Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám, szerda

1993. JÚNIUS 16. .{...-x FOGYASZTÓI FIGYELŐ ÚJ SZÓ* FOGHÍJAS A NYÁRI KÍNÁLAT HOL KAPHATÓ GYERMEKSAPKA ÉS FÜRDŐNADRÁG? AMIT A KONZERVEKRŐL TUDNI KELL A konzervek általában a háztartá­sok olyan tartalékai, amelyek válto­zatosságuk, hosszabb eltarthatósá­guk miatt sokrétűen felhasználha­tók. A tartósítás módja szerint lehet­nek hőkezeltek vagy tartósítószert tartalmazó, nem hőkezelt készítmé­nyek. A hőkezelés nélküli konzervek esetében a tartósítószer használata ropogósabb állományt, frissebb ízt eredményezhet, egyes termékeknél kiküszöbölhető a magas hőmérsék­let károsító hatása. A házi tartósítás is ezt a módszert használja a sava­nyúságoknál. Tanácsunk: az ecet minőségét korlátlan ideig megőrzi, a szükséges mennyiséget az eltevés szezonja előtt, minél korábban sze­rezzük be! A konzervek csomagolóanyaga egyre változatosabb, az üveges és fémdobozos termékek mellett meg­található a tubusos, műanyag cso­magolású, kasírozott papírdobozos (pl.Tetra Pak) kiszerelés sok fajtája. A hőkezelt konzervek esetében a fém csomagolóeszközöket tárolás­nál védeni kell a túlzott nedvesség­től, a külső szennyeződéstől (főleg savas-lúgos folyadékoktól), mert a megsérült lakkréteg alatt a fém kor­rodálódhat és a legkisebb lyukacska is elég a konzerv romlásához. A bontatlan konzervet ne tegyük hűtőszekrénybe, hűtés nélkül sem romlik meg, viszont a rácsepegő nedvességtől megrozsdásodhat! Felbontás után a dobozos konzer­vek tartalmát azonnal fogyasszuk el, de ha mégis tárolni akarjuk, a dobozból vegyük ki és tegyük át üvegbe, mert levegő hatására a fé­mek kioldása megkezdődik. A légmentesen zár felbontása ulán az üveges konzervek is csak rövid ideig tárolhatók hűtőszek­rényben. ÁREMELKEDÉS SZLOVÁKIÁBAN GYORSABBAN összehasonlítva a Szlovák és a Cseh Statisztikai Hivatal adatait, megállapíthatjuk, hogy a fogyasz­tói árak Szlovákiában nagyobb ütemben emelkednek, mint a szomszédos köztársaságban. Mig Csehországban az év elejétől 2,7 százalékos fogyasztói árnövekedés tapasztalható, Szlovákiában ugyan­ezen időszak alatt 3,2 százalékkal növekedtek az árak. A grafikonról a két országban tapasztalt áremel­kedés mértéke olvasható le, még­pedig 1992 szeptemberétől 1993 áprilisáig. Itt a nyár, a forró nyár. A nap suga­rai szinte égetnek. Egyre gyakrab­ban gondolunk a szabadságra, a pi­henésre, de emellett prózaibb dol­gokkal is foglalkoznunk kell; pél­dául valamilyen kánikulai holmira van szüksége a gyermekünknek. Első látásra úgy tűnik, semmi gond, hisz annyi üzlet van már, és kínálatuk bőséges. Azonban - saj­nos - ez csak a látszat, mert amikor Mosolyogva bosszankodtam egyik ol­vasónk levelét olvasva. Azt úja: magán­vállalkozó és készruha árusításával fog­lalkozik. Szeretné tudni, milyen rek­lamációkat fogadhat el a textilfélesé­gek hibái esetén. Az egyik vásárló ugyanis három héttel a vásárlás után reklamált — egy szabaidőruhát mu­tatva, amelyet már kimosott, a nad­rágból kb. 10 cm-t levágott. A másik vevő egy pólóval tért vissza három nap múlva: az ujja ki volt szakadva, a hosszúsága-szélessége egyformára kinyújtva. Mindketten állították, hogy kézzel, langyos vízben mosták a ruhadarabokat. A vásárlóknak visszaadta a pénzüket, pedig, mikor megvették a holmikat, felpróbálták, s akkor nem találtak rajtuk semmi hi­bát. A kereskedő a raktárból szerzi be az árut, ott viszont tőle csak az anyaghiba vagy a varrás felfeslése miatti reklamációkat ismerik el. Nem tudja, mit tegyen, hogyan járjon el hasonló esetekben, ugyanis ha sok ilyen reklamációja lesz, a visszaho­zott áru miatt nemhogy haszna nem lesz, hanem egyenesen tönkremegy. Először is azt kell leszögezni: a vá­sárlónak a vásáriástól számított hat hónapon belül joga van reklamálni tartós fogyasztási cikk esetében, ha azon a használat során valamilyen ki­fogásolnivalót tapasztalt. Az eladóval kell tisztázni: a hiba kiküszöbölhető-e vagy sem, s ennek alapján a keres­kedő vagy megjavíttatja a holmit, vagy pedig kicseréli, esetleg visszaad­ja a vételárat. Az adott esetekben tehát törvénye­sen járt el a kereskedő, s bizonyára a vevők elégedetten távoztak. A másik oldalról nézve az Ügyet: az eladó valóban nincs irigylésre valami konkrét dolog kellene, rit­kán sikerül az első boltban megvá­sárolni. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai a gyer­mekeknek való könnyű nyári sap­kák, kalapok választékára vala­mint a fiúfürdőnadrágok kínálatára voltak kíváncsiak. S hogy mit ta­pasztaltak a fővárosban? A nyári gyerekkalapokra nem véletlenül esett a választék. Az méltó helyzetben. Erről a fogyasztó nem tehet, ehhez neki semmi köze. A vállalkozás kockázattal jár. Azt vi­szont tudatosítaniuk kell a keres­kedőknek: a forgalmazott áruért sen­ki más, csakis ők felelnek. S hogy mit tehetnek a kellemetlenségek elkerü­lése érdekében? Erre egyszerű a re­cept. A gyártóktól, a nagykeres­kedőktől csak kifogástalan árut ve­gyenek át. Legalább olyan alaposan vegyék szemügyre a ruhadarabokat, mint ahogyan vásárióként tennék. A jó, igazi kereskedő nem feled­kezhet meg erről, neki ismernie kell ­sokkal jobban, mint a laikus fogyasz­tónak - az általa kínált árut. Legyen szó a textilféleségek anyagösszetéte­léről vagy a használatukkal kapcsola­tos tudnivalókról. Szép, divatos, de vajon tartós lesz-e? utóbbi időben ugyanis sok szó esik az ózonréteg elvékonyodásának negatív hatásáról - az ózon elnyeli a nap káros sugarait, amelyek egyébként bőrrákot és szemgyulla­dást okozhatnak - ezért minden ta­nács, amely a baj megelőzésére vo­natkozik, megszívlelendő. A szak­emberek javasolják: 11 és 15 óra között lehetőleg minél kevesebb ideig tartózkodjunk a napon. A felnőttek ha csak tehetik, megfo­gadják a tanácsot, de a gyerekeket nehéz arra kényszeríteni, hogy ma­radjanak a lakásban, amikor kint szép idő van. Ezért fontos, hogy legalább a fejük ne legyen fedetlen. De mit tegyünk rá? - állnak tanács­talanul az anyukák. Néhány évvel ezelőtt elég volt betérni egy kalap­boltba és válogathattunk. Nem volt túlságosan bő a kínálat' de ha nem voltak különleges igényeink, bizto­san vettunk valamilyen fejfedőt. A felügyelőség munkatársai úgy gon­dolták, elsősorban az áruházakban, bevásárlóközpontokban találnak nagyobb választékot. De hiába mentek a Szlovák nem­zeti felkelés téri ruházati áruházba, a récsei úton levő Pokrokba, az is­mert Slimák textilüzletbe vagy a po­zsonyhidegkúti Saratovba. Betér­tek több magánboltba, butikba is. összesen 23 kereskedelmi egység­ben kerestek gyermeksapkát, de csak hét helyen találtak. A lamacsi áruházban négy fajtát 15-től 80 ko­ronáig terjedő áron, a ružinoviban ugyanilyen volt a választék, s ott 32 és 37 korona között volt az áruk. A Kmart-Priorban hatféle - de drá­gábbak - közül válogathattak: 86­185 koronába kerülnek. A Széplak utcában levő Móda 2000-ben 150­200, a Feriba üzletben 42-175 ko­ronáért kaphatók, a ligetfalusi Božkában, illetve a dúbravkai Mi­rotexben pedig csak egy-egy volt; És a fogyasztó legyen igényes! Ne vegyen meg bármit, ami épp a keze ügyébe, illetve a szeme elé kerül. Győződjön meg az áru minőségéről! Mérlegelje a vásár-lást az olyan ke­reskedőnél, aki szinte semmit sem tud a kiválasztott termékről. Ez ugyanis azt jelenti, nem szakember, és feltételezhető, hogy a gyártó azt sózott rá, amit akart. Persze, az is előfordulhat: az igen kedvező ár mi­att vette át a szállítmányt, és azért nem érdekelte a minőség. Tehát tisztelt kereskedő(k), ne ad­jon (adjanak) alkalmat arra, hogy a hírnéven csorba essen a kifogásolt minőségű áru miatt. Nem biztos, hogy az egyszeri haszon megér ennyit. A fogyasztók is jobban ügyeljenek arra, miért dobják ki a pénzüket. 6 az előbbiben 99 koronás, az utóbbi­ban pedig az állítható méretű, nap­ellenzős sapkáért 160 koronát kér­tek. Az is tény, hogy még a gyér kí­nálatot is az importáru alkotta. Az ellenőrök nem elégedtek meg az eladók válaszaival, amely sok­szor „nincs" volt, érdeklődtek ná­luk, mit ajánlanak, hol keressenek sapkát, kalapot. Több helyen a pia­cot javasolták. S ha már oda küld­ték őket, elmentek. A Miletič utcai piacon valóban megtalálták, amit kerestek. Tehát anyukák, nagyma­mák, figyelem: ne a boltokat járják, hanem a zöldségvásárlással kössék össze a sapka beszerzését! Itt válo­gathatnak a színek és fazonok kö­zött, az egyszerűek 40-50, a far­meranyagból készültek 85 koroná­ért kaphatók, a divatos importálta­kért pedig 240 koronát kémek. Nem örvendeztethetjük meg azo­kat sem, akik fiúknak fürdőnadrá­got akarnak vásárolni. A fővárosi boltokban ebből sincs olyan kíná­lat, amilyet ilyenkor, a szezon ele­jén feltételeznénk. Erre talán elég bizonyíték az is, hogy a 20 felkere­sett bolt közül csak tizenháromban tudtak mutatni 122-164-es méretű fiú fllrdőnadrágokat. Ráadásul még a városközpontban levő áruházak­ban sem volt háromnál több fajta, sőt az említett méretek (összesen nyolcról van szó) skálája sem volt teljes. Előfordult az is, hogy egy­egy boltban csak egy fazonú, sőt egyetlen méretű fürdőnadrág volt kapható. S hogy az árak milyenek? A ki­sebb méretűek 70-től 115 koronáig kaphatók, a nagyobb fiúknak pedig 80-150 koronáért vehetünk fürdőnadrágot. Hiába a sok butik, a bő választé­kot ígérő textilüzletekben igen szűk áruskálát találunk. Ez bizonyára nemcsak az ott dolgozók hibája, valószínű, hogy a gyártók nem kí­nálnak eleget a keresett és szüksé­ges termékekből. Tehát vidékről nem nagyon érdemes a fővárosba jönni nyári vásárlásra, aki pedig feljön, annak a városközpont na­gyobb áruházait ajánlhatjuk. És ha különleges kívánságai vannak, a pi­acokra menjen, ott aztán minden kapható... Az oldalt összeállította: DEÁK TERÉZ HA AZ ÁRU ROSSZ MINŐSÉGŰ.. MIT TEGYEN AZ ELADÓ ÉS MIT A VEVŐ? Nekem van kalapom... ( Méry Gáborfelvételei) i wmiL A „JÓ VÍZ" KIFOGÁSTALAN A hazai piacot szinte elárasztották az üdítők. A külföldön jól ismert márkás italok mellett az itthoni gyártók is igyekeznek a vásárlók kedvében járni. A különböző színű limonádék mellett vizet is kínálnak a kereskedők. Nem, nem csupán hagyományos és jól ismert ásványvizeket, hanem „pezsgő" és szénsav nélküli „jó vizet" is vásá­rolhatunk. Sokakban bizonyára már az el­nevezés is kétségeket kelt: ugyan milyen is lehetne a palackozott víz, ha nem jó? Talán ezért, vagy még inkább a tévéreklám hatására teijedt el a hír, hogy a Dobrá vo­daként árusított víz nem is olyan, mint amilyennek az elnevezése ál­lítja. A higiénikusuk viszont nem adtak a szóbeszédre. Mikrobioló­giai vizsgálatnak vetették alá a gyanús italt és megállapították: a szóban forgó asztali víz minősége nem kifogásolható. Arra viszont figyelmeztetnek a szakemberek: a víz minőségét nem csupán a gyártó és a forgal­mazó befolyásolja, hanem maga a fogyasztó is. A , jó víz" nevű ter­mék tulajdonképpen félkészáru, ezért a felnyitás után a lehető leg­rövidebb időn belül el kell fo­gyasztani. Azt is jó tudni, hogy legfeljebb 12 fokos hőmérsékleten kell tárolni. És azok az anyukák, akik ezt a palackozott vizet hasz­nálják csecsemőik táplálékának készítésekor, előtte forralják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom