Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám, péntek

1993. ÁPRILIS 22. ÚJ SZÓ, LAPOZGATÓ 8 HOVÁ TART A GÖMÖRI RÉGIÓ? Schwartz Árpáddal, Tornaija polgármesterével, a Gömöri Falvak és Városok Szövetségének elnöké­vel a régió gondjairól beszélgettünk. • Mik a legfontosabb problé­rrták a régió életében? — A terület a múltban is az egyik legelmaradottabb régiója volt Szlo­vákiának. Geopolitikai adottsága fej­lesztésében is tükröződött. Hosszú évekig azt voltunk kénytelenek hall­gatni, hogy először a kerületi, majd a járási központot kell kiépíteni, s a végén ránk is sor kerülhet. Minden időben, minden vezetésnek megvolt a kellő érvelése arra, hogy a fontos­sági lista alsóbb részébe kerüljünk. Ezért az egyik legfontosabb felada­tomnak egy olyan egészséges köz­igazgatási egység kialakítását tar­tom, amely figyelembe venné a ter­mészeti adottságokat, a történelmi tapasztalatokat. Ezt az egységet mind'én, mind a regionális szerveze­tünkben tevékenykedő többi polgár­mester a jelenlegi rimaszombati és rozsnyói járás területét összefoglaló közigazgatási egység kialakításá­ban látjuk. • A hivatalos szervek mennyi­ben fogadják el önöket egyenran­gú tárgyalópartnernek? — Kormány- és parlamenti szin­ten, amennyiben az adott témában nem alapvetően eltérő az elképzelé­sünk, nagy megértéssel fogadják a szerveződés kezdeményezéseit, ha viszont ellentétes az álláspontunk, előfordul, hogy egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben veszik fi­gyelembe véleményünket. • Van valamilyen konkrét ter­vük a régió fellendítésére? — Ami a fejlesztést illeti, a terület­fejlesztési tervek kidolgozása a járá­si hivatal hatáskörébe tartozik. Az S2K kormányának gazdasági taná­csa Rimaszombatban megtartott ki­helyezett ülése eredményei alapján a közelmúltban több tervezet szüle­tett. Sajnos, ezen tervekből nagyon kevés valósult meg, ezért tovább keressük a lehetőségeket. Olyan konkrét intézkedésekre van szük­ség, melyek azonnal visszatükrö­ződnek a hétköznapi életben. A já­rási hivatalvezető regionális tanács­adó testülete egy úgynevezett akci­óterven dolgozik. Ennek során mó­dunkban áll igénybe venni a külföldi segítséget, tgy amerikai alapítvány, az Economic Innovation Internatio­nal, amely világviszonylatban foglal­kozik az elmaradott régiók fellendí­tésének terveivel, kapcsolatba lépett a Gömöri Falvak és Városok Szövet­ségével és közvetlenül a helyi önkor­mányzatokkal is. Ezen kívül egy osztrák alapítvány is felajánlotta szolgálatait, amely az osztrák mun­kaügyi minisztérium által nyújtott tá­mogatás alapján hajlandó ingyenes szolgáltatást nyújtani a területfej­lesztési programok megvalósításá­ra. A közelmúltban kezdte meg mű­ködését a VOICA, egy USA-beli ala­pítvány, amely a mezőgazdaság te­rületén akarja segíteni a magánvál­lalkozókat, és a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációs fo­lyamatát is megpróbálja gyorsabbá és gördülékenyebbé tenni. • Melyik területi elrendezési tervet támogatja a Gömöri Falvak és Városok Szövetsége? — Az úgynevezett haramadik va­riáns, a kis járások és a valamikori történelmi megyéken alapuló területi elrendezés mellett teszem le a vok­sot. A múlt héten tartott regionális konferenciákon, ahol ismertettem a kormánybizottság által kidolgozott területrendezési javaslatot, egyetlen személy sem akadt az ülésterem­ben, aki azt támogatta volna. Véle­ményem szerint az önkormányzatok kétéves működésűk alatt látható és kézzelfogható munkájukkal bizo­nyították életképességüket, azt, hogy képesek a helyi problémákat helyben megoldani, kiiktatva min­denfajta nemzetiségi és egyéb tor­zsalkodást. Ezért fontosnak tartom az önkormányzatok törvényadta le­hetőségeinek további bővítését és garantálását. Nem zárkózunk el semmiféle probléma megoldása elől, de a hatáskörünk bővítéséhez kellő anyagi háttérre is szükség van. SZÁSZI ZOLTÁN A RENDŐRSÉGEN NEM SZABAD TAKARÉKOSKODNI NÖVEKSZIK A BRUTALITÁS — Hát ez az! Míg valaki csak névtelenül vádol, és nem hajlandó tanúskodni, konkrét adatokat szol­gálni a rendőrségnek, nem tehetünk semmit. Múltkoriban egy sérült férfi esetével akartunk foglalkozni. Szúrt sebe volt és az incidens Párkányban történt. Amikor arra került a sor, hogy tanúvallomást tegyen, vissza­vonta az előző állítását, mondva, ügyetlenségének köszönheti a sérü­lést, megbotlott és önmagát szúrta meg. • A közelmúltban történt ren­dőrgyilkosságot követó'en hoztak önöknél valami új rendeletet, in­tézkedést? — Nem. Ilyesmit csak központi­lag lehet elrendelni. Szerintem első­sorban nagyobb kaliberű piszto­lyokra lenne szükségünk, hogy már az első lövéssel semlegesíthessük a támadót. A védőmellényekről, az ujjlenyomatok és más adatok szá­mítógépes nyilvántartásáról, kor­szerűbb gépkocsikról inkább nem is beszélek. Nyílt titok, a belügynek kevés a pénze, költségvetéséből még a túlórák megfizetésére sem igen futja. • Egyre többet hallani a korrupt rendó'rökró'l, olyanokról, akik összejátszanak az alvilággal. E té­ren milyenek a tapasztalatai? — A rendőrök elleni panaszok ki­vizsgálása a mi, vagyis a járási vizs­gálati hivatal hatáskörébe tartozik. Es a panaszok? Általában olyanok, hogy valaki túllépi a hatáskörét, a ki­hallgatásnál bántalmazza a gyanú­sítottat, engedély nélkül hatol be egy lakásba, tiszteletlenül viselkedik... Mi megvizsgáljuk, kihágásról vagy bűn­cselekményről van-e szó. Ha az utóbbi eset áll fenn, büntetőeljárást indítunk az illető ellen. Az utóbbi időben nem volt korrupciós és más hasonló esetük, ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. • És még egy utolsó kérdés: mi­lyennek látja a jövó't? — Sajnos, nem valami rózsásnak. Félő, hogy a helyzet — már ami a bűnözést illeti — egyre rosszabb lesz. A rendőrségen nem lehet, nem szabad takarékoskodni. Mert az ki­hat az egész társadalomra. Nem le­het azzal a tudattal dolgozni, hogy az embernek közben kirámolják a lakását, feltörik és ellopják az autó­ját. Sötétedés után fél elengedni a lányát a zeneiskolába, mert múltkor a közeli parkban megerőszakolták osztálytársnőjét... ORDÓDY VILMOS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK 1993. ÉVI 75. SZÁMÚ RENDELETE, AMELY A MEZŐGAZDASÁGI VAGYONT ÉRINTŐ RESTITÚCIÓS IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ÉS RENDEZÉSÉNEK RÉSZLETESEBB SZABÁLYAIT ÁLLAPÍTJA MEG A 42/1992. Tt. számú törvénnyel és a 93/1992. Tt. számú törvénnyel módosított 229/19S1. Tt. számú törvény (az úgynevezett Földtörvény), továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács 293/1992. Tt. számú és 323/1992. Tt. számú törvényével módosított 330/1991. Tt. számú, a földrendezések­ről, a földtulajdon eirendezéséró'l, a földhivatalokról és a földközössé­gekről szóló 330/1991. Tt. számú törvény, valamint a 92/1992. Tt. számú törvénnyel, a 264/1992. Tt. számú törvénnyel, az 541/1992. Tt. számú törvénnyel, az 544/1992. Tt. számú törvénnyel és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 17/1993. Tt. számú törvényével módosított 92/1991. Tt. számú (úgynevezett nagyprivatizációs) törvény végrehajtá­sa céljából a Szlovák Köztársaság kormánya elrendeli a következó'ket: 1.8 (1) Azokért a földekért, amelyeket a törvény szerint nem adnak ki és amelyekért a jogosult személynek nem adtak más földet 1), a kész­pénzben kifizetendő összeget meg­haladó részben az állam nyújt kár­pótlást 2), azokban az esetekben pe­dig, amikor készpénzt nem fizet­nek 3), az állam a Szlovákiai Földa­lap ) (a továbbiakban csak „alap") közvetítésével nyújt kárpótlást. (2) Az alap a kártalanítást bizo­nyos dolog vagy értékpapír ) tulaj­donjogának ingyenes átruházásával nyújtja, hacsak az alap és a jogosult személyek nem állapodnak meg másként. 2. S (1) Az alap az 1. § (2) bekezdésé­ben említett módon elégíti ki-az álla­mi vállalat által megkötött olyan megállapodásból eredő kötelezett­ségeket, amelyek szerint a kárpót­lást a jogosult személynek a kötele­zett személy alaptőkéjén való része­sedése képezi 6) vagy a tartós ültet­vények árkülönbözetéért járó pénz­beli kárpótlásokról 7) szóló szerző­désekből eredő kötelezettségeket, ha ezek a kötelezettségek a jóváha­gyott privatizációs tervezettel össz­hangban az alapra átszálltak. (2) Az alap hasonlóképpen az első bekezdés szerint nyújt kártalanítást a jogosult személynek 9), ha az igény rendesen ós időben volt érvényesít­ve, s a kártalanításról szóló megál­lapodást az állami vállalat nem kö­tötte meg a privatizációs tervezet jó­váhagyásának napjáig 1 0). (3) Ha a privatizációs tervezet jó­váhagyásának napjáig nem született határozat az olyan ingatlan kiadásá­ról 1 1), amelynek olyan állami vállalat a birtokosa 1 2), amelynek privatizá­lásra kijelölt vagyonát a jóváhagyott privatizációs tervezettel összhang­ban az alapra átruházzák, az alap, esetleg a privatizációs tervezet sze­rinti további megszerző válik ebben a mértékben kötelezett személlyé 1 3). (4) A (2) és (3) bekezdésben emlí­tett esetekben a külön előírásnak 1 4) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Va­gyonalapja által nyújtott kárpótlá­sokról szóló rendelkezéseit nem al­kalmazzák. 3. § (1) A készpénzben kifizetendő kárpótlás3) kifizetése iránti írásbeli felszólítást az alap bírálja el. Meg­vizsgálja főként, kifizették-e annak a kiutalási árnak a hátralékát, ame­lyért a jogosult személy az ingatlant megszerezte, visszatérítették-e azt a vételárat vagy kifizetett kártalaní­tást, amelyet a jogosult személynek az állam fizetett vagy a pénzintéze­tek követeléseinek rendezéséért járó térítést 1 6). (2) Ha az olyan jogosult személy, akinek az alap kárpótlást nyújtana a jóváhagyott privatizációs tervezet szerint az alap vagyonának meg­szerzője lenne, az igényei rendezé­séről ezzel az átruházással kapcso­latban állapodnak meg. Hasonlóan érvényes ez a 2. § (3) bekezdésében említett esetben is. 4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép érvénybe. VLADIMÍR MEČIAR Utalások: 1/ A 42/1992 Tt. sz. törvénnyel és a 93/1992 Tt. sz. törvénnyel módosí­tott 229/1991 Tt. sz. törvény (a to­vábbiakban csak „Földtörvény") 16. §-ának (1) bekezdése 2/ A Földtörvény 16. §-ának (4) bekezdéses 3/ A 97/1992 Tt. sz. kormányren­delet 1. §-a. 4/ A 293/1992 Tt. sz. törvénnyel és a 323/1992 Tt. sz. törvénnyel mó­dosított 330/1991 Tt. sz. törvénynek (amely a fölrendezéseket a földtu­lajdon elrendezését, a földhivatalo­kat, a földalapot és a földeket hasz­náló közösségeket szabályozza) 41. §-ának (2) bekezdése 5/ A Földtörvény 16. §-ának (4) és (5) bekezdései Az értékpapírokról szóló 600/1992 Tt. sz. törvény 13. §-ának (3) bekezdése 6/ A Földtörvény 16. §-ának (4) bekezdése és 20. §-ának (1) bekez­dése 7/ A Földtörvény 24. §-a 8/ A 92/1991 Tt. sz. törvény 15. §­ának (1) bekezdése 9/ A Földtörvény 14—16. §-ai, 20. §-a és 24. §-ának (4) bekezdése 10/ A 92/1991 Tt. sz. törvény 3. §­ának (2) bekezdése, illetve 15 §-ának (1) bekezdése 11/ A Földtörvény 9. §-a 12/ A Földtörvény 5 §-ának (2) bekezdése 13/ A 92/1991 Tt. sz. törvény 3. §­ának (2) bekezdése 14/ A 92/1991 Tt. sz. törvény 3. §­ának (3) bekezdése 15/ A Földtörvény 6. §-ának (3) és (4) bekezdése A közbiztonság romlása elsősorban a nagyvárosokra jellemző. A dicstelen prímet nálunk természetszerűleg Pozsony és Kassa tartja. Va­jon mi a helyzet a bűnözés növekedése terén Érsekújvárott, illetve a já­rásban — kérdeztük Varga Gyula kapitányt, a járási vizsgálati hivatal igazgatóhelyettesét. — Szerencsére a pozsonyi szint­től még messze vagyunk, sőt olyan városok, mint például Nyitra vagy Nagyszombat is jóval előttünk jár­nak. Szerintem mi a képzeletbeli ranglista közepe táján foglalunk he­lyet, olyan járások társaságában, mint Komárom, Galánta vagy Léva. Sajnos, azt kell mondanom, az utób­bi fél évben nálunk jócskán megug­rott a bűncselekmények száma. • Ez fó'leg miben nyilvánul meg? — Elsősorban a betöréses lopá­sokban, melyek az elkövetett bűn­cselekmények több mint a felét te­szik ki. A lakásbetörések száma ugyan csökkent, a gazdasági delik­vencia és az adócsalások viszont szinte napirenden vannak. Érthetet­len, hogy a többszörösen büntetett, ráadásul olykor analfabéta egyének is kapnak iparengedélyt. Járásunkban egyre több a ma­szek kocsma, üzlet, butik, melyek csak gyengén, vagy egyáltalán nin­csenek a betörés ellen biztosítva. Egyesek mintha sajnálnák a pénzt a riasztóberendezésekre. A betörők egy része azokat a helyeket részesíti előnyben, ahol játékautomatákat is működtetnek, mert „kibelezésükkel" még plusz jövedelemhez jutnak. Ezekben az esetekben már bűnban­dák garázdálkodásáról kell beszél­ni. Január 3-án Zsitvafödémesen, 13-án Jászfalun, és egy nappal ké­sőbb pedig Óhajon törtek be a kocs­mába. • Feltételezhető', hogy egy- és ugyanazokról a tettesekről van szó? ' — Ez néhány esetben valószínű, de az említett bűncselekmények már annyira gyakoriak, hogy egé­szen biztos több banda is garázdál­kodik a környéken. Ha az illetőket nem érjük tetten, már elég kicsi a va­lószínűsége annak, hogy rájuk tud­juk bizonyítani a rablást. Annál is in­kább, mert ezek a csoportok általá­ban a szomszédos járásokban — ahol kevésbé ismerik őket — szok­tak „dolgozni". A „mi" bűnözőink, mint ahogy azt a tragikus nagykeszi eset is bizonyítja, például a Komáro­mi járásban is próbálkoznak, hoz­zánk meg Galántáról, Léváról vagy még távolabbi helyekről jönnek. • Mivel magyarázható a lakás­betörések számának csökkené­se? — Elsősorban a rizikó nagyságá­val. Egy faluszéli, ráadásul riasztó nélküli italboltban jó­val kisebb a leleple­zés veszélye, mint egy lakásban, ahol sohasem lehet biztos­ra menni, ráadásul legtöbbször keresni kell a pénzt, az éksze­reket. A bolti betörők nagyon sokszor meg­rendelésre dolgoznak és csak az alkoholt és cigarettát viszik el, az aprópénz már nem is érdekli őket. • Milyen ered­ménnyel dolgozik az érsekújvári rendó'r­ség? — Az utóbbi év­ben valamennyi sú­lyosabb bűncselek­ményre fényt derítet­tünk. A rablótámadá­sok elkövetőinek na­gyobb részét lefülel­tük, akárcsak azt a gyilkossági kísérlettel vádolt férfit, aki Tar­doskedden rálőtt egy civilruhás rendőrre. A mi osztályunk a múlt esztendőben több mint 110 bűncselekményt vizsgált ki. • Ön szerint mi napjaink legag­gasztóbb jelensége? — Az, hogy hihetetlenül elszapo­rodtak a súlyos testi sértések, illetve nőtt a brutalitás. A szóváltásokat hajdanában egy-két pofonnal elin­tézték. És ma? Sokszor elég egy meggondolatlan megjegyzés, görbe tekintet, és egyesek máris előrántják a kést, és gondolkodás nélkül bele­vágják akár a legjobb barátjukba, netán testvérükbe. A rablótámadá­sok résztvevői sem elégednek meg a zsákmány megszerzésével. Áldo­zatukat összerugdossák, félholtra verik, összekötözik és sorsukra hagyják. Beleértve a magatehetetlen öregeket is. • A késelést említette. A mai bűnözó'kre viszont inkább már a korszerű lőfegyverek a jellemző­ek. Hány fegyvert tartanak szá­mon Járásukban? — Természetesen csak a fegy­verviselési engedéllyel rendelkezők számát ismerjük. A mintegy 700 va­dászpuskán kívül kb. 50 személy­Sokan gondolkodás nélkül szúrnak... nek van pisztolya. A feketén beszer­zett lőfegyverek számát csak talál­gatni tudjuk. • Egyik olvasónk szerint Pár­kányban egy pisztolyokkal rendel­kező' cigánybanda garázdálkodik és tartja félelemben a környéket. Az illetőnek — ahogy írta —, sze­mélyes és nagyon szomorú ta­pasztalatai vannak az említett egyénekkel, ezért arra kért ben­nünket, hogy nevének még csak a kezdőbetűit se említsük, mert fél a bosszútól...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom