Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-02 / 50. szám, kedd

5 KALEIDOSZKÓP ÚJ szói 1993. MÁRCIUS 2. CSÁKV PÁL EGY MŰKÖDŐKÉPES MODELL * Prikler László felvétele Kollégáimhoz képest előnyös helyzetben vagyok, ugyanis az a részletes autonómia­tervezet, mely előadásom tárgya, az elmúlt napokban megjelent az Új Szóban, s azt az érdeklődők át is tanulmányozhatták. Jelen­leg ez a szlovákiai magyarság egyetlen, részleteiben is kidolgozott autonómia-terve­zete, s a tavaly decemberben nyilvánosságra hozott MKDM-Együttélés közös alkot­mánytörvény-tervezet végrehajtási törvé­nyeként fogható fel, az ott megfogalmazott alapelveket bontja le a napi működőképes­ség szintjére. Ez a tervezet csakúgy, mint az említett alkotmánytörvény, az érvényes nemzetközi dokumentumokra és a működő nyugati pél­dákra támaszkodik. Szerkezetében az okta­tásügy és a kultúra funkcionális autonómiája ötvöződik egyfajta területi önkormányzati rendszerrel; a kettő összefügghet, ha a két önkormányzati rendszer szervei úgy dönte­nek, ám az egymáshoz való kötődésük nem szükségszerű. A tervezet alapfilozófiája megengedő, az alulról induló demokratikus építkezést szor­galmazza. Nemcsak a magyar, hanem a töb­bi kisebbség számára is megoldási lehetősé­geket kínál; az egyes kisebbségektől függ, milyen mértékben élnek vele. Azoknak a ki­sebbségeknek, melyek nem óhajtanak élni a felkínált önkormányzati lehetőségek vala­melyikével, illetve azok a kisebbségiek, akik olyan településen élnek, ahol létszámuk nem éri el a 30 főt, a tervezet az első fejezet 2. bekezdésében taglalt kisebbségi jogokat biztosítja, amelyek szintje jóval magasabb a mostaninál. Ha egy településen több mint 30 kisebbségi él, létrehozhatják a helyi kisebbségi önkormányzatot, amelynek a 39. és a 40. cikkely szerint a helyi oktatásügy és a helyi kultúra területén lennének erős jogkö­rei. A helyi kisebbségi önkormányzat nem keverendő össze a már működő helyi önkor­mányzatokkal, bár az olyan településeken, ahol a kisebbségiek többségben élnek és fölöslegesnek ítélik meg a helyi kisebbségi önkormányzat tevékenységét, a 37. cikkely értelmében ennek különleges jogköreit meg­alakulása után átruházhatják a helyi önkor­mányzatra. A kisebbségi ökormányzat választott és végrehajtó szervei létrehozandók továbbá regionális (járási) és országos szinten is. Minden kisebbség Országos Tanácsa, amely az általános, egyenlő és titkos válasz­tójog alapján jön létre, az adott kisebbség kulturális és oktatasügyi önkormányzatának legfőbb döntéshozó szerve. Országos végre­hajtó szervként a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Ügyei Minisztériumának létrehozását javasoljuk, bár elismerjük, a mi­nisztérium működőképességének komoly akadálya lehet, hogy egyrészt az összes kisebbség országos tanácsainak végrehajtó szerveként, másrészt az állami kisebbségi politika végrehajtójaként kellene működnie. A területi-regionális önkormányzati lehető­ségeket taglaló rész a helyi önkormányzatok hatásköreinek bővítését és a régiók szabad kialakítását feltételezi, egészen a nemzetkö­zi gazdasági és más jellegű szerveződések megkötésének jogáig. Ezt rendkívül fontos elemnek tartjuk, tekintve, hogy mozgalmaink jövőbeli tevékenységében a regionális gaz­daságpolitikai elképzeléseknek nagy hang­súlyt kell kapniuk; a központi gazdaságirányí­tás csődje kell, hogy megtanítson arra; az általunk is lakott régiók felvirágoztatásának egyik útja a regionális gazdasági szervező­dések erősítése. További fontos kérdés a kétnyelvűség kérdése, amelynek megoldását az egyes községek nemzetiségi összetételéhez köt­nénk. Eszerint azokban a községekben, ahol a polgárok több mint 20 százaléka nemzeti kisebbséghez tartozik, teljes kétnyelvűség, ahol több mint 5 százaléka, részleges kétnyelvűség érvényesülne. A fenti megha­tározásokat az 57. cikkely pontosítja. Az ilyen községek szabadon társulva, különleges státusú régiókat hozhatnának létre, ahol többek közt az állami hivatalok betöltésénél szükséges lenne gondoskodni a kisebbség nyelvét ismerő hivatalnokok alkalmazásáról is. Rendkívül fontos feltétele a rendszer mű­ködőképességének a többcsatornás anyagi biztosítás. A javaslat az önkormányzati és regionális források mellett az állami kulturális költségvetés 8 százalékának és az oktatásü­gyi költségvetés 12 százalékának felhasz­nálhatóságával számol. Az állam részéről a nagyvonalúság és az igazságosság meg­nyilvánulásaként értékelnénk, ha a jóvátételi törvények bővítése terén az első Csehszlo­vák Köztársaságban működött kulturális és politikai szervezetek ingatlanjai egy részét a jelenlegi szervezeteknek mint jogutódok­nak visszaszolgáltatnák. Ilyen rövid előadásban számos kérdésre nem térhettem ki. A kérdéseket azonban kötelességünk felvetni és megkeresni rájuk a válaszokat; a most következő vitában csakúgy, mint az elkövetkezendő hetek szak­mai összejövetelein. Elhangzott Léván, 1993 február 20-án, a II. szlovákiai magyar értelmiségi találkozón. TÁVKAPCSOLÓ N em a vasárnap esti amerikai film, bár, önmagában az is felért egy meglepetéssel, hanem az a három perc, ami azt követte. A Maszk történetét látva, a néző egy olyan emberi és isteni dimenziókba juthatott el, amelyeknek akárcsak a megsejtése is belső fogékonysá­got feltételez mindenkitől A mintegy Istentől való próbatételnek megfele­lő betegségben szenvedő fiú eltor­zult arcát sokkal inkább képesek voltunk látványként megszokni, mint a végzetes betegség tudatát Peter Bogdanovich filmje úgy amerikai, hogy elveti a hollywoodi álomgyárak sablonjait. Az amerikai európaiság­nak a filmművészetben azt a vonula­tát erősítette, amelynek filmjeit má­sokkal együtt Woody Allen és Miloš Formán rendezte a hetvenes és nyolcvanas években. Az élet kegyetlenségeibe igenis bele lehet pusztulni, még akkor is, ha egyetlen erőszakos cselekedet, lövés vagy katasztrófa sem történik. Éppen ezért vezetett el szinte kézen fogva Peter Bogdanovich filmje egy olyan lelki dimenzióba, amelybe el­jutva nehéz volt folytatni a műsort. És mégis lehetett, mert mindig lehet, lést feltételezve - megerősíteni az Istentől való érzését a szeretetnek. A betegség torzította arc olykor már-már széppé lett, hiszen Rock küzdelme az emberi lét teljességéért a szeretet szülte jóságtól lett egy­egy drámai feszültségű pillanatban ha odafigyelnek arra, amit éppen befejeztek sugározni. Legtöbbször harsogó reklámok, üres mosolyú énekesnők és mülevest kanalazó családok vezetik vissza a legmin­dennapibb hétköznapokba a doboz­ra meredő milliókat. Most más tör­tént. Felcsendült egy ének, egy nagy­böjti ima, s egy templom padsorai­ban ülők arcát pásztázta a kamera, összekapcsolva a film kiváltotta lel­ki állapotot és az egyházi ének tisztaságát. Feledhetetlen televíziós pillanat volt, melyben a műsorszer­kesztők képesek voltak - egy nyil­vánvalóan megszülető megrendü­átszellemült. Ez a küzdelem egyet­len pillanatig sem volt erőltetett, erő­szakos vagy érzelgős. Láttunk egy embert, akinek megmagyarázhatat­lan betegsége születésétől fogva olyan volt, mint egy elrendeltetés. Rocky szembeszállt a betegséggel, de a környezetében élőben hozzá képest nincs elegendő elszántság, kitartás. Abban a pillanatban adja fel az életet, mint lehetőséget, amely­ben magára hagyják barátai, s úgy érzi, bimbózó szerelme is reményte­len küzdelmének egyik állomása marad. Halála ennek ellenére őt igazolta, és azokat a milliókat, akik minimális eséllyel ugyan, de szembefordulnak sorsukkal, megkísérlik a megváltoz­tathatatlant visszájára fordítaní. Az ö győzelmeik egyediségükben is ér­telmét adják a lélek nagyböjtjének. A szenvedés vállalása az életért, olyan megtisztulás, amely nélkül ér­telmetlen lenne számunkra Jézus kereszthalála. A mai embert sokszor nem önmaga gyengesége, hanem környezetének lenéző kegyetlensé­ge és szeretettelensége gyötri. A betegségben megnyilvánuló más­ság, a látványban visszatetsző sú­lyos kórral vivott küzdelem Rocky esetében nemcsak lelki fájdalmat, hanem igen erős fizikai fájdalmat is okozott. Különös, hogy Európába vágyott, az egykori ősök ismeretlen hazájá­ba. Összetett létezésének konkrét célját ez a vágyott utazás adta, s amikor egészséges barátja feladta közös céljukat, elveszítette a re­ményt. E zért is volt jó, hogy a film utáni szomorú töprengés közben megszólíthatott bennünket egy nagyböjti ének. Ritka müsorszer­kesztői szeretetről és tiszta lélekről tanúskodva. DUSZA ISTVÁN TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § „GYÖNGYVIRÁG" jeligére kéri a választ az a kedves olvasó, aki - mint levelében írja - a múlt év októberében fogott bele a vállalkozásba. Egyszerű magyarázatot kér arra, hogy a hozzáadottérték­adóval (HÉA) miképpen kell számolnia. Az árut az adóval együtt veszi, amire rákerül az ő százaléka. Nem tudja, ha regisztráltatná magát mint HÉA-fizető, akkor adó nélkül venné-e meg az árut, neki kel­lene-e hozzáadnia a HÉA-t, s nem tudja, ilyen esetben mi­lyen adót fizetne az év lezárá­sával. Tavaly vállalkozónk mí­nusszal zárta az évet, és való­színű, hogy idén sem lesz ez másképp, éppen ezért azt kér­dezi, kell-e adóelőleget fi­zetnie. - Amint írja, bútorral és textil­lel kereskedik; mindkettőre 23 százalékos HÉA-t kell fizetni. Ezt ön az áru megvételekor fizeti meg, akár fizetője ennek az adónak, akár nem. Erre számítja ön a százalékot. Amennyiben fizetné a HÉA-t, akkor ezt ön az összbevételből fizetné és azon­nal leszámíthatná az ön által megfizetett adóból, tehát a kü­lönbséget fizetné meg az adóhi­vatalban. Amennyiben így is „megy a bolt", nem szükséges magát regisztráltatnia a HÉA-t fizetők táborában, de ha önt ne­tán kerülnék a vásárlók (itt főleg a nagyobbakra gondolunk), ak­kor ajánlatos lesz a jelentkezés. H. P. jeligére kéri a választ egy özvegyi nyugdíjból élő nyug­díjas, aki zöldségtermesztés­ből is szert tesz néhány koro­na jövedelemre. Azt kérdezi, veszélyben van-e ezáltal az özvegyi nyugdíja. - Megnyugtatom, nincs ve­szélyben, csak nem alkalmaz­hatja a 20 400 korona adómen­tes tételt a zöldségtermesztés­ből szerzett jövedelméből. Arra is kíváncsi, vajon kis bevételéből fizetnie kell-e a biztosítást is. Igen, mert a vállalkozói enge­dély léte vagy nem léte nem befolyásolja a biztosítás fizeté­sét. MOLNÁR ROZÁLIA MEGKÉRDEZTÜK OROKOLKETO A VAGYONJEGYKÖNYV? Több olvasónk fordult hozzánk a vagyonjegykönyv öröklésével kap­csolatos kérdéseivel. Mi történik, ha a kuponos füzet tulajdonosa időköz­ben elhunyt? Kire száll át az érté­ke?... Válaszért az SZK Vagyonje­gyes Privatizációs Központjának szervizszolgálatánál kopogtattunk. Legelőször is: nem a vagyon­jegykönyvet, hanem az elhalálozott személy első privatizációs hullám­ban szerzett részvényeit lehet meg­örökölni. Persze, ennek is vannak feltételei. Az örökös hagyatéki eljá­rás útján tarthat erre igényt. Ugyan­akkor az állami közjegyzöség igazo­lásának, 1993. január 1-jétől az örökség megszerzéséről szóló bíró­sági döntésnek tartalmaznia kell, mely személyekre szállnak át a va­gyonjegyekből származó jogok (kül­földi állampolgárokra is vonatkoz­nak), ki rendelkezhet velük, s kik a jogerős örökösök. Ezután az örökös vagy megbí­zottja bejegyezteti magát azon a re­gisztrációs helyen, ahol az elhunyt kuponos könyvét nyilvántartásba vették. Ott személyi igazolvánnyal vagy azt helyettesítő hivatalos ok­mánnyal, állami közjegyzőségi iga­zolással vagy az örökség megszer­zéséről szóló bírósági döntést tartal­mazó okirattal és az elhalálozott személy vagyonjegykönyvével kell megjelenni. Több örökös esetén a jogerős személyek megegyezése alapján ki­választott megbízott kérvényezi a hagyatéki eljárást. A közjegyző által hitelesített megbízást mutatja fel a regisztrációs helyen. A kiskorú­ak nevében törvényes képviselőik járnak el. Az örökösök bejegyzése nincs határidőhöz kötve, ám saját érdekükben jobb,ha minél hama­rabb élnek törvényadta jogaikkal. Ha további kérdések merülnének fel, megválaszolásukért bármelyik re­gisztrációs helyen kopogtathatnak, de elküldhetik szerkesztőségünkbe is VAGYONJEGYES PRIVATIZÁ­CIÓ megjelöléssel. (j. mészáros) VISSZHANG ROZSNYÓI KÓRHÁZÜGY Lapunk február 19-i számában beszélgetést közöltünk a rozsnyói kórház frissen leváltott igazgató­jával, dr. Icsó Jánossal. Az írás megjelenése után a Rozsnyói Re­gionális Orvosi Kamara a követ­kező állásfoglalást juttata el szer­kesztőségünkbe: „A rozsnyói kórház igazgatójának visszahívására olyan tények alapján került sor, melyeket a lap szerkesz­tője nem ismer. A Rozsnyói Regio­nális Orvosi Kamara felháborítónak tartja a tények politizálására tett igyekezetet. Az ,,ügy" objektívabbá tétele érdekében ezért kezdemé­nyezzük a cikk szerzőjének a kórház igazgatóságával, a regionális orvosi kamarával, valamint a kórház szak­szervezeti bizottságával való talál­kozását. A kórház volt igazgatójának fellépésével megsértette a regioná­lis orvosi kamara és a szakszervezet működésének alapvető normáit." Az Új Szó természetesen elfo­gadja a regionális orvosi kamara meghívását a találkozóra; viszont úgy véljük: helyénvaló lenne, ha a találkozón részt venne a kórház leváltott igazgatója is. Az objekti­vitás érdekében. MEGLEPETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom