Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám, szerda

1031 HÍREK - VÉLEMÉNYEK «ÚJSZÓM 1993. ÁPRILIS 30. Bili Clinton amerikai elnök dolgozószobájából telefonon gratulál Borisz Jelcinnek az oroszországi népszavazásban aratott győzelméhez. AZ ELNÖK ÉS POLITIKÁJA ELNYERTE A VÁLASZTÓPOLGÁROK BIZALMÁT (Folytatás az 1. oldalról) nak javaslata alapján valósult volna meg, vagyis, hogy az államfő iránti bizalomról és politikája támogatásá­ról valamennyi választópolgár ab­szolút többségének igenlő válasza döntött volna, akkor Jelcin nem ka­pott volna bizalmat, ehhez 5 millió szavazat hiányzott volna neki. A külföld - a számtalan vissz­hangból ítélve - elégedett az orosz­országi népszavazás eredményei­vel Bili Clinton amerikai elnök hét­főn 15 perces telefonbeszélgetést folytatott Jelcinnel. Gratulált neki a referendum eredményeihez és kö­zölte: győzelme meggyorsítja az amerikai Kongresszusban az orosz reformok támogatására szánt továb­bi 4 milliárd dollár megszavazását. Néhány amerikai napilap közben arról számolt be, hogy Leon Panet­ta, a költségvetési iroda igazgatója fáradhatatlanul keresi azokat a for­rásokat, amelyekből folyósítani le­hetne azt az 1,8 milliárd dollár pótló­lagos segélyt, melynek kifizetésére a Clinton-kormányzat kötelezte ma­gát Tokióban a hét legfejlettebb or­szág találkozóján. Panetta szerint az a helyzet, hogy csak nagyon kevés pénzt lehet átirányítani Izraelnek és Egyiptomnak, az amerikai segé­lyek két legnagyobb kedvezménye­zettjének Ígért összegből. A Kong­resszus viszont aligha lesz hajlandó korlátozni a hazai kiadásokat Orosz­ország megsegítése érdekében. Az 51 muzulmán országot tömörí­tő Iszlám Egységszervezet képvise­lői a pakisztáni Karacsiban tegnap kezdődött ülésükön felszólítottak a boszniai „népirtás" leállítását elő­segítő összes lehetséges eszköz felhasználására. A konferencia kül­döttei egyhangúlag jóváhagyták azt a határozatot, amely a boszniai szu­verenitás felújítására és a háborús bűnösöket elítélendő nemzetközi bí­róság létrehozására szólít fel. A Reu­ter hírügynökség szerint a határo­zat a továbbiakban leszögezi, ,,a jelenlegi helyzetben Bosznia-Her­cegovinának természetes joga van az egyéni vagy a kollektív önvéde­lemre". A határozat ezért követeli a boszniai muzulmánokkal szembe­ni fegyverembargó feloldását. » ir • a • • BOSROL ZART AJTÓK MOGOTT Zárt ajtók mögött tárgyal ma Bu­dapesten a bős-nagymarosi vízlép­csőrendszerrel foglalkozó magyar parlamenti ideiglenes bizottság. Fi­gyelemre méltó, hogy a zárt ülésre meghívást kapott valamennyi parla­menti klub vezetője és az érintett tárcák felelős személyiségei: Je­szenszky Géza külügyminiszter, Boross Péter belügyminiszter, Schamscbula György közlekedési miniszter, valamint az igazságügyi és környezetvédelmi minisztérium vezető tisztségviselői. A részvétel alapján a mai tárgyalást ezért a víz­lépcső ügyében érintett magyar szervek „csúcsértekezletének" is nevezhetjük. A hozzáférhető információk sze­rint az ülésen az említett politikusok még egyszer, átfogóan megtárgyal­ják mindazokat a kérdéseket, me­lyek kapcsolatban vannak a bősi vízlépcsőről szóló magyar-szlovák vita Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztésével. Várhatóan a mai ülé­sen megszületik az a határozat, me­lyet a magyar parlament az alávetési nyilatkozatról szóló magyar-szlovák megállapodás ratifikációja alkalmá­val fogad majd el. A határozat tartal­mazná a problémával kapcsolatos magyar álláspontokat. A hétfői parlamenti vita is megmu­tatta- bár a magyar politikai pártok mind támogatják a bős-nagymarosi ügy nemzetközi bíróság elé vitelét, mégis túl sok a fenntartás az aláve­tési nyilatkozattal kapcsolatban. Te­kintettel az egyeztetés szükségére tegnap a parlament plenáris ülésén, ellentétben az előzetes tervekkel, nem került sor szavazásra a ratifiká­ció kérdésében. Megfigyelők ugyan nem tartják valószínűnek, hogy a jö­vő hét elején a magyar parlament nem hagyná jóvá az ügy nemzetközi bíróság elé terjesztését, de azt azért nem lehet kizárni, hogy esetleg bo­nyodalmak merülnek fel. Az alapve­tő dilemmát elsősorban az okozza, hogy a jövőben nem lehet kizárni egy olyan nemzetközi bírósági dön­tést, amely arra kötelezné Magyar­országot, hogy mégis megépítse a vízerőművet. Ez viszont ellentétes egy korábbi parlamenti határozattal, mely szerint a vízlépcsőt semmikép­pen sem szabad megépíteni. A Há­gai Nemzetközi Bíróság döntése a két fél megkeresése után néhány év múlva várható. A szlovák parla­ment az említett dokumentumot a múlt héten már ratifikálta, mégpe­dig vita nélkül. KOKES JÁNOS, Budapest JEMEN AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁS Jemenben a három évvel ezelőtt egyesült marxista déli és a konzer­vatív északi országrészben első íz­ben tartanak szabad parlamenti vá­lasztásokat. A választásra jogosult mintegy 2,7 millió szavazó 4700 je­löltre adhatja le voksát, akik túlnyo­mórészt független jelöltként indultak. A jemeni parlamenti választások furcsaságszámba mennek az egész Arab-félszigeten, mivel a térségbeli országok többsége monarchia, vagy pedig egypártrendszerű. Jemenben egyébként már tavaly novemberben meg kellett volna tartani a parlamen­ti választásokat, akkor azonban erre nem kerülhetett sor a két legerősebb párt, az Általános Népi Kongresszus és a Jemeni Szocialista Párt közötti erőszakhullám miatt. Politikai megfigyelők szerint a mostani választásokon is ez a két párt számíthat a legtöbb szavazatra. A listákon egyébként 21 politikai párt jelöltjei indultak. A szavazás tiszta­ságára 20 tagú nemzetközi megfi­gyelőcsoport ügyel. A BELGRÁDIAK REAGÁLNAK A SZIGORÚ EMBARGÓRA KATONAI BEAVATKOZÁS SINCS KIZÁRVA JELCIN FIGYELMEZTETI A BOSZNIAI SZERBEKET Közép-európai idő szerint tegnap reggel hat órakor léptek érvénybe a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szembeni szigorított ENSZ­szankciók. Ezeknek az a célja, hogy megbüntessék Szerbiát és Crna Gorát azért a szerepért, amelyet a boszniai polgárháborúban játszott a boszniai szerbek támogatásával. A szövetségi köztársaság képvise­lőinek rá kellene kényszeríteni a boszniai szerbeket a béketerv aláírá­sára. Bár ezt a dokumentumot hétfőn a boszniai szerbek parlamentje visszautasította, lord Owen úgy nyilatkozott róla, hogy „még nem halott". Belgrád lakói tegnap reggel, mint szokásosan tömött autóbuszokkal indultak munkába. Többen már reg­gel a bankok előtt sorakoztak, hogy kivegyék deviza betétjeiket. Közben Milorad Unkovics ju­goszláv külkereskedelmi miniszter népirtásnak nevezte az ENSZ újabb szankcióit, melyeknek, szerinte, az a célja, hogy a föld felszínéről „kitö­röljék:" Szerbia és Crna Gora népét. Brüsszelben tegnap kezdődött meg a NATO tagországok vezető képviselőinek kétnapos ülése, ame­lyen megvitatják a volt Jugoszláviá­ban kialakult helyzetet és a szövet­ség struktúrájának módosításával kapcsolatos kérdéseket. A NATO­hadseregek vezetői a találkozó so­rán várhatóan mérlegelni fogják a szerb tüzérség és az utánpótlási folyosók elleni esetleges légitáma­dások pozitívumait és negatívumait. Értékelni fogják a Bosznia-Hercego­vina feletti légitilalmi zóna érvénye­sítésének eredményeit is. A NATO­szakértők tervei azzal számolnak, hogy 65-75 ezer katonát állomásoz­tatnának a volt Jugoszláviában. Ezek elősegíthetnék, hogy az ösz­szes ellenséges frakció aláírja az esetleges békemegállapodást. Az amerikai védelmi minisztérium sze­rint 25 ezer amerikai katona venne részt a békemisszióban. Az AP hír­ügynökség megállapítása szerint francia, brit és orosz egységek rész­vételére is számítani lehet. Manfred Wörner, a NATO főtitkára sem zárta ki a katonai beavatkozás lehetősé­gét abban az esetben, ha kudarcot vallanak a szigorított gazdasági szankciók. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap figyelmeztette a boszniai szerbeket, hogy szembe kell nézniük a béke­terv elutasításából eredő következ­ményekkel. ,,Az Oroszországi Föde­ráció nem fogja védelmezni azokat, akik szembe szállnak a nemzetközi közösség óhajával. Eljött az az idő, hogy határozott intézkedésekkel fojtsuk el a konfliktust" - mondotta Jelcin. A PALESZTIN KÜLDÖTTSÉG RÉSZVÉTELÉVEL FOLYTATÓDIK A KÖZEL-KELETI PÁRBESZÉD Washingtonban tegnap a kilencedik fordulóval folytatódtak az arab -izraeli béketárgyalások. A több hónapja szünetelő megbeszéléseken a palesztin küldöttség is részt vett, amely eleinte a tárgyalások bojkottálását szorgalmazta és erre szólította fel a többi arab országot is. netelésüket az izraeli határ felé. Szóvivőjük mindössze annyit közölt, további lépéseket mérlegelnek, eze­ket azonban nem részletezte. A közel-keleti tárgyalások folyta­tódása miatt tiltakozó sztrájkot tar­tottak a megszállt Gázai övezetben és a Jordán nyugati partján élő pa­lesztinok. A tiltakozó megmozdulás résztvevői az iszlám ellenállási moz­galom, a Hamasz aktivistáinak fel­hívására cselekedtek így. Hírügynökségi jelentések szerint Nabluszban és Jeninben is fokozó­dott a feszültség a Hamasz és a Fa­tah mozgalom hívei között, inciden­sekről egyelőre nem érkeztek jelen­tések. VÁCLAV HAVEL HAZATÉRÉSE UTÁN GESZTUST VÁR NÉMETORSZÁGTÓL, DE... Václav Havel cseh államfő háromnapos németországi látogatásának legfontosabb eseménye Helmut Kohl kancellárral és Richard von Wei­zsácker államfővel való találkozója volt. Havel hazaérkezése után tartott prágai sajtóértekezletén kijelentette, hogy Németország a jóakarat jeleként kártalaníthatná a nácizmus cseh áldozatait, s szerinte erre a legmegfelelőbb egy, a lengyelországihoz hasonló alapítvány létrehozása tenne. A cseh államfő tájékoztatott arról, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek az idős cseh állampolgárok megsegítését szolgáló' humanitárius akciókról. Václav Havel irreálisnak minősítette azoknak a német követeléseknek a teljesítését, amelyek az 1948 februárja előtti időszakra vonatkoznak Az elnök ezzel kapcsolatban kijelentette: ,,Nem tehet helyrehozni a történelmet és pótolni mindazokat a károkat, melyeket a törté­nelem okozott." A HÚSZÁRLAT FELOLDÁSA A TET MAGYAR VÁLASZ AZ EK FELTÉTELEIRE Magyarország csak egy részét tartja teljesíthetőnek azoknak a szi­gorú állategészségügyi előírások­nak, követelményeknek, amelyeket az Európai Közösség a húsembargó feloldásának feltételéül szabott a ke­let-európai országoknak. A magyar fél véleménye szerint ugyanis a brüsszeli javaslat némely feltétele olyan, amelyet az EK a közösségi országokkal szemben sem követel meg. Ebből kifolyólag Budapest diszkriminatívnak és indokolatlan­nak tartja a feltételek egy részét. Ezt Szabó János magyar földművelés­ügyi miniszter jelentette be tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A miniszter kifejtette: azt a brüsz­szeli követelményt, hogy a szállít­mányokat kísérő állategészségügyi ooKUinenlumokat ezentúl a korábbi egy orvos helyett két hatósági orvos hitelesítse, Magyarország hajlandó elfogadni Az élő állatok szállítás előtti 15 napos karanténját azonban a minisztérium elfogadhatatlannak, megoldhatatlannak és gazdaságilag indokolatlannak tartja. Mivel az in­tézkedés a szopós- és a kisüzemek­ben tartott állatok esetében nem valósítható meg, a minisztérium ja­vasolja, hogy az EK ezen állatok elkülönítése helyett fogadja el az állatok meghatározott arányától vett vérvizsgálat eredményét. A tárca vezetője azt is kifejtette, hogy csak ideiglenesnek tartja a megszigorított intézkedéseket, hiszen a magyar ál­lategészségügyi rendszert a közös­ségi előírásokkal is nyugodtan össze lehet vetni. (k. j.) NÉHÁNY SORBAN T egnap a cseh egészségügyi mi­nisztérium figyelmeztette a la­kosságot, hogy a köztársaság felett szokatlanul vékony az ózonréteg, ezért az emberek 11.00 és 15.00 óra között lehetőleg ne tartózkodjanak a napon. A cseh hidrometeorológiai intézet szerint az ózonréteg 20 szá­zalékkal vékonyabb, mint az előző napokban. Ennek következtében fennáll a rákos megbetegedést elő­idéző, rendkívül nagymértékű ibo­lyántúli sugárzás veszélye. Az egészségügyi minisztérium egyben ajánlotta, hogy az emberek használ­janak napszemüveget és így előz­zék meg a recehártya megkároso­dását. TP^elju Zselev bolgár államfő lá­kb nya hétfőn öngyilkos lett - tá­jékoztatott tegnap az elnöki hivatal. A Trud című napilap szerint a 22 éves Jordanka Zselev megmérgezte magát. Állítólag már korábban is többször kísérelt meg öngyilkos­ságot. T engiz Kitovani grúz védelmi mi­niszter tegnap közölte: az ab­ház szeparatisták ellen harcoló 15 ezer főnyi grúz hadsereg 1200 tagja vesztette életet a tavaly augusztus­ban kirobbant háborúban. Kitovani hozzáfűzte, hogy ez a háború napi 20 millió rubelbe (kb. 25 ezer dollár) kerül Grúziának - tájékoztatott az AFP hírügynökség. S zaddam Husszein iraki elnök is részt vett a hétfői katonai dísz­szemlén, amelyet először tartottak az országban 1991 februárja óta, amikor az iraki egységeket kiűzték Kuvaitból. Az INA iraki hírügynökség szerint a díszszemle részét képezte a Szaddam 56. születésnapja alkal­mából rendezett ünnepségsorozat­nak. Ma, az iraki elnök születésnap­ján egyébként nagyszabású akció­kat szerveznek mind Bagdadban, mind pedig Szaddam szülővárosá­ban, Tikritben. r É rdekes adatokat közölt a The Times című brit Napilap, ismer­tetve a Kínai Gulag című könyvet, amely Vu Lao-gai 19 éves tábori tapasztalatait rögzíti. A lap szerint Kínában jelenleg 16 millió ember tartózkodik és végez kényszermun­kát a különböző táborokban. A hír szerint Kína tökéletesítette a náci és a szovjet táborok rendszerét s az ún. gondolkodás reformjával gazdagí­totta, amely a bűn tudatosítását fel­tételezi. Kínában évente 20 ezer embert végeznek ki, állítja a The Times. S an Jóséban, Costa Rica főváro­sában egy fegyveres csoport tegnap elfoglalta a legfelsőbb bíró­ság épületét és túszul ejtett 19 bírót, köztük Edgar Cervantest, a bíróság elnökét. Hivatalos források szerint a fegyveres csoport 20 milliót köve­tel válságdíjként. E lefántcsontparton az abidiani bíróság öt évi börtönbüntetésre ítélt három falusi nőt, akik beismer­ték a kanibalizmust. Az Ivoir Soir című lap szerint az említett nők meg­ettek négy embert, köztük az egyik fiát. Az elítélteket azt követően vet­ték őrizetbe, hogy meghalt az a fia­talember, akit kezelniük kellett vol­na. Eredetileg a nőket emberöléssel vádolták. Ezt a vádlottak visz­szautasították, ám beismerték, hogy a fiút természetes halála után meg­ették. IS N SI T O U R S NYUGATI KÉNYELEM, KELETI NYUGALOM... Egyhetes üdülőtúrák a török Riviéra gyöngyszemein ­Kusadasiban és Antalyában. Utazás charter repülőgéppel, szállás apartmanokban, illetve 4 és 5 csillagos tengerparti szállodákban, üdülőklubokban, félpanziós ellátással 32 900 Ft-tól Jelentkezés: TENSI TOURS, Budapest Komjádi B. u. 1. Telefon: 115 3282, 135 6355 VK-6 Az év elején Izraelből deportált csaknem 400 palesztin ,,halálme­nettel" tiltakozott a közel-keleti bé­ketárgyalások felújítása ellen és a palesztin delegáció részvételét egyenesen árulásnak minősítette. ,,Azr üzenjük a palesztin küldöttség­nek, hogy támogatjuk mindazokat, akik nem helyeselték a közel-keleti párbeszéd felújítását mindaddig, amíg a mi problémánk meg nem oldódik" - jelentette ki a deportáltak szóvivője. Az Izraelből kitoloncolt palesztinokat az izraeli tüzérség megállásra kényszerítette, ők azon­ban nem tértek vissza ideiglenes sátortáborukba, hanem elhatároz­ták, hogy hamarosan folytatják me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom