Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám, kedd

GAZDASÁG I ÚJSZÓ, 1993. ÁPRILIS 6. A PARTNEREK EGYMASRA TALALNAK... EGY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TITKÁR KÉT RÉGIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KULISSZATITKAIRÓL Egyre szorosabb szálak kötik egymáshoz Győr-Moson-Sopron megyét és a Galántai járást. Lengyel Károllyal, a szóban forgó magyarországi megye önkormányzati hivatalának vállalkozásfejlesztési titkárával a vállalkozások összefonódásának lehetőségeiről és az együttműködés kívülállók számára láthatatlan mozzanatairól beszélgettem. Méry Gábor felvétele • Számolnak az információszerzés intézményesített kereteinek kialakításával? — Az intézmény hivatalt jelent, azt meg nem viseli el a vállalkozás. Nem is vagyok hát ennek a híve. Úgy viszont létezik — s véleményem szerint ez a járható út —, hogy a vállalkozók érdekképviseletei saját szolgáltatásként nyújtanak információkat az érdeklődőknek, merítve az egymás közötti kapcsolatokból. Ennek megfelelő keretet adunk, jelenleg önkormányzatunknál is van egy marketingiroda. Információszerzésben, a felek összehozásában, a befektetési irányoknak a közlésében tudunk segíteni. Akár egy nálunk járatlan külföldi cégnek vagy banknak is. Felhívjuk például a figyelmüket arra, hogy nagy lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, az idegenforgalomban, a termálvíz-kincs feltárásában. Ugyancsak megemlítjük a meghatározó fejlesztéseket, a pénzintézetek infrastruktúrájának helyzetét. • Egy esetleges szlovák—magyar közös bank létrehozása lendítene a közös vállalkozásokon? — Gyakorlati tapasztalatból megítélve azt tartom lényegesnek, hogy a bankhálózat alkalmazkodjon az adott térség vállalkozói összetételéhez. Mit értek ezen? Mondjuk egy faluban, ahol vannak mezőgazdasági vállalkozások, kellene lennie egy községi pénzintézetnek, amely képes kielégíteni a vállalkozások vagy az egyéni gazdák pénzügyi igényeit. Ez nem akármilyen munka. Eddig még mi sem jutottunk el. Voltaképpen oda kellene kilyukadnunk, hogy a bankok — hozzáférhető pénzintézeti szolgáltatást nyújtva — katalizátorai legyenek az adott térség gazdasági fejlesztésének. Tehát az igény oldaláról megközelítve értelmét látom a dolognak. Hogy végül is ki hozza létre a bankot, s milyen formában, az nem érdekli a vállalkozót. Hiánya azonban befolyásolja a térség gazdasági aktivitását. • Szavaiból Ítélve az állam, vagy a vállalkozói tanácsadó szolgálat elsősorban az ösztönző feltételek megteremtésével segítheti a vállalkozót... — Tavaly Győrben egy ilyen fórumon a legelső helyre a pénz előteremtését sorolták. Ahhoz pedig a bankhálózat szolgáltatásaira van szükség. Minden vállalkozás megalapozott üzleti tervre épült, ehhez a bank perdöntő részként a finanszírozási tervet is megköveteli. Vagyis a pénzintézményt a terv megalapozottsága, finanszírozhatósága és az érdekli, hogyan jut hozzá vissza a pénz. • Mit jelent önöknek a galántai kapcsolat? — A vállalkozások erősödését, a közvetlen üzleti kontaktusok kialakítását. És nem kétezer, hanem ötven, vagy száz kilométeres távolságban, szinte természetes közegben mozoghatnak vállalkozóink, kiegészíthetik egymás szolgáltatásait vagy áruszállításait. A gyarapodó találkozóinkon a jelenlevők tíz százaléka egymásra talál, az már egy jó arány, abból csak nyernek a két térség vállalkozói. • Vagyis a közelség a legnagyobb összetartó erő... — Feltétlenül. De maga a piac is. Hisz ne feledjük, hogy március elsejétől életbe lépett a visegrádi négyek közti vámegyezmény, ami teljesen új dimenziót ad az egész kapcsolatrendszernek, mert így Európa szívében egyszerre egy 60 millió lakosú felvevőpiac született. Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország egymás között fokozatosan leépítik a vámhatárokat, miközben megindul az egységesedési folyamat. Akik az elsők között kerülnek bele, nyerők lesznek. így aztán együttműködő vállalkozóink alighanem jócskán hasznosítják majd ennek előnyeit. Annál nagyobb kihívás ez számukra, mert az ilyen piacra — s ebben a térség viszonylagos elmaradottsága is plusz lehet — már jobban odafigyel a külföldi tőke is. J. MÉSZÁROS KÁROLY LEHETŐSÉGEK - DÉLVIDÉKI MÓDRA Az egyik lábukkal Keleten, a másikkal pedig Nyugaton álló keletközép-európai országokban gyakran értetlenül állunk a nyugati vállalkozók velünk szembeni bizalmatlansága, visszafogottsága előtt. Márpedig ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen szemükben vállalataink rosszul szervezettek, szállításaik megbízhatatlanok, az alkalmazottakról pedig a leggyakrabban — függetlenül attól, hogy állami vagy magánvállalatról van szó — messziről lerí, hogy egyáltalán nem a munkahelyi feladataik teljesítése jelenti számukra életük értelmét. így azután a nyugati vállalkozót legfeljebb a képesítésünkhöz képest nevetségesen alacsony béreink és ehhez hasonló előnyök csábítják hozzánk. Dilemmájukat talán akkor érthetjük meg igazán, ha elgondolkozunk arról, mekkora bizalommal fektetnénk be esetleges tőkénket mi mondjuk a Magyarországtól délre eső országban, vagy milyen indíttatásból kezdenénk el éppen velük kereskedni. Márpedig ez nem feltétlenül bizarr ötlet, ugyanis a minapi kovácspataki vállalkozói találkozó horvátországi és romániai résztvevői egyöntetűen kijelentették, hogy a külföldi érdeklődők számára náluk komoly befektetési lehetőségek kínálkoznak. Vinkó Anic a Horvát Gazdasági Kamara mellett működő Vállalkozók Szövetségének jogi tanácsadója, egy busznyi horvát üzletember élén érkezett a Párkány melletti üdülőbe. Szerinte a jugoszláv háborúskodás ellenére országa területének 70—80 százalékán teljesen normális élet folyik. A magánvállalkozói szféra ott hozzánk képest már hosszabb ideje létezik, a négymillió lakosú Horvátországban napjainkban 70 ezer vállalkozó és 12 ezer társaság működik, ráadásul az utóbbi időben már a középvállalatok szintjén is egyre komolyabb vetélytársai az állami szektornak. Egyelőre gondot okoz számukra a nem megfelelő jogrendszer. de várhatóan júliustól űj, modewi kereskedelmi törvénykezés lép életbe, amely egyrészt alkalmazkodni fog az Európai Közösség előírásaihoz, másrészt a hazai körülményeket is figyelembe veszi. Kidolgozásánál igyekeztek átvenni a hozzájuk hasonlóan átmeneti helyzetben lévő országok ilyen irányú tapasztalatait. A Jugoszlávia felbomlását kísérő események hatására ugyan a nyugati vállalkozók eleinte megrettentek, de Anic úr szerint azóta újra megjelentek és igyekeznek kihasználni, hogy most könnyű betörni a horvát piacra. Véleménye szerint náluk komoly lehetőségek nyílnának a volt szocialista országok vállalkozói számára is, egyrészt az idegenforgalomban, de éppúgy az iparban is, ahol a magánszektor egyre több meglepően jó minőségű árut kínál. Az ismerkedésre például a vállalkozói találkozók adnak lehetőséget. A hagyományos Zágrábi Vásárral párhuzamosan az idén megszervezik a magánvállalkozók kiállítását is, és ezt idővel önálló rendezvénnyé szeretnék fejleszteni. Hasonlóképpen érdeklődnek a másutt tartott találkozók iránt, ezek szervezőinek viszont azt ajánlják, hogy akcióikat vagy ágazatok szerint szakosítsák vagy pedig küldjék el számukra a résztvevők várható igényeit, hogy ők is megfelelő partnereket tudjanak hozni. A hon/át kamara egyébként szívesen rendez kirándulásokat a külföldi vállalkozók számára, s a legmegbízhatóbb partnerekhez viszik el őket. Végezetül kölcsönösségi alapon a kamarák közreműködésével lehetőség van reklámkampány megszervezésére is Horvátországban egyébként a devizaszabályok több olyan megkötést is tartalmaznak, amelyeknek a célja a keményvaluta kiáramlásának megakadályozása. Vinkó úr szerint viszont bizonyos ágazatok kivételeket kaptak, így például az egészségügyi ellátással összefüggő külföldi vásárlások, vagy pedig a Jugoszlávia szétesése miatt megszűnt ellátást pótló üzleti kapcsolatok. Flórian Gyula a romániai Nagyváradról egy angol tulajdonú kereskedőcég képviselőjeként érkezett Kovácspatakra. Vele beszélgetve kicsit a hazaihoz hasonló kép rajzolódott ki előttem, hiszen Romániában is csak 1989 után kezdődhetett meg a magánvállalkozások fejlődése, ott is elsőként a szolgáltatások mentek át magánkézbe és ezután indult meg az ipar privatizációja. Az idén várhatóan az állami vagyon egyharmadát a mi vagyonjegyes privatizációnkhoz hasonló módon szétosztják a lakosság közt, bár a módszer részletei még nem ismertek. A vállalkozások kereteit még Petre Roman kormánya teremtette meg, bár sok jogszabály még várat magára. Az újtípusú adórendszert például várhatóan a második félévben vezetik be. A kezdeti lendületet időközben a hitelkamatok jelentős mértékű emelkedése is visszafogta. Floiran úr értékelése szerint hazájában a vállalkozások még gyermekcipőben járnak, ós munkájukban gyakran megnyilvánulnak.a tapasztalatlanság jelei. Ennek ellenére optimista, hisz a piac erejében és abban, hogy a kis- és középvállalatok sokkal rugalmasabbak az állami társaiknál Véleménye szerint mindezt alátámasztják az eltelt három évben Romániában tapasztalt változások. Végezetül tehát leszögezhetjük, hogy bár régiónk vállalkozói szempontból is félúton van a célként kitűzött nyugati piacgazdaság és a tervgazdaság közt, sokan már nálunk is nyíltan bevallják, hogy nyugatra nehezebb lesz betörnie, mint azt eleinte feltételeztük, ezért egyre inkább érdeklődnek a hasonló múltú sorstársaik iránt Míg azonban Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia ilyen tekintetben nagymértékben hasonlít egymásra, délebbre, illetve keletebbre haladva már kissé más világba érkeznek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy vállalkozóinknak le kellene mondaniuk ezekről a piacokról, csak éppen nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk, az üzletkötés előtt alaposabban fel kell mérniük a terepet, és ekkor komoly üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előttük. -tlGAZDASÁGI FIGYELŐ KLAUS: A LEGNAGYOBB VESZÉLY A GYORS BÉRNÖVEKEDÉS A csehországi állami költségvetés az év első két hónapjában 5,6 milliárd koronás többlettel zárult. A cseh kormány szerint gazdaságuk számára a legnagyobb veszélyt napjainkban a bérek aránytalanul gyors növekedése jelenti. Az állami költségvetés januári és februári teljesítéséről szóló jelentéssel foglalkozott múlt heti ülésén a cseh kormány, s e programpont kapcsán Václav Klaus kormányfő hangsúlyozta, hogy a költségvetés bevételi oldala alátámasztja az egyes adókból származó bevételekkel kapcsolatos becsléseket, melyek számoltak bizonyos „belső kérdőjelekkel". Az aránytalanul gyors bérnövekedéssel összefüggésben a miniszterelnök kifejezte aggályait a prágai metróvezetők és a fővárosi tanács közti ellentét megoldásával kapcsolatban, s egyúttal nagyra értékelte Prágának a bejelentett sztrájkkal kapcsolatos szilárd magatartását. (Mint ismeretes, a metrókocsivezetők 11-16 ezer koronás fizetést követeltek maguknak, s úgyszólván mindenben megegyeztek a város vezetőivel, így bejelentett sztrájkjuktól elálltak. A metrókocsivezetők 33 százalékos béremeléssel számolhatnak, a többi alkalmazott pedig 28 százalékossal számolhat. - A szerkesztő megjegyzése.) BRIKETT A SZÖVETSÉGI BANKJEGYEKBŐL A Cseh Nemzeti Bank a pilzeni Holztherm társaságot választotta ki a mintegy 800 tonna bevont szövetségi bankjegy kétharmadának a megsemmisítésére. A cég képviselői adták ezt a sajtó tudtára, s elmondták továbbá, hogy a bezúzott bankjegyekből brikettet préselnek, melynek tonnánkénti eladási ára 1000 korona lesz. Egy tonna brikett elkészítéséhez a CSNB 950 koronával járul hozzá. hn MUNKANÉLKÜLISÉG ITT ÉS MOST Új szomszédunknál, a Cseh Köztársaságban februárban a munkanélküliség ismételt mérsékelt csökkenését jegyezték fel, miután januárban ennek éppen az ellenkezője volt a valóság. Február 28-án a csehországi munkanélküliek száma 156 176 volt, mlg Szlovákiában február utolsó napján 301 244 munkanélkülit tartottak nyilván. Szlovákiában egyébként januárban 25 912-vel, februárban pedig további 15 058 személlyel gyarapodotl a munkanélküliek tábora. -úA nyilvántartott munkanélküliek száma (ezerben) a CSK-ban és az SZK-ban (1991, 1992 és 1993 februárjában) CSK SZK • Miben nyilvánul meg kapcsolatuk erősödése? — Magyar részről jómagam felelek a vállalkozásfejlesztés szervezéséért. Először is arról győződtünk meg, van-e kölcsönös igény erre a kapcsolatépítésre. Kiderült, hogy igen. Egymás közelsége és a két régió majdnem azonos gazdaságfejlettségi szintje szinte kínálja a partnerséget, amely önmagában még kevés lenne, ha nem párosulnaérdekeltséggel. Mindkettő azonban az információszerzésre támaszkodik, gyarapodó találkozóink éppen a piacépítést, egymás megismerését szolgálják. Megfelelő tájékozottság esetén rögtön megmutatkozik, ki nem számíthat partnerre, aki meg igen, annak nyílik alkalma az első kapcsolatfelvételre. Már a tavalyi galántai vásáron bemutatkoztak a győri vállalkozók. Ennek nyomán gyorsan felszínre került, hogy a közvetlen értékesítési formának csak hosszú távon van létjogosultsága, mert a vám- és devizaszabályok mindkét részről eléggé kötöttek. Jelenleg inkább az üzletember-találkozónak van jelentősége. Hogy részünkről kik vesznek ezen részt, azl elsőfokon a győri vállalkozói összejövetelen az érintett érdekképviseletek döntik el. • Hol találkoznak a szlovákiai és a magyarországi vállalkozók érdekei? — Akár két percen belül is megértik egymást. Szinte ugyanazon a hullámhosszon vannak, ugyanolyan gondokkal küszködnek. Itt is, ott is felmerülhet a tökeigény, akárcsak az adóterhek elviselhetőségének kérdése. Partnerkapcsolatba lépésükön kívül abban tudnak egymáson sokat segíteni, ha megosztják tapasztalataikat az akadályok leküzdéséről. Aki meg hosszabb távon gondolkodik, az állandó offenzívában van. Élő példa rá az itteniek közül Hatnančík Milan, Szabó Géza, Panyik Imre, de biztosan vannak még többen is. Közéjük sorolnám Rácz Sándort, a győri ipartestület elnökét is. • Gondolom, a piackutatásba, a marketingmunkába igencsak besegítenek... — Mindkét önkormányzat e folyamatot a régiómarketing tevékenységgel erősíti. Ennek elkötelezett híve vagyok, s állítom, sok lehetőség rejlik még benne, biztosan lesznek leágazásai. • Tehát kialakultak a közvetlen kontaktusok. Csak a kereskedelemre összpontosulnak? — Nem szűkíteném le csupán erre, mert vállalkozhatnak valamilyen termék előállítására, forgalmazására, vagy akár a szolgáltatásokban is.