Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 115. szám, csütörtök

HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1215 ÚJ szól 1993. MÁJUS 19. DAN NEPSZAVAZAS ISMETLESBEN - IGEN Lerí az elégedettség Rasmussen dán kormányfő (jobboldalt) és külügyminisztere, Petersen arcáról a népszavazás után tartott sajtóértekezleten. Dániában hétfőn népszavazást tartottak az Európai Unióra vonatkozó maastrichti szerződésről. A tegnap közzétett eredmények szerint a szavazók 57,1 százaléka a szerződés ratifikálása mellett szavazott, a fennmaradó 42,9 százalék pedig elvetette azt. A tavaly nyáron tartott elsó referendumban csekély többséggel ugyan, de 50,7:49,3 arányban elutasították az unió tervét. A referendum lezárulása után Koppenhágában a parlament épülete előtt az emberek táncolva-dalolva ünnepeltek és azt hangoztatták, hogy a dánok győztek Maastricht elfogadásával. Örömüket viszont nem osztotta baloldali beállítottságú fiatalok mintegy száztagú csoportja, akik az egyik fővárosi fontos közlekedési útvonalon barikádokat emeltek, kukákat gyújtottak és forgattak fel, kirakatokat törtek be. Az ellenük kivezényelt rendőrökre kövekkel támadtak, akik ezt könnygáz bevetésével viszonozták. Tegnapi jelentések szerint a rendbontók ellen fellépő rendőrök közül 20-at kórházba szállítottak. A tüntetők közül is sokan kórházba kerültek, de egyikük állapota sem súlyos. Hírmagyarázatunk Az Európai Közösségek brüsszeli központjában nem titkolt elégedettséggel fogadták a dán népszavazás eredményét, hiszen nagy kő esett le a szívükről. Ha nem így sül el a dolog, akkor alighanem lőttek volna az egységes Európa megteremtését célzó törekvéseknek. így most újra sínen van az európai integráció vonata, amelyet egy esetleges második dán nem életveszélyesen kisiklatott volna. A tavaly júniusi elsó népszavazás nemleges válasza lefékezte a „tizenkettek" integrációs terveinek megvalósítását, most viszont újra szabaddá vált a pálya Maastricht végleges elfogadása előtt. Vajon tudják-e egyáltalán a dánok, hogy valójában mit is akarnak - tehetnénk fel a kérdést annak kapcsán, hogy egy év leforgása alatt először elvetették az unió tervét, most pedig immár rábólintottak. A tavalyi nem igenre módosulása nem a dán kapkodás vagy fejetlenség jele. Mindössze arról van szó, hogy a dánok akkor és most két teljesen különböző feltételrendszer melletti dán Európa-belépöről szavaztak. Az EK-központban a koppenhágai elutasítás nyomán megriadtak, s ezért a tavalyi decemberi csúcsértekezleten kedvezményes feltételeket szavaztak meg, csakhogy a tizenkettek közül egyedül visszatáncolni látszó dánokat megnyerjék Maastricht támogatásához. Eszerint a Rasmussen-kormányt semmi sem kötelezi arra, hogy majdan országa is bevezesse a közös pénzegységet, állampolgárságot, illetve rendőrséget. A dánoknak ilyen szempontból megérte, hogy először nemet mondtak, hiszen nem kell alkalmazkodniuk egy sereg közös rendszabályhoz. Ezekután az unió ügye már csak a briteknél van függőben, ahol a parlament e héten harmadik olvasatban tárgyalja a szerződést. Mint John Major kormányfő Ígérte, London utolsóként szintén kimondja a boldogító igent, ha a dánok is ezt teszik. A többi tíz tagországban viszont most utólag még sajnálhatják is, hogy olyan könnyen igent mondtak, hiszen esetleges nemleges szavazásukkal kisebb-nagyobb engedményeket csikarhattak volna ki Brüsszeltől. A dán döntéssel nemcsak az unió ügye került újra egyenesbe, hanem az EK kapuján kopogtatóknak is jól jött. A dán igenért három skandináv ország ugyancsak szurkolt, hiszen rájuk az EK-ban csak akkor keríthetnek sort, ha a maastrichti dokumentumot a tizenkettek mind ratifikálják. Sőt, a koppenhágai helyeslés Szlovákia szempontjából is jól jött, hiszen a svédek, finnek és norvégok után a visegrádi csoport országai a következő sorbanállók a brüsszeli kapu előtt, ez azonban már az ezredforduló tájékának zenéje lesz... (p. vonyik) SVÁJCI SZLOVÁK: KÉTNYELVŰ BANKJEGYEKET (IS) A Szlovákok Világkongresszusának pozsonyi közgyűlésén vitatéma volt a szervezet jövőbeni léte. A tanácskozás alatt sikerült néhány kérdést feltenni a Svájcban élő dr. Jozef Rydlónak, a kongresszus egyik alelnökének. - Ön hogyan látja szervezetük jövőjét? - Nézze, ez a szerveződés Szlovákia önállóságának kivívását segíteni igyekvő szándékkal alakult. A független, szabad, demokráciát teremtő Szlovákia létrejött, szerintem a kongresszus betöltötte küldetését, olyan új szervezetre van szükség, mely minden szlováknak megfelel. - Miként viszonyul a kongreszszus a szlovák-magyar államközi ellentétekhez és a magyar kisebbséghez? - Inkább az egyéni véleményemet mondom el. Nincs megbízásom hivatalos álláspont kifejtésére. Meggyőződésem szerint a realitásokból kell kiindulni. A múlt feszegetésének nincs sok értelme. A határok átjárhatóságára kell törekedni. De ez tényleges kisebbségi jogegyenlőséget kíván. - Természetesen. S itt megmásíthatatlan tény, hogy a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok közé nem tehető mechanikus egyenlőségi jel, sem a lélekszámot, sem pedig a kisebbségi lét egyéb ismérveit tekintve. Azt a kisebbséget, mely Szlovákia lakosainak 10-12 százalékát teszi ki, igenis respektálni kell, olyan viszonyokat kell teremteni, hogy necsak az általa lakott területeken, hanem akár Liptóban is otthon érezhesse magát. Ezért szerintem a szlovákiai magyaroknak, de a többi szlovákiai kisebbségnek is joga van arra, hogy az ügyiratok nyelvezetében, de még a bankjegyeken is érvényesüljön a két-, illetve többnyelvűség. Úgy látom viszont, hogy - sajnos - a kisebbségi politika a jelenlegi helyzetből gyakran csak kifejezetten politikai tőkét igyekszik kovácsolni. Ebben a térségben nincs más útja az együttélésnek, mint egymás megismerése és tiszteletben tartása. (kiss) A BÉKETERVET NEM ELFOGADNI - ALKALMAZNI KELL (Folytatás az 1. oldalról) energikus akcióba az orosz diplomácia. Andrej Kozirev külügyminiszter nyugati partnerei után tárgyalt Tudjman horvát és Izetbegovic bosnyák elnökkel, Rómában pedig jelen lesz a „tizenkettek" külügyminisztereinek kétnapos, a boszniai helyzettel foglalkozó ülésén. Kozirev szerint a Vance-Owen-féle béketervet nem elég elfogadni, hanem hozzá kell látni annak alkalmazásához is. Ennek érvényesítése érdekében Oroszország hajlandó katonákat küldeni Boszniába. Az orosz külügyminiszter belgrádi megbeszélésein kifejtette, hogy a szankciókat egyelőre maradéktalanul érvényesíteni kell, hasonlóképpen le kell zárni a határt Szerbia és Bosznia között. Szorgalmazta továbbá a védett övezetek haladéktalan létrehozását, s végül a Nemzetközi Bíróság mielőbbi megalakítását, hogy felelősségre vonhassák a háborús bűnösöket. Mint ismeretes, Oroszország kezdetben, s aztán is hosszú időn át Szerbiát pártfogolta, ám most világosan a béketerv mellett szállt síkra. Ez önmagában véve is egyértelmű jelzés a jugoszláv vezetés számára, másfelől - inkább lélektani jelleggel - a szerbeknek könnyebb elfogadni a békejavaslatot, ha azt a pravoszláv világ nagyobbik testvére teszi meg. Kozirev látogatása után egyértelműbb a helyzet, s minden bizonynyal a Nyugat is ehhez igazítja most lépéseit. De a szorítás nem enged: lord Owen és Thorvald Stoltenberg társelnökök Nápolyban a NATO dél-európai főparancsnokával tárgyaltak a boszniai fejleményekről. Karadzsicsék tehát egyre inkább elszigetelődnek - ez viszont e pillanatban egyszersmind komoly veszélyforrást is jelent, mert nem tudni, szorongatott helyzetben milyen utat választanak. SINKOVITS PÉTER, Újvidék AZ RMDSZ A TERVEZETT KOLOZSVÁRI „NÉPSZAVAZÁSRÓL" „Minden olyan döntés, amelyet a kisebbségeket érintő kérdésekben a velük való konzultálás nélkül, vagy akarata ellenére hoznak, ellentmond az európai jogrendnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért ítéli el a kolozsvári városi tanács április 30-i ülésén hozott határozatot, amelynek értelmében helyi „népszavazásra" a város lakossága elé terjesztenék azt a kérdést, hogy legyen-e magyar főkonzulátus a városban, s újrainduljon-e a Bolyai Egyetem", hangzik az RMDSZ állásfoglalásában, mellyel reagált Gheorghe Funar polgármester referendumtervére. Az RMDSZ állásfoglalásában továbbá rámutat arra, hogy a nemzeti közösség önazonosságának, egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzését csak a belső önrendelkezés érvényesítése szavatolja, s ezért az önkormányzati elveknek általános kormányzati gyakorlattá kell válniuk. A szövetség szerint a Funar által kezdeményezett referendum nem más, mint figyelemelterelő provokáció. A szövetség emlékeztet arra, hogy a Bolyai Egyetem megszüntetése 1959-ben az erőszakos ,,homogenizálást" és asszimilációt szolgálta, és akik az önálló magyar egyetem visszaállítását akadályozzák vagy megkérdőjelezik, a valóságban ugyanazt a politikát folytatják, hiszen a magyarságot önazonossága megőrzésének egyik hatékony eszközétől kívánják megfosztani, szögezi le az állásfoglalás, melyet a romániai Magyar Szó közölt. KOKES JÁNOS LENGYELORSZÁG ÚJABB KORMÁNYVÁLSÁG? f*

eak ideig-óráig tűnhetett úgy, hogy ennek a lengyel kormánynak nem L/O kell majd permanens válsággal küszködnie és a lengyel vasladynek becézett Hanna Suchocka megteremti a társadalmi politikai békét. Április végén kilépett a kormányból a Népi Egyetértés nevü parasztpárt, amely három tárcát birtokolt. Már ez is jelezte, hogy gyülekeznek a politikai viharfelhők, hiszen a 460-tagú szejmben a kabinet már csak 177 szavazattal rendelkezik, vagyis kisebbségi kormányzásba kényszerül. Ez pedig nem leányálom ott, ahol szintén csak tanulgatják a parlamenti demokráciát, ahol a parlamenti erók ennyire megosztottak. Súlyos csapás volt a kormányra az is, hogy a honatyák olyan nyugdíjtörvényt fogadtak el, amely hatalmas, a költségvetésből nem is fedezhető többletkiadással, 21 billió zloty jár. Szakértők szerint ez felboríthatja a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást, így az államadósság újabb részletének a leírását is. És csak ezután következtek a kormányválságba is torkollható sztrájkok. Az egészségügyi alkalmazottak, a pedagógusok munkabeszüntetése május 5-e óta tart, s volt olyan vajdaság is, ahol általános sztrájkot hirdettek. A középiskolások csaknem egynegyede nem tudta megkezdeni érettségi vizsgáit, sok kórház pedig úgy tiltakozik, hogy a beteglátogatókat nem engedik be. A kormány a Szolidaritás követelését a közalkalmazottak bérének növeléséről nem tudja teljesíteni, hiszen ehhez további négybillió zlotyt kellene előteremteni. Ez pedig már pénzügyi válságot robbantana ki. Az egyik legismertebb szakértő, Balcerovicz, akinek a nevéhez fűződik a lengyel gazdasági reform, azt mondta, Lengyelország számára létkérdés, hogy a költségvetési deficit ne lépja túl a GDP 5 százalékát. Lengyelországban tehát - amint mondani szokták - helyzet van, éspedig komoly. Zsákutcába jutottak a kormány és a Szolidaritás közötti egyeztető tárgyalások, hiába kért Suchocka kompromisszumkészséget partnereitől. Ez azért veszélyes, mert a szakszervezet a kudarc esetén holnapra általános sztrájkot hirdetett. Maciej Jankowski, a Szolidaritás egyik radikális vezetője kijelentette:' meg fog bukni a Suchocka-kormány, ugyanis a Szolidaritás a parlamentben fel fogja vetni a bizalmi kérdést. Szerinte a mostani kisebbségi kabinet ezt nem éli túl. S hogy mi fog következni? Jankowski szerint egy szakértői kormány, mely közvetlenül Lech Walesa irányítása alatt állna. Mit tesz Walesa? Most is több vasat tart egyszerre a tűzben. Hol megértéséről biztosítja a sztrájkolókat, hol óvatosságra int. Mindenesetre legyezgeti a hiúságát és személyes ambícióival is találkozik ez az utóbbi elképzelés, hiszen kezdettől fogva erós, amerikai típusú elnök szeretne lenni. Inkább azoknak van igazuk, akik azzal érvelnek, hogy a Suchocka-kabinet az utóbbi hónapokban nemzetközi szinten is értékelt módon, következetesen valósítja meg programját. „Egyetlen társadalmi-gazdasági problémát sem oldana meg az általános sztrájk, amely a kormány bukásával, a parlament felosztásával járna, sőt, az utóbbi három évben elért eredményeket is veszélybe sodorná" - állította Laczkowski miniszterelnök-helyettes. K

i tudja... Egy új választási törvény alapján megalakuló új parlament, amelyben az erők nem lennének ennyire felaprózottak, széthúzóak, egy stabilabb kormányt és főleg: az ország kormányozhatóságát eredményezhetné. Sokkal inkább, mint az említett elnöki központi kormányzás bevezetése. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L

eonyid Kucsma ukrán miniszterelnök kijevi információk szerint fontolóra vette, hogy személyi változtatásokat hajt végre a kormányban. Jurij Zbitnyev, az ukrán szociáldemokraták elnöke szerint a változtatások állítólag az energetikai reszortokat érintenék. Közben a parlamentben folytatódik a vita a kormány tevékenységéről szóló jelentésről. Szakértők szerint fontos lesz Leonyid Kravcsuk államfő álláspontja. E

duard Sevardnadze grúz elnök tegnap közölte, hogy az abház fél beleegyezett a tüzszünetbe, amely a tervek szerint ma lép érvénybe. Az abház képviselők a háromoldalú oroszgrúz-abház tárgyalásokon adták áldásukat a tűzszünetre. Erre azt követően került sor, hogy pénteken Sevardnadze és orosz partnere, Borisz Jelcin megállapodást irt alá a fegyvernyugvás elveiről. A megállapodás feltételezi a grúz, abház és orosz gépek Abházia feletti repülésének tilalmát, valamint a nehéz haditechnika és tüzérség kivonását a Szuhumitól nyugatra fekvő Gumiszta folyó térségéből. B

orisz Jelcin orosz államfőt meghívták az Európai Közösségek csúcsértekezletére, amelyre június 21-22-én kerül sor Koppenhágában. Jelcin azonban még nem válaszolt a meghívásra - tájékoztatott Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter. Az EK-nak egyébként szándékában áll partneri megállapodást kötni Oroszországgal. Azt még azonban nem tudni, hogy a szerződés elkészül-e a csúcsértekezletig, fűzte hozzá a dán miniszter. H

ebron ciszjordániai városban tegnap az izraeli katonák lelőttek két palesztint, aki ezt megelőzően egy elhagyatott házban rejtőztek el. Szemtanúk szerint a katonák körülzárták a házat, majd támadást indítottak ellene. Amikor a palesztinok menekülni próbáltak, lelőtték őket. Az áldozatokat még nem sikerült azonosítani. H

elmut Kohl német kancellár tegnap Bonnban találkozott Felipe González spanyol kormányfővel, akivel az Európai Közösségekkel kapcsolatos kérdésekről, a GATT-tárgyalásokról és a bosznia-hercegovinai helyzet alakulásáról folytatott megbeszéléseket. M

oszkvai jelentések szerint az orosz haditengerészet egységei feltartóztattak három japán halászhajót és egy őrnaszádot, mert állítólag illegálisan tartózkodtak a Kuril-szigetek körüli felségvizeken. Az illetékeseknek most el kell dönteniük, hogy a hajók legénysége ellen vizsgálatot indítanak-e, vagy pedig kiutasítják-e őket. B

ili Clinton amerikai elnök úgy döntött, hogy elismeri Jósé Eduardo dos Santos kormányát. Ezzel a lépéssel véget vetnek az ellenségeskedésnek az USA és Angola között, amelyet korábban a kommunista Kuba és a volt Szovjetunió támogatott. A New York Times szerint Clinton abban a reményben döntött dos Santos kormányának elismeréséről, hogy lépésével támogatni tudja a kabinet és az UNITA mozgalom közötti béketárgyalásokat. JELCIN-LAKÁS LUXUS NÉLKÜL Borisz Jelcin orosz elnök hazai ellenségei már nemegyszer tettek csípős megjegyzéseket, amikor a legfelsőbb orosz képviselő számára épített házról tájékoztattak. Legutóbb például a prokommunista Pravda napilap közölte, hogy a házban az ablakok golyóálló üvegből vannak, szaunát és medencét is építettek, a ház lakásait tizenkét hatalmas balkon ékesíti, amelyek olyan nagyok, hogy ott akár futballmeccset is lehet bonyolítani. Az Oroszországi Föderáció védelmi főigazgatóságának parancsnoka az Argumenti í fakti című hetilapban cáfolta a különböző híreszteléseket, mondván, Jelcin lakásában csak öt szoba lesz és két balkon. Az ablaküvegek nem golyóállóak. a házban nincs sem szauna, sem medence, az alagsorban csupán garázs van. Egyelőre nem tudni, hogy az elnökön kívül ki lakik majd a házban, erről talán az államfő fog dönteni. Ám több mint valószínű, hogy a Jelcinnel szembeni lakásba lánya költözik be.