Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám, csütörtök

1993. ÁPRILIS 9. iOJSZÓA íÚJSZQM GAZDASÁG ő NEM JÖVOBELATOK, DE... A RÓMAI KLUB Pozsonyban a múlt héten megalakult a Római Klub szlovákiai szervezete. A heve kissé megtévesztő, ugyanis' nem az örök város csodáiéinak, vagy esetleg az olasz kultúra ismerőinek csoportosulását fedi az elnevezés, A világ, az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő nemzetközi szervezet, amelyet 1968-ban Rómában hívtak életre. Aurelio Pecceinek, az Olivetti cég alelnökének, a HAT igazgatótanácsa tagjának kezdeményezésére megalakult csoportosulás meghirdetett célja. „Az emberiség előtt tornyosuló nehézségek hitelesebb és mélyrehatóbb feltárása, e munka eredményének terjesztése... Olyan problémákkal foglalkozik, amelyeknek megoldására a hagyományos politikai rendszerek, intézményi keretek nem alkalmasak." Dzsermen Gvisiani akadémikus, a klub tagja szerint munkájuk „különös értéke, hogy minden problémát teljes összefüggésében szemlél. Egyedülálló, mint nem hivatalos szervezet, amely személyes kapcsolatokon keresztül működik, minek következtében mindig is híd volt Kelet-Nyugat és Észak-Dél között. Persze, naivitás lenne azt gondolni, hogy a Római Klub megoldja a világ problémáit, viszont segíthet a naprakész gondolkodás kialakításában. Sajnos, a politikusok túlságosan el vannak foglalva a napi gondokkal, s figyelmen kívül hagyják a természeti erőforrások ki.meríthetőségét, az üvegházhatás okozta felmelegedést, amit mi, távlatokban gondolkodók, beépítünk előrejelzéseinkbe." Bár a csoportosulást annak idején az olasz fővárosba összegyűlt harminc nyugati tudós alapította, ma mégis minden országcsoport természettudósai, műszaki, társadalomtudományi kutatói, közéleti személyiségei, üzleti köreinek képviselői is megtalálhatók tagságában. Egyébként a szervezetnek nincs szabályzata, rögzített költségvetése és rendszeres kiadványa, nincs adminisztratív központja, s a világ számos országában működő klubok csupán nem hivatalos kapcsolatban állnak a száztagú, 57 ország szakembereiből álló „központi" Római Klubbal. A Római Klub első jelentése, az 1972-ben kiadott - A növekedés határai (Limits to Gorwth) - óriási vitát kavart A mű szerint a népesség és az ipari termelés változatlan ütemű fejlődése esetén az élelmezés, az újra nem termelhető források és a szennyeződés szerint olyan helyzet alakul ki, amely katasztrófához vezethet. A közvéleményt felrázó könyv 10 millió példányban és 37 nyelven látott napvilágot. A második jelentés Fordulóponton az emberiség címmel jelent meg, amely a népesség, az élelem, az erőforrások és a környezetszennyezés összefüggéseire mutatott rá. A J. Tinbergen Nobel-díjas közgazdász vezetése alatt elkészült harmadik kiadványuk, A nemzetközi rend átalakítása, új problémakörre hívta fel a figyelmet; a fegyverkezési verseny, a településstruktúra, a nemzetközi valutarendszer, a tengerek és a világűr, valamint a nemzetközi intézmények aspektusait vizsgálta. Terjedelmesebb tanulmányt igényelne a tizenvalahány Római Klub-publikációk részletes ismertetése, azonban még kettőt illik megemlíteni, ugyanis mindkettő magyar származású tudós nevéhez fűződik. A Nobel-díjas Gábor Dénest, a holográfia úttörőjét, A pazarlás korszaka után című, míg László Ervint, A célok az emberiségnek című jelentés fő készítőjének tartják számon. A klub legutóbbi munkája, Az első globális torradalom már Szlovákiában is megjelent, s mintegy összegzi a szervezet huszonéves munkásságának ismereteit. A rendkívül széles problémaköröket felölelő jelentések tehát három alapvető vonással rendelkeznek: a témákat globális szemszögből mérlegelik, a problémákat hosszútávon vizsgálják, felvázolják a jövőbeli variánsokat, valamint a közgazdaság, a környezetvédelem, a politika, az energetika, a kulturális és szociális tényezők együtthatásának ismeretében próbálnak választ adni az emberiséget érintő legfontosabb kérdésekre. (sidó) POZSONYI ERTEKTOZSDE EGYELŐRE KÉTHETENTE A piacgazdaság egyik fontos intézménye az értékpapírkereskedelem. Ennek lényege, hogy a vállalkozni vágyók, sőt akár maga az állam a számára szükséges pénzeszközök előteremtésére értékpapírt bocsát ki, amelyet azután a szabad tőkével rendelkezők felvásárolnak. Ezt hívják elsődleges tőkepiacnak. Az értékpapírok azonban nem feltétlenül pihennek a trezorok mélyén, sőt a leggyakrabban önálló életet kezdenek, vagyis kereskedelmi forgalomba kerülnek. Áruk, vagyis árfolyamuk attól függ, milyen eredményes a mögöttük álló vállalkozás, illetve mennyire bíznak meg bennük a papírok tulajdonosai. A kereskedelem többféle módon történhet, ezek közül a legkomolyabb az értéktőzsde, ahová csak a legjobb, legbiztosabb értékpapírokat engedik be. Az ehhez szükséges bejegyzési eljárás hónapokig tart, és ennek során a pályázó vállalatot teljességgel „levetkőztetik", minden titkát kifürkészik, hiszen értéktőzsdei jegyzése egyfajta biztosítékot jelent a befektetőknek, hogy nem kell félniük hirtelen és váratlan összeomlásától. A bevett szokások szerint egy-egy tőzsdén legfeljebb 40-50 megbízható részvénnyel kereskednek. Ily módon azután ez a piac szerte a világon a nemzetgazdaságok legmegbízhatóbb barométerévé vált, az ottani mozgások csalhatatlanul utalnak a gazdasági felemelkedésre, esetleg válságra. A piacgazdaság hároméves alakítgatása után napjainkban hazánkban is eljutottunk addig, hogy megkezdhette tevékenységét az Értéktőzsde. Fizikailag ugyan a nagybankok ilyen intézményt már két éve Prágában és Pozsonyban is megalapítottak, de a piacon annyira kevés értékpapír volt, hogy ezek forgalma még egy értéktőzsde működését sem tette lehetővé. Igy azután ezekkel a prágai ún. ideiglenes másodlagos értékpapírpiacon kereskedtek, aminek működése nagyban hasonlít a tőzsdééhez, csak éppen szabályai kevésbé szigorúak. Arra viszont mindenképpen jó volt, hogy az egyes bankok és brókercégek szakemberei begyakorolják ezt a fajta tevékenységet. Ugyanis talán már mondanunk sem kell, hogy ezeken a fórumokon csak a külön engedéllyel rendelkező brókercégek üzletelhetnek, őket kell megbíznunk, ha részvényt szeretnénk adni-venni (ha közvetlenül szeretnénk kapcsolódni az értékpapírkereskedelembe, erre a tőzsdén kívüli piacon nyílik lehetőségünk). Végül is azonban a privatizáció első hullámának lezárulása kapcsán az idén tavasszal olyan mennyiségű részvény került forgalomba, hogy Csehországban és Szlovákiában is egyszerre beindulhatott az értékpapírpiac lényegében összes közismert formája, köztük a csúcsot jelentő értéktőzsde is. Pozsonyban erre április hatodikán került sor, igaz szerény keretek közt, hiszen mindössze a már korábban a prágai ideiglenes értékpapírpiacról ismert négy „papír" (a prágai Komerční Banka és a pozsonyi Általános Hitelbank kötvényeit, illetve a prágai První Investiční két befektetési alapjának részjegyeit) adták-vették az alkuszok. Ennek gyakorlati oka volt, mivel a privatizált vállalatok dematerializált formában létező részvényeit nyilvántartó Értékpapírközpontot egyelőre teljesen leköti a részvények kiadása az erre váró 740 ezer embernek, így a kereskedelmükkel kapcsolatos változások bejegyzését csak a kezdeti nagy megterhelés elmúlása után tudja megkezdeni. Amennyiben ez az akadály elhárul, azonnal megindul a bonyolult, három-négyhónapos bejegyeztetési eljáráson túljutott hét értékpapír kereskedelme. Ezek a 005-ös számú államkötvény, illetve a párkányi JCP papírgyár, továbbá a pozsonyi Slovnaft, a smolenicei Chemolak és a nyitrai Plastika vegyi üzem, a trencséni Ozeta ruhagyár és a Slovenská Lupča-i Biotika gyógyszergyár részvényei. Ezenkívül több más vállalat is jelentkezett, vizsgálatuk most folyik. A Pozsonyi Értéktőzsdén kezdetben kéthetente kedden lesz üzleti nap, és ezt az igényeknek megfelelően sűrítik. Ez idáig 27 szervezet jelentkezett be tagnak, közülük hétnek van joga belföldi és külföldi papírokkal is kereskedni, öten csak belföldi papírokat forgathatnak, 12 olyan csehországi szervezet pedig, amely nem rendelkezik szlovákiai kirendeltséggel, egyelőre a pozsonyi pénzügyminisztérium engedélyére vár. Végezetül bizonyos esetekben a tőzsdén a Szlovák Nemzeti Bank és a Nemzeti Vagyonalap is kereskedhet. (tuba) TAMOGATASI HITEL KISVALLALKQZOKNAK A FELTÉTEL: PONTOS VÁLLALKOZÓI TERV Nem kétséges, hogy nálunk is elsősorban a kisvállalkozói réteg képes a legrugalmasabban alkalmazkodni a piac állandóan változó feltételeihez. Ők és vállalkozásaik támogatása az átmenet gazdasági nehézségeivel küszködő közép-kelet-európai országokban éppen ezért szerepel kiemelt helyen a reform megvalósításában. Viszont a megfogalmazott célok és gyakorlati megvalósításuk között eddig eléggé mély szakadék tátong, a vállalkozókra nehezedő adó- és egyéb terhek ezt a szakadékot tovább mélyítik. A legnagyobb gondot azonban a pénzforgalom megbénulása okozza, napjainkban a legjobb vállalkozói terv megvalósításához sem lehet működő hitelt szerezni. Mikor a Szlovák Mezőgazdasági Bank az átalakuló hazai bankrendszerben az első nem állami felügyeletű pénzintézetként megkezdte működését, a pénzpiaci és a lakosságnak nyújtandó pénzügyi szolgáltatások mellett a kis- és középvállalkozások támogatása is kiemelt helyen szerepelt a bank céljai között. Ez az elképzelés találkozott mintegy fél éve a Szlovák-Amerikai Vállalkozási Alap (SAEF - Slovak American Enterprise Funds) által felkínált támogatási rendszerrel, amely közösen finanszírozott hiteltámogatási programban csúcsosodott ki. A hazai bank és az alap 6 millió dolláros alaptőkét hozott létre, amelyből 600 ezer koronától 3,5 millió koronáig terjedő összegben igényelhető hitei. Elsősorban azon vállalkozások számára, amelyeknek megvannak a feltételei az érvényesülésre. A hitelkérelmek elbírálásánál azokat a vállalkozói elképzeléseket veszik majd figyelembe, amelyek új munkahelyek létesítésével, exportlehetőségek bővítésével, az energiaforrások hatékonyabb kihasználásával, a környezeti hatások javítására szolgáló beruházásokkal, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésével számolnak. Napjaink hitelnyújtási gyakorlatában elsősorban a garanciák kérdése az egyik legtöbbet vitatott pont. Míg a legtöbb bank általában ingatlangaranciákat követel, az SZMB és a SAEF által felkínált hitelekhez ilyen garancia nem szükséges, egyedüli döntő szempont egy megfelelően kidolgozott és a pénzforgalom várható menetét is magában foglaló vállalkozói terv. Annál is inkább hangsúlyozott ez a követelmény, mivel manapság jóval nehezebb egy szakmai szempontból megfelelő vállalkozói tervet készíteni, mint képletesen szólva zaciba adni a családi házat. A vállalkozói tervek elkéKLÍRINGGEL SZLOVÁKIA ÉS CSEHORSZÁG KÖZÖTT A Szlovákia és Csehország közötti fizetési egyezmény módosította a két állam közti fizetési kapcsolatokat, és az új pénznemekről szóló törvény a módosított és kiegészített devizatörvénnyel együtt megteremtette a klíringelszámoláson történő fizetési kapcsolatok érvényesítésének feltételeit. A fizetések két körben történnek, éspedig az ún. régi blokk keretében és az új blokkon belül. Azért van erre szükség, hogy elválasszák a volt szövetségi fizetőeszköz megszűnése előtti és utáni kölcsönös követelések és tartozások klíringelszámolását. A régi blokk klíringje Ebbe a blokkba a jogi és természetes személyek közti kölcsönös fizetések tartoznak, vagyis azok a vállalkozók között keletkezett követelések és tartozások, amelyek február 8-áig, a pénzcsere napjáig keletkeztek. A fizetési egyezményről szóló jegyzőkönyv szerves részét képezi a klíringelszámolási korona, az XCU, a nemzeti pénzegységekhez viszonyított szilárd árfolyammal, 1 XCU = 1 Sk = 1 Kč. Ebben az esetben egyik félnek sincs semmilyen kockázata az árfolyamok alakulása szempontjából. Az e blokkba tartozó fizetések kölcsönös elszámolása (klíringszaldó) Szlovákia számára kedvezően alakul, és az elmúlt időszakban 0,76 milliárd szlovák koronát ért el. Az új blokk klíringje Lényegében a Szlovák köztársaság és a Cseh Köztársaság közti külföldi fizetési kapcsolatot öleli fel, éspedig a pénzcserét követő időszakban. A klíringelszámolási pénzegység az ECU (European Currency Unit). Az 1 Sk ECU-hoz viszonyított árfolyamát (XCU) a Szlovák Nemzeti Bank naponta hirdeti meg, s hasonlóképpen cselekszik Csehországban a Cseh Nemzeti Bank. E blokkon belül mindkét félnek megvan az árfolyamkockázata. E blokkon belül a kölcsönös beszámítások, vagyis a klíringelszámolás Csehország számára mutat kedvezőbb képet, s jelenleg a szaldó összege 21,24 millió XCU, vagyis körülbelül 0,77 milliárd szlovák korona. A klíringelszámolás eredményeinek kompenzálása A fizetések kölcsönös elszámolása Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Bank révén történik, Csehországban pedig a Cseh Nemzeti Bank által. A központi bankok vezetik a régi blokk számláit (elszámolási koronákban) csakúgy, mint az új blokkét (elszámolási ECU-ben), miközben a fizetéseket technikailag a cseh illetve a szlovák klíringközpont dolgozza fel. Az eredmények ismeretében szerintünk nincs különösebb ok az aggodalomra. És végezetül megjegyezném, hogy a Csehország és Szlovákia közötti klíringelszámolás alakulásának értékelése nyilvánvalóan hosszabb időt igényel. Megállapítható azonban, és ez összhangban van a Nemzetközi Valutaalap missziójának értékelésével is. hogy a szlovák klíring műszaki színvonala megfelel a korszerű európai színvonalnak. ANNA PASTUCHOVÁ (A Hospodárske noviny alapján) Az SZK és a CSK közötti klíring XCS-ben, 1993. február 9. és 1993. április 1-je között [mil. XCS) 2000 Az SZK és a CSK közötti klíring XCS-ben, 1993. február 15. és 1993. április 1-je között 22.2. 13 83 153 22.3 293 szítéséhez azonban segítségei tudnak nyújtani. Erre a célra az idén Szlovákia nagyobb városaiban, Pozsonyban, Kassán, Zólyomban és Zsolnán több alkalommal is ingyenes szakmai tanfolyamokat szerveznek, amelyeken ismertetik az idevágó tudnivalókat. A legközelebbi tanfolyam április 14-15-én zajlik Pozsonyban. Amint azt Pósa Lajos, a Szlovák Mezőgazdasági Bank vezérigazgatója a félreértéseket elkerülendő elmondta, a bank nem jótékonysági intézet, tehát a hitelek folyósítását is kemény feltételekhez kötik. Ehhez szükséges a vállalkozói tervek pontos elbírálása. A hiteleket általában négyéves visszafizetési határidővel folyósítják, indokolt esetekben lehetséges az egyébként havi törlesztés egy évvel történő elhalasztása. A hiteleket a kisvállalkozók elsősorban új vagy meglévő vállalkozásaik beindításához, illetve működtetéséhez használhatják lel, tehát gépek és berendezések vásárlására, készletek és pénzügyi követelések finanszírozására, épületek felújítására, technológiai fejlesztésre vehetők igénybe. A Szlovák Mezőgazdasági Bank 15 fiókjában és 3 kirendeltségén az érdeklődők nyilvántartási hitelkérőlapot és részletesebb tájékoztatást kapnak. Az amerikai kormány által létrehozott vállalkozói alap egyébként a közép-kelet-európai országokban, többek között Magyarországon és Lengyelországban is megkezdte működését. Nonprofit, tehát nem nyereségorientált típusú szervezet, amely ;•/ említett térség országaiban a vállalkozók pénzügyi támogatására jött létrp. Kétféle finanszírozási lehetőséget kínál a vállalkozóknak: a vállalkozásban való tőkerészvételt valamint a hitelezést. Legfontosabb célja, hogy pénzforrásokat biztosítson a vállalkozások működéséhez. —tszl—