Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-10 / 57. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. MÁRCIUS 10. AZ SZDSZ SZOCIÁLISÁN ELKÖTELEZETT PART (Folytatás az 1. oldalról) azért Sejtet valamiféle változást az erőviszonyokban. - Az SZDSZ és a Fidesz elvei között nincsenek érdemi különbségek. De az, hogy a Fideszt sokan a mi ifjúsági szervezetünknek vélték, nagyban befolyásolta a Fidesz rqagatartását. Sok energiát fordított arra, hogy megkülnböztesse magát tőlünk. A népszerűségben mutatkozó különbség ma már megengedi a Fidesz számára, hogy magabiztosan, önálló pártként kössön velünk szerződést. Amiről szó van, nem választási, hanem választásig szóló megállapodás arról, hogyan és mely területeken tudunk együttműködni. Ez az MSZP-vel kialakult kapcsolatainkat nem befolyásolja. Itt sok félreértés is van. Nem törekszünk arra, hogy az MSZP-vel mesterséges eszközökkel rontsuk a viszonyt, de az MSZP-t rivális pártnak tekintjük, amellyel nem fogunk olyan megállapodást kötni, mint a Fidesszel. Elveink, nézeteink sok tekintetben különböznek, s majd a választások után lehet eldönteni, hogyan alakuljanak kapcsolataink. Mi a magunk számára úgy fogalmaztuk meg, hogy a választásokon a mai kormánypártokat ellenfelünknek tartjuk, az MSZP-t riválisunknak, a Fideszt pedig a szövetségesünknek. • Horn Gyula egy évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy az MSZP gazdasági szakértői is részt vettek az SZDSZ gazdasági programjának a kidolgozásában. - Ez igy nem egészen pontos. Vannak olyan, független szakértők, akik az MSZP-nek is dolgoznak, meg nekünk is, de nem az MSZP saját szakértőiről van szó. • A legutóbbi nyilatkozatokból nekem úgy tűnik, hogy az MSZPhez való viszonyt illetően az SZDSZ a liberálisabb, a Fidesz a keményebb. Ha jól emlékszem, Orbán Viktor mondta, hogy Magyarország nem lehet Litvánia. - Nyilván vannak stílusbeli különbségek. Mi úgy érezzük, saját (Fotó: Archívum) öntudatunk erősítéséhez nincs szükségünk arra, hogy másoktól megkülönböztessük magunkat. Annak nincs értelme, hogy nap mint nap nyilatkozzunk az MSZP-hez fűződő viszonyról. Nem tartunk attól sem, hogy Magyarország Litvánia lesz. Litvániában tulajdonképpen kétpólusú volt a politikai rendszer, létezett a Sajudis, mint a rendszerváltást megjelenítő erő és a most hatalomra került posztkommunista szerveződés, ugyanakkor nem létezett harmadik politikai erő. Nálunk nem áll fenn az a veszély, hogy a mai kormánykoalíciónak csak az MSZP lenne az ellenfele. Sőt, azt gondoljuk, hogy sokkal esélyesebb riválisa, alternatívája a magyar politikai élet liberális része, vagyis az SZDSZ és a Fidesz. • Elnök úr, önök hogyan tekintenek a Pozsgay-féle mozgalomra, hová helyezik azt? - A jelentéktelenségbe. Nehéz megfogni, és politikai értelemben nem létezik. Személyek vannak, de mi, akiknek az egész országot behálózó politikai szervezetünk van, nem látjuk az ő jelenlétüket. Pozsgay Imre parlamenti képviselőként nem szokott állást foglalni, a szavazásokról hiányzik, tehát a véleményüket sem ismerjük. • Megítélése szerint Magyarországon is folytatódik az a keleteurópai trend, hogy a rendszerváltást véghezvivő kormány megbukik? - A magyar kormány a választásokig hatalmon marad, de az már a demokratikus rendszer eredménye lesz, ha a választásokat ez a kormány nem éli túl. A keleteurópai trend a tekintetben sem érvényesül, hogy nálunk sokkal stabilabbak a rendszerváltást lebonyolító demokratikus pártok. Nem fog megtörténni, hogy azok, akik a rendszerváltás élén álltak, egy idő múlva kiesnek a politikából. • Azzal, hogy Csurkát kizárták a vezetőségből, s a Magyar Úttól elhatárolódtak, az MDF is közeledik a közép felé, talán önök felé is? Az előző kijelentése kapcsán ismét megkérdezem: tényleg el tudja képzelni a jövőbeni együttműködést a Csurka nélküli MDFfel? - Csurka még az MDF-ben van, igaz, más pozícióban, mint néhány hónappal ezelőtt. Másrészt nemcsak Csurka különbözteti meg az MDF-t tőlünk. Azt szoktuk mondani, hogy az SZDSZ minden irányban nyitott párt. Minden olyan párttal szívesen tartunk kapcsolatot, amely a demokrácia keretein belül képviseli a saját elképzeléseit. Ez az MDF-re is vonatkozik, de erről ma még korai nyilatkozni. Szándékot látunk, ugyanakkor az ilyen szándék ellen ható megnyilvánulásokat is. • Elnök úr, megpróbálná nagyon egyszerűen megfogalmazni az SZDSZ programjának lényegét, és kézzelfoghatóbbá tenni, hogy mi a leglényegesebb különbség az SZDSZ és a Fidesz között? - Mint mondtam, elveinkben nincsenek alapvető különbségek. Az SZDSZ más típusú párt, mint a Fidesz. A Fidesz inkább választási típusú pártra hasonlít, tehát van egy nagyon hatékonyan tevékenykedő parlamenti frakciója, egy önmagát jól menedzselő vezetése, de nem hálózza be az országot. Az SZDSZ magyarországi méretekben nagy létszámú párt, országos struktúrával, és ez sok tekintetben már mozgásteret, más működési mechanizmusokat tesz lehetővé. Ez az egyik különbség A másik, és talán a legfontosabb, hogy a liberális eszméken belül is szociálisan elkötelezett párt vagyunk, szociálliberális pártnak nevezzük magunkat. Abból a tényből indulunk ki, hogy a magyar társadalom tűrőképessége véges. Mi csak egy működő szociális rendszerrel kiegészítve tudjuk elképzelni a gazdasági értelemben liberális programok végrehajtását. Ebben talán némileg eltérnek a normáink a Fideszétől, ők a szociális szempontokat kevésbé tartják fontosnak, de nem összeegyeztethetetlen a véleményünk. • Vannak magyarországi kollégáim, akik le mernék fogadni egy láda pezsgőbe, hogy a választások utáni magyar kormánykoalíció így fog kinézni: SZDSZ, Fidesz és MSZP. On szerint megnyerik a pezsgőt? - Ha ezt meg tudnám mondani, túl hamar eldőlne a dolog. Komolyra fordítva a szót: úgy vélem, a demokrácia lényegét a második választásokon élik át az emberek. Azt, hogy aki egyszer hatalomra került, nem érezheti magát egyszer s mindenkorra biztonságban. Ezért természetesen azt szeretném, ha a mai kormánykoalíciót egy másfajta kormánykoalíció váltaná fel, ugyanakkor a demokrácia szempontjából azt is fontosnak tartom, hogy lehetőleg ne olyan párt kerüljön hatalomra, amelynek kontinuitása van a kilencven előtti rendszerrel. Azt tartanám optimálisnak, ha a liberális koalíció váltaná fel a mait. Hogy ez elég lenne-e, azt ma még korai volna találgatni, nekem mindenesetre ez a vágyam. • Lényegében arra szerettem volna választ kapni, hogy ön szerint melyik lehet a számításba jöhető harmadik erő, hiszen sok magyarországi szakértő szerint a kétpárti koalíció nem lesz elég. - Sokféle lehetőség van. Nem akarok belemenni a részletekbe, de léteznek ma még parlamenten kívüli pártok, amelyeket szintén be lehet kalkulálni. Szerintem nem bölcs az a párt, amely túl hamar elkötelezi magát. Egy párt akkor ügyes, ha elég nyitottan megy a választásokba. Hiszen a magyar választási rendszer olyan, hogy a második fordulóban annak a pártnak a jelöltjei járnak jól, amelyek sokféle szavazót tudnak magukhoz vonzani. Én ilyen helyzetben szeretném látni az SZDSZ-t, és nem akarjuk előre lekötni magunkat. • Elnök úr, köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN BUDAPESTI CAFOLAT: MECIAR NEM KEZDEMENYEZETT HIVATALOS TALÁLKOZÓT ANTALL-LAL A magyar külügyminisztérium tegnap cáfolta azokat a szlovák kormánykörökből származó kijelentéseket, valamint sajtónyilatkozatokat, melyek szerint Vladimír Mečiar szlovák kormányfő olyan hivatalos találkozót javasolt volna Antall József magyar miniszterelnöknek, amelyen részt venne az Európai Közösségek magas rangú képviselője is. Herman János külügyi szóvivő tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy „a szlovák kormányfőtől ilyen hivatalos kezdeményezés ez ideig nem érkezett" a magyar félhez. Hozzátette: Antall továbbra sem kapott választ február 5-én kelt, Mečiar miniszterelnökhöz intézett levelére, melyben reményét fejezte ki, hogy a szlovák fél a helyzet mérlegelése után hajlandó lesz elfogadni az Európai Közösségek kompromisszumos javaslatát az ideiglenes dunai vízgazdálkodás kérdésében, mint azt már Magyarország korábban megtette. A szóvivő kifejtette, Magyarország elvileg nem zárkózik el egy felső szintű találkozótól, remélve, hogy az hozzájárul a Duna elterelése nyomán keletkezett politikai feszültség csökkentéséhez. „Fontosnak tartjuk azonban, hogy a találkozót előzze meg a hágai alávetési nyilatkozat aláírása, a szlovák kormány juttassa egyértelműen kifejezésre egyetértését az Európai Közösségek február 16-i javaslataival, majd ezt követően szakértői szinten történjen meg a még szükséges finomítások elvégzése az átmeneti vízgazdálkodási rendszer vonatkozásában. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy várjuk a szlovák fél konkrét javaslatát az alávetési nyilatkozat aláírásának időpontjára és helyére." A szóvivő bejelentette, hogy az Európai Közösségek bizottságának elnöke, Jacques Delors levelet intézett a napokban Bős ügyében Antall József magyar miniszterelnökhöz. Delors levelében leszögezte, hogy az EK bizottsága tisztában van azzal, hogy a kérdés megoldásának hiánya kockázatokhoz vezethet, politikai feszültségeket kelthet ós általában negatívan hathat a magyar-szlovák, valamint a visegrádi csoport államainak együttműködésére. Delors szerint az ezidáig tett magyar lépések reálisak és kedvező előrehaladást tettek lehetővé. A bizottság meggyőződése, hogy csak konstruktív szellemben lehet kijutni a zsákutcából. Ugyanakkor ismételten is megállapítja, hogy „úgy tűnik, jelenleg legmagasabb szintű politikai döntés szükséges". Herman a sajtótájékoztatón megismételte azt a magyar álláspontot, hogy ezt a politikai döntést, a kompromisszum elfogadását a magyar fél már megtette, s most Pozsonyon a sor. Budapest szerint ezután lenne értelme a Mečiar-Antall találkozónak, s ezen meg lehetne tárgyalni a két ország kapcsolatait érintő minden kérdést. KOKES JÁNOS, Budapest CSURKA-INTERJÜ A RUDÉ PRÁVÓBAN (Munkatársunktól) - A Rudé právo tegnapi száma beszélgetést közöl Csurka Istvánnal, a Magyar Út mozgalom alapítójával, az MDF elnökségének tagjával. Az interjú elején Csurka tömören felvázolja a Magyar Út mozgalom célkitűzéseit, megemlítve, hogy széles mozgalomról van szó, amelyben helye van a magyar nemzeti kisebbségeknek is. Az író-politikus Jan Žižkának, a prágai napilap munkatársának testreszabott kérdésére válaszolva cáfolta, hogy antiszemita lenne. - írnak erről, de nem tudják bebizonyítani - válaszolta. A jáltai szerződés lejártával összefüggő új lehetőségekre utaló véleményének részleteit firtató kérdésre az újságíró azt a választ kapta, hogy ez iránt inkább Prágában, Pozsonyban vagy Berlinben érdeklődhetne. Csehszlovákia például már nem létezik. Jáltában döntöttek Németország felosztásáról, s a jáltai szellemben felépített berlini fal sem létezik már. Jáltában nem kötöttek szerződést, válaszolta Csurka, ott bizonyos alapelveket dolgoztak ki csupán. A világ azonban megváltozott. A szerződéses rendszer hiányos, nincs békeszerződés Németországgal. A közép-európai országok ugyancsak nem tárgyaltak egymással, s ez hiba. Fontos, hogy Jálta, a hidegháború és a Szovjetunió felbomlása után ezek az országok tárgyalóasztalhoz üljenek. Csurka István úgy véli, a határokról újra tárgyalni kell, hiszen a helyzet más, mint 3-4 évvel ezelőtt. A kérdésre, hogy a bősi erőmű C-variáns szerinti felépítésével Csurka szerint Szlovákia megsértette-e a fennálló határvonalat, s ennek következtében Magyarország új határvonal kijelölését kérhetné-e, a Magyar Út alapítója kifejtette: Magyarország ezt megtehetné, de a probléma ezzel nem oldódna meg, a Duna ezzel még nem telne meg vízzel. Nem hiszem, hogy Magyarországon bárki is területi követeléssel lépne fel. Más megoldást kellene találni. (sm) MITTERRAND-CLINTON TALÁLKOZÓ Francois Mitterrand francia elnök tegnap a Fehér Házban látogatta meg amerikai partnerét, Bili Clintont, akivel a boszniai háborúról, az oroszországi politikai problémákról és a világgazdaságo. érintő kérdésekről tárgyalt. A négyórás találkozó „legforróbb" témája a Szerbiával szembeni szankciók megszigorítása volt, ám felmerültek az Egyesült Államok és Franciaország közötti vitás gazdasági kérdések is. Hírügynökségi jelentések szerint Clinton valószínűleg nem fogadja el Mitterrand javaslatát, mely szerint össze kell hívni a G7 csoport találkozóját azzal a céllal, hogy megállítsák a világgazdaság recesszióját. Clinton egyik magát megnevezni nem kívánó hivatalnoka szerint „az elnöknek tele van a tányérja hazai fogásokkal", a belső problémákra összpontosít. Megfigyelők szerint látogatásával Mitterrand bizonyítani próbálta, hogy a francia jobboldal várható választási győzelme ellenére ő tartja majd kezében a külpolitikát. SOROS GYÖRGY AZSEBÉBE NYÚLT... (Munkatársunktól) - A múlt héten a cseh kormány úgy döntött, hogy a Soros György által támogatott prágai Közép-európai Egyetem finanszírozásához az eredetileg tervezett 30 millió korona helyett az idén csupán 7 millió koronával járul hozzá. A prágai kabinet azt is jelezte, hogy az intézményt esetleg vidékre helyezi. A Közép-európai Egyetem prágai intézménye körüli mozgolódás legújabb fejleménye, hogy a magyar származású amerikai multimilliomos úgy döntött, a hallgatók tanulmányainak befejezése érdekében az 1993/94-es tanévben saját zsebéből finanszírozza az intézmény működését. Teszi ezt annak ellenére, hogy a cseh oktatási miniszter állítólag ígéretet tett, tárcája 1994-ben, a nyári szemeszter befejezéséig vállalja a költségeket. Jiŕí Musil, a Közép-európai Egyetem prágai fiókintézményének igazgatója újságírókkal közölte; Soros György 1992-ben az egyetem fenntartására közel 6,5 millió dollárt fordított. S ez a kiadástömeg most további 40 millió koronával növekszik... (sm) A VISEGRÁDIAK BRÜSSZELI TÁRGYALÁSAI Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország külügyminiszterei az ún. európai hármakkal (Dánia, Nagy-Britannia, Belgium) folytatott tegnap éjszakai brüsszeli tárgyalásaikon annak az óhajuknak adtak hangot, hogy meg kellene gyorsítani a párbeszédet az Európai Közösségekkel. Dánia, az EK elnöklő országa ezzel összefüggésben megjegyezte: a minisztertanács még nem tanulmányozta át a szorosabb társulásról az edinburghi csúcson jóváhagyott jelentést. Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter szerint ez a tény kényes helyzetbe hozta az Európai Közösségeket. A továbbiakban elmondta, az EK-külügyminiszterek tanácsának ülésén elhangzott, hogy a visegrádi csoport négy országa közötti szabadkereskedelmi szerződések nem alternatív megoldások, ez csupán hozzájárulás az európai integrációhoz. A dán diplomácia vezetője kihangsúlyozta még, hogy az EK és a csoport közti politikai párbeszédet hamarosan kiterjesztik Romániára és Bulgáriára is. Az EK irányító hármasa a visegrádi csoportban látja a politikai párbeszéd megerősítésének alkalmas formáját - nyilatkozta Milan Kňažko szlovák külügyminiszter, értékelve az említett csoportot képviselő partnereivel folytatott hétfő esti tárgyalásait. Tájékoztatott róla, hogy a visegrádi négyek javaslatot terjesztettek elő a politikai párbeszéd bizonyos intézményesítésére. MŰHOLDAS EVANGEUZÁCIÓ Dr. Billy Graham amerikai lelkész, a világszerte ismert evangélista az öt világrész számos pontján tartott már hatalmas méretű evangelizáciökat. 1993. március 17. és 21. között mi is láthatjuk ós hallhatjuk öt a műhold segítségével. A Szlovákiai Evangéliumi Aliánsz tizenegy városban - Pozsony, Nyitra, Komárom, Vágújhely, Zsolna, Losonc, Besztercebánya, Poprád, Kassa, Eperjes, Nagymihály - szervez műholdas evangelizációt. Valószínű, hogy magyar nyelvű evangelizáció csak Komáromban lesz. Március 18-tól 20-ig magyar nyelven, 21 -én szlovák nyelven hangzik el az evangélium. Mivel az adást speciális csatornán sugározzák, nem lesz fogható az általában használatos tévékészülékeken. Ezért video-miszsziót tervezünk, melynek keretében szeretnénk majd az ország szinte valamennyi városába felvételről eljuttatni ezt az evangelizációt, természetesen a magyarlakta városokba magyar nyelven. Dóczé Bálint baptista prédikátor