Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-31 / 124. szám, hétfő

KIS SZIGET A NAGY TENGERBEN - Együtt jártunk iskolába, egy helyen voltunk katonák, most meg padon ücsörgünk és idézzük a múltat, politizálunk. Ez már egy más Magyarbőd, nem olyan, mint amelyre fiatal korunkból emlékszünk. (3. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1993. május 31. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 124. szám POLITIKAI HAZÁRDJÁTÉK De addig is folytatódik a harc, a politikai szerepről lemondani nem akaró Szolidaritás nem elégszik meg Suchocka megbuktatásával. Tegnap máris bírálta Walesa döntését és megint általános sztrájkkal fenyegetőzött. (4. oldal) BETARTJÁK-E AZ EMBERI JOGOKAT SZLOVAKIABAN? Mint köztudomású, a Szlovák Köztársaságnak az Európa Tanácsba való felvételével szemben több feltételt támasztott a legfelsőbb európai fórum. Jelesül: a kisebbségi jogok maradéktalan betartásának a követelményét, amely kitér a keresztnevek anyanyelvű anyakönyvezésére, a kisebbség demográfiai struktúrájának meg nem bontására, az önigazgatás és a megfelelő szintű autonómia megadására. A kérdés akúttá válása és a közvélemény előtt történt eltérő színezetű interpretációja arra késztette a Szlovák Televíziót, hogy tegnapi, Lépések című vitamüsorát ennek a kérdésnek szentelje. Legalábbis ezt vártuk a délutáni adástól. A vitapartnerek bemutatása azonban azonnal nyilvánvalóvá tette a nézö számára, hogy szlovák-magyar vitát igyekeznek a rendezők kreálni, s ezzel azt a téves nézetet igyekeznek támogatni, miszerint Szlovákia felvételét az európai instanciába a magyar képviselők késVITAMÜSOR A SZLOVÁK TELEVÍZIÓBAN leltetik A műsor ugyanis nem az emberi jogokról szólt, hanem jórészt a magyar kisebbség helyzetéről, amely egyesek szerint (Eva Garajová, a dél-szlovákiai szlovákok második memorandumának aktivistája, Ján Cuper jogász, Jozef Rea, a szlovák parlament kisebbségi bizottságának vezetője) rózsás, mások szerint (Csáky Pál - MKDM, Bauer Edit - Együttélés) kívánnivalót hagy maga után. Szerepelt még a műsoron a ruszinok (Vasif Turčok), a kárpáti németek (Ottó Sobek) egy-egy képviselője, valamint Ľubomír Fogaš képviselő, a nemzeti tanács alkotmányjogi bizottságának tagia. Igy aztán a vitafórum a kisebbségi jogokra, azon belül szinte kizárólag a magyarok által támasztott ,, túlzott követelések'' boncolgatására szúkült. Bár Csáky Pál és Bauer Edit igyekeztek kihangsúlyozni és a nézők számára is közérthetővé tenni, a dél-szlovákiai magyarság nem kíván extra jogokat, csupán identitásának megtartását szeretné, az európai garanciák keretében, a szlovák alkotmány és jogrend demokratikusabbá tételével, s hogy az Európa Tanács is ezt várja el Szlovákiától, Ján Cuper és Ľubomír Fogaš minduntalan azt ismételgette, Szlovákia eleget tesz az ET követelményeinek, s hogy a szlovák alkotmányban benne foglaltatnak a garanciák. Nem zárják ki ugyan a párbeszéd és a jobbítás szándékának lehetőségeit, de, úgymond, az ET ,, tiszteletben tartja az egyes államok törvényeit". Ezekre a megfogalmazásokra aztán már meg sem lepte a nézőt Vasiľ Túrok nézete, miszerint lojálisaknak kell lennünk, s még Otto Sobek is úgy fogalmazott, a kárpáti németek jogait senki sem csorbítja Szlovákiában. Igaz, nincs egyetlen iskolájuk sem, de a kisebbségi jogokat nálunk Gyermeknapi célbadobás - sörösdobozokra. Képünk a pozsonyi Duna utcai iskola sportpályáján készült. Munkatársunk írása a 2. oldalon olvasható. (Prikier László felvétele) • BEFEJEZŐDTEK A IX. KODÁLY NAPOK HÁROM AZ ARANYKOSZORÚS (Munkatársunktól) - Tegnap délután Galántán, a szabadtéri színpadon rendezett gálakoncerttel befejeződtek a IX. Kodály Napok, melyek pénteken kezdődtek népművészeti kiállítás megnyitásával, templomi hangversenyekkel Pozsonyban, ahol a debreceni Kodály Kórus és egy német vegyeskar szerepelt, valamint Deákiban, ahol füleki, salgótarjáni, tornaijai és marosvásárhelyi kórus lépett fel. A templomi hangversenyek szombaton este is folytatódtak a Galántai járás több községében, a járási székhelyen pedig ünnepi énekkari találkozó volt. Szombat volt a napja a minősítő versenynek is, melyben tizenegy ha(Folytatás a 2. oldalon) senki sem tiporja lábbal. A két térfélen történő dekázgatásnak akár végkicsengéséül is hangozhatott Jozef Rea vádja, aki szerint a magyar pártok képviselői ..autoritativ módon" viselkednek, holott a dél-szlovákiai magyarok nem érzik, hogy jogtalan elbánásban részesülnének, amit a vita betétjeként bejátszott tendenciózus, egyoldalú véleményeket tükröző rövidfilmmel is igyekezett a televízió megtámogatni. Az ilyen véleményekhez szoktatott szlovák néző aztán joggal hihet Cuper úrnak, aki (egy meg nem nevezett amerikai politikust idézve) szerint a demokráciának nincs elfogadott modellje, de minden ország a ,,saját demokráciáját" é piti. Hogy a „saját demokrácia" elméletét mennyiben osztja az Európa Tanács, arról a nézőnek nyilván halvány dunsztja sem lenne, ha a ,.renitens" magyar képviselők meg nem magyaráznák neki a szlovák kormánytelevíziójában. (k-y) KORMANYZATI SZEREPRE KÉSZÜL AZ SZDSZ Az Antall-kormány működésének három évében nem váltotta be ígéreteit, adós maradt a legtöbb területen a szükséges lépésekkel, s így a társadalom égető gondjainak megoldása a következő kabinetre marad. A szabaddemokraták készek vállalni a kormányzati felelősséget, hogy Magyarországon megkezdődhessen a kiszámítható, biztonságos változások időszaka. Egyebek közt ezt hangsúlyozták a Szabad Demokraták Szövetségének vezető politikusai a párt kétnapos rendkívüli küldöttgyűlésén, melyre az elmúlt hétvégén került sor Budapesten. A tanácskozáson megszavazták az SZDSZ új alapszabályzatát, s azt a kérelmet, hogy a pártot vegyék fel teljes jogú tagként a Liberális Internacionáléba. Pető Iván pártelnök szerint a magyar nép csalódott a mostani kormányban, mert elhibázott volt a gazdaságpolitikája, rossz volt a koalíciós kompromisszum, mert, ahogy mondotta, maga a Magyar Demok(Folytatás a 2. oldalon) RÖVIDESEN BEINDULNAK A KISVÁLLALKOZÓI HITELPROGRAMOK A szlovák kormány legutóbbi ülésén tárgyalta meg és hagyta jóvá a kis- és középvállalkozóknak nyújtandó kormányzati garanciákkal biztosított hitelek programját. Az emiitett programcsomag alapvető jellemzőit lapunk május 27-i, csütörtöki számában már ismertettük. Marián Jasičtól, a gazdasági minisztérium munkatársától arról érdeklődtünk, hogy mikorra várható a program beindítása. Elmondta, hogy a kormány által elfogadott program nem közvetlen hiteleket biztosít a kis- és középvállalkozóknak, hanem a hitelek felvételéhez nélkülözhetetlen garanciákat vállalja át magára az állam, természetesen illetékes pénzintézet, jelen esetben a Kezes Bank által. A vállalkozók több program közül is választhatnak, a kezdőket támogató START-tól a kiviteli garanciákat támogató EXPORT programig. A folyósított támogatások a felvett belföldi hitelek garantálására, kamattörlesztésre, vagy pedig külföldi hitel garantálására vehetők igénybe. A gazdasági minisztérium, miután a kormányból visszakapja az anyagot, a javasolt változtatások és szükséges finomítások elvégzése után azonnal felveszi a kapcsolatot a Kezes Bankkal, amely a hitelprogramok folyósításában vállalja a garanciákat, hogy a feltételek részletes kidolgozása után azt a lehető legrövidebb időn belül működésbe léptethesse. -tszlSOLINGENI GYÚJTOGATÁS POLITIKAI HÁTTÉR NÉLKÜL? Németországban a hét végén országszerte tiltakozó tüntetéseket tartottak az ötszörös áldozatot követelő solingeni gyújtogatást követően. Szombatra virradó éjszaka Solingenben tűz ütött ki egy házban, amelyben túlnyomó többségben törökök laktak. A tűzvész következtében két nö és három gyerek vesztette életét. Tegnap a német rendőrség bejelentette: az első vizsgálatok alapján arra lehet következtetni, hogy a gyújtogató valószínűleg egy török volt, tehát a korábbi feltételezésekkel ellentétben ki lehet zárni a politikai hátteret. A tragikus eset után Seiters belügyminiszter rögtön a helyszínre sietett, ahol újnáci merényletet sejtve a háttérben a tettesek szigorú megbüntetését ígérte. Klaus Kinkéi külügyminiszter török partnerének irt levelében fejezte ki mély sajnálkozását, közben Sülejman Demirel elnök hatékonyabb védelmet követelt a Németországban élő honfitársak számára. D

öbbenten olvasom a hírügynökségek tudósításait a szlovák értelmiség mintegy kétszáz képviselőjének harmadik kongresszusáról, amelyre az elmúlt hét végén került sor Eperjesen. Alig hiszem el, hogy kétszáz szlovák értelmiségi itt és most az egyre súlyosbodó szlovákiai társadalmi, gazdasági helyzet felelősségteljes elemzése helyett ingerült hangnemben, kevés kivételtől eltekintve, bűnbakot keresett. És a régi receptet alkalmazva természetesen talált is. Szerintük a jelenlegi gondok okozói nyilvánvalóan a magyar pártok, a kisebbségi sajtó, amely ellenzéki, a rádió magyar adását pedig Magyarországról pénzelik. A Kárpátok Eurorégió neve, célja is megtévesztő, valójában ez is csak magyar gálád ármánykodás. Jórészt ilyen hangnem és érvelés jellemezte a tízórás tanácskozást, melynek során - persze - megkapták a magukét a föderáció szlovák hívei, továbbá a jelenleg uralkodó párt politikai ellenfelei is. Dušan Slobodník kulturális miniszter például azt fájlalta, hogy az érvényes törvények alapján nem tud mit kezdeni a szlovák rádióval és televízióval, ahol számos műsor kormányellenes, vagyis nem szolgálja a szlovák nemzet érdekeit. Meg kell találni a módját annak - folytatta -, hogy „fair eszközökkel" lényeges változásokat eszközöljenek. Aztán még jobban megemelte a hangját: — Betelt a pohár, most már kemény kézzel kell bánni a nemzetiségiekkel. Mások is a hazai - ma egyre ingerlékenyebbek, mert ígérgetéseikből ez idáig semmi sem vált valóra. Szlovákia történelmi válaszút előtt áll. Legitim képviselői vagy szembenéznek a reális helyzettel és levonják a szükséges következtetéseket - bármennyire is fájdalmasak magyar politkusok és újságírók megregulazását követelték. Nem is olyan régen mélységesen átéreztem a szlovák emberek örömét, hogy végre önálló államuk lett. Megértéssel szemléltük az öröm, az eufórikus hangulat megnyilvánulásait. Sokan, nagyon sokan tartottunk viszont a fékeveszett tempójú elválás tragikus következményeitől. A válság jelei azóta mind aggasztóbbak, így hát azok a szlovák értelmiségiek, akik nem is oly régen hozsannáztak, felelőtlen szavakat harsogtak, visszaéltek a szlovák emberek természetes nemzeti érzelmeivel lesznek, vagy elfedve a bajt, a nacionalizmus szításával és más szellemi, társadalmi kútmérgezéssel kísérleteznek. Az Eperjesen összegyűlt értelmiségiek a jelek szerint, sajnos, az utóbbi alternatívát erősítették, amelyről a szlovák és a magyar történelemben is már számtalanszor bebizonyosodott, hogy zsákutca. A sors fintora, hogy az eperjesi tanácskozással szinte egyidőben jelent meg a Slovenské pohľady új száma, amely a főszerkesztő szerint az utolsó. Jelképes értékűnek tartom, hogy ez a nagy hagyományú, szinte minden kiemelkedő szlovák írónak fórumot nyújtó havilap százkilenc esztendő után - túlélve a néhai magyar és cseh uralkodó körök nyomását - éppen az önálló szlovák állam idején a politikai garnitúra országlása alatt szűnik meg. Állítólag nem elég kormánypárti, tehát nem elég nemzeti. A nagy múltú szlovák irodalmi lap megmentésére nincs pénze a tárcának. Magyar kormánypárti napilap - erről is szó volt Eperjesen! — beindítására viszont van... A

fiatal szlovák államban különösen nagy az értelmiségiek felelőssége. Ezért kellene higgadtabban mérlegelni, ezért kellene egyes hangoskodó szlovák értelmiségieknek önvizsgálatot tartani, mert politikusok súlyos tévedéseire, miniszterek ismétlődő baklövéseire nem lehet gyógyír a nacionalizmus, a magyarellenesség szítása. Ezért kellene letenniük arról, hogy Szlovákiában nemzetállamot építsenek, mert ez az ország a szlovákokhoz hasonlóan itteni magyarok, ukránok, németek és más nemzetiségűek szülőföldje is, amelyet igazán akkor éreznek hazájuknak, ha nem válnak újra meg újra politikai manipulációk céltáblájává. SZILVÁSSY JÓZSEF