Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-05 / 53. szám, péntek

HÍREK-VELEMENYEK 1993. MÁRCIUS 5. NEM TUL PONTOSAN CÉLOZNAK EZEK AZ AMERIKAIAK! A francia Le Monde így tátja az amerikai ejtőernyős akciót a Balkánon CERSKA MÉGSEM ESETT EL? ÚJABB SEGÉLYCSOMAGOK A MENEKÜLTEKNEK Tegnap reggel a négy amerikai C-130 Hercules típusú repülőgép biztonságosan tért vissza az immár negyedik misszióról, amelynek során 19,5 tonna élelmiszert és 600 kg gyógyszert dobott le Kelet­Bosznia lakosságának. A Frankfurt közelében levő támaszpontról startoló repülőgépek Konjevic Polje térségébe szállították a rakományt. Szerdán ugyanide juttatták el a humanitárius segélyeket. Az amerikai fegyveres erők európai parancsnokságának álláspontja szerint az ismételt bevetés oka a menekültáradat volt, hiszen szerdán csupán Cerskából mintegy 1500 muzulmán érkezett az említett térségbe. A szarajevói rádió tegnap azt kö­zölte, hogy a szerbek még mindig támadásokat hajtanak végre a kelet­boszniai Cerska ellen. A rádió ezzel kétségbe vonta a korábbi jelentése­ket, amelyek szerint a város a szer­bek kezére került. Az erről szóló híreszteléseket a boszniai szerbek hadseregének szóvivője is cáfolta, ám a Reuter hírügynökség szerint független források révén nem lehe­tett hitelesíteni ezeket az információ­kat. A rádió arról is tájékoztatott, hogy muzulmánok ezrei menekül­nek a közeli hegyekbe a szerb tüzér­ségi és gyalogsági támadások elől. Tegnap éjszaka a szerb-bosnyák határon vesztegelt a svéd tűzoltók által irányított 12 kamion, amelyek­kel Konjevic Poljéból el kellene szál­lítani a mintegy 1500 beteget és sebesültet. A boszniai szerbek kép­viselői, élükön Radko Mladics tá­bornokkal, eddig nem adtak enge­délyt az evakuálásra. Tegnap vi­szont Shannon Boyd, az ENSZ menekültügyi főbiztosa hivatalának szóvivője Zágrábban közölte: a boszniai szerbek állítólag szomba­ton 24 órára megnyitják a folyosót, amelyen keresztül a kelet-boszniai muzulmánok biztonságosan el­hagyhatják a körülzárt területet. Közben New Yorkban a boszniai muzulmán kormány aláírta a tűzszü­neti megállapodást. A bosnyák kül­ügyminiszter szerint ez az első lépés a boszniai helyzet végső rendezése felé. A tűzszünet azonban nem a há­ború végét jelenti. Az csak azután fejeződik be, ha a három ellenséges fél megállapodik Bosznia felosztásá­ban, közölte a Reuter. Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap ugyancsak New" Yorkban je­lentette ki: a katonai offenzíva Bosz­niában nem lesz hatékony, mert nem segíti elő a konfliktus rendezé­sét. „Nem hisszük, és soha nem hittük, hogy a megoldást fegyveres offenzívával lehet kierőszakolni" - mondotta Hurd közvetlenül azu­tán, hogy találkozott Butrosz Ghali­val, az ENSZ főtitkárával. NEM LESZ SZLOVÁK-CSEH HATÁRŐRSÉG (Munkatársunktól) - Az Interpol nemzetközi bűnüldöző szervezet a szeptemberi közgyűlésén valószí­nűleg felveszi tagjai közé az SZK Rendőri Testületét - hangzott el a szlovák parlament petíciós, jogvé­delmi és biztonsági bizottságának tegnapi ülésén. Egyetlen napirendi pont Jozéf Tuchyňa belügyminiszter beszámolója volt, amelyben a szlo­vák kormány programnyilatkozatá­nak a Belügyminisztérium és a rend­őri testület általi teljesítését érté­kelte. A belügyminiszter megismételte azt a kijelentését, hogy nem hajlan­dó határőrséget felállítani a szlovák -cseh határon, mert azt túl drágának és megalapozatlannak tartja. A múlt évben például az a 17 000 egyén közül, akik Csehországból Németor­szágba akartak átjutni, nem egész ezren érkeztek Szlovákiából. A mi­niszter megjegyezte, cseh részről már most is olyan intézkedéseket foganatosítanak a határon, hogy nem ritka az olyan eset, amikor a csehek Ausztrián keresztül utaz­nak Szlovákiába. Az is szóba került, hogy az 1993-as állami költségve­tésből a belügyi tárcának juttatott összeg csak körülbelül fél évre lesz elegendő a rendőri testület fenntar­tásához. Azt is megtudtuk, előké­születben van egy törvénytervezet, mely szerint az útlevelek és szemé­lyi igazolványok kiállítása a rendőr­ség jogköréből az államigazgatási szervek jogkörébe kerül. A tárca képviselői azt is elmondták, hogy az amerikai konzulátuson találtlehallga­tó készülékek ügyének kivizsgálási eredményeit március 15-éig kellene nyilvánosságra hozni. (gl) Vasárnapra halasztotta a prágai kormány annak a javaslatnak a megvitatását, amelyet Jan Rumi cseh belügyminiszter terjesztett elő a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatárok védelmének biztosításáról. A kabi­net azonban arra a következtetésre jutott, hogy az államhatáron szük­ségszerű a mostani rezsim megvál­toztatása. A kormány kicsit aggódik a szlovák fél elégtelen együttműkö­dése miatt - jelentette ki az üggyel összefüggésben Václav Klaus mi­niszterelnök. A kormányprogram említett pont­jának elnapolásával kapcsolatban azt mondta, hogy nem volt kellőkép­pen előkészítve. A jövőben e terüle­tért Josef Zieleniec külügyminiszter felel majd, az üggyel pedig miniszte­rek szűk csoportja foglalkozik. A Javorník hegységben levő Ka­sárne üdülőtelep - amely a Čadca járásbeli Makov kataszteri területén fekszik - mindig Szlovákiához fog tartozni. Ezt Pavol Gašparík, Ma­kov település polgármestere jelen­tette ki a Szlovák Hírügynökség tu­dósítójának kérdésére válaszolva. KGB-IRATOK IGAZOLJAK AZ OLASZ LAP ÁLLÍTÁSÁT A TORINÓI LA STAMPA NAGY IMRE MÚLTJÁRÓL A torinói La Stampa című napilap - moszkvai levéltári dokumentu­mokra hivatkozva - arról írt a múlt hét végén, hogy Nagy Imre, az 56-os szerepéért halálra ítélt magyar mártír miniszterelnök a harmincas években a szovjet titkosszolgálat ügynöke volt. Ezzel kapcsolatban nyilatkozatot kért Grósz Károlytól, az MSZMP egykori főtitkárától a Nép­szabadság. Grósz Károly szerint nem lett vol­na etikus egy jogtalanul halálra ítélt ember múltjáról ilyen információkat nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor szerinte a cikk korrekt, a leírtak meg­felelnek a valóságnak, legalábbis annyira, amennyire egy olasz lap jól informált lehet ebben az ügyben. Grósz Károly szerint az MSZMP­ben tudtak arról, hogy Nagy Imre NKVD-ügynök volt. Még 1989 tava­szán az egyik KB-ülésen valaki fel­vetette: kérjenek dokumentumokat a szovjetektől Nagy Imre emigráció­beli és 1956-os tevékenységéről, hogy helyesen ítélhessék meg a re­habilitálására indított kezdeménye­zéseket. Az ügyben Gorbacsovtól kértek segítséget, aki utasította a KGB főnökét, Krjucskovot, hogy álljon a magyarok rendelkezésére. Krjucskov egy tiszttel elküldte a do­kumentumok fotokópiáit, és közölte, hogy ez csak az anyag egy része, mert „nincs rendezve az irattár". Grósz Károly ezek után elküldte egy munkatársát Moszkvába, aki meg­győződött arról, hogy a dokumentu­mok nem hamisítványok, sőt, újabb anyagok másolatát is magával hozta. Hogy melyek voltak ezek a doku­mentumok, azokról Grósz Károly a következőket mondta: „Nagy Imre beszervezési nyilatkozata, amelyről a z olasz cikk szerzője végül is nem tudja eldönteni, hogy 1930-ban vagy 1933-ban íródott. Nincs ebben sem­mi rejtély, Nagy ugyanis már 1930­ban fölajánlotta szolgálatait az NKVD-nek, de csak 1933-ban fo­gadták el a jelentkezését. Gondo­lom, addig megfigyelték a szovjetek, környezettanulmányt készítettek - ilyenkor ez így szokás. A doku­mentumok között vannak Nagy Imre kézzel írott feljelentései; akikről a La Stampa ír, azoknak a meghurcolá­sához valóban köze volt Nagy Imre feljelentéseinek. Egyébként az emigrációban élő magyar kommu­nisták közül 30-35-öt jelenthetett fel, de az emigráns németek közül ennél is többet, körülbelül 70-et. jaruzelski : SAUNÁLOM Wojciech Jaruzelski, a volt lengyel kommunista párt egykori vezetője sajnálja, hogy 1981-ben statáriumot hirdetett ki országában. Legalábbis ezt nyilatkozta a New York Times című amerikai napilapnak adott interjújában. ,,Inkább lelőném magam, minthogy ez még egyszer megismétlődjön" - mondotta. ,,A statárium kihirdetése és a szovjet egységek inváziója a Szolidaritás tevékenységének elfojtását célozta. Ma már, persze, okosabb vagyok, hiszen tíz év telt el. Ha mindent vissza lehetne csinálni..." - mondotta a 69 éves Jaruzelski. Lengyelországban a rendkívüli állapot kihirdetése idején több mint száz ember vesztette életét. Jaruzelski számára ez a tény a legfájdalmasabb. Ugyanakkor úgy véli, a veszteségek nagyobbak is lehettek volna. Az elmúlt hetekben a volt pártvezetőt rendkívüli parlamenti bizottság hallgatta ki. Ennek a testületnek az a feladata, hogy megítélje, nem volt-e alkotmányellenes lépés a rendkívüli állapot kihirdetése. A FEHÉR HAZ KÖZELEBEN TERRORISTA AKCIÓ? Tegnap éjszaka, röviddel éjfél után föld alatti robbanások sorozatá­ra került sor egy washingtoni utcán, mindössze két háztömbnyire a Fe­hér Háztól. Mint kiderült, a robbaná­sokat egy transzformátor meghibá­sodása okozta a metróállomás kö­zelében. A titkosszolgálat ügynökei nyom­ban hozzáláttak annak kivizsgálásá­hoz, nem terrorcselekményről van-e szó. A New York-i Világkereskedel­mi Központ alatti pénteki súlyos rob­banás után a titkosszolgálat még mindig fokozott készenlétben van. A MOSZKVAI KITÉRŐ Zűrzavaros időben állt meg Hel* mut Kohl Moszkvában. Hetven per­ces szerdai villámlátogatása előtt még csak találgatni tudtak a diplo­maták, politikusok, vajon mire is olyan kíváncsi a német kancellár, miről akar szót váltani a hazai riváli­sai, ellenségei által ostromolt orosz államfővel. A moszkvai külügymi­nisztérium magát megnevezni nem kívánó illetékese tudni vélte, hogy a tárgyalópartnerek elsősorban a délszláv válságról akarnak véle­ményt cserélni, annál is inkább, mert a két ország, bárhogy is burkolja, különbözőképpen viszonyul a hábo­rúzó szerbekhez. Nos, nem ez volt az a bizonyos meghatározó téma, amiért a kancellár ázsiai körútjáról hazatérőben kitérőt tett Moszk­vában. Most már nem kétséges, Kohl elsősorban azzal a szándékkal szállt le Vnukovón, hogy gyors belpolitikai terepszemlét tartson és látogatásá­val egy kicsit megtámogassa Jelcin elnököt. Pont a küszöbönálló rendkí­vüli küldöttkongresszus előtt, amely, az Oroszországban dúló hatalmi harcot figyelembe véve, sorsdöntő lehet. A németek kancellárja a refor­merek esetleges kudarcát követő „drámai következményektől" tart. Ilyen irányú félelmeinek már Tokió­ban is hangot adott, amikor arról győzködte Mijazava Kiicsit, hogy tá­mogassa Jelcin Oroszországát. Nem sok sikerrel járt a japán kor­mányfőnél, aki megint csak rázendí­tett a Kuril-szigetekről szóló régi nó­tára. Magyarán: megismételte jól is­mert álláspontját, mely szerint ugyan drukkol az orosz demokráciának, de nem hajlandó pátyolgatni Moszkvát, amíg az nem adja vissza az elkob­zott szigetcsoportot. Persze, Helmut Kohl is igyekezhetett volna egy kicsit jobban, hiszen a felszólításon kívül egyébre nem futotta erejéből. A Die Welt című lap szerint még arra sem, hogy az ügy szorgalmazójaként vál­lalja a közvetítő szerepét a két tor­zsalkodó fél között. Mindent egybevetve: Moszkvá­ban egy aggódó kancellár látogatta meg a „nagy és jelentős Oroszor­szág" elnökét, akinek ugyancsak van miért aggódnia. Most ugyan jól­eső dicsérő szavakat hallott „bátor­ságáról" és „harciasságáról", de a tokiói tárgyalások „eredményeit" összegező információkon kívül, lé­nyegében, csupán egy szépen meg­fogalmazott szóbeli támogatást ka­pott. Amolyan „nesze semmi, fogd meg jól" módon, aminek a hazai támadások kereszttüzében álló Jel­cin aligha veszi hasznát. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN G enfben tegnap informatív jellegű ülést tartottak a GATT-ban tö­mörült országok képviselői, hogy megvitassák a világkereskedelem li­beralizálásáról folytatott tárgyalások úgynevezett uruguayi fordulójának előmozdításával összefüggő kérdé­seket. Az ülésen Arthur Dunkel, a GATT főigazgatója elnököl, aki hat és fél éve vezeti már a tárgyalások uruguayi fordulóját. Közben Mickey Kantor amerikai kereskedelmi mi­niszter jelezte az új amerikai kor­mány hajlandóságát a tárgyalásokra a nemzetközi kereskedelem azon problémáiról, melyek a GATT-tagor­szágok közti megállapodás megkö­tését akadályozzák. A ndrej Kolosi n, Oroszország vé­delmi miniszterének helyettese nyilatkozott az Egyesült Arab Emír­ségekben megjelenő Al Ittihad című napilapnak. Kijelentette, Moszkva igyekszik bővíteni a katonai együtt­működést az öbölbeli országokkal, s a térség biztonságának és stabili­tásának megszilárdításához szeret­ne hozzájárulni. A múlt hónapban Abu Dhabiban egy orosz katonai misszió is részt vett a nemzetközi haditechnikai bemutatón, ahol több arab országtól is kapott megrende­léseket fegyverek szállítására. K aracsiban a rendőrség szerdán letartóztatott hat személyt, köz­tük négy nőt, akik összesen 14,7 kilogramm heroint próbáltak kicsem­pészni az országból. Három cso­portban akartak elrepülni Frankfurt­ba, Szingapúrba, illetve Bukarestbe. A letartóztatottak közül öt amerikai, egy pedig magyar állampolgár. A rendőrség közleménye szeri.it a magyar állampolgárt Novák Évá­nak hívják. A lekszandr Ruckoj alelnök veze­tésével orosz delegáció tartóz­kodik Új-Zélandon. A vendéglátók a küldöttség tudomására hozták, csak azután számíthatnak a normá­lis kétoldalú kereskedelmi kapcsola­tok beindítására, ha Oroszország megtéríti 212 millió dolláros tartozá­sát. Ezért az összegért 1991 óta vásárolt Oroszország Új-Zélandon vajat, tejport és gyapjút. A küldött­ség jelezte, készek törleszteni a hi­telt, de ezzel "kapcsolatban más konkrétumokat nem közölt. H alifax kanadai kikötőben szer­dán egy teherhajó fedélzetén 18 román állampolgárt találtak. A 19-37 éves férfiak potyautasként érkeztek Kanadába. Az idegenren­dészet képviselője szerint a romá­nok Bukarestből több héten át utaz­tak teherautóval és vonattal a spa­nyolországi Cadiz kikötőbe, s itt sur­rantak fel az izraeli hajóra. Nyilván volt segítőtársuk, mivel a konténer, amelyben elbújtak, le volt pecsétel­ve. A potyautasok menekültjogot kértek, arra panaszkodtak, hogy Ro­mániában „újkommunisták" ural­kodnak, az országban továbbra is elnyomás van. L uandában, Angola fővárosában a kolera az utóbbi két hónapban 17 emberéletet követelt. A kétmilliós városban januárban 203 megbete­gedést észleltek, februárban további 467 esetet jegyeztek fel. V atanabe Micsio japán külügymi­niszter háromheti munkaképte­lenség után már visszatért hivatalá­ba. Február 15-én az Egyesült Álla­mokban tett négynapos hivatalos lá­togatása utáni napon váratlan rosz­szullét után került kórházba. Vata­nabe egészségi állapota körül már az elmúlt év nyarán is voltak külön­böző találgatások, akkor egy epe­műtéten esett át. F ranciaországban a kormány megbízásából egy szakértői csoport kereste az összefüggéseket a videojátékok és 30 epileptikus ro­ham előfordulása között. Az ered­mények még nem véglegesek, de feltételezhető, hogy a speciális fény­effektusok és a képek gyors válto­zása váltja ki ezeket a rohamokat a gyerekekből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom