Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám, csütörtök

1993. JÚNIUS 24. ÚUSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 „ATÚSZKERDES..." (Folytatás az 1. oldalról) rantálja megfelelően az anyanyelvi oktatást, mert zavarosan, nem pedig egyértelműen fogalmaz, majd bírálta a Mečiar-kabinetet amiatt, hogy ke­vés hajlandóságot mutat az Európa Tanácsba való szlovák felvétel felté­teleként támasztott elvárások teljesí­tésére. „Annak érdekében, hogy ne kelljen eleget tenni ezeknek az elvá­rásoknak, a parlament saját törvé­nyeit is megsérti" - szögezte le a legfrissebb pozsonyi parlamenti fejleményekre utalva, amelyekről Duray Miklós telefonon szerzett in­formációkat. Szerinte a szlovák tör­vényhozás azért tette ezt, hogy ne kelljen elfogadnia a magyar képvise­lők javaslatait. A továbbiakban ne­hezményezte, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni a szlovákiai ma­gyar kisebbség képviselőivel, ahogy azt maga a szlovák kormányfő mondta. . Nem kell-e Szlovákiában egy Boszniához hasonló helyzet kialaku­lásától tartanunk, kérdezte az egyik szlovák újságíró, akit a bevezetőben hallott társnemzet-elmélet ihletett erre a kérdésre. Az Együttélés elnö­ke válaszában nyomatékosan leszö­gezte, hogy ehhez két partnerre len­ne szükség. „Szlovákiában a magya­rok sohasem fognak fegyveres erő­szakot elkövetni a szlovákok ellen", fűzte hozzá nagyon határozottan, majd ő kérdezett vissza, hogy akkor pedig ki lenne a másik fél? Egy . közbeékelt rövid kérdés azt firtatta, hogy szerinte elképzelhető-e, hogy szlovák részről ragadnak fegyvert, amire a szlovákiai magyar politikus azt felelte: reméli, hogy nem. Újra napirendre került a szlová­kiai magyarság Vladimír Mečiar által vázolt állítólagos túszszerepének kérdése, s ezzel kapcsolatban Duray Miklós a következőket jelentette ki: „Mi nem érezzük magunkat a ma­gyar kormány túszainak. A magyar vezetés tavaly kijelentette, hogy Szlovákiában csak olyan megoldást támogat, amit az ottani magyar ki­sebbség képviselői is akarnak. Ha a túszkérdés felvetődhet, akkor ez csak Mečiar úr fejében merülhet fel." DOLGOŠ „KORPA KÖZÉ KEVEREDETT" (Munkatársunktól) Ľubomír Dolgoš volt privatizációs miniszter kissé ki­ábrándultan bejelentette: a DSZM alelnöki posztjáról is lemond, és a mozgalomból is távozik. Úgy nyi­latkozott, hogy amikor tagja lett a kormánynak, nem tudta, kik közé kerül. Mintha azt mondta volna, hogy aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. A sajtótájékoztatón jelen volt Ro­man Hofbauer közlekedési miniszter is, és cáfolta, hogy valaha is utasítást adott volna a kétnyelvű helységnév­táblák eltávolítására. Azt mondta, ô mindössze arra szólított fel, hogy a közlekedési táblákat hozzák össz­hangba az érvényes közlekedési sza­bályokkal, amelyek természetesen a táblákra is vonatkoznak. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e okosabb és politikai szempontból bölcsebb, ha illetékes miniszterként indítványozza a közlekedési táblák­ról szóló törvény módosítását, Hof­bauer azt válaszolta: mérnökként, illetve miniszterként az a dolga, hogy a törvényeket betartsa és be­tartassa. G. A. KISEBBSÉGI JOGOK ­MÉG NEM EURÓPAI SZINTEN (Folytatás az 1. oldalról) kiában még nem érik el az európai standardot. Szavai szerint a szlovák politikusok főként azon lepődtek meg, hogy Dél-Tirolban a közmun­kákra jelentkezőknek mindkét nyel­vet, tehát a németet és az olaszt is egyforma szinten beszélniük kell, s a hivatalokban, kórházakban, ren­dőrségen, bíróságon stb. az ügyfél anyanyelvén történik az ügyintézés. A sajtótájékoztatót követően a vendégek látogatást tettek az alis­táli egyháziiskolában. -gyor Lapzárta: 22.10 GÖRÖNGYÖS ÚT - EURÓPÁBA (Folytatás az 1. oldalról) mezték az ügyrendi szabályt, hogy az nem teszi lehetővé a magyar javaslat ismételt napi­rendre tűzését. Végül a magyar képviselők javas­latára félbeszakították az ülést, és összeült a grémium. Az egyeztetés eredményeként Ivan Gašparovič ja­vaslatát kibővítették úgy, hogy lé­nyegében belevették a magyar kép­viselők határozatának összes pont­ját. Ezután azonban a DSZM képvi­selői a Szlovák Nemzeti Párt képvi­selőivel együtt kifogásokat emeltek az új szöveg ellen. Ivan Laluha, a külügyi bizottság elnöke (DSZM) magához hívatta az egyes pártok vezetőit - kivéve a magyar pártokét. Vagyis csonka grémiumot tartottak, a magyar képviselők indítványait nélkülük vitatták meg. Ezen az esz­mecserén végül úgy döntöttek, há­rom határozat kerül a plénum elé: a teljes grémium javaslata, Gašparo­vič és egy harmadik, amely kompro­misszum a kettő között. Délután négyig tartott a huzavo­na. Ekkor Ján Čarnogurský (KDM) előterjesztette a grémiumban erede­tileg elfogadott javaslatot. Hangsú­lyozta, hogy a határozat nem tartal­maz mást, csak azt, amit az ET parlamenti közgyűlésének doku­mentumai és a raportőrök jelentései, illetve, amit Szlovákia vezetői ma­gukra vállaltak. Megemlítve a leg­utóbbi eseményeket, kívánatosnak tartotta, hogy a parlament állást fog­laljon, mivel ezzel megcáfolhatja a Szlovákia felvétele ellen Magyar­ország által felhozott érveket. A képviselők nem fogadták el ezt a javaslatot, csupán 57-en szavaztak mellette és 45-en ellene voltak. Ezu­tán Duka Zólyomi Árpád (Együtté­lés) javaslatáról szavaztak - ő azt indítványozta, hogy az eredeti javas­latban tételesen felsorolt feladatokat foglalják egy pontba, ez sem ment át. Viszont 119 szavazatot kapott Ivan Gašparovič eredeti javaslata, amelynek csupán a bevezetőjét mó­dosították: Ivan Hudec (független) indítványára szükségesnek tartották kiemelni, hogy a nemzeti tanács a szuverén Szlovák Köztársaság leg­felsőbb törvényhozó testülete. így a szlovák parlament az előterjeszté­sek közül azt hagyta jóvá, amely nem tér ki a névhasználatra, a köz­ségnevekre és a területi átszervezés­re, s nem hivatkozik a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájára sem. A magyar képvise­lők, miután indítványaikat nem tá­mogatták, nem szavaztak a konkré­tumokat nem tartalmazó határozati javaslat mellett. Még egy elgondolkodtató mo­mentuma volt a tegnapi ülésnek. František Mikloško a KDM-klub ne­vében bejelentette: képviselőik 15 percre kivonulnak a tanácsteremből, hogy így tiltakozzanak az ŠtB-t re­habilitáló, a Republikában megjelent cikkek miatt. A gyűlést vezető Ivan Gašparovič erre 15 perces szünetet rendelt el, mondván, ne legyenek a folyosókon egyedül a keresztény­demokrata képviselők. Ezt a beje­lentését nevetve fogadták, amit An­ton Neuwirth (KDM) fekete humor­nak minősített, kifejtve, hogy ezzel tiszteletlenségüket fejezték ki a tit­kosrendőrség áldozatai iránt. A szlovák parlament elfogadta az állami statisztikáról és az állami úta­lapról szóló törvényt, majd a képvi­selők meghallgatták a privatizációt ellenőrző parlamenti bizottság jelen­tését. A parlament ma folytatja munká­ját. (csizmár; gágyor) A MINISZTERELNÖK PONTOSÍT Vladimír Mečiar kormányfő tegnap fogadta a Pozsonyban akkreditált nagyköveteket. A találkozóról nyilatkozott a televíziónak. Hangsúlyozta: a dán nagykövet tolmácsolta az EK-tagországok álláspontját, amely nem egyezik a magyar állásfoglalással. A dán képviselő egyben felszólította a pozsonyi kormányt: garantálja, hogy teljesíti a felvétellel kapcsolatos ET­ajánlásokat. „Örömmel biztosítottam őt erről" - mondotta Mečiar. A továb­biakban kitért a beszélgetésre, amelyet Magyarország képviselőjével folyta­tott, aki újabb állásfoglalásokat ismertetett. Ám ezeket „történelmi pontat­lanságok, az időszerűtlenség és az érvek elferdítése miatt" kénytelen volt pontosítani. „Tud ön arról, hogy Budapest vétózni fog?" A kérdésre a miniszterelnök ezt válaszolta: „Nem, csupán újabb követeléseket, fenntartásokat támasztot­tak a korábbi érvekkel szemben". (Ú) PIACVÉDŐ INTÉZKEDÉSEKRE VÁRVA (Folytatás az 1. oldalról) ről Magyarország irányába is le­hetne leágazást kiépíteni. A tervek szerint augusztustól fog működni egy ipari vegyes bizottság, amely az említett problémaköröket konkretizálja. A bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Az ipari miniszter egy kérdésre válaszolva megemlítette: a szlovák fél érdeklő­dött a székesfehérvári Ikarus és a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű köz­ti kapcsolat lehetőségéről. Déli szomszédunktól autóbusz-alkatré­szeket vennénk, valamint a mű­anyagszálak gyártásában és a gyógy­szeripari kooperációban vannak nagy lehetőségek. Vajon mennyire érinti Magyaror­szágot a tervezett 20 százalékos szlo­vák védővám bevezetése? Latorcai János az Új Szó kérdésére kifejtette: - A Közép-európai Szabadkereske­delmi Egyezmény (CEFTA) előírja, hogy 2001-ig a mezőgazdasági ter­mékeken kívül gyakorlatilag az ösz­szes vám leomoljon a kölcsönös ke­reskedelemben. A szlovák fél által fontolgatott lépés e törekvéssel el­lentétes irányú. Ha a CEFTA-ban le­fektetett elveken módosítani akar­nak, akkor előzetesen egyeztetni kellene velünk az elképzeléseiket. Erre máig nem került sor, tehát hiva­talosan nem értesültünk a piacvédő intézkedésekről. Végezetül az Incheba '93 került szóba: „Örömmel tölt el, hogy Ma­gyarország, Ausztria és Németország mellett a harmadik legjelentősebb kiállító Pozsonyban. A rendezvény 25 éve alatt eddig még egyszer sem hiányoztunk. A jubileumi kiállításra erős képviseletben érkeztünk, ami­nek meg lett a' gyümölcse - a magyar pavilon, mint a legszebben kivitele­zett, elnyerte az Incheba aranyokle­velét." (sidó) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. június 24-én Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,356 43,792 43,574 42,00 45,14 43,57 Francia frank 5,153 5,205 5,179 5,02 5,34 5,18 Kanadai dollár 22,997 23,229 23,113 22,33 23,89 23,11 Német márka 17,337 17,511 17,424 16,96 17,88 17,42 Olasz líra (1000) 19,183 19,375 19,279 18,56 20,00 19,28 Osztrák schilling 2,466 2,490 2,478 2,42 2,54 2,48 Svájci frank 19,494 19,690 19,592 19,06 20,12 19,59 USA-dollár 29,446 29,742 29,594 28,89 30,29 29,59 ECU EK 33,948 34,290 34,119 ECU CSK ­­34,119 A PARLAMENT NEM TUDTA ÁTLÉPNI ÁRNYÉKÁT CSÁKY PÁL NYILATKOZATA • Hogyan fogadták a magyar képvi­selők a szlovák parlament döntését? - kérdeztük Csáky Pált, az MKDM frakcióvezetőjét: - Volt egy időszak a hosszú egyeztetés alatt, amikor azt hittem, hogy a szlovák parlament végre ké­pes lesz átlépni saját árnyékát. Saj­nos ez nem következett be, annak ellenére, hogy a politikai grémiumon egy olyan szövegben egyeztünk meg, amely számunkra is elfogadha­tó lett volna. Sokat dolgoztunk ezen a szövegen, és a részünkről elfogad­ható kompromisszum határáig men­tünk el. A megállapodásból elsőként a Szlovák Nemzeti Párt ugrott ki, majd a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is. Az a szöveg, amelyet végül is a parlament megszavazott, számunkra nem volt elfogadható, ezért tartózkodtunk; nem szavaz­hattunk a szöveg ellen, de természe­tesen mellette sem. • Milyen következményei lehet­nek a határozat elfogadásának? - Amikor a délutáni órákban a há­rom és fél órás szünet után világossá vált számunkra, hogy milyenek az erőviszonyok, három módosító ja­vaslatot tettünk a koalíció nevében. Azt indítványoztuk, hogy a három alaptörvényt, amelyeket az ET java­solt elfogadni, külön-külön kötele­zettségként foglalják a szövegbe. A parlament mind a hármat elutasí­totta. Azt hiszem, hogy ennek ked­vezőtlen nemzetközi visszhangja lesz. Kicsit nyugtalan vagyok amiatt, hogy ez elővetíti azt is: azok a törvé­nyek, amelyeknek javaslatai már itt vannak a parlamentben, számunkra nem lesznek kedvezőek, és csak a további ködösítést szolgálják majd. • A magyar képviselők tesznek valamilyen további lépéseket Szlo­vákia ET-tagságával kapcsolatban? - A szlovák parlamentben nem. -r­AZ ÖNÉRZETESKEDÉS CSAPDÁJA Egyre több politikus és publicista mutat rá mostanában, hogy a negatív Szlovákia-kép megrajzolásában, az egyes politikusokról Nyugaton alko­tott, nem éppen hízelgő kép kialakí­tásában maguk a pozsonyi politiku­sok játszottak főszerepet. Maga a törvényhozás is lőtt egy öngólt. A képviselők többségének a magyar nemzetiségű törvényho­zók iránti hányaveti magatartása megbosszulta magát. Az SZK Nem­zeti Tanácsa 19. ülésén ahelyett, hogy megvitatták volna az EPM és az MKDM által beterjesztett javasla­tot, a nemzeti önérzetre hivatkozva a honatyák kivonultak az ülésterem­ből. Ezzel magyarázható, hogy idő­zavarba került a törvényhozás. Az Európa Tanácsnak a személy- és helységnevekkel, az iskolaüggyel és a közigazgatási határok megvonásá­val kapcsolatos kisebbségvédelmi ajánlásait most már gyorsított eljá­rással is aligha tudnák törvények elfogadásával akceptálni. Ráadásul még ha sikeres is lenne a gyorsított törvényalkotás, úgy festene, mintha ez szlovákiai magyar, vagy ne adj' isten budapesti nyomásra történne. Így maradt az ígéret. Az SZK Nemzeti Tanácsának határozata azt szögezi le, hogy az ET ajánlásait figyelembe véve a jövőben törvé­nyeket fogad el a név- és helység­névhasználat kisebbségek nyelvén történő szavatolására, és a közigaz­gatási határok megvonásánál is fi­gyelembe veszi a nemzetiségi szem­pontokat. Szlovákiában 1989 ősze óta fur­csán alakult a politikai helyzet. Ak­kor, a „bársonyos" heteiben az ér­telmiségiekből álló politikai garnitú­ra hatalomiszonyban szenvedett. Nehezen akadt például ember, aki vállalta a belügy miniszterséget. Ami most van, azt viszont - akárhogy is nézzük - demokráciaiszonynak le­het minősíteni. A kisebbségekhez fű­ződő viszonyban mindenképpen ez a helyzet. Ehelyett viszont lépten­nyomon kitapintható az irracionális nemzeti önérzeteskedés. A parla­ment tagjai, ha máshogy viszonyul­nak a magyarok indítványához, már a 19. ülésen önszántukból megcsele­kedhették volna, amit most kény­szerből kell megtenniük. Megspórol­hatták volna ezt a blamázst. (tóth) MEČIAR ELŐZÖTT Michal Kováč köztársasági elnök a népszerűségi listán áprilisban meg­előzte Vladimír Mečiart. Most, a má­jusi közvélemény-kutatás eredmé­nyeinek kiértékelése után ismét helyreállt a „rend"; a miniszterelnök 25, a köztársasági elnök 22, Peter Weiss pedig 20 százalékos népszerű­ségnek örvend. A „futottak még" kategóriában a sorrend a következő: Gašparovič, Roman Kováč, Kňažko, Černák, Čarnogurský, Prokeš, Ftáč­nik. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen politikusban sem bízik. DÉLSZLÁV VÁLSÁG BOSZNIA MEGOSZTOTTA EURÓPÁT Újabb információk világítják meg és teszik teljesebbé a képet, miért is kellett meneszteni a közelmúltban Dobrica Csoszicsot, Jugoszlávia ál­lamfőjét. Most a ljubljanai Delo című napilap tett közzé érdekes részlete­ket arról a lehallgatott beszélgetés­ről, amelyet Csoszics folytatott - közvetlenül a leváltása előtt - Zsi­vota Panics vezérkari főnökkel, to­vábbá a kémelhárító szolgálat veze­tőjével és két nyugalmazott tábor­nokkal. A szlovén lap szerint a talál­kozót egy lakásban tartották, ame­lyet Pavle Bulatovics védelmi mi­niszter biztosított. Csoszics javasla­tot tett, kit kellene leváltani a vezér­karból, továbbá állítólag azt is kije­lentette, hogy „az ellenzéki pártok­kal, a biztonsági osztály, a védelmi minisztérium és a rendőrség egészsé­ges erőivel együttműködve" korlá­tozni kell Szlobodan Milosevics, Vo­jiszlav Seselj, Marko Negovanovics és még néhány személy mozgássza­badságát. A lubljanai lap a találko­zón készült felvételről idézi Milose­vics szavait is, miszerint: „Csoszics az ellenzék embereivel ál akaija venni az ellenőrzést a katonaság és a rendőrség felett." Genfben megkezdődött a Bosz­niáról szóló tárgyalások második fordulója, amelyet az Európai Kö­zösségek koppenhágai csúcstalálko­zója vezetett be. Mint ismeretes, a legtekintélyesebb európai államok, kifejezték készségüket, hogy ember­állományt, felszerelést és pénzt biz­tosítanak a boszniai muzulmánok számára kijelölt védett területek ol­talmazására, ám a Németország által kezdeményezett fegyverembargó feloldásáról a záróokmány nem tesz említést. Ez utóbbi inkább megosz­totta az EK-tagokat, s Kohl kancellár fellépését a német lapok is különbö­ző módon értékelik. A genfi Bosznia-értekezletről Ali­ja Izetbegovics muzulmán vezető bejelentéséhez híven távolmaradt, a megbeszéléseken így a boszniai elnökség néhány tagja vesz részt, Franjo Borasz vezetésével, akik - Izetbegovics szavai szerint - tájé­kozódnak majd az új javaslatokról, de érdemben nem tárgyalhatnak. Új­ságírók azon kérdésére, hogy lord Owen létrehozott-e valamiféle ellen­zéket a bosnyák vezetésen belül, a muzulmánok vezetője elmondta, hogy ezt nem tartja valószínűnek. „Lord Owen jól tudja, hogy a száz­ezres létszámú bosnyák hadsereget az elnökség irányítja, amely nem dönthet nélkülem." Időközben közzétették a Krajinai Szerb Köztársaságban a hét végén megtartott referendum adatait, ezek szerint valamivel több mint 300 ezer polgár adta le voksát, s 98 százalé­kuk a boszniai Szerb Köztársasággal való csatlakozás mellett szavazott. * Goran Hadzsics, a boszniai szerbek vezetője azonban igen mérsékelt, s szinte visszakozni látszik. Vélemé­nye szerint az egyesülés hosszú fo­lyamat, s nem valószínű, hogy a kö­zeljövőben sor kerülne rá. SINKOVITS PÉTER, Újvidék

Next

/
Oldalképek
Tartalom