Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám, hétfő

1993. MÁRCIUS 22. HOLNAP ESTE .ÚJSZÓM HIREK-VELEMENYEK HASZNÁLNI ÉS NEM RAGYOGNI TANÁCSKOZOTT AZ EGYÜTTÉLÉS ORSZÁGOS TANÁCSA Én használni, nem ragyogni aka­rok..." - ez a mottó díszítette a tardos­keddi iskola üléstermének falát, amelyben szombaton az Együttélés Országos Ta­nácsa tartotta ülését. Az ülés fó témája az országos kongresszus értékelése, az ott hozott határozatok megvitatása, valamint az Országos Tanács bizottsági tagjainak és más képviselőinek a megválasztása volt. Az országos kongresszus értékelését Duray Miklós elnök terjesztette elő, melyben ismét kifejtette társnemzeti el­méletét. Az OT a mozgalom alelnökévé Kvarda Józsefet, vezető titkárává Dolník Erzsébetet, szervező titkárává Görföl Jenőt, külügyi titkárává pedig Batta Ist­vánt választotta. Az intézőbizottság tag­jai: Pázmány Péter, Bauer Edit, Dobos László, Hortai Éva, Batta István, Köte­les László, Gyimesi György és Batta Attila lettek. Az OT létrehozta az Orszá­gos Tanács külügyi tanácsát, továbbá javasolta létrehozni a művelődéspolitikai, valamint az egészségügyi tanácsot. A képviselői tanács elnökévé Rózsa Er­nőt, a központi önkormányzati tanács el­nökévé Kvarda Józsefet, alelnökévé Za­chariás Istvánt, a központi gazdaságpo­litikai tanács elnökévé Harna Istvánt, a külügyi tanács elnökévé pedig Flórián Lászlót választották. Valamint elfogadták az emiitett tanácsok működési szabály­zatát. Az Országos Tanács feladatul adta az intézőbizottságnak, hogy felvéve a kap­csolatot a többi magyar párttal és mozga­lommal, 1993. április 30-áig szervezze meg a magyar parlamenti képviselők, pol­gármesterek és önkormányzati képvise­lők összejövetelét, azzal a céllal, hogy ezen a fórumon hozzák létre az itt élő magyarság parlamentjét. Az OT elfogadta azt a határozatot, mely szerint felhívással fordul a Szlovák Köztársaság kormányá­hoz, hogy a bősi vízerőművet illetően, írja alá a hágai alávetési nyilatkozatot, és egyezzen meg a Magyar Köztársaság kormányával az átmeneti vízgazdálkodási rendszerről. Duray Miklós beszámolójá­ban azt is elmondta, hogy az Európa Tanács által megbízott, a szlovákiai ki­sebbségek helyzetéről felmérést készítő szakemberek nem kaptak optimális képet a szlovákiai helyzetről, mivel a jobboldali és baloldali nacionalista erők akadályoz­ták őket ennek kialakításában. Duray kö­zölte, emiatt az Együttélés panaszlevelet intézett Catharine Lalumiere-hez, az ET főtitkárához, melyben kéri a felmérés új­bóli elvégzését, és azt, hogy a küldöttség a magyar mozgalmak véleményét is hall­gassa meg. Habár az ülésen néha elég nehezen született meg egy-egy határozat, s külön­böző vélemények is ütköztek egymással, remélhetőleg a címben jelzett mottó nem­csak üres szó marad. (gaál) ÜLÉSEZETT A DSZM TANÁCSA FILKUS HELYÉRE ROMAN KOVÁČ JESZENSZKY - MELESCANU TALÁLKOZÓ AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL ÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁKRÓL POZSONYBAN SOSE HALUNK MEG - KOLTAI RÓBERTTAL Színházi rendezések Kaposvá­ron, színpadi szerepek ugyanott, fil­mek Budapesten, Pozsonyban, Var­sóban, Illetékes Elvtárs dumái a rá­dióban, kabarétréfák százai nyilvá­nos tévéfelvételeken. Kottái Róbert, a színész rendezővé avanzsálta magát. Sose hátunk meg címmel az elmúlt év(tized)ek egyik legjobb ma­gyar filmkomédiájával rukkolt elő és bárhol vetítik is az alkotást, a néző­tér mindenütt megtelik. Gyuszi bácsi kalandjain tízezrek szórakoznak hétről hétre, s még a legszigorúbb kritikusok is emelik kalapjukat. Gyuszi bácsi víg kedélyű, bőbe­szédű ember, vállfaárus és főállású kölcsönkérő. Mint a megszállott, úgy jár ki szombatonként a lóversenypá­lyára, holtbiztos tippjeivel újra és üjra nyerni akar, de csak egyszer, egyetlenegyszer kedvez neki a sze­rencse: halála előtt három vagy négy perccel. Addig, azelőtt csupa rohanás, széptevés, füllentés és re­ménykedés az élete. Megy árkon­bokron, vállfákkal felpakolva, mert az üzlet az üzlet és ugye, akárhá­nyat írunk is: pénzből él az ember, ha meg nincs egy vasa sem, akkor megy és szerez magának. Majd szombaton visszaadom, gondolja, de a nagy nyeremény csak várat és várat magára. Amikor pedig markát ütné a jókora köteg forint, már indul a másvilágra. Remek a film, nagyszerű színész­csapat játssza. Gyuszi bácsi, a fő­szereplő Koltai Róbert. Társai: Po­gány Judit, Lázár Kati, Jordán Ta­más, Szabados Mihály, Máté Gábor, Gáti Kati. Holnap, este hét órakor a pozso­nyi Magyar Kulturális Központban vetítik a filmet, és itt lesz Koltai is. Dupla siker biztosítva. (sz-ó) BÁRSONYSZÉKEK IGÉZETE? Eltartott egy ideig, amíg a Szlovák Televízió Lépések című tegnapi vi­taműsorában a ködfátyol mögül elő­bukkant a lényeg. A parlamenti és a kormányzati munkában mutatkozó ,,feszültség" (hivatalosan állítólag nem válságjelekről van szó) megíté­lése szerepelt programon. Roman Zelenay a DSZM választmányi tag­jaként és a miniszterelnök külpoliti­kai tanácsadójaként lírai kedélyt erőltetett magára, a tavasz bekö­szöntétől várva a helyzet jobbra for­dulását. Hozzátette persze, hogy pártközi tárgyalásokba kezdenek, sőt uram bocsá', a volt szövetségi parlamenti módszerek alkalmazásá­ban is vél felfedezni üdvözítő voná­sokat. S ekkor a tavaszt idéző vihar közeledtével hatott, hogy átvette a szót Július Brocka, a KDM parla­menti klubjának tagja, aki éles sza­vakkal bizonygatta, hogy a Čarno­gurský-kormány kiegyensúlyozott államháztartást adott át. Pingpong kezdődött arról tanúskodva, hogy az ellenzéki és a kormányzati szerep felcserélődésével miként változik meg a pártpolitikai magatartás. Ma­rián Andel, az SZNP parlamenti klubjának elnöke azt hangsúlyozta: pártjuknak nem érdeke, hogy a Me­čiar-kormány teljesen kátyúba jus­son. Milan Ftáčnik, a Demokratikus Baloldal Pártja parlamenti klubjának elnöke a kormány szemére vetette, hogy nem végzett átfogó elemzést, nem állt elő kidolgozott stratégiával, majd többször is kijelentette, hogy az eddigi kormányzati módszerek tarthatatlanok. S aztán hirtelen elhangzott, hogy a mai kormányzat nem rendelkezik kellő parlamenti többséggel. S innen már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy a vita a ..kormányzati politikai bázis kiszélesítésére" terelődjék. Magyarán szólva: más pártok is igényt tarthatnak a „ megfelelően elosztott" bársonyszékekre. A magyar parlamenti koalíció eb­ből valószínűleg eleve nem kér. Mert távolmaradásukat - az adásban is bejelentett meghívás ellenére - so­kan így is éretelmezhetik. (kiss) (Munkatársunktól) - Roman Kováč miniszterelnök-helyettes lett a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom Tanácsának elnöke. Erről döntött hétvégi ülésén a 132 tagú testület. Ám ha a jövő hét végén Nagyszombatban összeülő országos közgyűlés elfogadja azt az alapszabály­módosítást, mely értelmében a tanács elnökét a közgyűlés választja meg, úgy Roman Kováč személyéről szombaton ismét szavazni fognak. A tanács eddigi első embere Rudolf Filkus volt, aki már a februári választmá­nyi ülésen bejelentette, hogy megválik tisztségétől. Részben a bírálatok miatt, amelyek elsősorban a mozgalom elnöké­nek részéről érték. De főként amiatt, hogy e testület, illetve annak elnöke szinte semmilyen jogkörrel nem rendelkezett. Tagja volt ugyan a mozgalom választmá­nyának, ám szavazati joggal nem rendel­kezett. A mozgalom politikai grémiumá­nak ülésén pedig csak akkor vehetett részt, ha erre meghívták őt A tanács mostani ülésén olyan javaslat született, hogy a testület elnöke rendes tagja le­gyen a választmánynak, és a politikai grémium ülésén is részt vehessen. A ja­vaslat szerint a tanács elnöke egyben a mozgalom alelnöke is lenne. Az indít­ványról majd az országos közgyűlésnek kell döntenie. A DSZM Tanácsának eddigi feladata a törvényhozói és a végrehajtói hatalom szerveinek koordinálása volt. A szombati ülés résztvevői azt javasolják az orszá­gos közgyűlésnek, .hogy e testület ta­nácsadói feladatokat is lásson el. Az ülést követő sajtótájékoztatón megkérdeztük, hogy ezalatt konkrétan mi értendő. Meg­tudtuk: a tanács köteles lenne javaslato­kat, szakvéleményeket kidolgozni a moz­galom képviselőinek és a DSZM minden szervezetének. Hogy mi lesz a végső döntés, ha a tanács, képletesen szólva, zöldet javasol, s a választmány pedig a piros mellett kardoskodik? Erre a kér­désre Miloš Vajda parlamenti képviselő azt válaszolta: az eredmény piros lesz. (gágyor) A magyar-román kapcsolatok né­hány gyakorlati és aktuális problé­májáról, valamint a megkötendő két­oldalú alapszerződésről tárgyalt szombaton Gyulán a két ország kül­ügyeinek irányítója, Jeszenszky Géza és Theodor Melescanu. A nem hivatalos, mintegy háromórás megbeszélésre az alkalomból került sor, hogy Gyulán felavatták a híres román író, Liviu Rebreanu mell­szobrát, aki itt katonáskodott a mo­narchia éveiben és magyarul is írt. Herman János magyar külügyi szóvivő a tárgyalások után elmond­ta: a magyar-román alapszerződés tárgyalásakor a magyar állaspont szerint Bukarest túlzottan nagy fi­gyelmet szentel a határkérdésnek, bár Budapest most is hangsúlyozta, hogy érvényesnek tekinti az ezt érin­tő nemzeközi alapszerződéseket. A magyar álláspont szerint a doku­mentum egészét kell előtérbe he­lyezni, a részletek kidolgozását pe­dig a szakértőkre kell bízni. Szóba került az új határátkelők ügye is, melyet elsősorban Buda­pest szorgalmaz. Egy korábbi buda­pesti javaslat szerint tíz új határátke­lőhelyet kellene nyitni, de a román fél ebből eddig csak kettőnek, még­pedig a méhkerékinek és a battyo­nyainak a megnyitását tartja reális­nak belátható idő belül. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy ez ügy­RÖVIDEN • IMRICH ANDREJČÁK szlovák védelmi miniszter első megnyilatko­zásai Dobrovský úr praktikáira emlé­keztetnek, sőt a november előtti erős és hatalmas emberek cseleke­deteit juttatják eszünkbe - jelentette ki a Szlovák Katonák Egyesülete bővített zsolnai ülését követően Ján Repaský elnökségi tag. Főként a ká­derezésre és a kényelmetlen kato­nák félreállítására hívta fel a figyel­met. Az elnökség úgy döntött, hogy kedden sajtótájékoztatót hívnak össze Pozsonyban. • SZŰKEBB, illetve nyílt ver­senyben privatizálják majd az állami tulajdonban lévő szlovákiai kiadók vagyonát. Erről állapodtak meg a Dušan Slobodník kulturális és Ľu­bomír Dolgoš privatizációs miniszter által vezetett munkacsoportok. • AZ OKTATÁSI POLITIKA ben gyakorlati intézkedéseket kell tenni. Más, hasonlóan elsősorban Budapest által szorgalmazott prob­léma, a kolozsvári magyar főkonzu­látus űjramegnyitásának az ügye is a napirenden szerepel. A román fél erről úgy nyilatkozott, hogy „lehet vele foglalkozni", de konkrét választ adni ez ügyben továbbra sem volt hajlandó. A kisebbségi kérdést szin­tén megvitatta a két külügyminiszter. Mindketten hangsúlyozták, hogy a kérdés megfelelő kezelése jóté­kony hatással lehet a magyar-ro­mán kapcsolatokra. A megbeszéléseken a két külügy­miniszter röviden véleményt cserélt egyebek közt a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok több idősze­rű gondjairól is. Ezen a téren is még várat magára a beruházásvédelmi és a kettős adóztatást kizáró egyez­mény aláírasa. Mindkét fél oldott hangulatúnak mondta a találkozót, amely ugyan sok gyakorlati eredményt nem ho­zott, de bizonyára hozzájárult a felek álláspontjainak jobb kölcsönös meg­ismeréséhez. A Gyulán jelenlévő új­ságíróknak az volt a véleménye, hogy a találkozó talán hasznosnak mondható, de nem jelent előrehala­dást a magyar-román viszony javí­tásának területén, miután a felek ismert álláspontjaikat ismételgették. KOKES JÁNOS, Gyula a vegyes lakosságú területeken, a Matica slovenská nyelvtörvényter­vezete, valamint sajtópolitikája - ezek voltak a Matica slovenská nagyszombati bizottsági ülésének központi témái. Az ülésen elhang­zott: fokozott figyelmet kellene szen­telni a szlovák államiságra való ne­velésre a vegyes lakosságú terüle­teken, mert e tekintetben az önálló­sulás után még semmi sem válto­zott. Azokon a területeken, ahol a magyarok élnek többségben, a magyar történelem jeles napjainak szentelnek nagyobb figyelmet. A TA SR jelentése szerint militáns véle­mények is elhangzottak a vitában arról a kérdésről, hogy a nyelvtör­vény végrehajtó intézkedéseinek hi­ánya miatt tovább folytatódik a szlo­vák községek és utcák neveinek elmagyarosítása. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. március 22-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép­Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 eg) íségre, koronában Angol font 42,996 43,428 43,212 41,36 44,50 42,93 Francia frank 5,179 5,231 5,205 5,05 5,37 5,21 Kanadai dollár 23,363 23,597 23,480 22,70 24,26 23,38 Német márka 17,665 17,843 17,754 17,29 18,21 17,75 Olasz líra (1000) 18,249 18,433 18,341 17,62 19,06 18,34 Osztrák schilling 2,-512 2,538 2,525 2,47 2,59 2,53 Svájci frank 19,215 19,409 19,312 18,78 19,84 19,31 USA-dollár 29,016 29,308 29,162 28,46 29,86 29,16 ECU EK 34,233 34,577 34,405 ECU CSK ­­36,125 SOK A TENNIVALÓNK, DE SZÉGYENKEZNÜNK NEM KELL (Folytatás az 1. oldalról) körültekintésre lenne szükség a szlovák fogalmak magyarra fordí­tásakor. Sok esetben a Magyaror­szágon használatos politikai nyelv közhelyes fordulatait sem tanácsos átvenni. Ezután Simon Szabolcs az Új Szó pártállami évfolyamainak cím­adását hasonlította össze a napi­lap 1992-es címadási gyakorlatával. Megállapította, hogy lapunkban mostanában már nincsenek mozgó­sító célzatú címek, s egyre több a cikkek tartalmára pontosan utaló, az olvasó érdeklődését nyelvi ötle­tekkel is felkeltő cím. Röviddel az előadások elhangzá­sa után kihirdették A szép magyar beszéd verseny eredményét. Bár Deme László szigorú bírálóbizottsá­got emlegetett, az ó értékelésében mégis kiemelt helyet kapott az aláb­bi megállapítás: a résztvevők több­ségének a magyarországi versenye­ken sem kellene szégyenkeznie. Az 1. kategória (alapiskolások) helye­zettjei: 1. Kiss Krisztián (Várgede), 2. Schmidt Viktória (Kassa), 3 Varga Ágnes (Deáki). A közönség­díjat ebben a kategóriában Schmidt Viktóriának adták át. A II. kategória (középiskolások) helyezettjei: 1 Menyhárt József (Dunaszerda­hely), 2. Horváth Andrea (Nagyme­gyer), 3. Gazdag József (Kassa), aki egyben a kategória közönségdí­jasa is lett. A szombaton véget ért nyelvmű­velő rendezvény nagymértékben hozzájárult az anyanyelvünket fe­nyegető veszélyek tisztázásához és számbavételéhez. Elhárításukban igen nagy szerepük lehet pedagógu­sainknak és a magyar sajtónak is. (d. n.) JELCIN FELVETTE A KESZTYŰT (Folytatás az 1. oldalról) azt közölte, hogy Alekszandr Ruckoj alelnök és Valerij Zorkin, az alkot­mánybíróság elnöke nem helyesli Jelcin döntését. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő őrültségnek ne­vezte Jelcin lépését, amellyel rend­kívüli jogkörrel ruházta fel magát, hogy harcolhasson a kommunisták és a nacionalisták ellen. Bili Clinton amerikai elnök teljes mértékben kiállt az orosz államfő mellett. Üdvözölte Jelcin javaslatát, hogy a hatalmi harc megoldását a népre bízzák. Clinton megerősítet­te, április elején Kanadában találko­zik az orosz elnökkel, aki az egyedü­li demokratikusan megválasztott orosz vezető, s mint ilyen, élvezi Washington teljes támogatását, ugyanúgy, mint reformprogramja is. Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó úgy vélekedett, Jelcin döntő lépésre szánta el magát, mégpedig helye­sen. Az Európai Közösségek nyilat­kozatban támogatta az orosz elnök határozatát, s rokonszenvét fejezte ki Jelcin javaslataival kapcsolatban Németország, Japán, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Magyaror­szág, Olaszország, Bulgária és né­hány más ország is. A NATO egye­lőre nem reagált, brüsszeli források szerint a 16 ország nagyköveteinek mai ülésén foglalnak állást e kér­désben. Tegnap délután moszkvai idö szerint 16 órakor az azeri főváros­ból visszatért Ruszlán Haszbulatov elnök vezetésével összeült az orosz parlament. A testület a diktatúra be­vezetésének kísérleteként értékelte Jelcin döntését, hogy a népszavazá­sig elnöki rezsim legyen az ország­ban. Haszbulatov azt kérte a képvi­selőktől, hogy helyezzék hatályon kívül az alkotmányellenes lépé­seket. Haszbulatov azt mondta, a kom­munizmus elleni harc leple alatt Jel­cin megpróbált visszaélni a hatalom­mal. Szerinte a kommunista kártya kijátszása egyenes út a társadalom szétverése és a polgárháború felé. A parlament végül is Jelcint elíté­lő határozatot hozott. Felszólította az alkotmánybíróságot, döntsön a „speciális rezsim", lényegében az utasításos rezsim bevezetéséről szóló elnöki döntés legalitásáról. A határozat követeli továbbá a fő­ügyésztől, kezdjen vizsgálatot a dek­rétumot kidolgozó elnöki tanácsadók ellen az ügyben, tevékenységük le­gális-e. Százhuszonöt képviselő szavazott e határozat mellett, 16 ellene, négy pedig tartózkodott. A tanácskozás idején már ezrek gyűltek össze a moszkvai „fehér ház", vagyis a parlament épülete előtt. Kb. háromezren Jelcin ellen, kb. kétezren az államfő mellett tün­tettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom