Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám, szombat

MENTŐÖV A csúcs egyértelmű célja Borisz Jelcin ingatag hazai pozíciójának megszilárdítása. Ezúttal háttérbe szorulnak a közvetlen biztonságpolitikai kérdések, bár nyilvánvaló: az oroszországi válság rendezése kiemelt fontosságú a világbéke szempontjából. (3. oldal) RENDŐR, BÍRÓ, ÜGYÉSZ Freud Zsigmond óta azonban tudjuk, milyen fontos szerepük van a „véletlen elszólásoknak". így továbbra is foglalkoztat a kérdés. Egyáltalán nem azért, mert esetleg a Dunába ölném magam, ha Milan Kňažkót nem tudnám a szlovák parlament falain belül. (4. oldal) Szombat, 1993. április 3. • Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 78. szám FELSŐOKTATÁS ÉS PEDAGÓGUSKÉPZÉS A MAGYAR POLITIKAI PÁRTOK ÉS MOZGALMAK NYITRÁN TANÁCSKOZTAK (Munkatársunktól) - A lévai ér­telmiségi fórum, amely igyekezett szembenézni a hároméves magyar -magyar párti acsarkodással, s ho­vatovább négypárti egyeztető ta­náccsá növi ki magát, tegnap Nyit­rán rendezte meg harmadik találko­zóját, ahol nemzetiségi létünk egyik legsarkalatosabb kérdése volt teríté­ken: felsőoktatásunk kilátásai, illetve a nyitrai magyar pedagógusképzés. A konszenzuskeresés igyekezetéről sokatmondóan árulkodik az a tény, hogy a négy párt illetvo mozgalom közös téziseket fogalmazott meg a tanácskozásra, melyben leszöge­zik, hogy a magyar oktatásügyet érintő kérdésekben közös véle­ményt szorgalmaznak. Az erőfeszí­tések végcélja: az önálló magyar felsőoktatási intézmény lehetőségei­nek megteremtése. A nyitrai tanácskozáson, melyen az egyeztető tanácson és az egyes parlamenti képviselőkön kívül jelen voltak a főiskola, a magyar tanszék, a diáktanács, a Csemadok, a Ma­gyar Tudományos Társaság képvi­selői is, hangsúlyosan esett latba: a megegyezés annak ellenére meg­született, hogy sokan fenntartások­kal fogadták a Nemzetiségi és Etni­kai Kultúrák Karát, amelyet már jó­váhagyott a parlament és az akadé­miai szenátus is. A kérdés tehát egyelőre abban áll, hogyan meg­szervezni a kart, s milyen garanciá­kat követelni a magyar pedagógus­képzés autonómiájának biztosításá­(Folytatás a 2. oldalon) ^FOTRONIC ÚJSZÓ HÁROM KÉRDÉS - HÁROM DÍJ 3. KÉRDÉS: Hatéves volt, amikor első koncertjeit tartotta. Egyik művét, a Don Giovanni című operát 1787-ben Prágában vitték színre. Ezt az osztrák zeneszerzőt nagyon sokan a világ egyik legnagyobb zenei lángelméjének tartják. Kérjük, írja meg a nevét. XXX Vetélkedőnk háromforduiós. A három kérdésre adott válaszait április 5-éíg levelezőlapon szíveskedjék beküldeni szerkesztőségünk címére: 819 15 BRATI­SLAVA, PRIBINOVA 25. A levelezőlapra ragasszák rá a három versenyszelvényt is. A nyeremények: 1. DIJ: Samsung színes, távirányítós tévékészülék 2. DÍJ: Hifi torony 3. DÍJ: Rádiómagnó - levehető hangfalakkal A nyertesek nevét ÁPRILIS 10-ÉN, SZOMBATON közöljük. PARLAMENTI PÁRTOK KÉPVISELŐI MICHAL K0VÁČNÁL (Munkatársunktól) - Michal Kováč államfő tegnap megbeszélésre hívta a parlamenti pártok vezetőit. A közel háromórás találkozón az aktuális belpolitikai kérdésekről, így a föderáció megszűnését követő vagyonelosztásról Csehország és Szlovákia között, a két ország közti szerződések teljesítéséről, a szövetségi parlament képviselőinek man­dátumáról, valamint a nemzeti kisebbségekről esett a legtöbb szó. Az államfő meghívásának a DSZM részérő! Vladimír Mečiar és Roman Zelenay, a DBP részérő! Peter Weiss és Pavol Kanis tettek eleget. Az SZNP-t Ľudovít Černák, az Együttélést Duray Miklós és Duka Zólyo mi Árpád, az MKDM-et pedig Bugár Béla és Bárdos Gyula képvis elte. A találkozó elején Michal Kováč kifejtette meggyőződését: már az, hogy sor került a találkozóra, pozitív jelenség, s javíthatja a politikai pár­beszéd kultúráját és a politikai lég­kört Szlovákiában. A vagyonelosz­tással kapcsolatos kérdésekről, va­lamint a Csehország és Szlovákia közti szerződésekről Vladimír Me­čiar kormányfő tájékoztatott. Anton Bódis, az államfő szóvivője a sajtói­VASÚTI VITELDÍJAK EMELÉS 15-ÉIG A Szlovák Köztársaság közle­kedési minisztériuma megteszi az ahhoz szükséges intézkedé­seket, hogy április 15-én hatály­ba léphessenek a vasúti sze­mély- és teherszállítás új tarifái, nyilatkozta Ivan Václavík, a mi­nisztérium szóvivője. Az említett állásfoglalás azonban nem vál­toztat az SZK Pénzügyminiszté­riumának azon rendeletén, amely április 1-jei hatállyal álla­pította meg a közúti és a vasúti szállítás maximális árait. rodának adott nyilatkozatában azt mondta: Michal Kováč szorgalmazta a két köztársaság közti mihamarabbi vagyonelrendezést. Arról, hogy ki lesz a hírszerző szolgálat, illetve a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal ve­zetője, nem esett szó. Ľudovít Cér­nák azt javasolta: foglalják törvény­be, hogy az ellenőrző hivatal első emberét mindig az ellenzék adja. (Folytatás a 2. oldalon) -. jtéféf i/ASAr DUNASZERDAHELY ? !!_ KÖZPONTJÁBAN _ A GYERMEK ÉSIFJÚSÄGI HÁZBAN — _ B- 1993. ÁPRILIS 5 -11. -g| NYITVA: NAPONTA 8°°-TÓL 18°°-IG SZOMBATON 14 0 0-IG Jjf BÓVÁLASZTÉK, SZOUDÁRAK'_|| tétéfélé? VK-513 KÉT OLDAL SPORT Ezentúl a hétvégi sportese­ményekről két oldalon számo­lunk be. Tehát már most, április 5-én, hétfőn több sport lesz la­punkban. (sr) UJSZO •INFORMÁCIÓ IDEGENRENDÉSZET SZLOVÁKIÁBAN Pontosan egy évvel ezelőtt, 1992. április 3-án lépett érvénybe az úgy­nevezett idegenrendészeti törvény, amely a külföldiek itt-tartózkodásá­nak szabályairól rendelkezett. A tar­tózkodási (lakhatási) engedélyek ki­adását szinte kivétel nélkül a Szö­vetségi Belügyminisztérium hatás­körébe utalta. Az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttével egyidejű­leg a Szövetségi Belügyminisztéri­um természetesen megszűnt, a tör­KELL-E NEKÜNK A KULTURA? A CSEMADOK XVII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE ELÉ Manapság is gyakran eszembe jut vajdasági magyar kolléí 'ám, aki valamikor a hetvenes évek vége felé, szerkesztőségünk vendégeként nálunk járván, elcsodálkozott, amikor amatőr művészeti mozgalmunk került szóba: itt ennyi magyar gyermek és felnőtt énekkar van, ennyi színjátszóegyüttes, bábegyüttes, ennyi folklór­csoport, tánccsoport, népdalkör, ennyi művelő­dési klub, évről évre ennyi vers- és prózamon­dó, irodalmi színpad, kisszínpad! Majd, hogy lejegyezhesse, újra elősoroltatta velem közpon­ti seregszemléinket, és én mondtam: Jókai Na­pok, országos népművészeti fesztivál, Csengő Énekszó, Duna Menti Tavasz, Gombaszög, munkásénekkarok találkozója, Kodály Napok, továbbá Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok, Kazinczy Ferenc Nyelvművelő Napok; és mondtam népzenei, néprajzi szemináriumo­kat, kiállításokat, mondtam néhányat a na­gyobb hagyományokra visszatekintő helyi, já­rási méretű fesztiválok, szellemi fórumok kö­zül; és mondtam egymás után sorjázó nemzedé­keket, emberek ezreit, fiatalokat, akikben a lel­kesedéshez, az önkifejezés akarásához olyan szakmai felkészültség is társult, mely nélkül aligha születhetett volna annyi - önismeretün­ket, magyarságunkat gyarapító, közben a hatal­mat lépten-nyomon idegesítő, besúgók delegá­lására, különféle intézkedésekre késztető - ér­ték az elmúlt évtizedekben. Történt mindez a Csemadok keretében. Azon nem csodálkoztam, hogy újvidéki kol­légám csodálkozott, tudtam, személyesen ta­pasztaltam meg, náluk akkoriban, a miénktől eltérő politikai, gazdasági, társadalmi, nemzeti­ségi viszonyok közepette egészen más volt e téren a helyzet, a nem hivatásos magyar kultúra, művészet jóval szerényebb eredmé­nyekkel dicsekedhetett csak. Ma meg... Vi­szont, idestova egy évtizeddel később, közvet­lenül a gyengéd forradalom után, azon igenis csodálkoztam, ahogy egyik napról a másikra ostrom alá vették a Csemadokot, szinte ver­sennyé vált, ki tud nagyobbat rúgni rajta, spic­cel, külsővel, belsővel, torokkal, sarokkal. Les­ből, fordulásból, ahogy tetszik. Hogy kiket értek a rúgások? Félezernél több alapszerveze­tet, következésképpen ugyanennyi falusi és vá­rosi kisközösséget, összesen közel kilencvene­zer embert, ha csupán az akkor hivatalosan jegyzett Csemadok-tagok számát tekintjük. Tu­dom, forradalmi napokat éltünk, tudom, az apparátus volt a cél. Ám. akik rúgtak, azt hiszem, azoknak fogalmuk sem volt arról, mi a Csemadok, soha nem láttam ott egyiküket sem a Jókai Napokon, a Duna Menti Tavaszon vagy például a gyermekkórusok érsekújvári sereglésén; nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni, hogy a Csemadok sohasem volt azonos az apparátusával, hogy súlya sohasem volt egyenlő mindenkori elnökének, vezető titkárának, titkárainak a súlyával vagy súlyta­lanságával. Hogy „lent" volt, működött, folya­matosan teremtette itt az értéket - gyakran éppen az apparátus ellenállásába ütközve - egy másik Csemadok. Hagyni kellene itt most a múltat, persze. Ezzel az egésszel nem is hozakodom elő, ha a támadások nem rettentik-rendítik meg a szö­vetséget, mely félelmében hirtelen leépítette magát, ahelyett hogy átépítette volna. Még szerencse, hogy az alapszervezetek zöme meg­maradt. És a tagság zöme, bár egy részét megosztották a pártviszályok, a másik részét fellazították, a harmadikat meg éppen bekemé­nyítették. Az elmúlt időszak igazolta, van fantá­zia a társaságokban, ám kérdés, csupán egy-egy fizetett munkaerővel képesek lesznek-e elkerül­ni az amatörizmus buktatóit; úgy és annyit dolgozni, ahogy és amennyit kellene legalábbis addig, míg ki nem épül honi magyar kulturális­tudományos-módszertani intézményrendsze­rünk. Lényegében ugyanez érvényes a szövet­ség területi végrehajtó szerveire is. Nem tudom, lesz-e rá pénz, vagy sem, vagy hogy honnan lehetne előteremteni, én mindenesetre a társa­ságokat erősíteném meg, és mindenekelőtt a ,,lent"-et, ahol a gyakorlati munka folyik. Erről is, másról is lesz bizonyára vita a Cse­madok ma kezdődő XVII. országos közgyűlé­sén, különösen, hogy továbbra is átmeneti terü­leti végrehajtó szerveire is. Nem tudom, lesz-e rá pénz, vagy sem, vagy hogy honnan lehetne előteremteni, én mindenesetre a társaságokat erősíteném meg, és mindenekelőtt a „lent"-et, ahol a gyakorlati munka folyik. Erről is, másról is lesz bizonyára vita a Cse­madok ma kezdődő XVII. országos közgyűlé­sén, különösen, hogy továbbra is átmeneti idő­ket élünk, azonban valamennyi kérdésben csak akkor juthatunk ötről hatra, ha eldöntöttük a legelsőt: kell-e nekünk a kultúra? Uram bo­csa ', kell-e még nekünk? Vagy pedig megelég­szünk azzal, hogy majd csak lesz valahogy. BODNÁR GYULA vényt viszont mindeddig nem módo­sították, holott a tartózkodási enge­délyek meglétének vagy hiányának súlyos jogi következményei lehet­nek. Sokan fordultak hozzánk, hol kérvényezhetik az említett okirat kia­dását. Jaroslav Pilát alezredes, az SZK Belügyminisztériumának szóvi­vője ezzel kapcsolatban a követke­zőket mondta munkatársunknak -A volt Szövetségi Belügymi­(Folytatás a 2. oldalon) REPÜLHETÜNK... (Munkatársunktól) - Március vé­gén a Kassa és Pozsony közötti légi­közlekedés repülőjáratai alaposan megcsappantak. Egyes hírforrások szerint ezt az állapotot az idézte elő, hogy a „szövetségi" ČSA (Cseh­szlovák Légiforgalmi Társaság) Szlovákia közlekedési minisztériu­mától nem kapott jogot a szlovákiai légi közlekedési feladatok teljesíté­sére, mert az illetékes szlovák tárca a cseh féllel folytatott érdekegyezte­tő tanácskozás értelmében ezzel a feladattal a nemzeti szállítócéget, azaz a Tatra-Air légiforgalmi társa­ságot bízta meg. Az átmeneti időszakban Kassán az a hír járta - s ezt a helyi újság is közölte -, hogy ezentúl hetente csak egy légi járat köti össze a Hernád­parti várost a fővárossal. Nos, azóta a légi közlekedést bénító „köd" rit­kulni látszik. Amint azt tegnap Milan Polášektól, a ČSA és a Tatra-Air közös kassai képviselőjétől megtud­tuk: a nemrég felújított kassai repü­lőtéren és az ország légiforgalmi menetrendjében jut hely mindkét re­pülőtársaság gépeinek. Kassa és Prága, Poprád és Prága, valamint Prága és Pozsony között a ČSA szállítja az utasokat, a szlovákiai belföldi járatokat viszont a Tatra-Air szervez, de annak ugyanúgy lesz Pozsony-Prága járata. A Tatra Air L 410-es repülőgépek­(Foiytatás a 2. oldalon) KISEBBSÉGI KEREKASZTAL-TERÍTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom