Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám, szerda

1993. MÁJUS 5. íÚJSZÓM KÖRNYEZETVÉDELEM KIZÖLDÜL A FEKETE HEGY? A szeredi nikkelkohó melletti 30 hektáros területű és 6,8 millió tonna meddőt tartalmazó hányó biológiai rekultiválására tett javaslatot az iglói Földtani Kútatóvállalat besztercebányai üzemének két munkatársa. Az elképzelések szerint a meddőhányót 30 centiméter vastag földréteggel fednék le. Ehhez egyrészt a szeredi cukorgyárban a répa mosásakor keletkező hulladékokat, másrészt a cukorgyár, illetve a város és Nagyszombat víztisztítójának hulladékiszapját használnák fel. A területet ezután füvesítenék és fásítanák, később pedig gyalogutak, játszóterek és sportpályák kialakításával üdülőövezetet hoznának létre. A terv kidolgozását a Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozta, és kedvezően véleményezte a galántai Járási Környezetvédelmi Hivatal is. Egyelőre azonban nem tisztázott, honnét is sikerül majd előteremteni a megvalósításához szükséges 80 millió koronát. A meddőhányó kezelése egyébként évente 3,5 millió koronába kerül, mivel a környék porszennyezésének megakadályozása miatt felületét folyamatosan locsolni kell. AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM CSAK ÍGÉRGET... Két kérdés a szepsi MIROSLAV FULINHOZ, a Szlovákiai Természetés Tájvédők Szövetsége (SZOPK) új elnökéhez • A Szövetségnek új vezetősége van - változtat ez valamit eddigi orientációján? - Szó sincs változásról, teljes mértékben azonosulunk eddigi tevékenységével. A küszöbönálló időszakban több figyelmet szeretnénk szentelni az ökológiai nevelésnek. Ennek keretében újabb oktatási központokat nyitunk, továbbképzéseket szervezünk a pedagógusok számára illetve tagjaink szakköröket vezetnek az iskolában. Tovább tárgyalunk az Oktatásügyi Minisztériummal az ökológiai nevelésnek a tantervbe történő besorolásáról. Erről ugyanis hosszú ideje csak beszélnek. • A közelmúltban tartott kongreszszus előtt többen a Szövetség felbomlását jövendölték. Mennyiben váltak be ezek a jóslatok? - Semmi ilyesmi nem történt, a kongresszus kulturált körülmények közt folyt le. A végén öt küldött bejelentette a Szlovák Környezetvédelmi Társaság megalakítását, de ezt nem fogjuk fel tragédiaként. Sőt, segíteni fogunk nekik az induláskor, együttműködést ajánlunk nekik, hiszen ez idáig egyedül voltunk, és nekünk is szükségünk van társra. (SME-Ochranárske Slovensko) KÖRNYEZETBARÁT CSOMAGOLÁS Az üzleteinkben kapható joghurtok közös jellemzője, hogy gyártóik műanyag dobozba csomagolják, és alumínium fedővel zárják le őket. Ezek azonban a felhasználás után a természet számára emészthetetlen hulladékká válnak és az egyre tornyosuló szeméthegyeket gyarapítják. Márpedig ennek nem kellene feltétlenül így lennie, hiszen például a Rožnov pod Radhoštém-i Olšanyi Papírgyár különleges kartonból gyárt joghurtosdobozokat, amelyek környezetbarátok, jóval olcsóbbak műanyag társaiknál és ráadásul minőségüket az EKOPACK védjegy garantálja. A vállalat hamarosan megkezdi a papírfedők gyártását is. A környezetvédelmi szempontokon kívül, persze, az sem elhanyagolható, hogy használatukkal csökkenhetne a joghurt termelői ára és így kiszélesedhetne azok köre, akik megengedhetik maguknak az egészséges táplálkozás e fontos elemének rendszeres fogyasztását. ČSP-(feldolg) SZLOVÁK TUD0S0K AZ ÚJ VÍZLÉPCSŐ ELLEN A Természetvédelmi Világszövetség (WWF) osztrák szervezete április derekán Bécsben sajtóértekezleten tette közzé a pozsonyi egyetem munkatársainak mindeddig nem publikált tanulmányát a tervezett wolfsthali vízi erőművel kapcsolatban. A tanulmány felsorolja a létesítmény várható negatív következményeit, amelyek miatt a szakemberek nem ajánlják a terv megvalósítását. A leginkább figyelemreméltó megállapítások közé tartozik, hogy a vízlépcső felépítése a Morva folyó szennyezettsége miatt a vízminőség jelentős romlását okozná - mind a gát felett, mind alatta. Veszélybe kerülnének ezenkívül a Pozsony vízellátásának egyharmadát biztosító föld alatti vízkészletek (ezekre települnek a napi 130 000 köbméteres kapacitású Sihot és Pečeňský les vízművek). A hidrológiai hatások azért is fontosak, mert a bősi vízlépcső feltöltése miatt a folyó sokat vesztett természetes tisztulási képességéből. Veszélybe kerülnek a Duna, de főként a Morva menti biotópok, a duzzasztás kettévágná a napjainkban egységes ökoszisztémát. Közvetlen veszély fenyegetné a WWF tulajdonában lévő Dunai Ártéri Erdő védett területet is. Elszegényedne a halfauna, a Dunából 30 faj tűnne el (a fajok 57 százaléka, ebből 16 különlegesen védett), a Morvából 16 faj jutna hasonló sorsra (a fajok 40 százaléka, ebből 8 különlegesen védett). A szakemberek végül megállapítják, hogy a terv nem veszi figyelembe sem a cseh és szlovák természetvédelmi előírásokat, sem pedig az ide vonatkozó nemzetközi megállapodásokat. A szlovák tudósok megállapításaival egyetértenek a WWF Ausztria szakértői és más osztrák környezetvédelmi szakértők is. (WWF) RAGADOZOMADARAK VEDELME A ragadozómadarak fészkeinek kirablása és a fiókák külföldre csempészése sajnos napjainkra hazánkban is az egyik legjobban jövedelmező illegális üzletté vált. A veszélyeztetett helyzetbe került madárfajok megvédését a természetvédelem anyagi helyzetén kívül az ilyen esetben kiszabható enyhe büntetések is nehezítik, amelyek már régen nincsenek arányban a vadorzók számára kecsegtető nyereséggel. A jelenség megakadályozására az egyik legkiterjedtebb akció tavaly éppen a Nyugat-szlovákiai kerületben folyt, elsősorban a Kis-Kárpátok és a Vágmenti Inóc környékén. Megvalósítását a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatása tette lehetővé, de besegítettek az önkéntes és hivatásos természetvédelmi szervezetek, illetve az erdészeti üzemek is. Az akcióba bekapcsolódó mintegy négyszáz diák először is feltérképezte a vadorzók által korábban leginkább látogatott területeken található fészkeket, majd a költés idején egyhetes időszakokban őrzőszolgálatot tartottak. A legnagyobb figyelmet a rárósólyomnak, a leginkább veszélyeztetett szlovákiai ragadozó madárnak szentelték. Összesen 7 fészket tartottak megfigyelés alatt, ebből négyet folyamatosan. Tapasztalataik szerint tavalyhoz képest sokkal kevesebb gyanús mozgást figyeltek meg a fészkek környékén, és az elmúlt két évtized alatt először sikerült megakadályozni kirablásukat. Ennek köszönhetően tavaly a hazai állomány természetes szaporodása útján 20 fiatal példánnyal gazdagodott. Ehhez járult még a németországi illegális tenyészetekből elkobzott és nálunk szabadon engedett 18 példány, mivel kiderült, hogy a külföldre csempészett állomány nagy része tőlünk származik. A WWF-akció ezenkívül megpróbálkozott a parlagi sasok megvédésével is. Ebben az esetben 6 párt tartottak megfigyelés alatt, de csak három fészekből 6 fiatal példányt sikerült megőrizniük. Egy fészket szélvihar fordított ki, a két legtávolabbi helyszínen pedig, ahol nem voltak képesek állandó őrizetet biztosítani, a vadorzók kezébe került a kikelt 3-4 példány. -tlA GUMIHULLADÉK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA KINCS A SZEMÉTDOMBON Egy tonna gumi előállításához 13 ezer kWó elektromos energia szükséges. Másodlagos nyersanyag felhasználása esetén viszont ehhez 1770 kWó is elegendő, ami majdnem 79 százalékos energiamegtakaritást jelent. Ehhez járul még, hogy ebben az esetben nincs szükség olyan drága alapanyagok importjára, mint például a kőolaj és a kaucsuk. A hulladékok feldolgozásának minimális haszna, hogy csökken a térfogatuk - állítja Miroslav Hrušovský, a Dolné Zelinecben működő REGUM társaság termelési igazgatóhelyettese. Ennél komolyabb hasznosítást jelent a másodlagos nyersanyagként való felhasználásuk - teszi hozzá. A gumihulladék újrahasznosításának hazánkban annak ellenére, hogy évente több tízezer tonna gépkocsiabroncs kerül a hulladékba, lényegében semmiféle hagyománya sincs. Egyedül a Szlovák Biztosító volt hajlandó vállalni a kockázatot és tőlük kaptunk néhány tízmilliós hitelt a vállalkozás megszervezésére - emlékezik vissza Peter Plučinský, a társaság igazgatója. A technológiai vonalat az USA-ból hozták be, és óránként 5 tonna abroncsot képes feldolgozni. Ez többműszakos üzemmódban évi 24 ezer tonnát jelent. Ráadásul e technológia alkalmazásakor Európában egyedül nem használnak sem vegyszereket, sem fagyasztást. Végtermékként gumi granulátum illetve por keletkezik, melynek szemcséi 4 és 0,2 mm közt változnak. Ezenkívül különválasztják a drótdarabokat és a textilfonalakat, melyeket az építőiparban hasznosítanak. A gumiport ipari keverékek adalékanyagaként használjuk, ezzel is javítva minőségüket - állítja Michal Boršč fejlesztési igazgatóhelyettes. Az utóbbi időben 240 tárgyalást folytattak A Hatlapa cég áthelyezhető gumiabroncs-feldolgozó berendezése a düsseldorfi környezetvédelmi kiállításon. Ilyenekre nálunk is nagy szükség lenne azokkal a szervezetekkel, amelyek a vonal beindítása után megrendelőik lehetnek. A jövőben viszont saját maguk is szeretnék beindítani a nyersanyag feldolgozását - egyelőre öntözőcsöveket gyártanak belőle. A külföldi tapasztalatok szerint az újrahasznosított gumi nagyszerűen bevált az aszfaltkeverékekben is. Ezek néhány fajtájába 8-10 százalék gumiport is belekevernek. Nagyon fontos az is, hogy a társaság saját gyűjtőhálózatot létesít - kerületenként gyűjtőközpontokat szervez, amelyek elvégzik az abroncsok elsődleges feldolgozását. Ezenkívül szállítható előkészítő berendezést is felszerelnek, segítségével a helyszínen dolgozhatják fel a nagyobb menynyiségű hulladékabroncsot. A Regum viszont közvetlen környékét már eddig is 2500 tonna abroncstól és 100 tonna egyéb gumihulladéktól szabadította meg. (HN) BINDER - NR.1. Július Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója nyert a Föld Gyermekei környezetvédő egyesülés „Ropák 1992" elnevezésű első csehszlovákiai versenyén. A címet „A dunai ökoszisztémáknak az ún. természettel való általános helyettesítéséért kifejtett életművéért" érdemelte ki. Az értékelők figyelembe vették azt is, hogy a jövőben a Vág mentén tervezi hasonló „természetek" létrehozását. Tőle messze lemaradva a második helyen a fogorvos, politikus és nagyvállalkozó, Miroslav Macek végzett. Ő a díjat azért a gyorsaságáért érdemelte ki, amellyel a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal örve alatt az állami költségvetésen élősködött ökológushordát szórta szét. A SZELEROMUVEK „KILATASAľ A Dél-morvaországi Kuželovban néhány méter választja csak el egymástól a régmúltat felidéző szélmalmot és a két éve működő szélerőművet. Ez a szimbolikus szomszédság is bizonyítja, hogy a szélenergia régen is segítette az embereket és napjainkban is hasznosítható. A szakemberek világszerte nagy jövőt jósolnak a szélerőműveknek. Ez, persze, elsősorban a tengermelléki országokra érvényes, ahol a tenger felől folyamatosan fúj a szél. Nagy-Britanniában például a kihasználható szélenergia-potenciált az ország jelenlegi villanyáram-fogyasztásának a tízszeresére becsülik. A szélerőművek elterjedését külföldön általában az üzemeltetők számára biztosított kedvező körülmények, bankhitelek és a termelt áram előnyös díjszabása segítik. Az Európai Közösség országaiban megvalósíthatónak tartják, hogy az így termelt árammal az összfogyasztás egytizedét fedezzék. Környékünkön a helyzet valamivel összetettebb. A becslések szerint a kihasználható teljesítmény néhány száz megawatt, ami egy hagyományos erőműnek felel meg. A szélerőművek építése iránt az utóbbi időben egyre több vállalkozó érdeklődik. A számítások szerint ott érdemes ilyesmibe belefogni, ahol a szél évi átlagsebessége eléri a másodpercenkénti négy, de még inkább a hat métert. A szélerőművek előnyeként a kimeríthetetlen energiaforrást és azt szokták említeni, hogy nem okoz levegő- vagy vízszennyezést. Hátrányuk viszont, hogy időjárásfüggőek és viszonylag nagy kezdeti beruházást igényelnek. így például a Vítkovicében gyártott 315 kW teljesítményű erőmű felszereléssel együtt 6-7 millió koronába kerül. A számítások szerint azonban ezt a teljesítményt csak másodpercenkénti 15 méteres szélsebességnél képes leadni, 6-7 méteres sebességnél teljesítménye három-négyszer kisebb. Évi 800 MW órás termelés esetén a megtérülési idő tehát 7-8 év (az erőmű élettartama húsz év). A megtérülési idő az energiaárak tervezett növelése esetén csökkenhet. A 3 kW-nál kisebb teljesítményű erőművek általában 24 Voltos egyenáramot állítanak elő, amely akkumulátortöltésre, hűtőgép vagy elektromos fűtőtest üzemeltetésére használható. A nagyobb teljesítményű szélerőművek általában váltóáramot termelnek, ami a hálózatba táplálva is árusítható. A Csehországban és Szlovákiában gyártott több mint egy tucat szélerőműtípus közül a legnagyobb teljesítményű a vítkovicei 315 kW-os, a legkisebbek pedig az AVE Moravia 0,3 kW és a MEA Brno 0,25 kW-os berendezései (mindkettőt 12 ezer korona körüli áron árusítják). (Profit)