Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-08 / 31. szám, hétfő
HIREK-VELEMENYEK *ÚJSZÓ* 1993. FEBRUÁR 8. VISZONYUNKAT NEM LEHET CSAK H MENU BESZÉLGETÉS BÁBA IVÁN MAGYAR KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR-HELYETTESSEL A múlt pénteken Pozsonyban tárgyalt Bába Iván magyar külügyi államtitkár-helyettes, aki ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak a magyar-szlovák viszonyról. 9 Dn nem csak a mostani tárgyalásait követő sajtóértekezleten, de általában véve is eléggé optimistán szokott nyilatkozni a magyar-szlovák viszonyról, még akkor is, ha mások úgy érzik, hogy a helyzet nagyon rossz. Mire alapozza ezt? -A helyzet nem egyszerű, hanem ambivalens. A helyzet felhangosítása az, ami torzít. Kapcsolatainkban van egy problémakör, amelyet ha racionálisan kezelnének, akkor meg lehetne oldani. Ez a bösi ügy. Tudom, hogy Szlovákiában van egy betonlobby, amely a saját műszaki érdekeinek próbálja alárendelni a szlovák-magyar kapcsolatokat. De vannak olyan szlovák politikai körök, amelyek szintén tudják, hogy ez csupán egy eleme a két ország viszonyának, s nem szabad mindent ennek alávetni. Másrészt meggyőződésem, hogy a kisebbségi kérdésben el fogunk jutni egy racionális párbeszédig, és Szlovákiában, mind a törvényhozásban, mind a kormánykörökben, fel fogják ismerni: az itteni magyarság nem jelent veszélyt Szlovákia számára, ha normálisan kezelik a kisebbségi kérdést. Ha e két kérdéskörön túljutunk, akkor a szlovák-magyar viszonyban már nincs olyan konfliktuselem, amely miatt ne lehetnének jó kapcsolataink. • Az az érzésem, hogy a magyar külügyi vezetők közül nem mindenki ítéli meg azonos hangsúllyal a szlovák-magyar viszonyt. Gondolom, ön azért látja kissé másképp a dolgokat, mert Szlovákiából származik. -Vannak különböző periódusok és konfliktushelyzetek, s aki az adott problémában benne van, azt sokkal jobban bosszantja a gondok megoldatlansága. El tudom képzelni, hogy Martonyi János államtitkár e pillanatban nem tekint túl optimistán a magyar-szlovák viszonyra Bős miatt, hiszen a feladatot neki kellene megoldania, és elég nehezen jut előre. Az ilyen szituáció nyilvánvalóan befolyásolja az ember hangulatát, nyilatkozatait. 9 Amikor Budapest lecserélte a bösi tárgyalóküldöttség-vezetőt, Pozsonyban többen úgy vélték, hogy a magyar külpolitika be akar keményíteni. - A kifejezéssel nem értek egyet, nem keménységről vagy lágyságról van szó. Adott egy nagyon nehezen kibogozható helyzet, amelynek van egy jogi vonatkozása, itt a magyar álláspont világos: a hágai bírósághoz kell fordulni, mert nem tudunk megegyezni. Van egy pénzügyi kérdéskör, ha nem tudjuk megoldani kétoidalúan, akkor lehet, hogy szintén harmadik félhez kell fordulnunk. És vannak gyakorlati, ökológiai, műszaki, hajózási stb. vontkozásai, amelyeket a szakértőknek kell rendezniük. De nem csupán egyféle szakértőknek. Azt nem tudom elfogadni, hogy csak a betonlobby jelenik meg szakértőként, a többi terület szakemberei pedig nem szólhatnak bele. ® Magyarország csalódott a Nyugatban, hiszen nagyobb támogatást várt Bős ügyében...? - Elmondták, hogy Bős vonatkozásában miben hajlandók minket támogatni, pl. az Európai Közösségek a maga óvatos módján megadja azt a támogatást, amelyet a nyugati államok úgy együtt megadnak. Igaz, ennél sokkal többet nem. Az EK azt akarja, hogy mindkét oldalon minél racionálisabban kezeljük a dolgot. Ez a nyugati tárgyalási kultúra nagyon fontos eleme: a felek próbálják meg érzelmeiket kikapcsolni, mert csak így van esélye a megegyezésnek. Hiszen az egész nyugati integrációs folyamat is a kompromisszumok végtelen sorára épül. • Másként kérdezem: nem tartja-e hibának, hogy a magyar külpolitika túlságosan épített a Nyugatra? - Szerinten nem építettünk rá túlzottan. Bizonyos mértékig igen, ami kell is. Egész Közép-Európának építenie kell rá, hiszen a nyugatiak a partnereink, segítik integrációnkat a saját struktúrájukba. Ugyanakkor látni kell, hogy ott is érdekek mozognak, tehát nem szeretnék olyan nagy sebességgel saját konkurenseik erejét növelni. Másrészt meg kell tanulnunk, nekünk van üzenetünk az ő számukra, nekik pedig meg kell tanulniuk, hogy ezt az üzenetet felfogják, befogadják. Ez egy hosszabb folyamat. De ami az utóbbi két, két és fél évben történt, az egyáltalán nem lebecsülendő, sőt: nyugodtan nevezhetjük sikernek. • Érdekes vita folyik a magyar sajtóban arról, hogy sikerágazat-e a magyar külpolitika. Nyugati viszonylatban nyilvánvalóan az. Viszont ami a szomszédokkal, főleg az azon államokkal való viszonyt illeti, ahol magyar kisebbségek élnek, Ukrajna kivételével már nem lehet egyértelmű sikerként elkönyvelni. Szerbiára, Romániára, Szlovákiára gondolok. - Ez nem ennyire egyszerű. Az értékelésben elindulhatunk onnan, hogy mit szerettünk volna, és onnan is, hogy mit lehetett elérni. Nem az a dolgom, hogy megvédjem külpolitikánkat, hiszen benne vagyok. De azt nyugodtan el merem mondani, hogy kisebbségi politikánkban is jelentős sikereket értünk el. Például az Európa Tanácsban, amióta tagja vagyunk, a közép-európai kisebbségi kérdés kulcsproblémává vált. Igen komolyan részt vettünk abban a folyamatban, amelynek eredményeként megszületett a kisebbségi és regionális nyelvek chartája. Intenzíven dolgozunk azon, hogy az ETben megszülessen egy jól kvalifikált kisebbségi konvenció. Ilyen értelemben a kisebbségi kérdést bevittük az európai gondolkodásba. A szomszédokat illetően pedig: akikkel a demokratikus elvek alapján lehetett kapcsolatokat építeni, azokkal megtettük, akikkel nem lehetett, azokkal fenntartottuk a párbeszédet, de nem voltunk hajlandók lemondani ezekről az elvekről. Nem biztos, hogy ez feltétlenül kudarc. • Egy érem két oldaláról kell még beszélni. A Magyarországtól való félelmekről, illetve Magyarország bizonyos köreinek félelmeiről. Budapest korszerű fegyverek szállításáról állapodott meg Oroszországgal. A pozsonyi szlovák sajtó ezt úgy értelmezte, hogy a magyarok intenzíven fegyverkeznek. S ehhez még hozzáadták Csurka István bizonyos kijelentéseit, például a „magyar élettér" bővítéséről. Az eredmény túlérzékeny térségünkben az a következtetés, hogy a magyar politika tényleg bekeményít, külföld felé is, és például a magyarországi kisebbségek felé is. - A hazai kisebbségekkel szemben ilyesmi eszünkbe sem jut, kisebbségi törvényünk már a parlament előtt van. Ami Oroszországgal történt, az egy történelmi kiegyezés, megbékélés. Diplomáciailag lezártuk a szovjet megszállás következményeit, aláírtuk a nullszaldós megállapodást. A fegyveralkatrészek szállítása az 1,6 milliárd dolláros szovjet adósság felének az értékében történne. Ez természetes igénye a magyar hadseregnek, biztonságpolitikának, és aki racionálisan tekint a dologra, nem foghatja fel fenyegetésként. • A másik oldal: bizonyos magyar körök félelme egy kisantanttól. - Ezt is túlzottnak tartom, nem hiszem, hogy körülöttünk bármiféle kisantant összekattanhatna. Különböző szomszédainkkal különböző a viszonyunk. Jugoszláviával nem nekünk van gondunk, hanem az egész világnak. Romániával próbáljuk fenntartani a párbeszédet, elveink világosak. A szlovák-magyar viszony lényegéről pedig már szóltam. • Említette, hgy Pozsony is támogatja a visegrádiak további együttműködését. Mit mondtak erről egy nappal korábban, Prágában? -Elmondtam, nem fogadjuk el azokat a gondolatokat, amelyek a egész visegrádi együttműködést visszamenőleg degradálják, leértékelik, és azt az érvelést sem, amely szerint a visegrádi együttműködés csak egy szabadpiaci rendszer. Mi ennél többet látunk benne, azzal együtt, hogy nem kívánjuk intézményesíteni sem, amitől Prága oly nagyon húzódozik. A visegrádi koordináció jól működött, megjelent az ASEAN-országokkal folytatott konzultációkban, a Benelux-államokkal, a NATO-val folytatott tárgyalásokon. Eddig hátrányunk