Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-01 / 49. szám, hétfő

5 KALEIDOSZKÓP ÚJSZÓ

i 1993. MÁRCIUS 1 EGY LEVÉL NYOMÁBAN MIÉRT NEM KAPJUK MEG A RÉSZÜNKÉT? KÉRDŐJELEK A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÖRÜL A fogyasztási szövetkezetek átalakításának a mechanizmusával még ma sincs tisztában valamennyi érintett. Erről postánk is tanúskodik. Egyik olvasónk a Dunaszerdahelyi járásból saját tapasztalata alapján több kérdést is feltett. Mivel közérdekű témáról van szó - hiszen, csak az említett járásban 12 ezer tagja van a Jednotának - Rédvay Aladárhoz, a dunaszerdahelyi fogyasztási szövetkezet elöljáróságának vezetőjéhez fordultunk, hogy tisztázzuk a leggyakoribb félreértéseket. - A transzformációs törvény értelmében meg kellett állapítani, mennyi a szövetkezetünk vagyona. Ezt a feladatot a minisztérium illetékes munkatársa végezte el. A törvény szerint a vagyon 75 százalékát zároltuk, 25 százalékát pedig a tagok között nevesítettük. A mi fogyasztási szövetkezetünk vagyona 59,5 millió koronát tett ki. Ezt az összeget a meghatározott arányban oszthattuk szét. Tagjaink esetében 55 százalékot a tagsági évek, 45 százalékot a tagsági alapbetét, a maradék öt százalékot pedig az egyéb anyagi betét szerint állapítottuk meg A jogosult személyek szeptemberi közgyűlése jóváhagyta a transzformációs tervezetet, s ennek alapján a szövetkezetünket regisztrálták. - Levélírónk megkapta a vagyonrészt igazoló iratot, amelyen 5194 korona szerepelt. A tag elhunyt, így ô, a felesége szerette volna megkapni az összeget, vagy pedig a Jednota üzletében szeretett volna vásárolni ennyiért. - Erre nincs lehetőség. A törvény és az alapszabályzatunk egyaránt kimondja: a tagok vagyonrésze hét évig zárolva van. Ez az idő az 1992 szeptemberében megtartott közgyűléstől számítódik. Ha a tag, illetve az örököse úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből, akkor visszafizetjük neki a tagdíjat. Döntésünk szerint a 60 éven felüliek esetében ez 100 korona volt, a többiek pedig az alapbetétjüket már korábban 500 koronára emelték. Tehát csak ezt az összeget kaphatják vissza, nem pedig a vagyonrészt, amely, mint mondottam, zárolva van. Ez nem jelenti azonban, hogy elveszik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tag meghal, és az örököse 18 évnél fiatalabb személy. Akkor az elnökség jóváhagyja a kiskorú tagságát, megkapja a vagyonrészt, de 18. életéve betöltéséig nem rendelkezhet vele Addig az alapszabályzat értelmében csak az osztalékot kapja meg. - És mi lesz, ahogy a panaszos feltételezi, ha hét év múlva már nem is lesz fogyasztási szövetkezet, hiszen mint írja, egyre-másra privatizálják a boltjaikat? - A levélírót és a többi kételkedőt is biztosíthatom arról, hogy a szövetkezetünknek olyan vagyona van (amely zárolva van), hogy hét év múlva is működőképes lesz. Valóban eladtuk, illetve bérbe adtuk néhány kereskedelmi egységünket, de csak olyanokat, amelyek nem hoztak hasznot. Ezenkívül 11 jogos tulajdonosnak visszaadtuk a vagyonát, és az állammal szemben is rendeztük gazdasági ügyeinket. Tehát csak azokat az egységeket adtuk el, amelyekre többet kellett volna fordítanunk, mint amennyi nyereségünk üzemeltetésükből származott volna. Vendéglőinket, kis textil- és egyéb boltjainkat ezért célszerűbbnek tartottuk bérbe adni. Az a tervünk, hogy az élelmiszerüzleteinket egészen új típusú boltokká alakítjuk át. - A levélben felmerült a vagyonrész öröklésének kérdése is... - A vagyonlevél örökölhető, tehát a hagyatéki eljárás során erről ugyanúgy rendelkezni kell, mint például a takarékbetétről. Ha például a szülő után több testvér örököl, mi arra a személyre ruházzuk át a tagságot, aki a tagkönyvet fel tudja mutatni. Tehát az a jogosult személy, akinél a könyv van. Ha az örökös úgy dönt, hogy az elhalt szülő tagságát folytatni szeretné, és az alapbetétet az említett 500 koronára emeli, akkor minden jog az örökösre száll, beleértve a vagyonrész tulajdonjogát is. - Ha az özvegy három évig nem íratja magára a vagyonlevelet. az egész elveszik, mert a halott részvényét már nem tartják nyilván - idézem a levélből. Valóban így van ez? - A hároméves határidő szerepel alapszabályunkban. Erről a kitételről szakemberekkel is konzultáltunk: szerintük a hagyatéki eljárás ennyi idö alatt mindenképpen befejezhető, s az örökösök a szövetkezeti tagság kérdését is tisztázhatják. Egyébként mi felhívtuk ellenőrző bizottságaink figyelmét, hogy rendszeresen ellenőrizzék a tagok névsorát. Erre általában akkor kerül sor, amikor tagjaink a szövetkezet kibocsátotta vásárlási utalványokat a boltokban beváltják. Ekkor jegyzik be a tagsági könyvbe például a lakhelyváltozást stb., és a családtagokkal közlik az esetleges elhalálozással kapcsolatos tudnivalókat. Szeptembertől már több mint 300 ilyen esetünk volt. - Kérem, még egyszer tisztázzuk: mi is a levélírónk vagyonieveién szereplő 5194 koronás összeg? - Ez a tagra eső, a tagsági évek, az alapbetét vagy az esetleges egyéb anyagi betétek alapján megállapított arányos vagyonrész, vagyis az illető nevesített vagyonrésze. Remélem, a magyarázat után mindenki számára világos, miért nem vehető ki ez az összeg. - Még egy utolsó kérdés: tagjaik az idén is kapnak, és ha igen, milyen összegű részesedést, illetve vásárlási utalványt? - Pontos összeget még nem tudok mondani. Március 27-én lesz a közgyűlés, ahol az éves mérleg alapján, a gazdasági osztály javaslatára a konferencia dönt arról, mennyi pénz kerül elosztásra. Tehát ettől függ majd az egy-egy tagnak jutó összeg. A múltbeli elosztási mód azonban csak erre az évre érvényes, s mert 1994-ben már a vagyonrész nagysága szerint fizetünk részesedést. Végezetül szeretném hangsúlyozni: alapszabályunk teljes mértékben összhangban van a vonatkozó törvénnyel. A fogyasztási szövetkezetnek az átalakítás után is szövetkezetnek kellett maradnia, legfeljebb több kisebb szövetkezetre lehetett bontani. A törvény a szövetkezet vagyonának kezelését is szabályozza, tehát megnyugtatom tagjainkat: semmiféle törvényellenes lépést ne keressenek e folyamat mögött. Tudom, sokan úgy gondolták, kaptak valamit, s rendelkezni szeretnének vele. Ez viszont egyelőre lehetetlen. DEÁK TERÉZ KÖZELEDÜNK (AUTÓBUSSZAL) EUROPAHOZ Európai integráció, közeledés Európához. Európába vezető út - az utóbbi évek politikai szótárában egyre gyakrabban előforduló frázisok. Persze így, politikai szinten, jelképesen értendők, bizonyos óhajok kifejezésére szolgálnak. Más szemszögből nézve azonban nagyon is szó szerinti értelmezése lehet e kifejezéseknek, például, ha a közlekedés - jelen esetben a nemzetközi autóbusz-közlekedés - szempontjából nézzük a dolgot. Hogy ezen a téren mennyire közeledünk Európához, erre a kérdésre kértünk választ Ivan Regulitól. a Közlekedési Minisztérium sajtótitkárától. -Ami a nemzetközi autóbuszjáratokat illeti, valóban fejlődésről beszélhetünk. A múlt év második felélői több új állandó járatot indítottunk, elsősorban Lengyelországba. Nyugat-Európa felé sajnos a sok éve működő Pozsony-Bécs és a Trencsénteplic-Pöstyén-Bécs útvonalon kívül semmilyen rendszeres járat a mai napig nem létezik. Örömmel közölhetem azonban, hogy február 26-i hatállyal két új, Németországba irányuló járat beindítására szereztünk engedélyt, a nemzetközi járatok létrehozásához ugyanis mindig a másik fél Közlekedési Minisztériumának a beleegyezése is szükségeltetik. Az említett két járat: Pozsony-München és Pozsony-Nürnberg-Frankfurt-Köln. Mindkét járat péntekenként indul Pozsonyból. További újdonságunk a Pozsony-Salzburg járat, amely február 27-étöl szombatonként indul, a Kassa-Düsseldorf vonalhoz pedig már csak a német fél beleegyezését várjuk. Hasonló a helyzet a Pozsony-Párizs járattal is, ehhez is csak a francia fél jóváhagyása hiányzik. - Milyen áron utazhatunk majd ezeken a járatokon, és egyáltalán, mi szerint állapítják meg a menetjegyek árát? - Az árakat a járatot üzemeltető közlekedési vállalat a külföldi partnerrel kötött szerződés alapján állapítja meg. Eltérően a belföldi járatoktól, ahol adott egy bizonyos felső határ, a nemzetközi járatok menetjegyei szabadárasak. A szlovák fél jóval olcsóbb is lehetne, de itt a vállalatok nem konkurensi, hanem partneri alapon működnek. Például a Pozsony-Bécs járat esetében a szlovák és az osztrák közlekedési vállalat közösen osztozik a bevételen. Talán furcsán hangzik, de például Ausztriában és Németországban már nem csupán a piaci érdekek érvényesülnek, itt már egyéb, többek között környezetvédelmi szempontok a fontosabbak. Léteznek olyan területek, ahol abszolút mértékben a vasúti közlekedést részesítik előnyben. A menetjegyek áráról és az előjegyzési lehetőségekről a pozsonyi autóbusz-pályaudvar nemzetközi jegypénztára szolgál részletes felvilágosítással. Példának megemlíthetem, hogy a Pozsony-Köln járatra 1100 koronáért vagy 150 márkáért váltható egyirányú, illetve 2200 koronáért vagy 270 márkáért váltható menettérti jegy. Némely esetben bizonyos kedvezmények is kihasználhatók, például az előbb említett járaton a négy évesnél fiatalabb gyerekek ingyen (külön ülőhely igénye nélkül), a 4-12 éves gyerekek féláron, a nyugdíjasok és a 26 évesnél fiatalabb diákok 10 százalékos kedvezménnyel. Persze a kedvezmények nem általánosak, azokat minden járatra egyedileg határozzák meg. - Kelet felé milyen az érdeklődés, és Magyarországgal milyen az összeköttetés? - Keleti irányban szintén élénkülés tapasztalható. Két járat indul Kassáról és Eperjesről Munkács, illetve Ungvár végállomással. Magyarországgal sokéves múltú nemzetközi járataink kötnek össze. Ezek a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat és a Volán jó kapcsolatain alapulnak. Ebbe az irányba az utóbbi időben sem növekedésről, sem csökkenésről nem beszélhetünk. - Az ország kettéválásával mennyiben változott a helyzet a Csehország és Szlovákia közötti járatok esetében? - Ami a nemzetközi autóbuszjáratokat illeti, Csehország