Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 112. szám, hétfő

1993. MÁJUS 20. ILIESCU KÖZVETÍTENI PRÓBÁL Szlovénia fővárosába, Ljubljanába érkezett a hét végén Ion Iliescu román államfő, amely a volt Jugoszlávia utódállamaiban teendő egyhetes körútjának első állomása. A román elnök útja során ellátogat még Zágrábba és Belgrádba is, s találkozik a délszláv konfliktusban érdekelt felek szinte valamennyi legfelsőbb szintű vezetőjével. A körút előestéjén a román elnök telefonbeszélgetést folytatott ez ügyben a görög és a török miniszterelnökkel. Iliescu újságíróknak kifejtette: Bukarest nem kívánja a nemzetközi szervezetek szerepét felvállalni a jugoszláv válságban, de mint szomszédos országnak, közvetlenül és komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a konfliktus minél előbb megoldást nyerjen. Utazása alatt első kézből kíván tájékozódni a felek véleményéről, a béke esélyeiről. Az elnök nem titkolta, hogy útjával Románia jelezni kívánja érdekeltségét is ebben a térségben, elsősorban a konfliktus kiterjesztésének megakadályozásában. Bukarest a görög és a török diplomáciával együttműködve már korábban nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy a konfliktus befejezése után szeretne egy Balkán-konferenciát rendezni, amelyen a balkáni államok közötti valamiféle kapcsolatrendszert alakítanának ki a konfliktust követő évekre. A balkáni államok már a nyolcvanas évek közepe óta próbálkoznak egy ilyen fórum összehívásával, de nem sok sikerrel. A térség problémáit, melyek a délszláv válsággal tovább bonyolódtak, eddig legmagasabb szinten két külügyminiszteri konferencián beszélték meg. Iliescu útja kapcsán Bukarestben bejelentették, hogy Románia vesztesége a Jugoszlávia-ellenes embargó kapcsán már elérte a másfél milliárd dollárt. (Kokes) NÉHÁNY SORBAN B

ili Clinton amerikai elnök a New York Times értesülése szerint hamarosan állást foglal az atomfegyverkísérletek felújításával kapcsolatban. A washingtoni kongresszus tavaly a hasonló francia és orosz lépések nyomán kilenc hónapra befagyasztotta a nukleáris robbantásokat, amelyeket e szerint legkésőbb július 1 -töl kellene felújítani. A lap szerint Clinton várhatóan a jövő hét végén közli elhatározását. P

avel Gracsov orosz és Georgij Karkasvili grúz védelmi miniszterek tegnap Moszkvában megállapodást írtak alá arról, hogy 1995 végéig kivonják a Grúziában tartózkodó orosz egységeket. A megállapodás aláírásának előestéjén Jelcin és Sevardnadze államfők megállapodást írtak alá az abháziai tűzszünetről. L

i Peng kínai kormányfő továbbra is kórházban van, közölte tegnap Pekingben a külügyminisztérium szóvivője. A 65-éves politikus egészségi állapotáról ellentmondó híreket adnak ki. Betegségéről először április végén tettek közzé jelentést, amikor nem vett részt a Fülöpszigeteki államfővel esedékes találkozón, s ekkor meghűlésére hivatkoztak, azóta azonban részletesebb tájékoztatással nem szolgáltak. N

émetországban a megkérdezettek alig 29 százaléka véli úgy, hogy az ellenzéki SPD képes vereséget mérni a jövőre esedékes választásokon a Helmut Kohl vezette kereszténydemokratákra. Ez derül ki a legújabb felmérési eredményekből, amelyet a ZDF tévétársaság tett közzé. A szociáldemokraták ráadásul kénytelenek voltak megválni a botrányba keveredett kancellárjelöltjüktől. Björn Engholmtól, aki Kohl riválisa lehetett volna a választásokon U

krajna parlamentjének elnöksége határozatot fogadott el, amelynek értelmében „az érvényes törvényekkel összhangban" megengedett kommunista szervezetek létrehozása. Ukrajnában a kommunista pártot 1991 augusztusának végén, röviddel a moszkvai sikertelen puccs után tiltották be. B

udapesten a hét végén több rendezvény zajlott az erőszaktól és gyűlölettől mentes társadalom létrehozásának sürgetése jegyében. Az Országház előtt többszázan vonultak fel, majd Budán két rockkoncertre került sor, s az egyiken részt vett Göncz Árpád államfő is. ÚJSZÓ

I MEGÉRINTENEK VÉGRE AZ EURÓPAI SZELEK? MOZAIK 4 (Folytatás az 1. oldalról) tőek az Európa Tanács emberjogi szabályaival." A jelentés hosszú, 22 oldalas, csak idézni lehet belőle. Mindkét része kiemelt helyen, nagy terjedelemben foglalkozik a nyelvhasználattal és a kisebbségekkel kapcsolatos egyéb problémákkal. Számos kifogással és módosító javaslattal él, ez a kérdéskör egyértelműen azok közé tartozik, amelyekben változásokra van szükség. A fenti harmadik mondat értelmében kielégítőnek tartja a parlament felépítését (bár hiányolja az emberjogi megbízott vagy ilyen bizottság létét), a hatalmi ágak szétválasztását, a köztársasági elnök jogait, stb. Megállapítják, hogy a magyar kisebbség képviselőivel Szencen, Légen és „Zlaté Klasyban" találkoztak. Itt megemlítették nekik a helységnévtáblák és a magyar keresztnevek problémáját, a területi átszervezéssel kapcsolatos félelmeket, illetve kifogásolták az önkormányzatok alacsony jogköreit. A szerzők minden említett részt megváltoztatandónak ítélnek a szlovák jogrendben. Leírják a parlamenti képviselőkkel való rövid találkozást is, ahol az ismert kifogásokra úgy reagálnak, mint jogosakra. Nagyon érdekes Pettiti úr jelentésének 6. pontja: ,,A nacionalizmus és a rasszizmus újraéledése Európában mutatja, hogy az emberi jogok és a béke nem garantálható teljes egészében ott, ahol a kisebbségi jogokat nem tartják be.". Úgy gondolom, külön oda kell figyelnünk a Szlovák Köztársaság jogi dokumentumainak hivatalos fordításaira: a 8. pontban ugyanis a szlovák alkotmány kapcsán a szlovák nyelvet, mint hivatalos nyelvet említi, holott az alkotmányban az államnyelv megnevezés van jelen. Pettiti úr kritizálja, hogy nem létezik kielégítő szabályozás más nyelvek használatára, jogi garanciák hiányáról beszél az oktatásüggyel és a vallásgyakorlással kapcsolatban. Kiemelkedően érdekes a jelentés 12. pontja: ,,Az egyetemi képzés tekintetében hasznos lenne a spanyol vagy a francia megoldás érvényesítése, mind a katalán, mind a korzikai egyetem státusának mintaként való érvényesítése." Pettiti úr helyesnek tartaná, ha a szlovák kormány garanciákat adna pozitív kisebbségvédelmi politika folytatására. Az alkotmánnyal és a joggyakorlattal kapcsolatban, úgy tűnik, a két megfigyelő bizonyos turpisságokra is rájött, mert Hall úr jelentésének 29. pontjában megjegyzi: az alkotmány, bár deklarál jogokat, de azokat gyakran különféleképpen értelmezik. Hall úr kritikusan szól egyébként több minisztériumban folytatott tárgyalásáról is. • Mi várható a továbbiakban? - Problémáink, mint látható, európai szinten vannak jelen; bebizonyosodott, teljesen alaptalan az a sokat hangoztatott szöveg, hogy itt magasan az átlagon felüli jogokat biztosítanának számunkra. Számos problémánk jogosságát nemzetközi szinten elismerték, s ezen a szinten is változtatásokat javasolnak. A szlovák politika azonban mindezen kérdéseket csupán a Szlovák Köztársaság Európa Tanácsba való felvételéhez kapcsolja, ami nem helyes. Az egész jogrendet nem lehet hetek alatt megváltoztatni, ez világos. A belépéskor néhány komoly feltételt biztosítani kell, ez természetes, a folyamat azonban az esetleges felvétellel nem állhat le. Erről nekünk, jövendőbeli aktivitásunkkal is, gondoskodnunk kell. -esiITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT VAGY KOALÍCIÓ, VAGY ÚJ VÁLASZTÁSOK. Vladimír Mečiar egészen a közelmúltig mindig lesajnálóan nyilatkozott a Kňažkóval együtt disszidáló DSZM-képviselők jelentőségéről. Pedig nyilván tisztában van helyzetének ingatagságával, főképp azóta, hogy a Szlovák Nemzeti Párt is felmondta a csendestársi együttműködést. Még nemrég is magabiztosan jelentette ki, hogy azt majd ő dönti el, mikor látja elérkezettnek az időt a koalíciós kormány létrehozására. A múlt héten bekövetkezett a fordulat. Most már nemcsak a kormányon kívüli pártok vezetői latolgatták egy koalíciós kormányba való belépés lehetőségeit, hanem a miniszterelnök is megszólalt ez ügyben. A koalíció, illptve az előrehozott választások lehetőségét emlegette, mégpedig úgy, hogy közben éreztette, tisztában van az ellenzéki vagy ellenzékinek látszó pártok közötti áthidalhatatlannak látszó ellentétekkel. Alig leplezte, hogy a Weiss-párttal való együttműködést tekinti elsőszámú koalíciós lehetőségnek. Egyrészt elhúzta a kommunista utódpárt vezetőinek orra előtt a mézesmadzagot, másrészt megpróbált ráijeszteni a többi ellenzéki pártra a populista-baloldali koalíció kialakítása lehetőségének felvillantásával. Az ilyen ijesztgetések azonban egyre kevésbé hatásosak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja vezérkarának ambícióit ma már nem lehet kielégíteni néhány nem éppen döntő jelentőségű miniszteri bársonyszék átengedésével, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az ülőalkalmatosságok fölöttébb hozzájárulhatnának a DBP népszerűségének lerombolásához. Ugyanis Mečiarék kiszivárogtatták, hogy koalíciós partnereiknek az olyan reszortokat szánnák, mint például a szociálisügy, az egészségügy és az oktatásügy. Ezek egytől egyig kiváló lehetőséget nyújtanak manapság egy párt népszerűségének tönkretételéhez. Peter Weissnek és környezetének eszébe sincs lépre menni, együtt elvérezni Mečiar pártjával. A kommunista utódpárt - a régi jó bolsevik hagyományokhoz híven - mindent: pénzt, paripát, fegyvert akar ebben az országban. És abban reménykedik, hogy ez egy új, csak 1996-ban megtartott választások eredményeként válik lehetővé. Akkor, amikorra Mečiarék még a jelenleginél is sokkal nagyobb mértékben elhasználódnak. A parlamenti erőviszonyok ma elsősorban a DSZM-nek kedveznek. Úgy kiegyezhet a Mečiar-párttal, hogy 1996-ig nem válik szükségessé előrehozott választások kiirása. A miniszterelnöknek két lehetősége van: vagy most veszíti el a hatalmat, vagy három év múlva. Pártja számára ez most kisebb megrázkódtatással járna, a visszavonulás ma még a fennmaradását jelentené. Három év múlva már korántsem, mert Szlovákia elszegényedéséért a DSZM-re hárulna a felelősség. Félő, hogy a kommunista utódpárt három év múlva rezesbandával tér vissza a végrehajtó hatalomba. Ahogy Mečiar az eddigiek során mindig is számolt Szlovákia lakossága nagy részének politikai naivságával, tapasztalatlanságával, úgy ma Weissék is számolnak ezzel a tényezővel. Ha számításuk beválik, még egyszer megismétlődik az, ami 1992 júniusában már megtörtént. És akkor ismét elveszítünk néhány esztendőt, de ezúttal a Demokratikus Baloldal Pártja vezetésével. Persze, előfordulhat, hogy sokan kijózanodnak, hogy rájönnek az emberek, ki ministrált Szlovákia tönkretétele során a miniszterelnöknek. TÓTH MIHÁLY KÉT JÓ HÍR A GÖMÖR SÖRGYÁRBÓL (Munkatársunktól) - A rimaszombati Gömör Kft. pénzügyi gondjai, inszolvens kereskedelmi partnereinek milliós nagyságrendű tartozása ellenére is eredményesen folytatja a gyár műszaki fejlesztését. Januárban kezdték és napjainkban fejezik be a főzőház és az erjesztő felújítását, illetve bővítését. Faragó József, a gyár műszaki igazgatója tájékoztatott arról, hogy a főzőház berendezéseinek modernizálása után 450 ezer hektoliter sört tudnak egy év alatt előállítani, ami százezer hektoliterrel több, mint az eddigi mennyiség. Ezekben a napokban fejezik be az erjesztörészleg bővítését is, ahová új fejtőtankokat és egy automata rendszerű lúgházat is beépítettek. Az említett modernizálás hozzávetőlegesen 23 millió koronába került, de nagyban hozzájárul majd a sör minőségének javításához. A sörgyár háza tájáról való az a hír is, hogy pénteken megkezdték a DAC-emblémával ellátott gömöri nedű palackozását. Ez már szombattól kapható az üzlethálózatban és a sörgyár, a Saturn szövetkezet, valamint a DAC labdarúgó-szakosztályának a szerdai országos kupadöntő alkalmából megkötött szerződése értelmében kerül forgalomba. Az említett címkéből 250 ezer darabot rendelt a sörgyár. (polgári) ÚJ Btk. MAGVARORSZÁGON ÁRU LETT A NÖI TEST Hatályba lépett Magyarországon a Büntetőtörvénykönyv módosítása. A hamis bombariadó elterjedése miatt bűncselekmény lett a közveszélyes fenyegetés, az eddig jogilag nem szabályozott emberrablás és az adócsalás. Nem évülnek el a halált okozó terrorcselekmények. Budapesten az elegáns szállodákban, a kamionparkolókban, illetve a Rákóczi téren vendégeiket váró pillangók ugyanakkor fellélegezhetnek: a prostitúció megszűnt bűncselekmény lenni. Tehát: áru lett a női test. Ellenben a szobáztatást és a kerítést, az üzletszerű kéjelgés elősegítését, bordélyházak nyitását továbbra is bünteti a törvény. A Btk. módosításával együtt a szabálysértések miatt kiróható bírságokat is az inflációhoz igazították. V. PAJZS GÁBOR A bodaki hívek korábban Felbárra jártak templomba, de a felvízcsatorna felépítése óta átszorultak Vajkára. A faluban csak egy kápolna található, amelynek falán emléktábla örökíti meg az első világháborúban elesettek nevét, és a tervek szerint hamarosan mellé kerül a második világégés helyi áldozatainak névsora is. A kápolnában tulajdonképpen évente kétszer tartanak szertartást, először árpaaratás előtt, Sarlós Boldogasszony ünnepén, másodszor pedig búcsúkor, október elsó vasárnapján. Az esztétikus külsejű építményt a község költségén tavaly újították fel - 30 ezer koronáért. Akkor még nem tudták, hogy a bősi vízlépcső építése nem ér véget a Duna elterelésével. A mellékágakban a télen és tavasszal elvégzett munkák viszont a bodaki kápolnát sem kímélték, hosszú hónapokig naponta több mint kétszáz, sziklákkal megrakott pótkocsis teherautó zúgott el mellette, próbára téve alapozását és porral borítva el a felújított falait. (Tuba Lajos felvétele) FINTOR K

ifejezetten nemzeti pártból valamiféle polgári párttá szeretne átalakulni a Szlovák Nemzeti Párt. A párthoz nagyon is közel álló hetilap (Slovenský národ) viszont e szándék komolyságára utaló kételyeket erősíti. A 16. szám jelmondata Dominik Hrušovský püspöktől ered, aki Karol Kmet're hivatkozva leszögezi: ,,

Svätopluk után Tiso a mi második fejünk". Nincs szándékomban tréfálkozni azzal, hogy ki is volt az, aki ezt a fejet (is) csóválta, ám a jelmondat alatt elolvastam egy sok mindenről szóló kommentárt. Például arról, hogy Hrušovský püspök - magyarul is tudó egyházi méltóságként -, tiltakozik az ellen, hogy magyar püspököt nevezzenek ki (vagy még inkább a magyar püspökség létrehozása ellen). Nézete szerint ugyanis ez a lépés a magyarokat további követelésekre bátorítaná. E kommentár kitér arra is, hogy a magyarok (így, általánosságban!): . . .,,bármiféle szemétségre képesek, és a saját bűntetteiket is Szlovákia nyakába szeretnék varrni. "Az állítólagos konkrét példa: egy füzetecskében megjelent az a megállapítás, miszerint Dunaszerdahelyről, a szlovákiai zsidóság központjából, a második világháború idején 3500 zsidót hurcoltak el A hetilap, utalva arra, hogy Dunaszerdahely AZ ÁLDÓJÁT! a visszacsatolt területen volt, a következőket javasolja: Ha a zsidó emlékművekre már oly sok pénzt, ,.dobtunk ki" (szó szerint ezt a kifejezést használja), építsünk Dunaszerdahelyen egy pompás emlékművet a zsidóknak, mert ezzel megelőzhetjük (és átverhetjük) a magyarokat. .. Nos, késő bánat, eb gondolat - az emlékmű már megépült. Persze, nem azért, hogy az ablakon dobjuk ki a pénzt, s nem is azért, hogy a szlovákokat átverjük. A leleplezésén ugyanis Izrael állam képviselői mellett szlovákok is megjelentek. A lap profilját tükrözendő e kommentár mellett egy valóban páratlan kép jelent meg. Két terepruhás katona látható rajta, s fejük fölött a felirat. ,,ön csak a ravaszt húzza meg, a többit mi már elvégezzük." És hogy a képet ne lehessen félreérteni, mellette egy kis jegyzet ágál a tolerancia és a megbékélés ellen. Szerzője megfogadja, hogy aki öt kővel megdobja, azt nem dobja vissza kenyérrel, sőt, még mielőtt kővel eltalálnák, maga emeli fel a követ.. A sok magyar témájú írás mellett ismét elolvashatjuk e lapban azt a „viccet", miszerint a szlovákiai optimista angolul, a pesszimista magyarul tanul, a realista pedig a céllövésben gyakorolja magát (nyilván nem kövekkel)... Végül, és nem utolsósorban, de ugye igazán nem a lap sovinizmusa olvasható ki annak a magyar pártok javaslatait taglaló kis írásnak a címéből, amely „felköszönt" minket: ,,Kurva, hoši, jó napot!" Amit viszont nem szeretnék: ne jusson oda, hogy amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. FEKETE MARIAN