Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 111. szám, szombat

1993. MÁJUS 15. HIREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓ, ELSIETETT LÉPÉS LENNE? Moszkvában tegnap kezdődött meg a Független Államok Közössé­ge tagországainak csúcsértekezle­te, amelyen Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szerint a gazdasági szövetség, a koordinációs gazdasá­gi tanács és annak végrehajtó titkár­ságának létrehozásáról lesz szó. Szaparmurd Nyijazov türkmén elnök azonban ellenzi a gazdasági szövetség megalakítását. Miután megérkezett Moszkvába, rövid saj­tóértekezletet tartott, amelyen elsie­tett lépésnek nevezte ezt a tervet. Türkménia ugyan hajlandó belépni a gazdasági szövetségbe, ám ezt megelőzően el kell végezni az ár­képzést, a vámokat és az adókat érintő teendőket, mondotta Nyi­jazov. A jelentések szerint a napirenden szerepel a FÁK védelmi képességé­vel kapcsolatos probléma. A tagál­lamok védelmi minisztereinek csü­törtöki moszkvai találkozóján Orosz­ország leszavazta a FÁK védelmi képessége növelésének alapvető irányvonaláról, valamint az egyesí­tett fegyveres erőkről szóló tör­vénytervezeteket. Pavel Gromov vezérezredes, miniszterhelyettes, az orosz katonai küldöttség vezetője elmondta: már most szükség van arra, hogy figyelmünket a nemzeti fegyveres erők létrehozására és megerősítésére összpontosítsuk, csak ezután lehet hozzálátni a FÁK egyesített fegyveres erőinek létreho­zásához. Tádzsikisztán, Örményor­szág, Kazahsztán, Üzbegisztán, és Kirgizia katonai delegációi a nemzeti hadseregek és az egyesített fegyve­res erők párhuzamos létrehozását szorgalmazzák. Sztanyiszlav Suskijevics belo­rusz parlamenti elnök megismételte azt az álláspontot, amely szerint or­szága nem támogatja Belorusszia csatlakozását a kollektív biztonság­ról szóló szerződéshez. TÜZSZÜNET ABHÁZIÁBAN BUKAREST A MAGYAR-UKRÁN ALAPSZERZŐDÉST PRECEDENSNEK TEKINTI Románia külügyminisztériuma üdvözli a magyar-ukrán alapszerző­dés ratifikálását, de „értetlenséggel fogadja" Antall József kijelentését, hogy ebben az egyezményben sze­replőhöz hasonló határklauzulát nem foglalnak bele a többi szomszé­dos országokkal megkötendő alap­szerződésekbe. Ezt Simona Micu­lescu asszony, román külügyi szóvi­vő jelentette be Bukarestben. Kinyil­vánította azt a román hivatalos véle­ményt, miszerint a kidolgozás alatt álló magyar-román alapszerződés­nek is tartalmaznia kell majd egy ilyen paragrafust. „A határklauzula a készülő dokumentum szerkezeté­nek alapvető eleme, sőt sarkköve" - hangsúlyozta szó szerint Micules­cu asszony. Kifejtette továbbá, hogy egy ilyen paragrafus a szerződésben lehetővé tenné a „kisebbségek kérdésére va­ló részletesebb utalást is". A román külügyi szóvivő szerint Antall kijelen­tése homlokegyenest ellenkezik „különböző magyarországi politikai erők ismételt nyilatkozataival a terü­leti igényekről való lemondásról a szomszédos országokkal, köztük Romániával szemben". Elmondta, hogy a magyar fél abba sem akart belemenni, hogy esetleg ezeket a nyilatkozatokat egy cikkelybe fog­lalva iktassák be a szerződésbe. Ugyanakkor elismerte, hogy Romá­nia és Magyarország között olyan hatályos nemzetközi szerződések vannak érvényben, amelyek a Buka­rest által annyira kívánt határklauzu­lát is magukba foglalják. Ennek elle­nére, mint Miculescu leszögezte, Románia olyan „sajátos szerződé­ses megfogalmazásokat szorgal­maz", amelyek „kiegészítenék" az említett nemzetközi dokumentumok előírásait. (Kokes) HÁRMAN KAPUN BELÜL HUSZONKILENC TAGÚRA BŐVÜLT AZ ET Strasbourgban az Európa Tanács három új tagja nevében Trivimi Lellisté észt, Povilas Gylys litván és Lojze Peterle szlovén külügyminiszter írta alá az emberi jogokról szóló európai konvenciót, amely a polgárok, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak betartására kötelezi a három országot. Észtország képviselője felszólalásában aggodalmát fejezte ki az orosz hadsereg jelenléte miatt. Mint ismeretes, Moszkva viszont azért bírálta Észtországot, mert állítólag „diszkriminálja" az ott élő orosz kisebbséget. Egyébként Észtországnak és Szlovéniának tegnaptól három, Litvániának pedig négy mandátuma van az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. Catherine Lalumiére, az ET főtitkára szerint az új tagok felvétele annak a jele, hogy „Nyugat-Európa bízik a stabilitásban". OSZTRÁK SZIGOR Moszkvában tegnap kezdődött meg az orosz-grúz csúcstalálkozó, amelynek során Borisz Jelcin és Eduard Sevardnadze többek között főleg a Grúziában, illetve Abházié­ban állomásozó orosz egységek to­vábbi sorsáról folytatnak tárgyaláso­kat. Az előzetes információk szerint nem kizárt, hogy Sevardnadze az abház konfliktus miatt kérni fogja az orosz katonák gyors kivonását. He­lyüket az ENSZ kéksisakosainak istátusával felruházott ukrán béke­erők foglalnák el. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök ehhez előzetes bele­egyezését adta. Jelcin és Sevardnadze megálla­podott abban, hogy május 20-tól Abbáziában tűzszünet lép érvénybe, jelentette tegnap délután a Reuter. A grúz elnök a tárgyalások után újságíróknak elmondta, hogy a fegyvernyugvás elrendelése után következne a nehézfegyverek kivo­nása a harcok által érintett területek­ről és ezeket légitilalmi övezetté nyil­vánítanák. Sevardnadze közölte azt is, hogy a jövő hónap derekán több kétoldalú orosz-grúz megállapodást írnak alá. Ausztria kész megszigorítani a külföldi termékek behozatalára vo­natkozó intézkedések ellenőrzését, s így kíván segíteni a legyengült gazdaságnak a jelenlegi nehézsé­gek áthidalásában. Ezt Franz Vra­nitzky kancellár közölte az osztrák nemzeti bank csütörtöki szemináriu­mán. Mint mondotta, a behozatal ellenőrzésénél elsősorban a papír­(Munkatársunktól) - Lahangoló véleménnyel vannak a zsolnai Val­man Slovak Trading Company rész­vénytársaság vezetői a hazai cégek vállalkozókészségéről. Tegnapi tá­jékoztatójukon közölték, Szlovák Kereskedelmi Napok Oroszország­ban címmel nagyszabású rendez­vényt terveznek, azonban lehetsé­ges, hogy a vállalkozás dugába dől. Hogy miért? A rendkívül vérsze­gény érdeklődés miatt. Az eredetileg július 1 -jétől október 31 -éig tervezett kiállítást egy folyami hajón tartották és építőipari termékekre kellene összpontosítani a figyelmet. Annak ellenére, hogy Vranitzky perspektivikusnak és Ausztria szá­mára is kedvezőnek nevezte a jö­vendőbeli kereskedelmi kapcsolato­kat a kelet-európai államokkal, úgy vélte, a jelenlegi helyzetben az olcsó keleti termékek veszélyeztetik az or­szág gazdaságának stabilitását. volna, amely a Volgán közlekedve 34 orosz nagyvárost látogatott volna meg. Azért a feltételes mód, mert a szervezők 60-70 kiállítóval szá­moltak, ehelyett csupán 10 cég mu­tatott érdeklődést a kereskedelmi akció iránt, ám az alacsony érdeklő­dés miatt, nem kifizetődő a hajótúra. Ami igazán érdekes. Csehország­ból, Magyarországról és Lengyel­országból nem győzték visszautasí­tani az érdeklődőket, mondván, ez­zel a vállalkozás elveszítené szlovák jellegét... (sidó) OPEL O AUTO-CENTRUM I BRATISLAVA Tel.: 07/296 269 Mierová 7 NÉHÁNY SORBAN P rágában a városi bíróság eluta­sította az egykori szövetségi belügyminisztérium három korábbi magas beosztású tisztségviselőjé­nek, František Kinclnek, Alois Lo­renznek és Karel Vykypélnek a fel­lebbezését a tábori legfelsőbb kato­nai bíróság 1992 októberében ho­zott ítélete ellen. A vádlottakat az 1989 novembere előtti időszakban a tisztségeikben elkövetett tör­vénytelen eljárások alkalmazása és a közéleti személyiség hatalmával való visszaélések kapcsán elköve­tett bűntettek miatt ítélték el. Alois Lorenz négy, František Kincl há­rom, Karel Vykypel pedig három és fél évet tölt börtönben. B ili Clinton elnökségének első száz napjában munkaidejének negyedét külpolitikai kérdéseknek, több mint a felét pedig a betegbizto­sítással és a gazdasági élettel ösz­szefüggő problémákra szentelte. Ez derül ki abból az elemzésből, ame­lyet az amerikai elnök személyes felkérésére készítettek, miután az a hír járta róla, hogy túlságosan sokat foglalkozik a homoszexuálisok jogaival és a külügyekkel, ugyanak­kor nem szentel kellő figyelmet a ha­zai gondoknak. Clinton elnök szerint az említett időszakban mindössze két és fél órát szentelt a homosze­xuálisok kérdésének. H anna Suchocka lengyel kor­mányfő Strasbourgban élesen bírálta az Európai Közösségeket. A miniszterelnök szerint az EK ugyan kinyilvánította a néhai szocia­lista országoknak nyújtandó támo­gatásról való halandóságát, az aszimmetrikus kereskedelmi megál­lapodások mégkötése révén, a té­nyek és a kereskedelmi mérlegek vi­szont azt igazolják, hogy a szerződé­sek előnyeit elsősorban maguk az EK-tagországok élvezik. Suchocká közölte, hogy Lengyelország tagja kí­ván lenni az EK-nak, de továbbra is igényt tart arra, hogy önálló véle­ményt és kritikát mondjon. B aliban befejeződött az el nem kötelezett országok külügymi­nisztereinek háromnapos tanácsko­zása. A 108 tagországot tömörítő mozgalom képviselői ezúttal fel­hagytak a hagyományos Nyugat-bí­rálattal. Az elfogadott záróközle­ményben elismerték, a múltban hi­bát követtek el azzal, hogy szüntele­nül a nyugati országokat hibáztatták tűrhetetlen móreteket öltő eladóso­dásukért. Az el nem kötelezettek támogatták az elnöklő ország képvi­selőjének azt a javaslatát, hogy Szu­harto indonéz államfő vegyen részt a hét legfejlettebb ország júliusi to­kiói csúcsértekezletén a mozgalom képviseletében. K abulban tegnap reggel lezárták az afgán főváros repülőterét, a kormánycsapatok és a fundamen­talista egységek között kiújult heves harcok miatt. A Kabulért folyó har­cok a mudzsahiddek és az egymást gyakorta váltó kor­mányképviselők között már több mint egy éve folynak a fővárosban és környékén, viszont a vidéki lakos­ság éli megszokott békés minden­napjait. J apánban a vidéken élő agglegé­nyeknek várhatóan hamarosan nem okoz majd gondot a menyasz­szonykeresés. Segít nekik a JTS utazási iroda, amely „esküvői turisz­tikát" szervez Japán farmerek és üzletemberek számára Szahalin szi­getére és az orosz Távol-Keletre. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a magányos japán férfiak nyilván kapva kapnak ezen a lehető­ségen, mivel főleg a szigetország északi részén a nők többsége férje­zett vagy vidékről városba költözött munka után. HOGY A GYŰLÖLET NE ÉLEDJEN ÚJRA ..A jelent utolérte a múlni nem akaró múlt" - állapította meg nemrégiben egy német történész a „Szerbia-szindrómával" foglalkozó írásában. A balkáni gyűlölet hihetetlen brutalitásokkal kísért elszabadulása a tágabb európai közvélemény számára is lidérces borzongással idézi fel a múlt szörnyűsé­geit. Nehéz menekülni a képzettársításoktól a délszláv polgárháború rituális városrombolását tapasztalva és átérezve, önkéntelenül is fel-felvillan az emlékezetben, ami a varsói gettó ötven évvel ezelőtti sorsáról ismeretes. A gettó likvidálásával megbízott Jürgen Stroop SS-tábornok 1943. május 16­án elismerésre éhesen jelentette Berlinbe: ,,A volt zsidó lakónegyed meg­szűnt létezni." A ..Nagy Akció" hivatalos lezárásának a híres műemlékként nyilvántartott Tlomacka utcai zsinagóga levegőbe röpítése adott látványos nyomatékot. Külön szakértőt kellett keresni ennek a feladatnak az elvégzé­sére. Tíz napig eltartott, amíg sikerült olyan műszaki, aknászati és elektro­mos kapcsolási megoldásokat találni, hogy a zsinagóga egy gombnyomásra megsemmisüljön. ..A tüzes robbanás a felhőkig emelkedett. Iszonyatos detonáció. A színek valóságos tűzijátéka. A zsidóság fölött aratott diadal felejthetetlen allegóriája" - így emlékezett vissza Stroop az eseményre a háború után, évek múltán is a varsói Mokotów börtönben, a halálos ítéletet várva. Kazimierz Moczarski Beszélgetés a hóhérral című, Stroop vallomásait tartalmazó könyvében elevenedik meg a fenti kísérteties emlékkép. Moczarskit mint a lengyel ellenállás Londonból irányított szárnyának résztve­vőjét 1945 után koholt vádak alapján elítélték, s egy cellába került a náci háborús bűnössel. Több mint 225 napot töltött vele összezárva, s ebben a sajátos légkörben sikerült kifaggatnia a náci tömeggyilkost. Moczarski képes volt - ahogy elmondta az újságíróknak, a roppant felajzottság állapotába kerülve - emlékezetébe vésni a hallottakat, s a börtönből szabadulva jegyzeteket készített. Ezek alapján született a nagy visszhangot kiváltó dokumentumregénye, mely 1981-ben a pozsonyi Madách Kiadó és a budapesti Európa Könyvkiadó gondozásában magyarul is megjelent. A roppant izgalmas tényirodalmi feldolgozásból rendkívül érzékletesen tárul fel a fasiszta tömeggyilkosság lelkisége. A megdöbbent olvasó egy olyan eltorzult lelkülettel találkozik, mely a meggyilkoltak iránti szenvtelen­séggel - s a ,,lelkiismeretes" feladatteljesítés megnyugtató érzésével - őrizte meg emlékezetében a vérontás legapróbb részleteit, a pontos számadalokat. Moczarski nem tudni, mi okból, nem kérdezett rá az egyik legnagyobb szörnyűségre, amit Stroop egységei a gettóban tapasztalt erős ellenállás miatti dührohamukban követtek el; a Gesia utcai kórház betegeit a lángok közé vetették, gyermekeket mészároltak le, a csecsemőket falhoz verdesték, állapotos asszonyok hasát felmetszették. Vajon mit mondott volna utólag Stroop erre a rettenetes elvetemültségre? A maga szemszögéből nyilván magyarázatot talált volna. S itt a mai lélekháborgás is a tömeggyilkosság ideológiájának és lélektani összetevőinek kölcsönhatására bukkan. Orosz szerzőtől származó cikkben történt nemrég utalás a görög mitológia szakértőjének, a magyar Kerényi Károlynak a leírására, mely a tömeggyilkosság abszurd momentumaira hívja fel a figyelmet. A ,,zsidók likvidálása" kifejezés kapcsán kimutatja, hogy e szókapcsolat az ideológiai elvontság megtestesítője, mely elleplezi és indokolja az emberi kegyetlenséget. Arra szolgál, hogy megszabadítsa az embert az egyéni felelősségtől. Igy ölt a politika által felszított gyűlölet totális jelleget. Nos, Stroopot a gettó likvidálójaként emlegetik a történeti feldolgozások. S ilyenkor