Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám, hétfő

3 MOZAIK Ú/szói 1993. JÚNIUS 14. Esterházy-akta „KÉSZ VAGYOK TANÚSKODNI" Mint arról nemrégiben hírt adtunk, Esterhá­zy János perújrafelvételével kapcsolatban - a Pozsonyi Városi Bíróság elnökének felké­résére - véleményt nyilvánított Simon Wie­senthal, a bécsi székhelyű Nácizmus Zsidó áldozatai Szövetsége dokumentációs központ­jának elnöke. Állásfoglalásában (melyet la­punk május 22-i számában közöltünk) név szerint hiv&tkozik a pozsonyi Veronika Dubnic­. ká Schlesingerovára, aki a dokumentációs köz­pontba küldött levelében Esterházy Jánost családja megmentőjének nevezi. Felkerestük Dubnická asszonyt, hogy megkérdezzük: mi indította őt a levél megírására, s miért tekinti Esterházy Jánost családja megmentőjének? - Zsidó családból származom. Édesapám, František Schlesinger a bátyjával, Felixszel együtt Esterházy János gróf bérlője volt a Nyitra melletti Újlakon. Én szüleim egyetlen gyermeke­ként 1927-ben születtem. Gyermekkorom idillikus körülmények között, boldog, kiegyensúlyozott családban, viszonylagos anyagi jólétben telt. Az Esterházy családhoz elég közvetlen kapcsolat fűzött bennünket. Bár mi „csak" bérlők voltunk, mégis egyenrangúakként bántak velünk. Nem messze laktunk a kastélytól, házunk előtt vezetett az út a temetőbe. Az öreg grófnő a temetőből jövet gyakran benézett hozzánk, hogy egy pohár­ka likőr, vagy egy csésze kávé mellett elbeszél­gessen nagyanyámmal. Ezen a szokáson azután sem változtatott, amikor mások már szóba sem álltak velünk. Én, mint gyerek, az unokatestvé­remmel - akit szintén Veronikának hívtak - sokat játszottam Esterházy János gróf gyerekeivel. Szabad bejárásunk volt a parkba, amiért a többi falusi gyerek irigyelt is bennünket. 1939-ben, 11 éves koromban, megkereszteltek. A kereszt­anyám Esterházy János gróf édesanyja lett. Attól kezdve a szentmiséken én is ott ültem mellette a család külön padjában, ami az 1941-42-es éveket követően már rájuk nézve sem volt ve­szélytelen. Szüleim 1941-ben szintén megke­resztelkedtek. Én, kikeresztelkedettként, Tiso el­nöktől kivételt kaptam a zsidó törvények alól. Valószínűleg a keresztanyám és a nyitrai polgári iskolában tanító papunk közbenjárására. Ez a ki­vétel a gyakorlatban azt jelentette, hogy nem A Schlesinger család 1938-ban, Újlakon, még mit sem sejtve a rájuk váró megpróbáltatá­sokról. .. kellett sárga csillagot hordanom, járhattam isko­lába is, bár a gimnáziumból már előbb át kellett lépnem a polgáriba. E kivételnek köszönhetően a szüleimre sem vonatkoztathatták a zsidótörvé­nyeket. Nagybátyámék viszont nem keresztel­kedtek ki. Ok 1942-ben, a deportálások elől, Budapestre menekültek. Anyagilag itt Esterházy János támogatta őket egészen 1944-ig, amikor a nyilasok és a németek Magyarországon átvet­ték a hatalmat. Sajnos, akkor már Esterházy János is tehetetlen volt, de a nagybátyámék, ha sok szenvedés árán is, szerencsére mégis meg­menekültek. - Mi továbbra is Újlakon éltünk. Bár édes­apámtól már megvonták a bérleti jogot, s állása sem volt, de hála az Esterházyak segítségének, 1944-ig mégis viszonylag békében éltünk. 1944. augusztus 29-én kitört a szlovák nemzeti felke­lés. Pár nap múlva a németek elözönlötték az egész környéket. Szeptember 7-én már jelezték, hogy megkezdték a zsidók összefogdosását, s többé nem érvényesek az elnöki kivételek sem. Megértettük, hogy menekülnünk kell. Először a kastélyba kopogtattunk be, ahol édesapám a még megmaradt értékeinket rábízta Lujza gróf­nőre. Az egyik közeli falu plébániájára menekül­tünk, ahol a plébános néhány napra hetünket elbújtatott. Rajta keresztül tartottuk a kapcsolatot a keresztanyámmal és Lujza grófnővel. A néme­tek azonban megneszelték, hogy hol rejtőzünk, ezért tovább kellett mennünk. A 72 éves nagy­anyám egyenesen a kastélyba, a grófékhoz me­nekült, akik hat héten át bújtatták, majd amikor már náluk sem volt biztonságban, egy másik helyre vitték. Vele együtt rejtegették az unokahu­gomat, Veronikát is. Ő szintén az Esterházyak­nak köszönhetően menekült meg, s Izraelben halt meg néhány éve. - Szüleimmel a plébániáról a grófék fácánosá­ba húzódtunk, ott bújdostunk az erdésznél. Egy Markuš nevű postás révén Esterházy grófnő küldött nekünk élelemre pénzt. így éltük meg a háború végét. 1945. április 1-jén bejöttek az oroszok, és mi visszatérhettünk a faluba. A laká­sunkat természetesen közben kifosztották. János gróf fia próbált összegyűjteni ezt-azt a bútoraik­ból, hogy valahogy be tudjunk rendezkedni. Mi­után az Esterházy családot kiüldözték a kastély­ból, keresztanyám ós Lujza grófnő hozzánk költö­zött. Lujza aztán elment Párizsba. Édesanyja azonban ott élt velünk egészen negyvenöt szep­temberéig, míg el nem költöztünk Pőstyénbe. Az idős grófnőt végül a nagybátyám, Schlesinger Felix és felesége fogadták be; mígnem Lujza vette őt magához, és elutazott Franciaországba. - Tulajdonképpen egész családunk Esterházy Jánosnak és családjának köszönheti, hogy túlél­hettük azt a borzalmas időszakot. Igazságtalan­nak tartom, hogy őt, mint háborús bűnöst ítélték el. Nem tudom, milyen politikát folytatott, én gyerekként nem is érthettem ezeket a dolgokat; de mint ember, a legkeresztényibb és leghumá­nusabb módon viselkedett. Ezért is tettem eleget lánya, Alice grófnő kérésének, s írtam meg azt a levelet Simon Wiesenthal úrnak. Ha sor kerül a per újratárgyalására, kész vagyok a bíróság előtt is tanúskodni Esterházy János mellett. Sze­rintem megérdemelné, hogy rehabilitálják. S. FORGON SZILVIA ÉPÜLETEK, AMELYEK ÉLÓ LÉNYEK MAGYAR ORGANIKUS ÉPÍTÉSZETI KIÁLLÍTÁS POZSONYBAN F. L: Wright filozófiája szerint: „Az építészetnek szoros, bensősé­ges emberi kapcsolatban kell állnia azokkal, akik számára épít, hogy pontosan megismerje őket és igé­nyeiket." Csakhogy: „Az a korszak, amely nagyjából mögöttünk van, az embereket igyekezett leszoktatni a gondolkodásról - nyilatkozta Cse­te Györgyépítész. - Ha körülnézünk Pozsony új városnegyedeiben, lát­hatjuk, hogy az emberi gondolat itt ugyanúgy nincs jelen, mint ahogy Budapest vagy a magyar vidéki vá­rosok építészetéből is hiányzik. És nemcsak a gondolat nincs ott, ha­nem, ami még tragikusabb, a szív hiányzik belőle." A városi, lakótelepi ember a megmondhatója, mennyire igaz ez, s hogy milyen ellentétben áll a fent említett tétel azzal az építé­szettel, amely bezárta őt a lakótelepi betondobozokba. Azzal az építé­szettel, amely, Makovecz Imre sza­vaival élve, egy univerzális politi­ka eszköze, amely a szabad egyéni­ségek önkéntes társulása, csoporto­sulása helyett az egyéniségek töme­gesítését tűzte ki célul." Nem volt könnyű az elmúlt idő­szak tömeges lakásépítési program­jával hadakozva, egy azzal merőben ellentétes irányzatnak, jelesül az ősi formákhoz, természetes alapanya­gokhoz visszatérő organikus építé­szetnek érvényt szerezni. De hogy ez Magyarországon mégiscsak sike­rült, azt leginkább Makovecz Imre faluházai, egyéb épületei bizonyítot­ták. E verejtékkel szerzett ered­ményről és sikerről tanúskodik a Ma­gyar organikus építészet című kiállí­tás, amely Bécsen keresztül a Ve­lencei Építészeti Biennáléró\ érke­zett hozzánk, s amely június 20-áig látható a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. Csete György építész szerint, ha ez az építészeti irányzat évekkel ezelőtt nem bontakozik ki Magyarországon, akkor előbb-utóbb minden bizonnyal kialakult és elter­jedt volna Közép-Európa bármely más országában. E régióban ugyan­is, úgy, ahogy sehol másutt, megvol­tak, megvannak hozzá a feltételek: elevenen él az az ősi kultúra, forma­világ, amely az építéshez a termé­szetes, a közvetlen a természeti kör­nyezetből vett anyagokat hasznosí­totta. - Ez az irányzat az építészetnek egy alternatívája - mondta Csete György építész a kiállítás megnyitó­ja előtt tartott sajtótájékoztatón -, egy lehetőség, útkeresés s egyben tinóm elutasítása annak, amit általá­ban építészetnek nevezünk. Mi, le­hetünk kilencvenen, százan, nem az euklideszi geometria formavilágával építkezünk, hanem igyekszünk kö­zelebb férkőzni a természet titkai­hoz. Vissza akarjuk adni a szívet az építészetnek. Ez az architektúra a maga módján szeretné szeretni az embereket. Mindaz, amit a tárlat nagyon szerényen illusztrál, a múlt, egy emberöltő munkája. A kiállított felvételek valószínű önöknek is azt mutatják majd, hogy épületeink jó része nagyon érdekes, talán szép is, de csupán ezzel a két fogalommal nem fogunk tudni választ adni a jövő kihívásaira. Kihívások. Ez az építészet „nem­csak" valódi otthont, otthonokat kí­ván teremteni, korunk kihívásaival is szembe kíván nézni. Makovecz Imre nyilatkozta: „Az architektúra nem­csak építészeti vagy stiláris, hanem mélységesen drámai kérdés is szá­munkra. " E kijelentés tükrében válik világossá a szándék, amelyről Csete György szólt, s amely túlnő magán az épületek létrehozásán - az em­berbarát életkörnyezet, az életmód aktív alakítására irányul. - Valami nem azért organikus, mert fából épült, s nem a klasszikus értelemben vett házhoz hasonlít, ha­nem esetleg egy különleges élő­lényhez. Számomra az is organikus látásmódú alkotótevékenység, ha valaki elutasítja azokat a környeze­tet szennyező energiaforrásokat, amelyeket ma még kénytelenek va­gyunk használni. Számomra az is organikus emberi ' tevékenység, amely a kimeríthetetlen, a tiszta és örök energiaforrásokra kapcsolódik rá. Vagyis ha valaki a geotermikus energia, a vízi, a szél-, a napenergia felé veti a tekintetét, és alkotásait ezek figyelembevételével fogalmaz­za meg. Ilyen értelmezés szerint az organikusság fogalma szerintem nem feltétlenül egy formarendszer­hez kötődik, hanem egy látás­módhoz. Ma már bízhatunk benne, hogy győzedelmeskedik ez a látásmód, amely mind a közösségi, mind a kör­Fotó: Príkler László nyezetetikát szem előtt tartja, s ezekből kiindulva, ezekhez igazod­va teremti meg sajátos formáit. Szü­letése óta ez az építészet megtűrt irányzat volt. Még 1988-ban is azt nyilatkozta Makovecz Imre, hogy: ,,Én egyelőre a megtűrtek közé tar­tozom. " De mára ennek az irányzat­nak is megváltozott a társadalmi megítélése. Csete György úgy látja, az organikus építészet napjainkban békésen együtt él a többi irányzattal. S van, aki folytassa, van utánpótlás. - Szeretnénk továbbvinni ezt az építészetet, gondolkodásmódot - mondta Siklósi József, az organi­kus architektúra fiatal képviselőinek egyike. - Mi még egyetemista ko­runkban kerültünk kapcsolatba Ma­kovecz Imrével, Csete Györggyel, Kerényi Józseffel, s ennek a kapcso­latnak, valamint a Magyarországon akkor történt változásoknak köszön­hetően sikerült megkerülnünk a ter­vezőirodákat, és kibújni annak az építészeti életnek a szorításából, amely annak előtte volt. Ezért aztán nekünk ez az építészet természete­sebbnek, egyszerűbbnek, talán ele­gánsabbnak tűnik, mint ahogy azt ők hatalmas harcok árán elkezdték és csinálták. De nagyon szeretnénk hinni, hogy ehhez még mi is hozzá tudunk tenni valamit. TALLĎSI BÉLA Má spol. s. r. o. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: -vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberende­zések - alumínium ajtók, ablakok és hom­lokzatok minőség - tervezés - szerelés " SZerVÍ Z VK-838 Jó, HA TUDJA VAGYONNYILATKOZAT ­JUNIUS 30-IG Előző példánkban azt az esetet ismertettük, amikor a háromgyerme­kes család birtokában egy családi ház, egy személyi tulajdonban levő lakás (az egyik fiú nevén szereplő), gépkocsi, devizaszámla, koronában vezetett takarékbetét, nercbunda stb. volt. Lássuk a mára ígért példát: A házaspár 1993. január 1-jén egy 85 négyzetméter alapterületű szövetkezeti lakást bérelt a pozsonyi Stromová u. 1-es szám alatt. Tulaj­donukban volt még: egy sze­mélygépkocsi, egy kert nélküli, 30 m 2 alapterületű hétvégi ház Szen­cen, a Slnečná u. 1-es szám alatt, háztartási felszerelések, berendezé­sek, személyi szükségletre szolgáló ingóságok és koronában levő kész­pénz. Két kiskorú gyermekük volt, akiknek nem volt semmilyen tulajdo­nuk. A házaspárnak osztatlan közös tulajdona volt. Nem vállalkoztak. Értékelés: 1. Az ingatlan vagyon értékét (árát) nem tüntetjük fel. 2. Az ingóságokat a szokásos, vagyis a piaci áron tüntetjük fel. A házaspár a következőképpen értékelte ingóságait: - a háztartás szokásos felszerelé­se, berendezése, a hétvégi házé­val együtt - 290 000,-Sk (az ingóságok között nem kell feltüntetni, és az összértékbe sem számítódik bele, mivel értéke nem haladja meg a 300 000,-koronát) - személygépkocsi - 180 000,-Sk - a lakás éves bérleti díja, a szol­gáltatási díjakkal együtt 18 000,-Sk az ingóságok összesen 198 000,-Sk ebből a férj tulajdonában 99 ezer korona, a feleségében ugyancsak 99 ezer korona értékű vagyon volt (osztatlan közös tulajdonban). 3. A személyi szükségletre szol­gáló ingóságokat a feleség 90 ezer koronára értékelte, a férj pe­dig 80 ezer koronára. A vagyonnyilatkozatban a termé­szetes személy birtokában levő készpénzt nem kell feltüntetni, bármilyen összegről is legyen szó. Ki és hogyan tölti ki a vagyonnyi­latkozatot? Férj: Vagyonnyilatkozatot tesz. A II., az ingatlan vagyonra vonat­kozó részben feltünteti: a vagyontárgy mennyiség leirása (megne- mértékegys. vezése és címe) m 2 hétvégi ház, Slnečná u č. 1. 540 01 Senec 1/2 30 A továbbiakban csupán a nyom­tatvány V. részét tölti ki. Feleség: Vagyonnyilatkozatot tesz. A II. részt a férjhez hasonlókép­pen tölti, ki az V. részt ugyancsak. A következő példánkban olyan házaspár szerepel majd, amely töb­bek között családi házat birtokol, továbbá személygépkocsit, a férj vállalkozó, és vállalkozási célra egy 600 négyzetméteres termelőcsarno­kot is birtokolt az adott időpontban. Mivel olvasóink között is egyre több a hasonló ,,típus", bizonyára szíve­sen fogadják ezt a példát is. -p-

Next

/
Oldalképek
Tartalom