresztény értelmiségiek második találkozóját. A DSZM-et Augustín Marián Húska alelnök képviselte. Az MKDM részéről Tirinda Péter és Agárdy Gábor elnökségi tagok vettek részt, az Együttélést Brogyányi Mihály képviselte. A találkozó baráti légkörben zajlott le, igazi értelmiségi vita folyt, minden mellékzönge nélkül. Tartalmas vita alakult ki a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom beszámolójának elhangzása után is. Előterjesztője, Agárdy Gábor egyebek között hangsúlyozta a Szolidaritás és támogatás a kisebbségi politikában című dolgozatban: a szolidaritás elve azt jelenti, hogy a társadalomban egyetlen csoport sem érezheti magát mostohának. A keresztényszociális tanítás szerint is, az Isten úgy alkotta meg az embert, hogy valamennyi parancsolatot csak másokkal közösen, az egyének kölcsönös közreműködésével tud megvalósítani. A keresztény filozófia és a politikában alkalmazandó keresztény elvek érvényesítése segíthet nekünk megújítani az erkölcsöt, az ember jellemét, az emberek közötti viszonyt nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában, sőt az egész világon. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tudatában van óriási politikai felelősségének, hogy az állam nyugodt körülmények között és zökkenőmentesen működjön. ..A mi szimpatizánsaink Szlovákia polgárai, itl születtek, itt dolgoznak, ezt az országot építik, itt fizetik az adót is, és ennek az országnak a törvényei szerint élnek. Ezért nem látok okot, amely meggátolhatná. hogy a nemzetiségi problémák megoldása során Szlovákiában ne érvényesüljenek azok az elvek, melyekkel éppen ez a mai szeminárium is foglalkozik. " .(j. TRIANON KETTŐS ARCA AVAGY: POLITIKAI SZELLEMIDÉZÉS „Térségünkben minden feszültség oka Trianon" sugalmazták, söt ki is mondták azok a jelszavak, amelyek Trianon évfordulóján, a budapesti Hösök terén összeverődött tüntetés transzparensein szerepeltek. S erre a magyar tévéhíradó nézői közül alighanem sokan felkapták a fejüket. Főként azokhoz a korosztályokhoz tartozók, akik iskolásként, diákként és felnőttként is megtapasztalhatták a szóban forgó évtizedek történetszemléletének „csalhatatlanságát". Hisz mit is olvashatott, hallhatott Trianonról határokon innen és túl, az anyaországi és a kisebbségi felnövekvő magyar: a magyarországi uralkodó körök a két háború között minden bajért, gondért Trianont okolták, ezzel leplezték revíziós, a Monarchia visszaállítására irányuló politikájukat. Arról viszont vajmi kevés szó esett, hogy miért is volt igazságtalan a békekötés, miként, milyen történelmi helyzetben és körülmények között került kisebbségi helyzetbe hárommillió magyar, s főként miért kell viselnie ezt a sorsot, amely valóság, de azért talán enyhíthető. De vajon hogyan? Ezek a kérdések lefojtva, de ott munkáltak a közgondolkodás legérzékenyebb régióiban. Mert Trianon elsősorban nemzeti megrázkódtatás volt és maradt - függetlenül attól, hogy utána a politika mikor és hogyan élt vissza vele. Most, amikor úgy tűnik, hogy sikerült megszabadulni a féligazságok kényszerétől, e nemzedék tagjai ismét a puszta (sőt félhamis) kárhoztatás félrevezető hangjait hallhatják. Igaz, hogy egy szűk körből. De ne feledjük, az ilyesfajta, egyedül üdvözítőnek kikiáltott szólamok könnyen erőre kaphatnak. Hisz a Trianonnal és következményeivel kapcsolatos történeti tudat, s annak oktatási megalapozása meglehetősen hézagos. Ilyesfajta következtetéseket sejtet a Kossuth Rádió Kerengő című műsorában nemrég elhangzott stúdióbeszélgetés, mely szakemberek (középiskolai és egyetemi tanár valamint kutatótörténész) részvételével igyekezett tájékoztatást nyújtani az érettségizőknek és a főiskolai felvételizőknek. A véleménycserét összegező Szarka László történész megállapította, hogy a történeti közgondolkodás alakításának eszköztára nem mutatja fel kellőképpen Trianon kettős arcát. Vagyis, hogy a monarchiabeli kisebbségek nemzeti-állami önállósági törekvéseit szentesítette, de ugyanakkor a magyarlakta területek hatalmi erővel történt elszakítását is. Persze, hozzá kell tenni, hogy ez a fajta látásmód a Magyarországgal szomszédos országokban szinte alig tud utat törni. Az állami önállóság létrejötte és további osztódása - szőröstülbőröstül - történeti igazságtételnek minősül. A nyitottá vált párbeszéd azonban, bármennyire is minduntalan holtpontra jut, végső soron talán mégis segíti e kettős arc egymáshoz közelítését. De vajon tekintetbe veszi-e ezt a politika - itt és ott? Az emiitett demonstráció egyik résztvevője kijelentette, hogy a határok békés megváltoztatásáért tüntet. Nos, ehhez hasonló történeti tudatzavart csak a tankönyvek hézagai és a politikai stratégiák megemésztetlen divatszlogenjei együttesen idézhetnek elő. A politika visszahatása kiszámíthatatlan. Könnyen jöhet az a válasz, hpgy épp a határok sérthetetlenségének békés, úgymond erőszakmentes megóvásának érdekében már Trianon puszta emlegetése is (ahogy az az elmúlt évtizedekben történt) államellenességnek számít. Vagy talán máris itt tartunk? K)SSJÔZSE

F „Azóta sem alszom nyugodtan"