Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám, szerda

HIREK-VELEMÉNYEK . ÚJSZÓM AZ ÉRDEKEK HARMONIZÁLÁSA (Folytatás az 1. oldalról) toknak köszönheti. Ez is olyan, mint a színésznő esete a reklámmal: mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla. De én úgy vélem, a politikában mégsem egészen mindegy, hogy mit beszélnek. A legfontosabb, hogy vonzó legyen az, amit a párt képvi­sel. Mi most egy nehéz feladatot tűztünk magunk elé, a lakosság tu­datformálását. Nálunk az elmúlt 40 évben kialakult az a szemlélet, hogy a magyar termék csak harmadren­dű, értéktelenebb a nyugatinál. Ugyanakkor közeledünk egy nyugat­európai integrációhoz, amelynek a végeredménye a vámvédelem le­bontása lesz. Eközben az ország három év óta pozitív kereskedelmi mérleget produkál, úgy, hogy a be­hozatalt semmi sem korlátozza. Ami azt jelenti, képesek vagyunk olyan árut termelni, amely eladható a nyu­gati piacokon. Magyarán: azt a ter­mészetes, minden nyugat-európai országban meglévő vásárlói reflexet szeretnénk föléleszteni, amely sze­rint a polgár jól tudja, ha hazai terméket vá­sárol, akkor magyar munkahelyet támo­gat. Természetesen adminisztratív szabá­lyokat nem szabad hozni, nem a kossuthi védegylet esetleges túlzásaihoz akarunk eljutni, hanem egy természetes állapot­hoz: például Fran­ciaországban nem kell a francia gépko­csit védővámmal vé­deni. Ez a hazai ter­mék-akció megjelenik plakátjainkon, szóró­lapjainkon, s úgy lá­tom, hogy a gondolat kezdi foglalkoztatni az embereket. • Sokan felkap­ták a fejüket önnek arra az emlékezetes kijelentésére, hogy a KDNP a koalíción belüli ellenzék sze­repét vállalja fel. Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen a viszonyuk az MDF-el? - Igen, ez politológiailag nehezen értelmezhető kifejezés. Egyébként az MDF-fel harmonikus a viszo­nyunk. A koalició belső ellenzéke - ez a szlogen két dolgot jelent. Egyrészt nyelvtanilag azt jelenti, amit. Vagyis: egy koalíciós párt, a maga méreteiben, nem meghatá­rozó erő a mi esetünkben, hiszen a parlament hat százalékát alkotjuk. De fel tudja emelni és fel is kell emelje szavát azokban a kérdések­ben, amelyekről úgy véli, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. Ami valójában - és ez a szlogen második eleme - nem a mi feladatunk volna, hanem az ellenzéké. Tapasztala­taink szerint azonban az ellenzék akkor is kiabál, ha nem ég a ház. Pillanatnyilag az ellenzék nem tudja betölteni azt a kritikus szerepet, amely egyébként segítené a kor­mány munkáját, ugyanakkor nem válna az ellenzék kárára sem. Mert ha a lakosság azt érezné, hogy sok esetben az ellenzék terelte helyes útra a dolgokat, a választásokon esetleg úgy döntene, hogy akkor neki kell átadni a fő hatalmat. De ma nem ezt a konklúziót lehet levonni, hanem azt, hogy a politika marako­dássá vált, s ettől az emberek elfor­dulnak. A KDNP úgynevezett szür­kesége mögött egy ilyenfajta mér­téktartás is meghúzódik. Visszatér­ve kérdése lényegére: egy ellenzék­pótló szerepről van szó, s ez na­Méry Gábor felvétele gyon erős bírálat az ellenzék felé. • Még mindig a csendesség kapcsán: ha az MDF bukik, magá­val ránthatja a KDNP-t is. Tudom, nyilván nem akarnak más pártok belügyeibe avatkozni, de nem lett volna jobb, ha koalíciós partne­reik sorozatos válságaival kap­csolatban határozottabban állást foglalnak? - A szükséges különbségtételeket megtettük. Az MDF két okból sem DIÓHÉJ RABIN: BÁRMI ÁRON NEM KÖTÜNK BÉKÉT Nézem a tudósítást a szlovák té­vében, amely arról szól, Budapesten békésen, közös megegyezéssel és türelmesen ünnepelték a pártok március tizenötödikét. Kormánypár­ték is, elienzékiék is. Hogy nem volt acsarkodás, mint tavaly ilyenkor. Jó ezt hallani, bólogat az ember, akár egy kiéhezett varjú a télvégi napsü­tésben. Mert, mi tagadás, szereti a jó hireket az ember. Meg azt is, hogy Magyarország nem törekszik határrevízióra, s nem kívánja a kerí­tést odább tologatni, hanem szeret­né eltávolítani. Dicséretes, bólogat újfent az ember. Milyen megnyugta­tó tudni, hogy nem játszanak a bő­rünkre odaát, Túlkomáromban és Túlbudapesten, ahogyan a komár­nóiak mondanák. Odaát európai po­litizálás folyik. Akárhogyis, méltánylandó, hogy ez az imperialista nagyhatalom, ez a mammutbirodalom Európa szívé­ben, nem akarja lerohanni szomszé­dait, nem szándékszik kardélre hányni sem az ötmilliós északit, sem a harmincmilliós délit, de még csak a pici Ukrajnát sem. Oroszországot sem akaródzik neki bekebelezni, s Indiára sem kacsingat. Talán még Kínát is ejtette a leigázandó orszá­gok sorából. Ami még ennél is megnyugtatóbb, az a szüntelen, alapos odafigyelés. Például kormányfőnk részéről, aki azért csak igyekszik felhívni a figyel­met a rettentő veszélyre: a magya­rok fegyverkeznek. Igaz, csak pótal­katrészeket kapnak az oroszoktól, azt is pótmegoldásként, kártérítés fejében, de azért jó lesz vigyázni, mert ez a többiek fegyverkezését vonja maga után. Mondá miniszter­elnökünk, aki jószomszédi kapcso­latra törekszik. Azért mégiscsak furcsa dolog, hogy kormányunk fejét nem az nyugtalanítja, mi történik Oroszor­szágban, holott a fél világ ezen rágó­dik, s nem arról regél, miért küldhe­tünk csomagot például Tanganyiká­ba, de Prágába, Olomoucba nem, s mit készül a kormány tenni a gaz­daság fellendítéséért, törődik-e a Csehországban rekedt szlovákok­kal, elég lesz-e a Matica slovenská gűyjtése ahhoz, hogy talpra álljon az ország pénzügye, miből vásárolnak szenet a nyugdíjasok télire, ha egyáltalán lesz szén... Dehát ki törődik ilyen kicsiségek­kel, amikor féken kell tartani a népet, nehogy elkanászosodjon, és kényel­metlen kérdéseket tegyen fel. Nem külön-külön, hanem egyszerre. In­kább figyeljenek Magyarországra, és bízzanak jótevőjükben, aki majd megvédi őket a nem létező ve­szélytől. (kövi) tudja magával rántani a KDNP-t. Egyrészt nem hiszem, hogy akko­rát bukjon, mint amekkorát az ön kérdése sugall, de hát ezt tekintsük csak egy jóslatnak. Másrészt: ne­künk egy hat százalékos pozícióban az ország ügyeinek intézésében vi­szonylag szűkre szabott szerepünk volt. Ha tehát valaki úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évek mérlege negatív, ezért nem hibáztathatja a KDNP-t, és úgy kell megvizsgálnia a mi programunkat, mint akármely ellen­zéki párt programját. Ugyanakkor az erőviszonyokat figyelembe véve úgy látom, 1994-ben nem lesz könnyű kormányt alakítani a KDNP részvé­tele nélkül. • Ez a mondat sokat elárul az önök ambícióiról. Mégis megkér­dem: mivel minden pártnak kétfé­le stratégiát kell a választások előtt kidolgoznia, ön el tudja-e képzelni a KDNP-t egy másfajta, mondjuk egy liberálisabb koalí­cióban, ha felkínálják a lehető­séget? - Azt hiszem, a KDNP nem lesz arra kárhoztatva, hogy neki kínálnak fel valamit vagy sem, sokkal inkább arra, hogy fölkínáljon-e valamit vagy sem. Az érem másik oldala: még egyetlen párt sem mondta, hogy a KDNP-vel garantáltan nem kíván­na koalícióra lépni. Mi meg azt szok­tuk mondani, hogy a KDNP program alapján dolgozik és a 94-98 közötti időszakra szóló koherens program­mal megy a választásokba. Olyan pártokkal kíván tehát koalícióra lép­ni, amelyekkel egyezségre tud jutni e program lényeges elemeiben. 1990-ben még lehetett koalícióra lépni annak alapján, hogy nemzeti keresztény vonal, de akkor még nem lehetett tudni, hogy ez mit fog jelenteni 93-ban. Tehát akkor nem volt más lehetőség, mint ideológiai koalícióra lépni. Ha az erőviszonyok úgy is alakulnának, hogy 1994-ben szintén lehetne ideológiai koalíciót kötni, én ilyet akkor sem akarnék, tartalmi koalíciót szeretnék. Ez pe­dig nem zárja ki azt, hogy más felfogású pártokkal meg tudjunk egyezni lényeges dolgokban. Sze­rintem a kereszténydemokrata politi­ka két olyan alapelvvel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik ezt. Az egyik az, hogy számunkra a szemé­lyi szabadság, az egyéni döntés tisz­teletben tartása nagyon fontos, ezért a valóban liberális pártokkal megvan az elvi összekötő kapocs. A liberális politika az egyéni döntéseket a gaz­dasági életre is kiterjeszti, és a sza­badpiac hatásainak teszi ki a társa­dalmat. A másik oldalon a közösségi felelősségérzet van, ahol nekünk Jicchak Rabín izraeli kormányfő és Bili Clinton amerikai elnök háromórás megbeszélései az arab-izraeli tárgyalá­sok kilátásait, az izraeli-szíriai békeszer­ződés esélyeit érintették. Rabin - az AP hírügynökség szerint - azt mondta, kor­mánya kész a kompromisszumokra. Meg­ígérte, Izrael kivonja csapatait az 1967­ben Szíriától elfoglalt Golan-fennsíkról, s egyben pontosan kijelölik a két ország közti határt. Rabin szerint mindezek meg­valósítása attól függ, milyen javaslatokkal áll elő Damaszkusz, mivel bármi áron nem akarnak békét kötni. Clinton bejelentette, egy évre három­milliárd dollárnyi pénzügyi segélyt fog kér­ni a Kongresszustól Izrael számára, ám ennek feltétele Izrael békés együttélése arab szomszédaival. Az elnök azt sem zárta ki, hogy az összeg a jövőben eset­leg majd emelkedni fog. Clinton azt is megígérte, hogy segíteni fogják Izrael biztonságának garantálását. Hanan Asravi asszony, a béketárgya­lásokon részt vevő palesztin küldöttség alapelvünk, hogy a közjó megelőzi az egyének javát. Ezen az alapon a kereszténydemokrata pártok nyi­tottak a szociáldemokrata politizálás felé is. A két véglet: a kollektivitás és az egyén előtérbe kerülése között éppen a kereszténydemokrata politi­ka található, amely harmonizálni kí­vánja ezeket az érdekeket. • Önök hogyan tekintenek az SZDSZ és a Fidesz választási megállapodására, valamint az SZDSZ és az MSZP viszonyára? - Nem szeretnék most károgni, de a választásokig még lesznek je­lentős átrendeződések. Egyetértek azzal a felfogással, amely szerint a lakosságnak Magyarországon há­rom lehetőségből kell választania: a baloldali, a liberális és a keresz­ténydemokrata alternatíva közül. Mindegyiket képviselheti több ki­sebb-nagyobb csoport is, de nem igaz az, hogy az országot érintő komoly kérdésekre 5, 10 vagy még több önálló feleletet lehet adni. Már­pedig egy pártnak akkor van értel­me, ha a kérdésekre világos válasz­rendszert tud kimunkálni. • Átrendeződéseket említett. Reálisnak tartja-e az MDF szaka­dását is, ami egyébként nagyon átrajzolná a politikai térképet? - Az MDF szakadása óriási ve­szély, s nemcsak az MDF veszélye, hanem az országé is. Ezt az ellenzé­ki pártok szintén világosan érzékelik és szerintem remélik - legalábbis a szívük mélyén -, hogy ez idejeko­rán nem következik be. De hogy a választások előtt megtörté­nik-e vagy sem, az a csillagjóslás kategóriájába tartozik. • Konkrétan milyen veszélyek­re gondol? -Az MDF-ben mindig is három csoportosulás volt, tudatosan hirdet­te, hogy liberális, nemzeti és keresz­ténydemokrata értékek köré szerve­ződik. A KDNP szerint ezek az érté­kek egymástól nem választhatók el, s éppen a kereszténydemokrata elem tartja mederben, viszi előre a másik kettőt. így nem válik veszé­lyessé a nemzeti elem, és nem válik szabadversenyes kapitalizmussá a liberális elem. De hogy ezek az ágak milyen mértékben atomizálód­nak, futnak szét vagy össze az az MDF belső ügye. Nagyon hátrányos lenne az MDF számára és az or­szágra nézve is, ha ezek a szálak széjjelfutnának. Az MDF országos ülése szerintem keményen és tisz­tán hitet tett a mellett, hogy csak az egységben tud gondolkodni. • Elnök úr, köszönöm a beszél­getést. MAUNÁK ISTVÁN szóvivője a Rabin-Clinton tárgyalásokra reagálva úgy vélekedett, az USA és Izrael teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a deportált palesztinok ügyének megoldá­sát, márpedig éppen ez a legfőbb akadá­lya a béketárgyalások felújításának. Mint mondotta, Palesztina azt várta, hogy ép­pen ez ügyben fordulat áll be. Asravi szerint az a tény, hogy a Golan-fennsík kérdése állt a figyelem középpontjában, bizonyítja, hogy Clintonnak és Rabinnak csak a kétoldalú kapcsolatok rendezése a fontos, és nem a közel-keleti békefo­lyamat. Az Al-Ahram egyiptomi napilap értesü­lése szerint Jasszer Arafat egyik tanács­adója közölte, a palesztinok április 20­án részt vesznek a washingtoni béketár­gyalásokon. A WAFA palesztin hírügy­nökség azonban nyomban ezután cáfolta az információt. Egyben közölte, Abu Sa­rif, az említett tanácsadó nem illetékes a PŕSZ nevében erről a kérdésről nyilat­kozni. 1993. MÁRCIUS 17. NÉHÁNY SORBAN V áclav Havel cseh államfő tegnap be­fejezte hivatalos ausztriai látogatá­sát. A megbeszélések és az újságírókkal való találkozó egyik központi témája a cseh kormánynak az a döntése volt, hogy befejezik a temelíni atomerőmű épí­tését. Havel kijelentette, megérti az oszt­rák lakosság aggodalmait, ám az osztrá­koknak, ugyanúgy mint a cseheknek, meg kell tanulniuk együtt élni az atomenergiá­val. Reményét fejezte ki, hogy Temelín nem fogja a jövőben beárnyékolni a két ország kapcsolatait Szóba került a szu­détanémetek kártalanítása is. Havel újságírók előtt azt mondta, nem lehetsé­ges a szudétanémetek vagyonának visszaadása. K im Jong Szam Dél-koreai államfő április végére tervezi washingtoni lá­togatását, melynek soránClinton elnökkel mindenekelőtt a Koreai-félszigeten nö­vekvő nukleáris feszültségről akar tár­gyalni. A csúcstalálkozóra eredetileg csak júliusban került volna sor Tokióban, a G-7 csoport legfelső szintű találkozója után, de Észak-Korea kilépése az atomsorom­pó-szerződésből növelte a dél-koreai kül­politikai aktivitást. K ároly walesi herceg, brit trónörökös tegnap ellátogatott az ENSZ-erők keretében a volt Jugoszláviában béke­fenntartó feladatokat ellátó brit egységek­hez. A Daily Mirror brit napilap szerint ez a látogatás Károly győzelme felesége, Diana felett. Diana ugyanis már hosszabb ideje szeretett volna ellátogatni a brit katonákhoz, ám a királyi család ezzel nem értett egyet. K ína annak ellenére, hogy már befeje­ződött a hidegháború, az idén továb­bi 12,5 százalékkal növeli katonai kiadá­sait - közölte az ország pénz­ügyminisztere a parlament ülésszakának tegnapi, második napján. Ez lényegesen nagyobb mértékű növelés, mint a költség­vetés más tételei esetében. Mintegy a ke­délyek megnyugtatására Peking hivatalo­san azt hangoztatja, hogy senkit sem fenyegetnek, hadseregük kizárólag védel­mi jellegű, s az egy főre eső katonai kiadások alacsonyabbak, mint más orszá­gokban. H elsinkiben tegnap összeült a Balti Tanács, a Balti tengerrel szomszé­dos országok külügyminisztereinek testü­lete. A tanácsot tavaly hozták létre a dán fővárosban. A tíz ország képviselői ezút­tal a régió gazdasági és kulturális együtt­működésének felújításával foglalkoznak. G ázában tegnap ismét incidensek vol­tak a palesztinok és az izraeli meg­szállók között. Ezúttal egy 17 éves pa­lesztin fiú életébe került az egyik incidens. További 40 személy megsebesült, közü­lük négy állapota az orvosok szerint válságos. O—entpétervár rendőrparancsnoka Oil tegnap bejelentette, hogy a vá­rosban állomásozó kínai főkonzul és fele­sége, akik a hét végén tűntek el, Svédor­szágban jelentkeztek a rendőrségen. A szentpéten/ári televízió hétfőn arról számolt be, hogy a diplomatát és nejét a sofőrjük látta utoljára, amikor szomba­ton egy belvárosi vendéglőbe vitte őket. Miután nem tértek haza, a kínai diplomá­ciai testület bejelentette eltűnésüket, a rendőrség pedig hozzálátott felkutatá­sukhoz. A rendőrfőnök az ügyről tegnap úgy nyilatkozott, hogy a diplomata és felesége ,,a szabadságot választotta". A CSEH BANKFŐNÖK SZERINT TALÁLNAK ÚJ PIACOKAT A Cseh Köztársaság gazdasága már túljutott a visszaesés szakaszán, s a Cseh Nemzeti Bank az idén már növekedést vár, amelyet intézkedéseivel támogatni kíván - közölte hétfőn Josef Tošovský, a CSNB elnöke a külföldi diplomáciai missziók képviselőivel meg­tartott találkozóján. Tošovský megerősítette, várható a ke­reskedelmi forgalom jelentős csökkenése Csehország és Szlovákia között. Ennek következményeit igyekezett bagatellizál­ni, mondván, ha a cseh exportvállalatok új piacokat találnak, a visszaesés nem fel­tétlenül fogja jelenteni a cseh gazdaság teljesítőképessége egészének csökkené­sét. Ami az idei évet illeti, Tošovský szerint a Cseh Nemzeti Bank fő célja az infláció alakulásának ellenőrzése. Szerin­te a pénzromlás éves mértéke nem fogja átlépni a 15 százalékos határt. FIPELT NEM ÉRINTI FIATALÍTÁS KUBÁBAN A kubai parlament tegnapra virradó éjszaka Fidel Castrót megerősítette az államfői tisztségben. Ismét javasolták, hogy Castró és további 14 tisztségviselő őrizze meg eddigi funkcióját az államtanácsban. A 31-tagú testületbe azonban 16 új tagot jelöltek, ami eléggé szokatlan mértékű fiatalítás. A 66-éves Castrót, aki 1959 óta áll az ország élén, nem hagyja egyedül tisztségei közepette öccse, Raul sem: megőrzi a védelmi miniszter posztját és ismét az államtanács első alelnöke lett. Az eddigi külügyminisztert, Ricardo Alarcont megválasztották a parlament elnö­kévé. Az 55 éves politikus tavaly júniusban lett a külügyi tárca vezetője és a kormánypárt politikai bizottságának tagja. Hogy ki lesz utódja a külügyminiszteri poszton, azt egyelőre még nem tudni. KELL A MUMUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom