Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám, csütörtök
MAGYARORSZÁG CÍMERE A NÉPHAGYOMÁNYBAN ... a népművészeti emlékek akarva-akaratlan arra figyelmeztetnek, hogy a magyar paraszti hagyomány és romantika jól megfért az egyoldalú idealizálás elutasításával. (5. oldal) Csütörtök, 1993. április 1. * Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 76. szám KORLÁTOZOTT KOCKÁZAT Határidős üzleteket is kötnek majd a tőzsdén. Ennek lényege, hogy a ma megegyezett feltételek mellett a jövőben kötelezővé válik az értékpapír megvásárlása. (7. oldal) MILYEN A BIZTONSÁGÉRZETÜNK? A Statisztikai Hivatal közvélemény-kutatói rendszeresen vizsgálják, milyen a lakosság biztonságérzete, s hogyan befolyásolja a politikai és gazdasági helyzet alakulása az emberek közérzetét. Az ország 1268 lakosa felelt a kérdésre. 1990 márciusában még a megkérdezettek 48 százaléka tekintett derűlátóan, illetve inkább derűlátóan a jövőbe, 1991 szeptemberében már csak 27 százalékuk. Egy évvel később, 1992 szeptemberében 26, 1993 februárjában pedig 20 százalékuk tekintette magát optimistának. Azok részaránya, akik elvesztették biztonságérzetüket, 1990 márciusában 46 százalék volt, jelenleg pedig már 78 százalékot tesz ki. Különösen rossz a közérzetük a nyugdíjasoknak (90 százalék). BÁR TÚL VAGYUNK A HATÁRIDŐN KÁRTYA NÉLKÜL IS FOGAD AZ ORVOS Tegnap volt az a nap, hogy a regionális biztosítókba jelentkezhettek mindazok, akikre nem vonatkozott a korábbi bejelentkezési határidők valamelyike, tehát főleg a nyugdíjasok. Aki esetleg nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének az adott határidőkön belül, a biztosító részéről az előírások szellemében esetleg bírságra is számíthat, jóllehet ez a nyugdijasokat nem érinti, mivel a biztosítási járulékot az állam fizeti helyettük. Tegyük fel, hogy mindenki eleget tett állampolgári kötelezettségének, de az ígért kártyát még nem kapta meg, s a közvélemény úgy tudja, hogy április elsejétől, vagyis mától csak ilyen kártyával jelentkezhet az orvosnál. Vajon igaz ez? - kérdeztük Vontszemű Lfviától, a Dunaszerdahely) Regionális Biztosító vezetőjétől. POLGÁRKÖZPONTÚ ÜGYINTÉZÉST A szlovák parlament közigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bizottsága tegnapi ülésén a kormány programnyilatkozatának teljesítését értékelte, és megvitatta az ország új közigazgatási felosztására tett, s a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot. Roman Kováč, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese a tervezet indoklásakor egyebek között hangsúlyozta, hogy a közigazgatási felosztás javaslata a régiók gazdasági fejlődésének előtérbe helyezésére, a természetes tömörülések, közösségek tiszteletben tartására épül. Alapvető célja olyan közigazgatási rendszer kiépítése, amelyben az állampolgár egy helyen intézheti ügyeit. Bírálatok is elhangzottak a kormány címére, és megfogalmazódott a bürokratikus államaparátus viszszaszorításának rendkívül sürgető igénye. A magyar parlamenti koalíciónak a tervezettel kapcsolatos álláspontját Duka Zólyomi Árpád, a bizottság alelnöke ismertette, s figyelmeztetett, hogy az ígéretekkel ellentétben a törvényjavaslat nem került nyilvános vitára. Tíz pontban foglalta össze azokat a követelményeket, amelyeket a nemzeti kisebbségek szempontjából a tervezetnek figyelembe kellene vennie. -zsár - Nem igaz, és már csak azért sem lehetne eszerint cselekedni, mert a Nemzeti Biztosítónak az Egészségügyi Biztosítási alapja - amelyet e kártyák kitöltésével és a biztosítottakhoz való eljuttatásával bíztak meg - nem képes ilyen gyors ütemben végezni ezzel a munkával. És ha képes is lenne rá, akkor is gátolja a kártyák gyors szétküldésében az az egyszerű tény, hogy nincs elegendő üres kártyája. A Dunaszerdahelyi járásban például körülbelül 110 ezerre lenne szükség belőlük, (Bővebb tájékoztatásunk a 2. oldalon) A Rudé právo felvétele és csupán 33 ezer áll jelenleg a rendelkezésükre. Ezért is döntött úgy a regionális biztosító, hogy előnyben részesítik a vállalkozóknál és a kisüzemeknél bejelentett biztosítottakat, vagyis az ott dolgozókat, ezután veszik sorra a nagyüzemi alkalmazottakat, és csak legvégül kerítenek sort a nyugdíjasokra és a háztartásbeliekre. Tehát ilyen sorrendben kapják kézbe a biztosítási igazolványt. • Sokakban felmerül az a kérdés is, vajon miképpen kapják kézbe - Természetesen a harmadikat, amely ügy szól: Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület. Azaz, a Szemke (SzMKE). Már csak azért is, mivel könnyen kimutatható a kontinuitás a Szemke és a Csemadok között. A Csemadok ugyanis megezeket a kártyákat, és addig is, amíg megkapják, jelentkezhetnek-e orvosuknál? -Az alkalmazottak munkáltatóikon keresztül kapják meg ezeket a kis igazolványokat, a gyerekek a szüleikével együtt, a nyugdijasok részére pedig a községi hivatalokon keresztül juttatjuk el. Nyugodt lehet mindenki, akinek még nincs ilyen kártya a kezében, a Nemzeti Biztosítóról szóló törvény értelmében minden betegnek joga van arra, hogy az első látogatáskor bármelyik körzeti orvost választhatja, és jelentkezhet hozzá egészségügyi ellátásra. A választott orvoshoz határozatlan időre jelentkezik, a legrövidebb időre azonban fél évre. Félévenként kijelentkezhet az egyik általános körzeti orvostól, és bejelentkezhet egy másikhoz, indok megadása nélkül. A biztosított igazolvánnyal igazolja magát, de hangsúlyozni kell, hogy most az orvos a kártya felmutatása nélkül is köteles ellátni a beteget. (pákozdi) - Honnan ered az április elsejei tréfálkozás szokása? - Bevallom, minden bolondozás nélkül, hogy a néprajztudomány eddig nem nagyon foglalkozott ezzel a kérdéssel. A szakirodalomban sem találhatunk erre vonatkozó adatokat. Igazából a népszokások sorából is kilóg, hiszen az ilyen jellegű ugratások, viccelődések, jókedvű bolondozások a farsangi népszokások sorába tartoznak. Márpedig a farsang sokkal korábban véget ér. Az sem ad elegendő támpontot, hogy a valamikori naptárakban másfajta időszámítást alkalmaztak a Gergely-naptárhoz képest. Igazából rendszerint a húsvét előtti nagyböjt idejére esik, de mindenképpen a Gyümölcsoltó Boldogasz-' szony és a Szent György nap közé. alakulásakor a Csehszlovákiai Magyar Kultúregyesület mintájára jött létre, tulajdonképpen arról másolták le. El sem tudom képzelni, hogy enélkül a minta nélkül mi lett volna a Csemadokból. Talán valami szocialista szörnyszülött. A Szemkéről NAGYOBB NYUGDÍJ CSAK JÚNIUSTÓL Már több ízben is tájékoztattunk az SZK Nemzeti Tanácsának a nyugdíjemelésekről szóló törvénymódosításáról. A Szlovák Sajtóügynökséghez eljuttatott tegnapi tájékoztatójában Viktor Kouŕil, a Nemzeti Biztosító, a Betegségi Biztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap Igazgatóságának igazgatója megerősítette, hogy a március 1-vel megemelt nyugdíjakat csak júniustól kezdik folyósítani. Mivel a törvénymódosítás mintegy 1 200 000 nyugdíjast érint, a Nemzeti Biztosító már most, a módosítás Törvénytárban való megjelenése előtt megkezdte az új határozatok készítését. SZÁMUNKBAN • AZ ÁLMOK NEM HAZUDNAK - Janics Kálmán írása a nemzetiségi torzsalkodásokról • HÍDÉPÍTŐK KERESTETNEK • OLVASÓINK OLDALA - De mi legyen a Balfék után - Pénzkereső - Egy születésnap margójára - A néphagyomány nem is foglalkozott ezzel a nappal? - Hacsak valamifajta időjárási megfigyeléshez nem lenne kapcsolható április első napja. Ez azonban csupán az én intuícióm, adatokkal nem tudom alátámasztani. Köztudott, hogy április a gyorsan változó időjárás hónapja, s ennek az első nevezetes napját talán efféle bolondozással erősítette fel a nép. Bevallom, kissé bosszant, hogy nem tudok alaposabb választ adni a kérdésre. Közismert népi gyermekmondókák is vannak április bolondjáról: „Április bolondja, felmászott a toronyba,/Onnan nézi a papot, hogyan eszi a babot." Ennek ellenére eredete, a népéletben betöltött funkciója a néprajztudomány által mindeddig tisztázatlan. (d-n) tudni kell, hogy 1925-ben kezdte meg a tevékenységét. Már ezt megelőzően, 1922-ben megpróbálkoztak az alapítással, különösen a komáromi Alapy Gyula szorgalmazta (Folytatás az 5. oldalon) Michal Kováč és Václav Havel a prágai várban találkozott. A kimerítő, ám sikeresnek mondott megbeszéléseket követően a két elnök közös sajtóértekezletet tartott, amelyen bizakodóan szóltak a jövőbeni szlovák-cseh kapcsolatok alakulásáról. A szlovák államfő tegnap fejezte be a Cseh Köztársaság fővárosában tett kétnapos látogatását. N FOTRONIC UJSZO HÁROM KÉRDÉS >>a > HÁROM DÍJ 1. KÉRDÉS: Melyik napon rendezik meg évente Bécsben azt a hangversenyt, amelyet egyre több külföldi tévéadó - a magyar és a szlovák televízió is - egyenes adásban közvetít? XXX Vetélkedőnk háromfordulós. A három kérdésre adott válaszait április 5-éig levelezőlapon szíveskedjék beküldeni szerkesztőségünk címére: 819 15 BRATISLAVA, PRIBINOVA 25. A levelezőlapra ragasszák rá a három versenyszelvényt is. A nyeremények: 1. DÍJ: Samsung színes, távirányítós televízió 2. DÍJ: Hifi torony 3. DÍJ: Rádiómagnó - levehető hangfalakkal A nyertesek nevét ÁPRILIS 10-ÉN, SZOMBATON közöljük. Ml LEGYEN A NEVED, CSEMADOK? Az 1989 novemberében kezdődött rendszerváltás óta második közgyűlésére készül a Csemadok. Csemadok - irjuk és mondjuk ma is, holott a név, amelyet a rövidítés takar, rég elvesztette tartalmát. A pártállam által diktált ideológia a szlovákiai magyarságot csak dolgozóként volt hajlandó definiálni, a megengedő internacionalizmus szellemében. Csehszlovákia pedig, melyre a rövidítés első része utal, mint ismeretes, január óta nem létezik. Az 1991-ben Galántán tartott közgyűlésen a vezetésben és a szerkezeti felépítésben (megalakultak a szakmai társulások) beállt változások mellett a szervezet neve is megváltozott: a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségére. A rövidítés azonban maradt, s az új alapszabály-javaslat szerint, amelyet az országos választmány vezetése e hétvégén Dunaszerdahelyen kíván előterjeszteni megvitatásra, mindhárom javaslatban továbbra is szerepel a Csemadok megnevezés. A helyzet fonáksága jó apropót nyújt arra, hogy párhuzamot vonjunk a demokratikusnak nevezett első Csehszlovák Köztársaságban és a négy évtizedig létezett szocialista Csehszlovákia egyik utódjaként megalakult Szlovák Köztársaságban működő kisebbségi magyar kulturális szervezet között. Legalábbis a megnevezést illetően. A két háború közti szlovákiai magyar kultúrtörténet egyik legavatottabb ismerőjét, Turczel Lajos irodalomtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt kérdeztük, melyik nevet választaná a három közül. UJ SZO -INFORMÁCIÓ EZ NEM BOLONDOZÁS Bármennyire is hihetetlen, a mostanság szinte már népszokássá váló ugratás, viccelődés, bolondozás „világnapjáról" - április 1-jéröl - ennél többet kevesen tudnak. Ezért kérdeztük meg Méry Margit néprajzkutatót:
