Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám, szerda

1993. JÚNIUS 2. MOZAIK 4 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A KÉPVISELŐI FIZETÉSEKRŐL MAGASAK... A szlovákiai közvélemény határozottan elítéli az SZK Nemzeti Tanácsának a képvi­selők fizetését szabályozó leg­újabb rendelkezését. Lega­lábbis ez derült ki a statisztikai hivatal legutóbbi közvéle­mény-kutatásából. Az 1206 megkérdezett vála­sza határozott és egyértelmű volt. Tíz közül kilencen elítélik, és helytelennek tartják az em­iitett döntést. Érdekes, hogy a különböző pártállású, érdek­lődési körű, szakmai végzett­ségű és korú válaszadók véle­ménye ebben a kérdésben mennyire egységes volt. -ú­MEGKÉRDEZTÜK KÜLFÖLDRŐL PÉNZELIK A MAGYAR ADÁST? Több vád is elhangzott a szlovák értelmiség eperjesi találkozóján a ha­zai magyar sajtó és rádió címére. Töb­bek között az is, hogy Magyarországról kap pénzt a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősége. Erről kérdeztük Papp Sándor főszerkesztőt. - Enyhén szólva felháborító, hogy ilyesmivel vádolnak bennünket. A Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősége önálló egység a Szlovák Rádióban, és legfőbb célja a tárgyilagos tájékoztatás. Sem a múltban nem kaptunk, és a jövőben sem fogunk kapni semmilyen anyagi tá­mogatást külföldről, így Magyarországról sem. Meglepő, hogy az összejövetelen ilyen kijelentések elhangzottak. Sőt, az eperjesi találkozón nem ez volt az egyet­len vád ellenünk. Jerguš Ferko felhívta a jelenlevők figyelmét a szlovákellenes propaganda veszélyére, és példaként a Szlovák Rádió magyar adását említette. A napokban a Republika című lapban egy trencséni levélíró is hasonló szemrehá­nyást tett nekünk. Minden ilyen vádat a szerkesztőség nevében egyértelműen visszautasítok. Ha egy demokratikus or­szágban a sajtószabadságot valaki így értelmezi, akkor véleményem szerint ott a demokrácia mechanizmusa nem műkö­dik. Adásunkban ügyelünk a kiegyensú­lyozottságra, és nemcsak a magyar pár­tok és mozgalmak képviselői kapnak szót - nriint ahogy azt jó néhányan állítják -, hanem rendszeresen tájékoztatunk szinte minden egyes jelentős szlovákiai ese­ményről. Célunk továbbra is az lesz, hogy a felmerülő nehézségekről tájékoztassuk a hallgatóságot, és a problémákról nyíltan beszéljünk. (mislay) POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁSOK UTÁN MIHEZ KEZDENEK A POSZTTAL? Amint arról már hírt adtunk, szombaton Szlovákia több helységében voltak pol­gármester-választások, amelyekben a magyar politikai pártok, illetve mozgal­mak is érdekelve voltak. Néhány újonnan megválasztott magyar polgármestert megkérdeztünk, hogyan zajlott le a vá­lasztás, illetve milyen tervekkel foglalták el a polgármesteri széket. Egri Éva, Gyürki polgármestere: - Egyedül indultam, az MKDM jelöltje voltam. A 122 választásra jogosult lakos közül 107-en szavaztak; rám 76-an. Ed­dig is a községi hivatalban dolgoztam napi kétórás kötelezettséggel, különben gyermekgondozási szabadságon voltam. Ami a terveket illeti, elsősorban a hulla­dékgyűjtéssel kapcsolatos problémákat kell megoldani, meg a temetői utat kellene rendbe hozni, de nem tudom, mennyire futja majd a pénzünkből. Karasz Tibor, Alsóbodak polgármeste­re: - Az MKDM jelöltjeként egyedül indul­tam a választáson. A polgárok kb. egy­harmada jött el szavazni. A falu egyéb­ként csaknem ezerkétszáz lakosú, há­romnegyed részben magyar nemzetisé­gű. Azelőtt elárusító voltam, két évig ma­szekként dolgoztam. A falu január elsejé­től volt polgármester nélkül, ez alatt az idő alatt a tizenkét tagú képviselő-testület tagjai helyettesítették a polgármestert. Nagyobb terveink jelenleg nincsenek, de sok kis feladat van. Hogy mi valósul meg belőlük, az a jövő titka. (gl) APROPÓ RUHA (IS) TESZI A POLITIKUST Régebben azt tartottam, nem a ruha teszi az embert. Pedig Jan Werich régen megénekelte, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Ma már belátom, (részben) neki volt igaza. Mert nekem sem mindegy, hogyan jelenek meg például egy sajtóértekezleten, hiszen ott már nemcsak magamra, hanem az álta­lam képviselt lapra is szégyent hoz­nék, ha szégyellni való viseletben jelennék meg. (Megjegyzem, azért még ma is fontosabbnak tartom a vi­selkedést a viseletnél.) Egy politikai párt, egy kormány, netán egy ország képviselője esetében pedig hatvá­nyozottan nagyobb súlya van a megjelenésnek. A közelmúltban egy érdekes meglátásról hallottam: amikor „89­es forradalmáraink" még csak el­kezdték a farmert meg a pulóvert sötét öltönyre és fehér ingre cserél­ni, Václav Klaus már akkor negy­venezer koronás öltönyben mutat­kozott a nyilvánosság és főleg a kül­földi vendégek előtt. Elsősorban ez utóbbiak értékelni is tudják az ilyen nüánszokat. Egy szlovák kolléga en­nek kapcsán megjegyezte, hogy a bármuzsikusnak is becsületére vá­ló csillogó öltönyben tetszelgő Vladi­mir Mečiarról csak azt tudja monda­ni: ,,burán". Ezt nem akarom „bun­kódnak fordítani, mert egy minisz­terelnökkel szemben ez ugye még­sem ildomos, de szlovákul valami hasonlót jelent. MATÚŠ KUČERA SEMMIRŐL NEM TUD Juraj Švec professzor, a pozsonyi Komenský Egyetem rektora meg­erősítette a hírt, mely szerint Vladi­mír Mečiar szlovák kormányfő való­ban felajánlotta neki, mérlegelje, el­fogadná-e az oktatási miniszter posztját, melyet jelenleg Matúš Ku­čera tölt be. Juraj Švec kijelentette, lelkesítőnek tartja az ajánlatot, de számára elfogadhatatlan. Matúš Kučera oktatási miniszter a saj­tóiroda munkatársának kérdé­sére, mi a véleménye arról, hogy a kormányfő felajánlotta Juraj Švec­nek a miniszteri széket, a követke­zőket válaszolta: - Nem tudok róla. A miniszterelnök úr nem beszélt ve­lem a Juraj Švecnek tett ajánlatáról. VÍZŐR A múlt heti szórványos esők csak részben ellensúlyozták a vízhiányt, a talaj és a növényzet továbbra is szárazságtól szenved. A vízkipárolgás a szóban forgó időszakban 21 és 47 milliméter között mozgott, a növényzet­től és a régiótól függően. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia öntözhető mezőgazda­sági területein, főleg Pozsony környé­kén, a Csallóközben, Galánta, Nyitra, Losonc és Tőketerebes környékén a ta­laj vízkészlete a hervadási pontra süly­lyedt, veszélybe került a növényzet, melyen helyenként már a kiszáradás jelei mutatkoznak. A gabona- és zöldségféléken kívül öntözni kell a gyümölcs- és szőlőültet­vényeket is, gyakorlatilag egész Szlo­vákiában, ismételt adagokban. Ajánla­tos, hogy az öntözőkapacitást minde­nütt a maximális mértékben használják ki, s a dűlők megválasztásakor a jobb állapotban levő növényzet öntözése mellett döntsünk, mivel az jobban hasz­nosítja a mesterségesen kijuttatott csa­padékot. Ezúton ismételten felhívjuk a földmű­vesek figyelmét, hogy a földművelés­ügyi minisztérium az öntözési vízdíj 80 százalékát téríti meg, az öntözésre fel­használt villamosenergia díját pedig tel­jes egészében. ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET (Új rovatunk ezentúl rendszeresen szerdánként jelentkezik.) FEL A HAJÓRA (Vas Gyula felvétele) GYERMEKNAPI SETAHAJOZAS Tegnap kora reggeltől gyermekzsivajtól volt hangos a pozsonyi Duna­part. Az élményvárás öröme csillogott a legkisebbek, az óvódások szemében, amikor meglátták a kikötni készülődő hajót. S bár a nagyob­bak leplezték lelkesedésüket, mégis látszott rajtuk, hogy ha nem is kimondottan a sétahajózásnak örülnek, annak biztosan, hogy a gyermek­napon nem kell koptatniuk az iskolapadot. A kikötő zsibvásárhangulata mosolyt csalt az autóbuszból kiszálló testi és szellemi fogyatékos gyermekek arcára is. Az egészségkárosodott gyermekek klubja, amelyet a Szenei Körzeti Hivatal hozott létre, örömmel fogadta el a szenei Seneca-tours utazási iroda meghívását a gyermeknapi sétahajózásra. - Kifizették számukra az autóbuszt, a hajójegyeket, kaptunk belépőt az állatkertbe, s a támogatók (Juríček, Orneíía, közszolgáltatási vállalat) jóvoltából a húsz gyermek ajándékcsomagot és frissítőt is kap - tájékoz­tatott Madarász Ildikó, a hivatal dolgozója. - Még soha nem voltam hajón - vallotta leplezetlen örömmel a 15 éves Robi, akinek kocsiját édesanyja tolta. - A dévényi várat sem láttam még, majd jól megnézem magamnak. Csak szólalna már meg az indulást jelző hajókürt - türelmetlenkedett. A gyermeknapot mindenki másképp ünnepelte, ünnepli. Az utazási iroda és a többi adományozó jóvoltából egy maroknyi sérült gyermek számára a tegnapi ünnep felejthetetlenné vált. (péterfi) JÚNIUS ELSEJÉTŐL: ISMÉT SÚLYMÉRÉS AZ UTAKON Június elsejétől - hároméves szünet után - ismét bevezették Szlovákiában a gépjármüvek súlyának mérését. Mint a közlekedési minisztérium illetékes dolgozói elmondották, az intézkedésre elsősorban az utak állapotának védelme érdekében volt szükség, de összehangolták némely szomszédos ország gyakor­latával is. Ami magát a mérés módját illeti, legin­kább egy közúti rutinellenőrzéshez ha­sonlítható, mivel az amerikai gyártmányú, hordozható mérőberendezés - amely ke­rék- és tengelynyomás, illetve össztömeg mérésére egyaránt alkalmas - egy For­mán típusú személygépkocsiban is elfér. A mért adatok nem haladhatják meg a gépjármű forgalmi engedélyében sze­replő maximálisan megengedett értéke­ket, illetve azokat, amelyeket a szóban forgó jármű esetében a 41/1983. tsz. rendelet előír. Amennyiben egy gépjármű vezetője vagy üzemeltetője súlyosabb terhet kénytelen szállítani, előzőleg illeté­ket köteles fizetni. A legkorszerűbb technikát képviselő mérőberendezésekből egyelőre hatot állí­tottak forgalomba, éspedig a Pozsony vidéki, a Lévai, az Eperjesi, a Liptószent­miklósi, a Rimaszombati és a Nagymihá­lyi járásban. (vas) NÖVEKVŐ FORGALOM A TŐZSDÉN A két héttel ezelőttihez képest több mint háromszor nagyobb forgalmat bonyolított le tegnap a pozsonyi Értékpapírtőzsde. Ez főként a VÚB kötvényeinek köszönhető, amelyek összesen több mint 2,5 millió korona értékben cseréltek gazdát - lényegében árfolyamváltozás nélkül (101 százalék körül). Lanyha volt az Állami Rehabilitációs Kötvények kereskedelme, ezek árfolyama 80 százalék körül mozgott. Már hagyományo­san nem született kötés a cseh Első Befektetési Rt. részjegyeire, melyeket már hetek óta változatlan árfolyamon kínálnak, ezúttal viszont még ajánlat sem érkezett rájuk, -tl­„PIÓCÁK" A VÍZVEZETÉKEN (Folytatás az 1. oldalról) . öntözhetnek, mi pedig ha hazajö­vünk a munkából, nincs miben meg­mosakodni. - A polgármester a falu melyik részén lakik? - Ott, ahol van víz. Az a baj, hogy a felvégről még képviselők sincsenek, így közülük senki sem érzi saját bőrén a mi bajunkat. -Ön milyen megoldást tartana optimá­lisnak? - Úgy kellene szabályozni a vizet, hogy két óráig legyen az alvégen, aztán ugyanennyit a felvégen - és így válto­gatni. Smajda József, nyugdíjas: - Az óvodá­ban és az iskolában is sokszor nincs víz, még a főzéshez sem. A feleségem ott tanit. Amikor szóvá tette a polgármester előtt, hogy tenni kellene valamit, azt a vá­laszt kapta, hogy miért nem fognak fel edényekbe vizet éjszaka. Azt akarnák, hogy még éjszaka is az iskolában legye­nek. Amondó vagyok, jobban kellene gaz­dálkodni a vízzel, ha már ilyen a helyzet. Nem is tudom megérteni, hogy milyen emberek azok, akik az alvégen, vagy az új soron rákapcsolják a gumicsövet a víz­csapra és egész éjszaka engedik a vizet a gyümölcsfákra. Nálunk különben annyi­ra kavicsos a talaj, hogy itt szinte nem is lehet öntözni a fákat, mert leszalad a víz, kár is egész éjszaka engedni rájuk. Hegedús István, nyugdíjas: - Már hó­napok óta hiába nyitom meg napközben a csapot, nincs viz. Egyes emberek szemtelensége bánt a legjobban. Az alvé­gen és az új soron van vagy öt ház. ahol képesek voltak még piócát is rákapcsolni a vízvezetékre. - Piócát? -A szivattyút nevezem annak. Tön/ény­ejlenes és erkölcstelen, amit tesznek. Kiszivják a vízvezetékből a vizet, hogy nekik több legyen, mint másnak. Erélye­sebben kellene fellépnie a képviselő-tes­tületnek. Ellenőrizhetnék, hol vannak pió­cák, én erőszakkal nem mehetek be senki udvarára. Hogyan vélekedik a képviselő? -Megmondom őszintén: nehéz ná­lunk képviselőnek lenni-árulja el Miliczky Jenő. - Az az igazság, hogy a képviselő­testületben vannak, akik nem veszik ész­re a gondokat; nincs érzékük a mások baja iránt. Mindezt azért mondom, mert amikor először szóba hoztam a felvégiek problémáját, nemigen szóltak hozzá. Ké­sőbb azért többször is foglalkoztunk a kérdéssel. A problémát nem is az okoz­za, hogy kicsi lenne a forrás vízhozama, hanem az, hogy 1969-ben, amikor a ve­zetéket kicserélték, a csöveket nem fek­tették le szakszerűen. Ez a vezeték alig­hanem több helyen megsérült, a víz a kö­ves altalajban eltűnik. Mi azzal bíztuk meg a polgármestert, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a vízvezeték-hálózat köz­ségi tulajdonba kerüljön, mert jelenleg a kassai vízművekhez tartozik. Községi hivatalunk csak akkor fordíthat pénzt a vezetékre, ha a miénk lesz. Míg erre nem kerül sor, addig azt a vizet kell elosztanunk, ami van. A vízszabályozást viszont úgy kell megoldani, hogy minden­ki tudja, náluk mikor folyik a víz. Van-e megoldási javaslata a polgármesternek? Szpisák Sándor: - Nemcsak javaslatom van, megoldás is lesz, méghozzá gyor­san. Sikerült megegyeznem a vízművek­kel, hogy a mi vezetékünket is rákapcsol­ják arra a kútra, amiből Kassára viszik a vizet. Erről eleinte hallani sem akartak, de végül mégis ráálltak. Ebben alighanem a petíció is segített. Ha a vízművektől másodpercenként az ígért 2,5 liter vizet megkapjuk, akkor a felvégi polgáraink sem maradnak többé szomjasak. - Akkor ez már végleges megoldásnak tekinthető? - Most szombat van (május 29-e - a szerk. megj.). A vízművek azt Ígérte, hogy hétfőn vagy kedden rákötik a veze­tékünket. Természetesen ez nem az opti­mális és végleges megoldás. A forrástól kezdve teljes hosszában ki kell cserélni a vízvezetékünket. Talán június 10-én ehhez is hozzálátunk. -Én olyasmit is hallottam, hogy erre a vízvezetékre az alvégen és az új soron egyes emberek törvénytelen módon szi­vattyúkat kapcsoltak. - Feltételezhető, de eddig még nem bizonyított. - Nekem azt mondták, hogy ön is ezek közé tartozik... - Ilyesmit nem engedhetnék meg ma­gamnak. Különben erre nincs is szüksé­gem. Nekem nincs nagy kedem. Termé­szetesen, palántáim vannak, de csak sa­ját használatra, nem aladásra. Akit elka­punk, hogy szivattyút kapcsolt a vízveze­tékre, eljárást indítunk ellene. -Akkor végül is minden megoldódik, a felvég lakói is megnyugodhatnak Szád­udvarnokon? - Igen, ebben biztos vagyok. Örülünk, hogy a jó hírt lapunk közölheti az érintettekkel, csak nem értjük, hogy miért nem a polgármester mondta ezt meg nekik. Talán kellemes meglepetésnek szánta ? SZASZAK GYÖRGY Ezek a gondolatok egy sajtóérte­kezleten jutottak eszembe, amelyen az elnökségi asztalt feltűnően jól öltözött fiatalemberek ülték körül. A Konzervatív Demokrata Pártról van szó, melynek vezetői tudvalevő­leg többségükben vállalkozók. S öl­tözetük elárulja: sikeres vállalkozók. Ez több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt bizonyítja, hogy ügyes emberek, s remélhető, ha saját vállalatukat jól és jövedelme­zően tudják vezetni, akkor esetleg magasabb posztokon is kamatoztat­ni tudják majd tehetségüket. Más­részt, ha már messziről látszik raj­tuk, hogy van mit a tejbe aprítaniuk, könnyebben elhiszi az ember, hogy nem csak a meglehetősen magas képviselői vagy miniszteri fizetés hajtja őket a hatalom felé. Hogy akkor micsoda? Azt nem tudnám megmondani. Talán valami érvé­nyesülni akarás, netán hatalom­vágy? De a hatalmat is szívesebben bízná az ember olyanra, aki valahol valamit már bizonyított. Vagy talán azért törnek hatalomra, hogy azt megszerezve a saját vagyonukat gyarapítsák tovább? Őszintén szól­va, én ezt se bánnám, ha közben az ország, és a magamfajta kisember is gyarapodna. Szóval, ilyen gondolatok jártak az eszemben a pártvezetők divatos öl­tönyei láttán, s igazat adtam a jó öreg Werichnek, hogy bizony: ruha (is) teszi a politikust. GAÁ |_ LASZL Ó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom