Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám, péntek

1993. MÁRCIUS 26. •BanMBMB GAZDASÁG 8 jMMMEJ' piacképek SEGÍTSEN MAGAN KÉSZÜLJÖN FEL A SIKERRE! MODELLÜGYNÖKSÉG Ha az emberekel megkérdezzük, mi a véleményük a modellekről, többségük azt fogja mondani, hogy gyönyörű nőkről.és férfiakról van szó, akik nagyszerű környezetben, fantasztikus fizetésért dolgoznak. El ne higgye, hogy ez valóban igy van! Persze, van néhány igazán sikeres és keresett modell, akik a magazinok címlapján szerepelnek és minden jól fizető munkát ök kapnak meg, de ez csak egy töredékrésze a modelleknek. A modellügynökségek 90 százalékának az a feladata, hogy katalógusokhoz és egyéb apróbb hirdetésekhez keressenek modelleket, akik nemcsak ruhákat, hanem ékszereket, bútorokat, fürdőruhákat, frizurákat stb. reklámoznak. Ők, persze, már nem kapnak csillagászati összegű béreket, a modellek többsége mégis általában ilyen megbízásokat kap. Ennek tehát az a lényege, hogy önnek nem feltétlenül kell a legsikeresebb és legdrágább modelleket foglalkoztatnia ahhoz, hogy sikeres legyen ebben a szakmában. Hogyan kezdjen hozzá? Először is gyűjtsön össze megfelelő számú stabil modellgárdát. Nem kell, hogy mindegyikük fiatal és gyönyörű legyen, hiszen olyan megrendelést is kap majd, amelyben inkább egy karaktert, nem feltétlenül szépséget kérnek. De mindegyiküknek fotogénnek kell lennie. Adjon fel egy hirdetést, körülbelül ezzel a szöveggel: ,,Különböző típusú modelleket keresek. Tapasztalat nem feltétlenül szükséges, de előnyös. Fényképes jelentkezőket várok a következő címre." Amikor elkezdenek érkezni a levelek a hirdetésre, és valószínűleg sok érkezik majd, személyes találkozót kell megbeszélnie minden jelentkezővel. Akiket kiválaszt, mort dolgozni szeretne velük, azoknak rendelkezniük kell egy fényképsorozatból álló albummal, amely különböző helyzetekben ábrázolja őket. Ha nem rendelkeznek ilyen fényképekkel, akkor beszélje meg egy profi fotóssal, hogy készítse el a szükséges képeket. Egy, már működő modellügynökségtől szerezzen egy szerződésmintát, amelynek alapján ön is elkészítheti a szerződést a modellekkel és a megrendelőkkel. Miután megszerezte a modelleket, az üzlet egyik fele megvan. Ezután a reklámirodák lehetnek a legnagyobb megrendelők, de korántsem ők az egyetlenek. Gyártócégek, katalóguscégek, áruházak, divatbemutatókat szponzoráló cégek megrendeléseire is számíthat. Állítson össze egy ismertető füzetet, amelyben a legjobb modelljei szerepelnek, és küldje ezt el a különböző cégekhez. Ennél is jobb megoldás azonban, ha személyesen megy el ezekhez a cégekhez. Ezenkívül hirdessen a telefonkönyvben és újságban is. Kínáljon azonnali szolgáltatást, ami sok esetben nagyon vonzó lehet, és sok nagy modellügynökség ezt nem tudja nyújtani. Ami az árakat illeti, órabért kell számolnia. Hogy ez mennyi legyen, azt könnyen megtudhatja hasonló ügynökségektől. A számlázást önnek kell intéznie, és a befolyt óradíjnak körülbelül a 80 százalékát adja a modelleknek, a 20 százalékát tartsa meg. Nem szükséges, hogy külön irodát béreljen az adminisztrációs teendők ellátására, saját otthona kitűnően megfelel ennek a célnak. A költségei a következők lesznek: hirdetések, brosúrák, telefonszámla, útiszámla. Keressen fel hivatásos fényképészeket, akiknek szintén szükségük lehet modellekre, hiszen gyakran tőlük kérnek modelleket. Kössön megállapodást néhány fotóssal, aki a hozzá befutó megrendeléseket továbbíthatja önnek Az oldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY Felhívás lopásra - sokan így értékelik azt a rendelkezést, amely szerint ezentúl Ausztriában komoly pénzbüntetéssel sújtják, de nem teszik hűvösre azokat a bolti tolvajokat, akik 1000 schillingnél kisebb értékű árut lopnak. Felháborító botránynak nevezte az osztrák Szabadságpárt jogi szóvivője, hogy az igazságügyminiszter március 1-től 100 schillingről 1000re emelte azt a határt, ameddig üzlet egészét, s ma már szinte mindenki tudja, hogy a rejtett kamerák a díszletként szolgáló zöld növényekben, az italos kartonok között, a nagy ártáblák, kiírások mögött lapulnak. Az is bebizonyosodott, hogy az árura helyezett jelzőcsíkokat gyerekjáték eltávolítani, a műanyag biztonsági csipeszekkel is el lehet bánni az öltözőkben, mellékhelyiségekben. Michálek szerint a kistolvajoktól beszedett büntetéspénzből hatékonyabb berendezésekkel lehetne ellátni az üzleteket. Öt évvel ezelőtt a bolti lopások 75 százalékát még maguk az osztrákok követték el, 1992-ben arányuk már alig haladta OSZTRÁK BOLTI TOLVAJLÁSOK SZARKASZTIKUS MEGOLDÁS csupán szabálysértésnek minősülnek a bolti tolvajlások. Azaz ezer schillingig senkinek se kell bíróság elé állnia és esetleg több hónapra börtönbe vonulnia. A miniszter rendelkezése alapján, ha valaki mondjuk eltulajdonít egy 500 schillinges konyakot, s tetten érik, először is ki kell fizetnie a konyak árát, aztán még egyszer ennyit büntetés gyanánt, s harmadszor is ennyit, finanszírozandó a bolt készletét vigyázó detektívek, biztonsági berendezések költségét. A miniszter, Nikolaus Michálek arra hivatkozik, hogy a bolti szarkák 90 százaléka alkalmi tettes, „egyszeri bűnöző", s nem érdemes ágyúval lövöldözni - szarkára sem. S ami ugyancsak tény: a vizsgálati fogságban ülőkkel, két-három hónapra ítéltekkel dugig vannak a börtönök, akad olyan büntetés-végrehajtó, ahol a telítettség tízszerese a tervezettnek. Az osztrák televízió belpolitikai műsora, az Inlandsreport annak a magyar fiatalembernek az esetét említette elrettentő példaként, aki - mindenféle szerencsétlen egybeeséssel - egy 25 schillinges áruházi tolvajlásért egy év és egy havi leült börtönbüntetéssel fizetett. A bécsi kereskedelmi kamara elnöke szerint a miniszter rendelete nem más, mint felhívás lopásra. A kereskedelem létét veszélyeztető liberalizmus - így Walter Nettig - még gátlástalanabbá teszi az amúgy is veszélyesen elszemtelenedett tolvajokat. Tavaly Ausztriában 8 milliárd schilling értékű árut tulajdonítottak el a kiskereskedelemben, átlagosan négy lopás történt másodpercenként. A kereskedők szerint a tolvajok egyre durvábbak, tavaly már 205 olyan esetet regisztráltak, amikor a lefülelt tettesek öklüket, késüket, pisztolyukat használták, s megszöktek a felelősségre vonás elől. A helyzet annyira elvadult, hogy a bolti árufigyeléssel foglalkozó cégek immár azt fontolgatják, nem kellene-e felfegyverezni az embereiket. A jelenlegi technika a tapasztalatok szerint egyre kevésbé fogja vissza az enyveskezűeket. A tévékamerák nem látják be az meg az 50 százalékot. A legjelentősebb külföldi bűnelkövetők között körülbelül egyenlő arányban találhatók a magyarok, a csehek, a szlovákok, és az egykori Jugoszlávia állampolgárai. Hozzájuk képest - nyilván a vízumkényszerrel összefüggően - szerény a románok, a lengyelek, továbbá a törökök gyűjtőszenvedélye. Pontosan a külföldiek növekvő aránya miatt háborog a pénzbüntetés ellen az FPÖ-s jogász, mondván: „Képtelenség azt remélni, hogy mondjuk egy tolvajláson kapott lengyel, akinek, nem lévén pénze s kezébe nyomnak egy csekket, hazatérése után szaladni fog befizetni a büntetést." Tévedés ne essék, nem az osztrákok lettek becsületesebbek az eltelt időszakban, hanem a lopások száma sokszorozódott meg azzal, hogy Ausztria üzleteiben megjelentek a kispénzű keletiek. Az osztrák elkövetők közül, a jobb életszínvonal következtében, csak keveseket visz a rászorultság lopásra: 95 százalékuk meg is tudná venni, amit elvesz. Egyre több vezető beosztású emberre vagy idősebb személyre csapnak le a detektívek, olyanokra, akik szeretethiányukat, izgaloméhségüket vezetik le ily módon, vagy pedig a mindennapok egyhangúságát és örömtelenségét fűszerezik egy kis feszültséggel. Nyilván más okok motiválják a kereskedelmi alkalmazottakat, akik szintén egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a szarkák közt. Olyannyira, hogy míg a figyelőcégek korábban egyegy detektívet kevertek „csak" az igazi alkalmazottak közé, ma már a raktár egészét is „bekamerázzák". A tolvajok ellen bevetett detektívek 55 schilling körüli órabérben dolgoznak, tettenérésenként - az áru értékétől függően - 300-400 schilling üti a markukat. Elkapott tolvajokban nincs hiány, mégis volt eset, amikor a detektív dugta a becsületes áldozat zsebébe az árut, hogy aztán leleplezhesse. Kétszeresen ügyeljen hát mindenki: márciustól igazán zsebre megy. A GAZDASÁG MOTORJA: FRANCHISE A franchise jelentősége világszerte növekszik, és a rendszert egyre gyakrabban emlegetik, mint a privatizáció, illetve a szabad vállalkozás egyik lehetséges útját. - Mit kínálhat a vállalkozni kívánók számára a franchise? - kérdezzük Don Dwyert, a Nemzetközi Franchise Szövetség igazgatóját. - Azoknak, akik életükben először fognak vállalkozásba, azt hiszem, a legjobb és egyben a legegyszerűbb megoldást jelenti. Egy rendszerbe kapcsolódhatnak be, és a rendszergazdától elsajátíthatják azokat a fogásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megbirkózhassanak azokkal a nehézségekkel, amelyeket egy vállalkozás irányítása támaszt. Megtanulják például, hogyan tanítsák be az alkalmazottakat, miként kezeljék a pénzt, illetve milyen vezetési módszereket kövessenek. Menet közben arra is felkészülnek, hogy végül saját vállalkozást indítsanak. - Miben látja a franchise valódi jelentőségét? - Úgy gondolom, egy ország gazdaságának nyitja nem a természeti erőforrásokban rejlik, hanem magukban az emberekben. A franchise lehetőséget nyújt mások továbbképzésére, ami a gazdaság egészére nézve igen pozitív hatással bír. Amikor az Egyesült Államok gazdaságát recesszió sújtotta, a franchise akkor is évi hatszázalékos növekedési ütemet produkált. 1989 óta 390 ezer munkahely teremtődött e rendszernek köszönhetően az USA-ban, miközben az amerikai óriáscégeknél mintegy egymillió munkahely szűnt meg. Úgy gondolom tehát, hogy a franchise ma az Egyesült Államok gazdaságának motorja. Tizenhét percenként új vállalkozás kezdi meg a működését az egyes rendszerek valamelyikében, és valamennyi rendszergazda legalább nyolc embert alkalmaz. Könnyű tehát utánaszámolni, mekkora munkalehetőségeket jelent a franchise térhódítása. BANKOK SZLOVÁKIÁBAN Valószínűtlen, hogy pénzhiányos gazdaságunkban a hitelfelvétel lehetőségei javultak volna az utóbbi időben, de azzal, hogy egyre több a bank, legalább több helyről küldhetik el az embert. De félre a tréfával, örvendetes dolog, hogy egyre több bank működik az országban, mert bár a hitelekhez valószínűleg ezután sem lehet egykönnyen hozzájutni, azért az törvényszerűség a piacgazdaságban, hogy a mennyiség előbb-utóbb átmegy minőségbe, ami a bankok esetében jobb szolgáltatást és - csak el ne kiabáljuk - még kamatcsökkenést is jelenthet. Bízzunk benne, hogy ahol bank van, ott pénz is van (lesz), és ahol pénz van, ott előbb-utóbb nekünk is jut belőle, feltéve, ha eléggé ügyesek leszünk. S ha eljön majd a nagy pillanat, hogy egy tökéletesen kidolgozott vállalkozói tervvel indulunk bankot keresni, talán jól jön majd ez a kis útmutató arról, hol, milyen bankok vannak nálunk. (A bankok elnevezését szlovák nyelven közöljük, tehát ahogyan a hivatalos címüket kell megadni) • Devin Banka, a.s. Františkánske nám. 8 813 10 Bratislava tel: 07/333479 fax: 07/334652 • Istrobanka, s.s. Laurinská 1 814 99 Bratislava tel: 07/33421 fax: 07/334221 • Ľudová banka Bratislava, a.s. nám. SNP 15 810 09 Bratislava tel: 07/50847, 499973 fax: 07/59794 • Priemyselná banka, a.s. Boženy Némcovej 30 042 18 Košice tel: 095/35326, fax: 095/30311 • Prvá stavebná sporitelňa, a.s. Dunajská 72 814 99 Bratislava tel: 07/53540, 53532 fax: 07/57422 • Slovenská poľnohospodárska banka, a.s. Vajnorská 21 832 65 Bratislava tel: 07/2021211 fax: 07/215121 • Slovenská záručná banka, š.p.ú. Kutlíkova 17 852 50 Bratislava tel: 07/836732 fax: 07/836909 • Všeobecná úverová banka, a.s. nám. SNP 19 818 56 Bratislava tel: 07/3192227 fax: 07/56867, 51483 • Investičná a rozvojová banka, a.s. Štúrova 5 818 55 Bratislava tel: 07/57051, 490464 fax: 07/59484 811 82 Bratislava tel: 07/331351, 331775 fax: 07/334456 Külföldi bankok fiókjai Szlovákiában • Agrobanka Praha, a.s. Kuzmányho 16 974 43 Banská Bystrica tel: 088/395251, 395234 fax: 088/395244, 395205 • Banka Haná, a.s. Prostéjov Ciboriho 2 949 50 Nitra tel: 087/25375 fax: 087/82373 • Československá obchodná banka, a.s. Lehotského 3 812 25 Bratislava tel: 07/493651 fax: 07/498485 • Interbanka, a.s. Praha Miletičova 1 821 08 Bratislava tel: 07/212588 fax: 07/212588 • Banka Bohemia, a.s. Kováčská 63 040 01 Košice tel: 095/22587, fax: 095/22508 • COOP banka, a.s. Brno Štefánikova 47 811 04 Bratislava tel: 07/492780 fax: 07/498485 • Ekoagrobanka, a.s. Rázusova 11 921 01 Piešťany tel: 0838/25749 fax: 0838/25259 • Internationale Nederlanden Bank, a.s. Praha Palisády 36 816 42 Bratislava tel: 07/314462, 331941 fax: 07/312367 • Konsolidačná banka, š.p.ú. Ružová dolina 27 824 69 Bratislava tel: 07/2016249 • Poštová banka, a.s. Gorkého 3 814 99 Bratislava tel: 07/335771 fax: 07/331413 • Prvá komunálna banka, a.s. Žilina Horný Val 24 010 10 Žilina tel: 089/45035 fax: 089/48837 • Slovenská kreditná banka, a.s. nám. SNP 13 814 99 Bratislava tel: 07/598691 fax: 07/590789 • Slovenská štátna sporiteľňa, š.p.ú. nám. SNP 18 816 07 Bratislava tel: 07/50655 fax: 07/499087 • Tatra banka, a.s. Vajanského nábr. 5 A fent leírt címeken természetesen a bankok központjai találhatók. Számos, főleg szlovák banknak működnek fiókjai országszerte. (Adatok: Trend) Külföldi bankok kereskedelmi kirendeltségei Szlovákiában • Banque Paribas, Paris Gröslingova 11 811 09 Bratislava tel: 07/499515 fax: 07/50973 • International Business Bank Corporation Ltd., West Samoa Radlinského 37 851 49 Bratislava tel: 07/496736 • Creditanstalt-Bankverein, Wien Cintorínska 2 811 08 Bratislava tel: 07/56442 fax: 07/59168 • Osterreichische Volksbanken AG, Wien nám. SNP 15 810 00 Bratislava tel: 07/59818, 499970 fax: 07/59818, 499970 Központi bank Szlovákiában • Národná banka Slovenska Štúrova 2 818 54 Bratislava tel: 07/53511 fax: 07/50721