a szerzők és az olvasók aligha gondolnak e szóhasználatnak a jelzett mögöttes értelmére. Pedig ezzel a gondolatmenettel eljuthatunk akár a boszniai muzulmán nők tömeges megerőszakolásához. Gyanítható, hogy nemcsak az ösztönök tombolásáról van szó. A megalázásnak, az ember teljes lelki összetörésének a gonosz szándéka rejlik mögötte. Ezek a szeren­csétlen nők életük értelmét vesztve képesek az így megszült magzatukat mint a sátán köpetét a fürdővízbe fojtani. Hisz ők megtapasztalták, hogy a kegyetlenkedőkben még szikrája sincs valamiféle lelkiismeret-furdalásnak. Úgy tűnik, nincs olyan erő, mely megingathatná bosszúvágyukat. Magatartá­suk nem ismer korlátokat. A gyűlölet egyedüli ellenszere, ahogy ezt Manés Sperber galíciai szárma­zású, Konrád György által nemrég bemutatott osztrák író és pszichológus 1956-ban leírta, csak az lehet: „ha minden vallási, társadalmi vagy nemzeti hazugságot feltárunk és kigyomlálunk". Mert különben a gyűlölet újjászüle­tik KISS JÓZSEF NEM KELL AZ OROSZ PIAC? HOLLYWOOD WASHINGTONI „FIÓKIRODÁJA" Mint ismeretes, Bili Clinton elnök januárban világsztárok körében ün­nepelte hivatali beiktatását, s Wa­shingtonban azóta is egymásnak adják a kilincset a színészek. Egyre gyakrabban látni Barbra Streisan­dot, akinek sűrű látogatásai nyomán máris elterjedt a fáma, hogy szená­tori posztra feni a fogát. A pletykák szerint Barbra már nemegyszer hált meg a Fehér Házban, sőt, állítólag az elnöki hivatalból telefonálhatott. Michale Douglas, Richard Gere, Sharon Stone, Paul Newman és Liza Minelli is azok közé tartozik, akik abban a megtiszteltetésben ré­szesültek, hogy együtt ebédelhettek vagy vacsorázhattak Clintonékkal. A Hollywood és a Fehér Ház közötti „szerelem" azonban nem csak szimpátiát vált ki. A filmcsilla­gokhoz fűződő viszony ugyanis ho­vatovább politikai méreteket ölt, hi­szen a sztárok egy része kihasznál minden alkalmat arra, hogy komoly, politikailag angazsált honpolgár sze­repében tetszelegjen. A New York Times szerint igencsak jól működik Hollywood washingtoni ,,fiókirodá­ja", ahol kongresszusi képviselők és az elnök közeli munkatársai vitáznak politikai kérdésekről a filmvászon hőseivel, akik ily módon első kézből kapják az információkat. FINNUGOR SZAKOS DIÁKOK PRÁGAI TALÁLKOZÓJA Ma ér véget Prágában az európai egyetemek finnugor szakos hallga­tóinak 10. találkozója, amelyen összesen 50 diák vett részt A talál­kozót minden alkalommal a házigaz­da szerepét betöltő egyetem diákjai szervezik, ezúttal a Károly Egyetem Bölcsészkara két ötödéves finnsza­kos hallgatója, Lenka Fárová és Ivana Uklová látta el a szervezéssel járó teendőket. A találkozó szponzo­rai közt volt a prágai finn és a ma­gyar nagykövetség, a Magyar Kultu­rális Központ és a Károly Egyetem Bölcsészkarának nyelvtudományi és fonetikai tanszéke is. Az Európa húsz egyetemét képviselő diákok beszámolóikban ismertették finnu­gor nyelvészeti kutatásaik eredmé­nyeit. Az előadások többsége nyelvtudományi tematikájú volt. Dr. Jan Mészáros, a Károly Egyetem Bölcsészkara magyar karának veze­tője lapunknak nyilatkozva hangsú­lyozta, a találkozó egyik küldetése, hogy erősítse az európai szellemi­séget a fiatalok közt. Tegnap este a prágai magyar nagykövetség fogadást rendezett a találkozó résztvevői számára, ma pedig a finn nagykövetség vendége­ként egy moldvai gőzhajó fedélzetén vesznek egymástól búcsút közös örökségünk, a finnugor szellemi ér­tékek fiatal kutatói. (sm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom