Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám, péntek

1993. ÁPRILIS 2. (EGYELŐRE) NEM LESZ KERESKEDELMI HÁBORÚ Amerika három héttel elhalasztot­ta az Európai Közösségek ellen ho­zott kereskedelmi korlátozások élet­be léptetését. Ez azt jelenti, hogy mégsem lesz kereskedelmi háború az Atlanti óceán két partja között? A három hét csak haladék. Ennyit adott a C/rnton-kormányzat Európá­nak arra, hogy eltörölje azokat a diszkriminációs intézkedéseket, amelyek az állami megrendelések­nél az amerikai cégeket hátrányos helyzetbe hozzák. Tehát a diszkrimi­nációra szankció, a szankcióra ke­reskedelmi háború, a kereskedelmi háborúra esetleg embargó... és így tovább, de meddig? Ugyanakkor nem ellenségek, ha­nem a legjobb gazdasági, politikai partnerek, sőt katonai szövetsége­sek állnak szemben egymással. Tény, hogy a jelenlegi nyugat­európai törvények megengedik, hogy hazai cég kapja az állami meg­rendelést akkor is, ha ajánlata 3 szá­zalékkal drágább, mint a konkuren­ciáé. Az európaiak viszont azt róják fel a tengerentúliaknak, hogy náluk ugyanez érvényes, sőt a „buy ame­rican" törvény 6 százalék enged­ményt tesz, védelmi jellegű megren­delés esetén pedig ez akár 50 szá­zalék is lehet. Azt hihetnénk, persze, a dolog kettőjük ügye, nem kell, hogy érde­keljen bennünket. Sajnos, nem így van. Az ilyen gazdasági csetepaték ugyanis csak elodázzák a Nemzet­közi Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi fordu­lója során kidolgozott szerződések aláírását. Ez főleg az Egyesült Álla­mok és Franciaország ellentétes ál­láspontjának köszönhetően nem léphet érvénybe, s az ok a mezőgaz­daság ártámogatása. Becslések szerint, ha az új GATT-szerződést aláírták volna, akkor új alapokon folyhatna a világkereskedelem, és szélesebbre nyílt volna a világpiac kapuja. Sokak szerint akár 200 mil­liárd dollárral is növekedhetne a vi­lágkereskedelem forgalma. Ez meghozhatná a várva várt gaz­dasági fellendülést is, mert amíg ez nem jön meg, addig a keleti orszá­gok Európában inkább csak, sűrű vállveregetésre számíthatnak és né­mi „zsebpénzre" gazdag nyugat ré­széről. Márpedig valódi befekteté­sek és tőke nélkül még a legjobb esetben is csak egy helyben topog­nak majd. ADOS, FIZESS! Kétszáz koronába kerül az a kata­lógus, amelyet magas ára ellenére is bizonyára megéri megvenni a keres­kedelmi cégeknek, de a gyártóknak is. A Brünnben székelő NEFI cég adja ki a nem fizetők jegyzékét tar­talmazó havonként megjelenő kiad­ványt, amely ábécé sorrendben szakma szerinti csoportosításban közli az adósságaikat nem fizető cégek s mellette a hitelezők nevét, cimét és azonosítási számát is, az­zal az összeggel együtt, amit az adós nem fizetett ki határidőre. A NEFI képviselője a Fibex nem­zetközi pénzügyi vásáron elmondta, hogy még senki sem jelentette fel és megvesztegetni sem próbálta meg senki a cég dolgozóit azért, hogy „véletlenül" hagyjanak ki egy nevet, noha az első időszakban még kap­tak fenyegető leveleket. Természetesen azért szigorú sza­bályok szerint járnak el, hiszen vé­kony jégen táncolnak. Az adós neve csak akkor jelenik meg a lapban, ha legalább 60 nap eltelt a számlafize­tés határidejének lejárta óta, és még mindig nem történt meg a kiegyen­lítése. Ha a hitelező úgy kívánja, nem hozzák nyilvánosságra a nevét, mert majd esetleg a neki szállítók úgy gondolkodnak, hogy ha nagyok a kintlevőségei, biztosan nincs pén­ze, s ezért nem szállítanak majd vagy csak készpénzért. Az adósokat a nyomtatás előtt még egyszer megkérdik, hogy vélet­lenül nem fizettek-e és csak után küldik nyomdába az anyagot. MEGOLDÁS AZ EMBARGÓ? A politika mindennapos eszközévé lépett elő a gazdasági szankciók alkalmazása, de nagyon kétséges, hogy mit is eredményez egy-egy ország gazdasági elszigetelése, mennyire kényszeríthető ezzel arra, hogy bizonyos politikai feltételeket elfogadjon. A gazdasági embargó elsősorban a lakosság kevésbé vagyonos réte­geit sújtja, míg a gazdasági és politi­kai elit mindig elég lehetőséget talál arra, hogy megkerülje az embargó körülményeit, sőt keressen is rajta. Pedig a gazdasági megszorítások­nak éppen rájuk kellene nyomást gyakorolniuk, mivel ők döntenek fon­tos ügyekben. Az Irak-ellenes amerikai szank­ciók például nem vezettek ered­ményre. Az iraki vezető továbbra is szilárdan tartja helyét az ország élén. A Washington post című amerikai napilap szerint az amerikai kormányzat most arra készül, hogy „személytelenítse" a gazdasági blo­kádot, és csak az iraki politikai állás­pontok megváltoztatását kényszerít­se ki. Azokban az országokban, ame­lyeket elzárnak a külföldi gazdasági forrásoktól, azonnal felvirágzik a fe­ketepiac. Ilyen esetben az uralkodó elit szövetkezik a csempészekkel, s ők magas áron mindent be tudnak szerezni. Az ország pedig általában elveszti külkereskedelmi jövedelmé­nek felét, jó néhány százalékkal fel­ugrik a munkanélküliség. Szerbiá­ban például 60 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem, 112 százalé­kos az infláció egy év alatt, 700-800 ezer a munkanélküliek száma, az életszínvonal pedig egytizenkettede a tavalyinak. Mindez azonban a Boszniában harcoló szerbek támo­gatását nem gátolta meg. A szankciók tehát nem segítenek, de akkor mi mást lehet tenni? Az amerikai diplomaták úgy véle­kednek, hogy a gazdasági szank­ciók még mindig jobbak mint a hábo­rú, és könnyebb őket az ENSZ-ben is jóváhagyatni, mint a fegyveres beavatkozást. Egy amerikai gazdasági szakem­ber szerint az embargót nagyon gondosan kell előkészíteni és ösz­szetételét, tehát a tiltás alá eső áru­cikkek jegyzékét is ki kellene dol­gozni. Hogy az embargó fogalma nem teljesen idegen nálunk sem, arra bizonyíték a szlovák állampolgárok vagyonjegyen nyert csehországi részvényei kiadásának a befagyasz­tása. Ennek azt kellene szolgálnia, hogy a részvények megszerzése ér­dekében a szlovák lakosság gyako­roljon nyomást kormányára, hogy az üljön asztalhoz és magára vállalva a föderáció vagyona felosztásának már megszületett javaslatát, írja alá az erről szóló szerződést. A szlovák kormány, persze, csak jót nevethet ezen a naivitáson, hiszen ilyen intéz­kedések elsősorban a föderális ér­zelmű lakosokat sújtják, sőt a céllal ellentétben az ilyen szankció jó al­kalmat jelent arra is, hogy a esetiek­re fogják a kormány sikertelen gaz­dasági bizonyítványát is. Tehát úgy néz ki, mindegy, akár az amerikai akár a cseh kormány szánja rá magát gazdasági embargó alkalmazására, annyira sem hatá­sos mint amikor a kisgyermeket fe­nyegetjük meg, hogy ha rossz lesz, nem kap a tortából. SEGÍTSEM MAGÁN - KÉSZÜLJÖN A SIKERRE; SZABADÉ FOGLALKOZÁSOK GYEREKEKNEK Ennek a vállalkozásnak két feltétele van. Az egyik, hogy szeresse a gyerekeket, a másik, hogy szeresse és értse a termé­szetet. így tehát összekötheti a kellemeset a hasznossal, a hobbit a pénzkereséssel. Tu­lajdonképpen egy olyan iskolá­ról van szó, ahol nem a tante­remben, hanem a szabad térben tanulnak. Ebbe az iskolába a gyerekek tanítás után, hétvégeken vagy szünidőben járhatnak. (Ha Ön történetesen pedagógus, akkor éppen az Ön időbeosztásához illik ez a vállalkozás.) Az alapötlet az, hogy a termé­szet iránt érdeklődést tanúsító gyerekeket Ön elviszi kirándulni, megismerteti őket a természet­tel, beharangolják az erdőket, szabad levegőn vannak, mégis felnőtt felügyeletével, és amel­lett sok érdekes és hasznos dol­got tanulnak. Nemcsak nyáron és tavasszal, de télen és ősszel is lehet foglalkozásokat szervez­ni. Először is meg kell tanulnia a legmegfelelőbb hirdetési for­mát. Javaslom, hogy helyezzen el plakátokat az iskolában, vagy beszéljen az iskolák vezetőivel akik ajánlják az Ön programjait a szülőknek és a diákoknak. Keressen fel művelődési háza­kat ahol szintén hirdethet. Az ideális az, ha 8-15 éves gyerekekkel foglalkozik. Ha megfelelő számú érdeklődő ösz­szegyűlik, akkor ossza őket cso­portokra, úgy, hogy a korkülönb­ség a csoportokon belül ne le­gyen több 2-3 évnél. Hirdetéseiben a következőket hangsúlyozza: gyermekfelügye­letet biztosít, szabad levegőn vannak a gyerekek, megismer­hetik a természetet és a gyakor­latban tanulják meg mindezt, amit az iskolában elméletben. Az erdei séták, a parki fák tanul­mányozása nemcsak kellemes, de hasznos időtöltés is a gyere­keknek. Tízhetes kurzusokat szervez­zen, heti két foglalkozásokkal. Egyszerre 10-15 gyereket vál­laljon, mert ennél többre valószí­nűleg csak segítséggel tud fel­ügyelni. Biztos, hogy ez az új szolgáltatás népszerű lesz nem­csak a gyerekek, hanem szüleik körében is. Vállaljon többnapos kirándulásokat, nyári táborok szervezését. Minden esetben gondoskodjon a megfelelő bizto­sításokról. Ez nem az a vállalkozás, amelyből milliomossá válhat, de rendes kiegészítő jövedelmet biztosíthat Önnek. HOL TART MA AZ OROSZ GAZDASÁG? 100 Termelési mennyiségek 1992-ben (az 1991. évi %-ában) Munkanélküliek száma |ezer fó) Havi külkereskedelem (milliárd dollárban) kőolaj szén földgáz hengereli cement áru Évi áremelkedés (az egy évvel korábbihoz képest, %-ban —i —i i i i i i r I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. Havi áremelkedés (az egy hónappal korábbihoz képest, %-ban) i— i—r~r— i—i— i— i i i I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. Reáljövedelem és kiskereskedelmi forgalom (az egy évvel korábbi %-ában) T —I—I—I—I—I—I—I—I— ľ I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I Nomináljövedelem (az egy évvel korábbi %-ában) V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Pénzforrások (milliárd rubel) i— i— i— i— i— i— i— i— i— i—r I. II. III. IV. V. VI, VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. Valutaárfolyam (rubel/1 dollár) n— i—i— i— i—i— i— i—i— r II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. i ~i —i —i —i —i —i —i r III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. i i i i r 21. XII. 28. 1.5. 1.14. 1.21. 1.28. 11.4. II. 11. II. 18. Forrás: Gazdaságpolitikai Intézőt, Moszkva H Az oroszországi politikai helyzetről eléggé pontos képet adnak a tömegtájé- jelent meg az alábbi grafikongyűjtemény, amely az orosz gazdaság néhány koztatás eszközei, de az Oroszgazdaság helyzetéről inkább csak legendák és jellemzőjét próbálja meg szemléltetni. Érdemes egy kicsit elmerülni a tanul­rémhírek keringenek. A magyarországi Heti Világgazdaság című folyóiratban mányozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom