Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 114. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. MÁJUS 19. LÉGIESÍTETT HATÁROKAT Lapunknak nyilatkozik KOVÁCS LÁSZLÓ, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke Vajon milyen hatással lesz az Országgyűlésben múlt héten megszavazott ukrán-magyar alapszerződés, elsősorban annak egyes, a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitételei az esedékes hasonló típusú szlovák-magyar dokumentum előkészítésére, illetve tartalmára - mindenekelőtt erről kérdeztük Kovács Lászlót, a magyar parlament külügyi bizottságának elnökét. A bizottsági elnök a budapesti ratifikációs vita másnapján Strasbourgba utazott, ahol részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. Ennek napirendjén szerepelt Szlovákia ET-tagsága, pontosabban ennek feltételei, ezért érdeklődtünk az iránt is, hogy az ő tudomása szerint pontosan melyek is ezek. • Az ukrán-magyar szerződés ratifikációs vitájában elhangzott irredenta megnyilvánulások milyen kihatással lehetnek Magyarország külföldi megítélésére, különös tekintettel a szomszédokra? - Biztos vagyok abban, hogy a vitában felmerült irredenta nézetek nem használnak Magyarország nemzetközi jóhírének, és sajnos az is valószinü, hogy ezeket a megnyilatkozásokat ki tudják használni ellenünk azok, akik azt a hamis állítást akarják igazolni, hogy Magyarországon az irredentizmus a hivatalos politika részét képezi. Ugyanakkor az a véleményem, hogy a szavazás eredménye meggyőző választ ad az ilyenfajta vélekedésekre, mert hiszen nagy többséggel szavazta meg a parlament ezt a szerződést. Végül is pozitívnak tekinthetjük, hogy a nyilvánosság előtt megmérettettek ezek a nézetek és egyértelmű vereséget szenvedtek. • Egyik nyilatkozatában ön úgy fogalmazott, azt kell vizsgálni, vajon a szerződés erősíti-e Magyarország biztonságát és javítja-e az ukrajnai magyarok helyzetét. Hogyan ítéli meg, mi lesz a hatása ezen a két területen? - Úgy gondolom, hogy a szerződés feltétlenül erősíti Magyarország biztonságát, hiszen Budapest és Kijev ebben a szerződésben megállapodott arról, az esetleges felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel rendezik, egymás ellen elsőként nem alkalmaznak katonai erőt, területüket nem engedik át harmadik országnak a másik fél elleni támadásra vagy más ellenséges cselekedetekre. Ukrajna a térség legnagyobb katonai erejével rendelkezik, ezért fontosnak tartom, hogy Magyarország Ukrajnával ilyen formában megállapodott. Másrészt, a szerződés utal arra a közös ukrán -magyar nyilatkozatra, amely a kisebbségi jogok kérdésében született, illetve a külügyminiszteri levélváltásra, és ezt a szerződés részévé teszi. Ezek a dokumentumok a korábbiakhoz képest lényegesen nagobb jogokat, lehetőségeket biztosítanak a kárpát-ukrajnai magyarság számára. Úgy gondolom tehát, hogy a szerződés eredményeként mind az ország biztonsága, mind pedig az Ukrajnában élő magyarok jogainak érvényesülése megfelelő garanciákat kapott. • Vannak-e visszajelzéseik, hogy az ukrajnai magyarság miként fogadta az alapszerződés megszavazását? Kérdezem ezt azért, mert tudomásunk szerint Budapest az előkészítés és a szövegezés folyamatába nem vonta be a kárpátaljai magyarság képviselőit? -Sajnálatosnak tartom, hogy ez elmaradt. Remélem, a kormány levonta a tanulságokat és a jövőben, mielőtt olyan szomszédos országgal alapszerződést köt, amelyben magyar kisebbség él, őket is meg fogja kérdezni és kikéri a véleményüket. Még a ratifikálás előtt az ukrán magyarság képviselői észrevették, hogy az elfogadás körül viták várhatók. Akkor jelezték, szeretnék, ha a ratifikálásra sor kerülne. Úgy ítélték meg, hogy az ő helyzetük szempontjából előnyös lenne, ha a magyar parlament ezt a szerződést elfogadná. Az én értesüléseim szerint megnyugvással vették tudomásul, hogy ez megtörtént. • Antall József parlamenti beszédében és azóta több alkalommal is nyomatékosan leszögezte, hogy az ukrán-magyar szerződés nem precedens, így a szomszédokkal kötendő alapszerződésben nem kell belefoglalni a határok sérthetetlenségét, tekintve, hogy azt két békeszerződés is kimondja. Felfoghatja-e ezt a külvilág úgy, hogy a magyar fél egyértelműen elzárkózik a további szerződésekben a határklauzula alkalmazásától? - Én nem szeretném a miniszterelnök úr szavait értelmezni, hiszen csak ő tudja pontosan, hogy mire gondolt, amikor ezt mondta. Az én véleményem az, hogy az ilyen szerződések szükségképpen nem tartalmaznak azonos formulákat, mivel Magyarország viszonya a szomszédokkal eltérő sajátosságokat mutat részben történelmi, részben mai okokkal összefüggésben, és minden ilyen szerződés szövege kétoldalú tárgyalások, szakértői, majd politikai egyeztetések során alakul ki. Tehát nem szükséges, de természetesen nem is kizárt, hogy az egyes szerződésekben legyenek hasonló formulák. Szerintem a magyar-szlovák, vagy a magyar-román alapszerződést az érintett kormányok megbízottjai fogják kimunkálni, és hogy ez mennyiben fog hasonlítani a magyar -ukrán szerződéshez, az a két fél tárgyalási magatartásának lesz az eredménye. • Ezt ön mint ellenzéki képviselő mondja, s lényegében ez egybecseng azokkal a kijelentéseivel, amelyeket a szlovák parlamenti küldöttség múlt havi budapesti tárgyalásai után tett, miszerint a magyar fél rugalmas magatartást tanúsít a határklauzula kérdésében. Ám a realitás mégiscsak az, hogy a szerződésről tárgyaló kormány és annak feje a jelek szerint elzárkózik egy ilyen kitétel alkalmazásától. - Én úgy gondolom, hogy ebben a térségben két probléma fenyegeti a biztonságot és a stabilitást. Az egyik a határok megkérdőjelezése, a másik a kisebbségek jogainak megsértése. Ezért természetesnek tartom, hogy a térség országai között születő alapszerződések ezt a két kérdést valamilyen formában tartalmazzák. Hogy milyen megfogalmazást találnak a tárgyaló felek, az természetesen rajtuk múlik. Mindkét fél részéről szükség van jóindulatra, rugalmasságra, a kérdés fontosságának felismerésére és ennek megfelelő tárgyalási magatartásra. • A szlovák és a román vezetés a jelek szerint ragaszkodni fog ahhoz, hogy a határklauzula a velük kötendő szerződésekbe is bekerüljön. Végül is ez a kitétel gyakorlatilag a meglevő status quót rögzítené. Ön nem így látja? - Megint csak azt tudom megismételni, hogy a tárgyalások során kell a megfelelő formulákat kialakítaFIGYELEM! Az Új Szó kassai fiókszerkesztőségében - Kováčska 25, 040 01 Košice megnyitottuk hirdetőirodánkat. Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 8-tól 16.30 óráig. Tel.: 095/622 8639 ni mindkét kérdésben és az összes többi kérdésben is, hiszen ez a szerződés nemcsak a határokról és a kisebbségek jogairól szól, sok más mindenre is kitér, csak ez a két igazán kényes kérdés került előtérbe. Meglátásom szerint nem lehet a tárgyalóasztalhoz úgy leülni, hogy eleve kizárunk dolgokat vagy eleve ragaszkodunk valamilyen formulához. Magyar részről, úgy gondolom, csak azt lehet a tárgyalások előtt kijelenteni, hogy olyan szerződést akarunk kötni, amely erősíti Magyarország biztonságát és javítja a határokon túl élő magyarok helyzetét. • A szlovák parlamenti delegáció már említett budapesti tárgyalásain elhangzott az a kijelentés, hogy a határkérdés akkor éleződik ki, ha nincs meg a szükséges bizalom és a kisebbségek helyzetében gondok mutatkoznak. - Ez így van. Ugyanis nem hiszek abban, hogy a kisebbségi kérdés határmódosítással megoldható. A határokhoz hozzányúlni, vagy egyáltalán ezzel a kérdéssel foglalkozni térségünkben rendkívül veszélyes. A megoldást tehát nem itt kell keresni, hanem ott, hogy a határok jelentősége fokozatosan csökkenjen. Hogy a politika szakkifejezésével éljek: légiesíteni kell a határokat. Szeretném, ha, mondjuk, a szlovák-magyar határ vagy a magyar -román határ minél előbb körülbelül olyan lenne, mint Strasbourg mellett a francia-német határ. Ehhez, természetesen, kölcsönös jóindulat kell, a jelenleginél magasabb fokú bizalom. • A még szakértői szinten sem tárgyalt szlovák-magyar alapszerződés előkészületeibe bevonják-e a szlovákiai magyar mozgalmak és pártok képviselőit, hiszen, mint említettük, Ukrajna esetében ez nem történt meg? -Személy szerint ezt feltétlenül szükségesnek tartom, bízom abban, hogy a kormány ezt meg is fogja tenni. • A napokban Strasbourgban járt és jelen volt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. Ezen új tagok felvételéről döntöttek, és az egyik bizottságban elfogadták a Szlovákiában járt raportörök jelentését. Hasznos lenne, ha megfogalmazná a szlovák ET-tagsággal kapcsolatos magyar álláspontot, mivel pozsonyi politikusok nemegyszer úgy láttatják a helyzetet, mintha Budapest lobbyzna a szlovák tagság ellen. - Budapest, természetesen, nem tesz ilyet. Magyarország a térség országai közül elsőként lett 1990 őszén az Európa Tanács teljes jogú tagja. Azóta változatlan a magyar állástpont: azt szeretnénk, ha a térség valamennyi ország, a velünk szomszédos és nem szomszédos országok mielőbb az ET teljes jogú tagjai lennének. Ennek viszont feltétele az is - és ezt nem Magyarország támasztja, hanem az ET -, hogy a belépő országok teljesítsék a teljes jogú tagsággal járó követelményeket. Ez a demokrácia megfelelő fejlettségét, a demokratikus intézményrendszer meglétét ós működését, az emberi jogok maradéktalan biztosítását jelenti, beleértve a kisebbségi jogokat is. Amikor az ET ragaszkodik ezekhez a követelményekhez, ezt nem Magyarország vagy bármely más ország sugallatára teszi. Magyarországot is ilyen feltételekkel vették fel, és legutóbb Szlovéniát, Észtországot és Litvániát is. Semmi különöset nem találok abban, ha Szlovákiával szemben is ugyanezeket a követelményeket állítják. • Nem tudom, hogy ön részt vett-e a politikai ügyek bizottságának ülésén, amelyen a Szlovákiával kapcsolatos jelentést tárgyalták. Ebben, tudomásunk szerint, strasbourgi részről négy követelményt támasztanak. - Egy másik bizottság munkájában vettem részt, ez pedig a nem tagállamok bizottsága, de ez is érintett a tagfelvételek kérdésében, így ismerem a politikai bizottság elé került dokumentumot, Halonen aszszony raportőri jelentését. Ez a dokumentum több problémát említ. így a keresztnevek anyakönyvezésének problémáját, a kétnyelvű helységfeliratokét. De emellett említést tesz arról is, hogy szlovák részről ígéretet tettek ezek nagyon gyors orvoslására. Érthető módon szó van benne az anyanyelven folyó oktatás kérdéséről, illetve említi a jelentés az ET-nek azt az elvárását, hogy amennyiben Szlovákiában sor kerül az adminisztratív körzetek kialakítására, akkor emiatt a magyar kisebbség semmiképp sem kerülhet hátrányos helyzetbe. E követelmények közül kettőről úgy tesz említést a jelentés, hogy ezek közeli megoldására ígéretet tett a szlovák vezetés, míg a másik kettő egyelőre függőben van. Észtország esetében, a plenáris ülés úgy fogadta el a balti állam felvételi kérelmét, hogy tett egy kiegészítést a jelentéshez, amelyben az ET az észt vezetéstől elvárja: kisebbségi politikáját a parlamenti közgyűlés által elfogadott kiegészítő kisebbségi jegyzőkönyv szellemében folytassa. Egy ilyen kiegészítés szerepel a Szlovákia felvételéről szóló határozati javaslatban is, amely majd a parlamenti közgyűlés elé kerül. • Május elején elmaradt a szlovák és a magyar parlament külügyi bizottságainak ten/ezett komáromi találkozója, méghozzá a magyar fél kérésére. Van-e új időpontja ezeknek a konzultációknak? -A halasztásra magyar kérésre került sor, mégpedig azért, mert azon a bizonyos hétfői napon több magyar parlamenti frakciónak is olyan fontos programja volt, amelyeken a frakciók valamennyi tagjának részt kellett vennie. így az a veszély állt fenn, hogy valamennyi párt nem lesz képviselve a magyar külügyi bizottság Komáromba utazó küldöttségében. Bizottsági elnökként ezt el akartam kerülni, ezért kértük a halasztást. Szerdán lesz (vagyis ma - a szerk. megj.) a külügyi bizottság ülése, és ezen több időponti javaslatot is teszünk, amelyet megküldünk a szlovák félnek. • Köszönöm a beszélgetést. P. VONYIK ERZSÉBET SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON MEGMÉRETTETNEK A KISEBBSÉGI JOGOK Magyarország támogatja annak a független szakértői csoportnak a felállítását, amely két éven keresztül tanulmányozná a szlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetét, valamint jogaik érvényesítését. Ezt Herman János magyar külügyminisztériumi szóvivő jelentette be tegnapi szokásos sajtótájékoztatóján. A független szakértői csoport felállítását az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nemzeti kisebbségi főbiztosa javasolta. Herman ezzel kapcsolatban leszögezte: magyar részről arra számítanak, hogy a csoport tevékenysége eredményeként az EBEÉ történetében első ízben kerül majd sor olyan ajánlások megfogalmazására, amelyet az EBEÉelvek és kötelezettségek érvényesítési és gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, a szükséges konkrét lépéseket „független szemszögből" vizsgálják. Az előzményekkel kapcsolatban a sajtóértekezleten elhangzott, hogy az EBEÉ Vezető Tisztségviselők Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta a Csehországban és Szlovákiában járt EBEÉ-misszió jelentését. A jelentés úgy fogalmaz, hogy a meglátogatott országok képviselői kijelentették: az emberi jogokkal és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényalkotásban a legmagasabb szintű európai normákhoz kívánnak igazodni. KOKES JÁNOS, Budapest MAGYARORSZÁG - NATO EGY KIS TITKOLÓZÁS? Magyarország hivatalosan sosem kért biztonsági garanciákat a NATOtól egy jugoszláv támadás esetére - jelentették be Brüsszelben Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter és Manfred Wörner NATOfőtitkár találkozója után. Jeszenszky Géza az atlanti tömb székházában tett látogatása után kijelentette, hogy Magyarország már három éve rendszeres kapcsolatban áll a NATOval és a „konzultációkat értelmezhették úgy is, mintha Budapest formálisan biztonsági garanciákat kérne". A magyar sajtóban a múlt héten bukkantak fel hírek arról, hogy a magyar fél biztonsági garanciákért folyamodott a NATO-hoz arra az esetre, ha Jugoszlávia megtámadná Magyarországot, amiért segíti az ENSZ embargójának megvalósítását. A NATO részéről már a múlt hét végén határozottan cáfolták ezeket a híreszteléseket, amelyeket Herman János külügyi szóvivő nem volt hajlandó kommentálni. Kovács László, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a magyar fél állítólagos kéréséről őt nem tájékoztatták, de a tegnapi Magyar Nemzet szerint a külügyi bizottság úgy véli, hogy valóban küldtek az említett garanciákat tartalmazó kérelmet Brüsszelbe. OSZTRÁK KÖZBENJÁRÁSRA ARAFAT IZRAELI ÚJSÁGÍRÓKAT FOGADOTT Jasszer Arafat hétfőn este Bécsben fogadta csaknem valamennyi fontos izraeli tömegtájékoztató eszköz képviselőjét. Az APA osztrák hírügynökség az összejövetel résztvevőire hivatkozva közölte, hogy a palesztin vezető részéről ez volt az első ilyen jellegű akció. Az APA szerint a „rendkívül konstruktív és igen kellemes légkörben" lezajlott találkozón részt vett a PFSZ további öt közismert képviselője. Az Arafattal való találkozón az a 16 izraeli újságíró volt jelen, akik Vranitzky kancellár meghívására Ausztriában tartózkodnak, és az APA jelentése szerint csak véletlenül vannak abban a szállodában elszállásolva, ahol Arafat is lakott. A hírügynökség úgy tudja, hogy a PFSZ vezérét hétfőn délután győzte meg Thomas Klestil államfő arról, hogy egyezzen bele egy ilyen összejövetelbe. NÉMETORSZÁG SZTRÁJKRA SZTRÁJK Németország keleti tartományaiban hiába született meg nagy nehézségek árán a múlt hét végén a bérmegállapodás a munkáltatók és az IG Metali szakszervezeti képviselői között, militáns beállítottságú munkások helyenként elutasítják azt. A helyzetet bonyolítja, hogy az IG Metali elnökét, Franz Steinkühlert a részvényekkel való törvénytelen üzleteléssel vádolják. Az említett bérmegállapodás szerint Németország keleti részében csak 1996-ig emelik a nyugati tartományok szintjére a béreket, nem pedig már a jövő évben, amint azt az elvetett korábbi megállapodás indítványozta. Az IG Metali tagjai Szászországban tegnap kezdték meg a szavazást a megállapodásról, s várhatóan már ma visszatérnek munkahelyeikre. Mecklenburgban és Nyugat-Pomerániában azonban a fémipari dolgozók továbbra is sztrájkkészültséget tartanak.