lett a legnagyobb külföldi partnerünk. Január 1-jétöl minden járat, amely átszeli a cseh-szlovák határt, nemzetközi járatnak minősül, még abban az esetben is, ha a munkásoknak a gyárba szállítására szolgáló néhány kilométeres szakaszról is van szó. Egyszeriben több mint 60 nemzetközi járattal gazdagodtunk. Az utasok számára ez semmilyen változást nem jelent, de a közlekedési vállalatnak február 15-étől igazolnia kell a vámhivatalnál, hogy rendszeres járatról van szó. - A magánvállalkozók részéről fenyegeti-e konkurencia az állami közlekedési vállalatot? - Az autóbusz-közlekedésben is eléggé erős a magánvállalkozói kezdeményezés, de ez csaknem kizárólag a rendszertelen járatokra érvényes, főleg a magánutazási irodák által szervezett kirándulásokat bonyolítják a magánfuvarozók. A rendszeres autóbuszjáratokban az állami közlekedési vállalat egyelőre konkurencia nélküli. TlINflCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § Hát ez is valami. Ha már az országnak nincs sok szerencséje az európai közlekedésben, legalább a lakosok kapjanak több lehetőséget egy európai kiruccanáshoz. GAÁL LÁSZLÓ „JOGSÉRTÉS" jeligére egy kis közösség kér tanácsot. Gazáálkodni szeretnének a jövőben, e.z irányú igényüket azonban -mint írják - nem jelentették be 3 szövetkezetbe 1992. augusztus 28-áig.(?) A szövetkezet transzformációs teivezetével nem értenek egyet, ezért nem látják biztosítottnak a szövetkezet jövőjét, s ezzel együtt vagyonuk sorsát. Kérdésük: Köteles-e a szövetkezet kiadni a vagyonukat a 42/1992 Tt. sz. törvény 13. paragrafusának 2. bekezdése értelmében. -A transzformáció során kialakított vagyonrész kiadását mindazok kérhetik, akik mezőgazdasági vállalkozói engedélylyel rendelkeznek (a községi hivatalban bejelentett magángazdák), és a transzformációs vagyonrész nagyságáról szóló értesítés kézbesítésének napjától számított 90 napon belül jelzik a szövetkezetnek, hogy kérik transzformációs vagyonrészük kiadását. Tehát - ezek alapján - Önöknek jogukban áll kikérni transzformációs vagyonrészüket! (A levelükben említett augusztusi dátum nem tudom mire kötődik, azért kérdőjeleztem meg.) Amennyiben nem értenek egyet a szövetkezet által megszabott bérleti díjjal, elutasíthatják a szerződés aláírását. S mivel magángazdaként kívánnak a jövőben vállalkozni, csak azt ajánlhatom, hogy a szerződést ne írják alá - így bármikor viszszaigényelhetik a szövetkezettől a földjüket, illetve bármikor indítványozhatják a bérleti jog megszüntetését. Az élő és holt leltár visszaigénylése céljából pedig bírósági eljárást indíthatnak - abban az esetben, ha a viszszaigényelt transzformációs rész kiadására a szövetkezet nem hajlandó vagy nem mutat hajlandóságot. B. A. JELIGÉRE: 43 áras földemen annak idején a Villamos Művek transzformátort és villanyoszlopokat emelt, aminek következtében a föld jó része megművelhetetlen - írja kedves Olvasónk. Élhetek-e kártérítési igénnyel? - kérdi. -Sajnos, kártérítési igénnyel a Villamos Művek felé nem élhet, ugyanis a 79/1957 Tt. sz. törvény lehetőséget ad a hasonló építmények építésére és üzemeltetésére - a tulajdonos beleegyezése nélkül. VILÁGI OSZKÁR ACEL: A KULTÚRA ÁPOLÁSA A ZOBORALJA ALAPÍTVÁNYRÓL Mint arról már tudósítottunk, a Nyitra melletti Zsérén zoboraljai értelmiségi találkozó volt. Az eseményt a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya és a Zoboralja Alapítvány készítette elő. A választmány elnökét, Révész Bertalant, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola docensét, a találkozó egyik szervezőjét kértük meg, mondjon néhány szót az alapítvány céljáról. -A Nyitrai járás húszegynéhány vegyes lakosú vagy zömmel magyarlakta falva képezi a Zoboraljai Magyar Régiót. Ezen belül a Csemadok létrehozott egy alapítványt, a Zoboralja Alapítványt, melyet hivatalosan a múlt év szeptemberében jegyeztek be, s melynek a kultúra istápolása, fejlesztése a célja. Folklórcsoportokat, nyelvészeti tudományos munkákat kívánunk támogatni, amihez már az embereink is megvannak, a pedagógiai főiskola magyar tanszékének munkatársai vállalták ezt a feladatot. Csak hát, mint minden alapítvány, mi is pénzgondokkal küszködünk. Magyarországi alapoktól várunk hathatós segítséget, így talán néhány éven belül képesek leszünk hatékonyan támogatni az itteni magyar kultúra ügyét. Egyelőre nem is az alapítvány, hanem a Csemadok területi választmánya szervezi az akciókat, például novemberben és decemberben népművészeti fesztivált rendeztünk, • Miért éppen ökumenikus istentiszteletet tűztek a találkozó műsorára... Mit jelent a mai társadalomban a vallás? -Mi itt nyelvsziget vagyunk, és nagyon fontos a zoboraljai falvak magyar ós szlovák lakosságának békés egymás mellett élése. Ezt a célt szolgálja az is, ha különböző felekezetek papjait hívjuk meg közös istentiszteletre. A többnyelvű istentisztelet a különböző vallású és különböző nyelvű híveket egyaránt közelebb hozhatja egymáshoz. A vallás szerepe a mai társadalomban szerintem az, hogy a több évtizedes totalitarizmus után felemelje és megifjítsa a szíveket és lelkeket. Én azt várom a mai lelkészektől és a hívőktől, hogy visszaállítsák azokat a keresztény erkölcsi értékeket, melyeknek szerves eredménye kell legyen az is, hogy a szülők gyermekeiket magyar iskolába írassák. Ezek az értékek, sajnos, itt a Zoboralján annyira mélypontra jutottak, hogy már a hetven százalékban magyarlakta falvakban is a gyerekek nagyobb hányada szlovákba jár. Azt várom a keresztény egyházaktól, hogy ezek az értékvesztések megszűnnek. • Ön, mint főiskolai tanár, közvetlen kapcsolatban áll a fiatalokkal. Meglátása szerint számukra mit jelent Isten és a vallás? -A mai fiatalság nem részesült vallásoktatásban, és ha járnak is templomba, azt hiszem, az ő szívük még nem nyílt meg ama igének a befogadására, melyet egy-egy lelkész jó szívvel hint el köztünk. A kisebbek körében, az alapiskolák szintjén sok helyen már megkezdődött a vallásoktatás, de a közép-, a főiskolai és egyetemi diákságnak még kell egy kis idő & felzárkózáshoz, ahhoz, hogy nem is a szülők, inkább a nagyszülők vallásgyakorlását folytassák. • Mik a jövőbeni terveik a régióban? - Szeretnénk gyakoribbá tenni ezeket az értelmiségi találkozókat, szakmai és elvi szemináriumokat, mert úgy látjuk, nagy az igény irántuk. Külön öröm számomra, hogy a legutóbbi találkozón már nemcsak pedagógusok, hanem a műszaki értelmiség is szép számban képviseltette magát. Hisszük, hogy a jövőben egyre több hívet tudunk megnyerni, s más régiókkal, területi Csemadok-szervezetekkel is együtt kívánunk működni, a közös problémákra közös megoldást próbálunk találni. G. L.