Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám, hétfő

3 MOZAIK Ú/szói 1993. JÚNIUS 14. Esterházy-akta „KÉSZ VAGYOK TANÚSKODNI" Mint arról nemrégiben hírt adtunk, Esterházy János perújrafelvételével kapcsolatban - a Pozsonyi Városi Bíróság elnökének felkérésére - véleményt nyilvánított Simon Wiesenthal, a bécsi székhelyű Nácizmus Zsidó áldozatai Szövetsége dokumentációs központjának elnöke. Állásfoglalásában (melyet lapunk május 22-i számában közöltünk) név szerint hiv&tkozik a pozsonyi Veronika Dubnic. ká Schlesingerovára, aki a dokumentációs központba küldött levelében Esterházy Jánost családja megmentőjének nevezi. Felkerestük Dubnická asszonyt, hogy megkérdezzük: mi indította őt a levél megírására, s miért tekinti Esterházy Jánost családja megmentőjének? - Zsidó családból származom. Édesapám, František Schlesinger a bátyjával, Felixszel együtt Esterházy János gróf bérlője volt a Nyitra melletti Újlakon. Én szüleim egyetlen gyermekeként 1927-ben születtem. Gyermekkorom idillikus körülmények között, boldog, kiegyensúlyozott családban, viszonylagos anyagi jólétben telt. Az Esterházy családhoz elég közvetlen kapcsolat fűzött bennünket. Bár mi „csak" bérlők voltunk, mégis egyenrangúakként bántak velünk. Nem messze laktunk a kastélytól, házunk előtt vezetett az út a temetőbe. Az öreg grófnő a temetőből jövet gyakran benézett hozzánk, hogy egy pohárka likőr, vagy egy csésze kávé mellett elbeszélgessen nagyanyámmal. Ezen a szokáson azután sem változtatott, amikor mások már szóba sem álltak velünk. Én, mint gyerek, az unokatestvéremmel - akit szintén Veronikának hívtak - sokat játszottam Esterházy János gróf gyerekeivel. Szabad bejárásunk volt a parkba, amiért a többi falusi gyerek irigyelt is bennünket. 1939-ben, 11 éves koromban, megkereszteltek. A keresztanyám Esterházy János gróf édesanyja lett. Attól kezdve a szentmiséken én is ott ültem mellette a család külön padjában, ami az 1941-42-es éveket követően már rájuk nézve sem volt veszélytelen. Szüleim 1941-ben szintén megkeresztelkedtek. Én, kikeresztelkedettként, Tiso elnöktől kivételt kaptam a zsidó törvények alól. Valószínűleg a keresztanyám és a nyitrai polgári iskolában tanító papunk közbenjárására. Ez a kivétel a gyakorlatban azt jelentette, hogy nem A Schlesinger család 1938-ban, Újlakon, még mit sem sejtve a rájuk váró megpróbáltatásokról. .. kellett sárga csillagot hordanom, járhattam iskolába is, bár a gimnáziumból már előbb át kellett lépnem a polgáriba. E kivételnek köszönhetően a szüleimre sem vonatkoztathatták a zsidótörvényeket. Nagybátyámék viszont nem keresztelkedtek ki. Ok 1942-ben, a deportálások elől, Budapestre menekültek. Anyagilag itt Esterházy János támogatta őket egészen 1944-ig, amikor a nyilasok és a németek Magyarországon átvették a hatalmat. Sajnos, akkor már Esterházy János is tehetetlen volt, de a nagybátyámék, ha sok szenvedés árán is, szerencsére mégis megmenekültek. - Mi továbbra is Újlakon éltünk. Bár édesapámtól már megvonták a bérleti jogot, s állása sem volt, de hála az Esterházyak segítségének, 1944-ig mégis viszonylag békében éltünk. 1944. augusztus 29-én kitört a szlovák nemzeti felkelés. Pár nap múlva a németek elözönlötték az egész környéket. Szeptember 7-én már jelezték, hogy megkezdték a zsidók összefogdosását, s többé nem érvényesek az elnöki kivételek sem. Megértettük, hogy menekülnünk kell. Először a kastélyba kopogtattunk be, ahol édesapám a még megmaradt értékeinket rábízta Lujza grófnőre. Az egyik közeli falu plébániájára menekültünk, ahol a plébános néhány napra hetünket elbújtatott. Rajta keresztül tartottuk a kapcsolatot a keresztanyámmal és Lujza grófnővel. A németek azonban megneszelték, hogy hol rejtőzünk, ezért tovább kellett mennünk. A 72 éves nagyanyám egyenesen a kastélyba, a grófékhoz menekült, akik hat héten át bújtatták, majd amikor már náluk sem volt biztonságban, egy másik helyre vitték. Vele együtt rejtegették az unokahugomat, Veronikát is. Ő szintén az Esterházyaknak köszönhetően menekült meg, s Izraelben halt meg néhány éve. - Szüleimmel a plébániáról a grófék fácánosába húzódtunk, ott bújdostunk az erdésznél. Egy Markuš nevű postás révén Esterházy grófnő küldött nekünk élelemre pénzt. így éltük meg a háború végét. 1945. április 1-jén bejöttek az oroszok, és mi visszatérhettünk a faluba. A lakásunkat természetesen közben kifosztották. János gróf fia próbált összegyűjteni ezt-azt a bútoraikból, hogy valahogy be tudjunk rendezkedni. Miután az Esterházy családot kiüldözték a kastélyból, keresztanyám ós Lujza grófnő hozzánk költözött. Lujza aztán elment Párizsba. Édesanyja azonban ott élt velünk egészen negyvenöt szeptemberéig, míg el nem költöztünk Pőstyénbe. Az idős grófnőt végül a nagybátyám, Schlesinger Felix és felesége fogadták be; mígnem Lujza vette őt magához, és elutazott Franciaországba. - Tulajdonképpen egész családunk Esterházy Jánosnak és családjának köszönheti, hogy túlélhettük azt a borzalmas időszakot. Igazságtalannak tartom, hogy őt, mint háborús bűnöst ítélték el. Nem tudom, milyen politikát folytatott, én gyerekként nem is érthettem ezeket a dolgokat; de mint ember, a legkeresztényibb és leghumánusabb módon viselkedett. Ezért is tettem eleget lánya, Alice grófnő kérésének, s írtam meg azt a levelet Simon Wiesenthal úrnak. Ha sor kerül a per újratárgyalására, kész vagyok a bíróság előtt is tanúskodni Esterházy János mellett. Szerintem megérdemelné, hogy rehabilitálják. S. FORGON SZILVIA ÉPÜLETEK, AMELYEK ÉLÓ LÉNYEK MAGYAR ORGANIKUS ÉPÍTÉSZETI KIÁLLÍTÁS POZSONYBAN F. L: Wright filozófiája szerint: „Az építészetnek szoros, bensőséges emberi kapcsolatban kell állnia azokkal, akik számára épít, hogy pontosan megismerje őket és igényeiket." Csakhogy: „Az a korszak, amely nagyjából mögöttünk van, az embereket igyekezett leszoktatni a gondolkodásról - nyilatkozta Csete Györgyépítész. - Ha körülnézünk Pozsony új városnegyedeiben, láthatjuk, hogy az emberi gondolat itt ugyanúgy nincs jelen, mint ahogy Budapest vagy a magyar vidéki városok építészetéből is hiányzik. És nemcsak a gondolat nincs ott, hanem, ami még tragikusabb, a szív hiányzik belőle." A városi, lakótelepi ember a megmondhatója, mennyire igaz ez, s hogy milyen ellentétben áll a fent említett tétel azzal az építészettel, amely bezárta őt a lakótelepi betondobozokba. Azzal az építészettel, amely, Makovecz Imre szavaival élve, egy univerzális politika eszköze, amely a szabad egyéniségek önkéntes társulása, csoportosulása helyett az egyéniségek tömegesítését tűzte ki célul." Nem volt könnyű az elmúlt időszak tömeges lakásépítési programjával hadakozva, egy azzal merőben ellentétes irányzatnak, jelesül az ősi formákhoz, természetes alapanyagokhoz visszatérő organikus építészetnek érvényt szerezni. De hogy ez Magyarországon mégiscsak sikerült, azt leginkább Makovecz Imre faluházai, egyéb épületei bizonyították. E verejtékkel szerzett eredményről és sikerről tanúskodik a Magyar organikus építészet című kiállítás, amely Bécsen keresztül a Velencei Építészeti Biennáléró\ érkezett hozzánk, s amely június 20-áig látható a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. Csete György építész szerint, ha ez az építészeti irányzat évekkel ezelőtt nem bontakozik ki Magyarországon, akkor előbb-utóbb minden bizonnyal kialakult és elterjedt volna Közép-Európa bármely más országában. E régióban ugyanis, úgy, ahogy sehol másutt, megvoltak, megvannak hozzá a feltételek: elevenen él az az ősi kultúra, formavilág, amely az építéshez a természetes, a közvetlen a természeti környezetből vett anyagokat hasznosította. - Ez az irányzat az építészetnek egy alternatívája - mondta Csete György építész a kiállítás megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón -, egy lehetőség, útkeresés s egyben tinóm elutasítása annak, amit általában építészetnek nevezünk. Mi, lehetünk kilencvenen, százan, nem az euklideszi geometria formavilágával építkezünk, hanem igyekszünk közelebb férkőzni a természet titkaihoz. Vissza akarjuk adni a szívet az építészetnek. Ez az architektúra a maga módján szeretné szeretni az embereket. Mindaz, amit a tárlat nagyon szerényen illusztrál, a múlt, egy emberöltő munkája. A kiállított felvételek valószínű önöknek is azt mutatják majd, hogy épületeink jó része nagyon érdekes, talán szép is, de csupán ezzel a két fogalommal nem fogunk tudni választ adni a jövő kihívásaira. Kihívások. Ez az építészet „nemcsak" valódi otthont, otthonokat kíván teremteni, korunk kihívásaival is szembe kíván nézni. Makovecz Imre nyilatkozta: „Az architektúra nemcsak építészeti vagy stiláris, hanem mélységesen drámai kérdés is számunkra. " E kijelentés tükrében válik világossá a szándék, amelyről Csete György szólt, s amely túlnő magán az épületek létrehozásán - az emberbarát életkörnyezet, az életmód aktív alakítására irányul. - Valami nem azért organikus, mert fából épült, s nem a klasszikus értelemben vett házhoz hasonlít, hanem esetleg egy különleges élőlényhez. Számomra az is organikus látásmódú alkotótevékenység, ha valaki elutasítja azokat a környezetet szennyező energiaforrásokat, amelyeket ma még kénytelenek vagyunk használni. Számomra az is organikus emberi ' tevékenység, amely a kimeríthetetlen, a tiszta és örök energiaforrásokra kapcsolódik rá. Vagyis ha valaki a geotermikus energia, a vízi, a szél-, a napenergia felé veti a tekintetét, és alkotásait ezek figyelembevételével fogalmazza meg. Ilyen értelmezés szerint az organikusság fogalma szerintem nem feltétlenül egy formarendszerhez kötődik, hanem egy látásmódhoz. Ma már bízhatunk benne, hogy győzedelmeskedik ez a látásmód, amely mind a közösségi, mind a körFotó: Príkler László nyezetetikát szem előtt tartja, s ezekből kiindulva, ezekhez igazodva teremti meg sajátos formáit. Születése óta ez az építészet megtűrt irányzat volt. Még 1988-ban is azt nyilatkozta Makovecz Imre, hogy: ,,Én egyelőre a megtűrtek közé tartozom. " De mára ennek az irányzatnak is megváltozott a társadalmi megítélése. Csete György úgy látja, az organikus építészet napjainkban békésen együtt él a többi irányzattal. S van, aki folytassa, van utánpótlás. - Szeretnénk továbbvinni ezt az építészetet, gondolkodásmódot - mondta Siklósi József, az organikus architektúra fiatal képviselőinek egyike. - Mi még egyetemista korunkban kerültünk kapcsolatba Makovecz Imrével, Csete Györggyel, Kerényi Józseffel, s ennek a kapcsolatnak, valamint a Magyarországon akkor történt változásoknak köszönhetően sikerült megkerülnünk a tervezőirodákat, és kibújni annak az építészeti életnek a szorításából, amely annak előtte volt. Ezért aztán nekünk ez az építészet természetesebbnek, egyszerűbbnek, talán elegánsabbnak tűnik, mint ahogy azt ők hatalmas harcok árán elkezdték és csinálták. De nagyon szeretnénk hinni, hogy ehhez még mi is hozzá tudunk tenni valamit. TALLĎSI BÉLA Má spol. s. r. o. Radvanská 2, 811 01 Bratislava tel. 07/313 674, 312 184, 313 339 fax. 07/311 804 ajánlata teljesen felszerelt: -vendéglői konyhák - gasztronómiai és hűtőberendezések - alumínium ajtók, ablakok és homlokzatok minőség - tervezés - szerelés "

SZerVÍ

Z VK-838 Jó, HA TUDJA VAGYONNYILATKOZAT JUNIUS 30-IG Előző példánkban azt az esetet ismertettük, amikor a háromgyermekes család birtokában egy családi ház, egy személyi tulajdonban levő lakás (az egyik fiú nevén szereplő), gépkocsi, devizaszámla, koronában vezetett takarékbetét, nercbunda stb. volt. Lássuk a mára ígért példát: A házaspár 1993. január 1-jén egy 85 négyzetméter alapterületű szövetkezeti lakást bérelt a pozsonyi Stromová u. 1-es szám alatt. Tulajdonukban volt még: egy személygépkocsi, egy kert nélküli, 30 m

2 alapterületű hétvégi ház Szencen, a Slnečná u. 1-es szám alatt, háztartási felszerelések, berendezések, személyi szükségletre szolgáló ingóságok és koronában levő készpénz. Két kiskorú gyermekük volt, akiknek nem volt semmilyen tulajdonuk. A házaspárnak osztatlan közös tulajdona volt. Nem vállalkoztak. Értékelés: 1. Az ingatlan vagyon értékét (árát) nem tüntetjük fel. 2. Az ingóságokat a szokásos, vagyis a piaci áron tüntetjük fel. A házaspár a következőképpen értékelte ingóságait: - a háztartás szokásos felszerelése, berendezése, a hétvégi házéval együtt - 290 000,-Sk (az ingóságok között nem kell feltüntetni, és az összértékbe sem számítódik bele, mivel értéke nem haladja meg a 300 000,-koronát) - személygépkocsi - 180 000,-Sk - a lakás éves bérleti díja, a szolgáltatási díjakkal együtt 18 000,-Sk az ingóságok összesen 198 000,-Sk ebből a férj tulajdonában 99 ezer korona, a feleségében ugyancsak 99 ezer korona értékű vagyon volt (osztatlan közös tulajdonban). 3. A személyi szükségletre szolgáló ingóságokat a feleség 90 ezer koronára értékelte, a férj pedig 80 ezer koronára. A vagyonnyilatkozatban a természetes személy birtokában levő készpénzt nem kell feltüntetni, bármilyen összegről is legyen szó. Ki és hogyan tölti ki a vagyonnyilatkozatot? Férj: Vagyonnyilatkozatot tesz. A II., az ingatlan vagyonra vonatkozó részben feltünteti: a vagyontárgy mennyiség leirása (megne- mértékegys. vezése és címe) m

2 hétvégi ház, Slnečná u č. 1. 540 01 Senec 1/2 30 A továbbiakban csupán a nyomtatvány V. részét tölti ki. Feleség: Vagyonnyilatkozatot tesz. A II. részt a férjhez hasonlóképpen tölti, ki az V. részt ugyancsak. A következő példánkban olyan házaspár szerepel majd, amely többek között családi házat birtokol, továbbá személygépkocsit, a férj vállalkozó, és vállalkozási célra egy 600 négyzetméteres termelőcsarnokot is birtokolt az adott időpontban. Mivel olvasóink között is egyre több a hasonló ,,típus", bizonyára szívesen fogadják ezt a példát is. -p-