nem származott belőle, csak előnyünk. • Köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN K étségkívül őrült dolog elérhetetlen dolgok után ácsingózni, ennek ellenére mindig volt - és máig is van - bennem valamiféle hiányérzet amiatt, hogy nem lehettem tinédzser a hatvanas években. Elemi erővel hat rám ennek az évtizednek a forrongó hangulata, stílusa és zenéje. Azt talán hozzá sem kell tennem, hogy természetesen Nyugat-Európa hatvanas éveit irigylem. És még csak azzal sem vigasztalhatom magam, hogy talán ha még egyszer születnék... Ezt az olykor el-elszunnyadó reménytelen rajongást ébresztette fel most újra bennem az a Beatles-fotókból rendezett kiállítás, amely a British Council épületében nyílt Pozsony belvárosában. Az apropót az szolgáltatta, hogy harminc éve jelent meg a ,,gombafejűek" első lemeze. Egek! Hát nem kitolás, hogy ők már akkor ontották a dalaikat, „yeah, yeah'-ikkel eksztázisba kergetve a fiatalok tömegeit, amikor én még a világon sem voltam?! Nekem az egészből már csak annyi jutott, hogy tizenegy évesen egy vasárnap este tágra nyílt szemmel rogytam le a tévé képernyője elé: az Egy nehéz nap éjszakáját adták. Pillanatokon belül teljesen „elvarázsolt" ez a négy rokonszenves srác; John, Paul, Ringó és George. Jópofák voltak, gátlástalanul balhét balhéra halmoztak, és - mintegy mellékesen - „elnyomtak" néhány nótát a három gitár-egy dobon, amelyektől megmozdult az ember lába, kis idő múlva dúdolni kezdte, vagy éppen úgy érezte, hogy valami titokzatos erő kezd kavarogni benne, ós legszívesebben ugyanúgy tombolna, mint az a sok tinédzser a filmben. Tudtam is én még akkor, hogy a Beatles már a beatzene legendája, korszakot és divatot teremtettek, azon szerencsés véletlen folytán, hogy Paul McCartney és John Lennon valamikor az ötvenes években összeismerkedtek a St. Peter's Churchben, hogy Leonard Bernstein MINDÖRÖKKÉ BEATLES A Beatles-kiállitás Pozsonyban a British Council székhelyén (Panská 17) tekinthető meg február 12-éig, naponta 9-től 16 óráig. klasszikusokként tartotta őket számon - elvégre nem sok popzenész dicsekedhet azzal, hogy számaikat kórusműként is feldolgozták -, sőt,, annyira hozzátartoznak a XX. századhoz, hogy amikor a tudósok nemzetközi összefogással üzenetet küldtek az űrbe földi civilizációnkról, a küldeményből nem hiányzott a Beatles Yesterday című dala sem. Azóta lehet, hogy már nemcsak világ-, hanem galaxishírűek is. Love Me Do, Can't Buy Me Love, Help, Michelle, There Are Places Fool On The Hill, All You Need Is Love, Revolution, Hey Jude, Penny Lane, Strawberry Fields Forever, Eleanor Rigby, Yellow Submarine, Sergeant Pepper's Lonely Heart's Club Band, Long And Winding Road, Let It Be - emlékeztetőként egypár dalcím a több mint kétszázból, amelyeken nemzedékek nőttek fel. Hatásuk vitathatatlan. Feloszlásuk után rajongók ezrei még éveken keresztül reménykedtek, hogy hátha... egyszer talán újra összeáll a nagy csapat. 1980 decemberében pár pisztolylövés New Yorkban a Dakota House előtt végleg szertefoszlatta a hiú reményeket. Sokan éreztük akkor úgy, hogy John Lennon halálával valamit megbocsáthatatlanul és végérvényesen elvettek tőlünk. Nézem a fényképeket a kiállításon. Itt van Paul, elválaszthatatlan gitárjával, tejfelesszájúan, amikor még bizonyára halvány sejtelme sem volt arról, hogy három évtized múltán Liverpool Oratorio címmel komponál komoly zeneművet szülővárosa szimfonikus zenekarának. Egy másik fotón Ringót kapták lencsevégre 1992 nyarán a Matthew Streeten. Jó lenne tudni, vajon mire gondolhatott a mélabús képű dobos Liverpool utcáit róva, a városét, ahonnan sok évvel ezelőtt elindultak a siker és a világhír felé... MISLAY EDIT NÉHÁNY SORBAN S úlyosan megsérült a német légierő teherszállító repülőgépe a Zágráb-Szarajevó útvonalon, amikor szombaton tüzet nyitottak rá. Legénységének egyik tagja súlyosan megsebesült. A humanitárius segélytszállító gép ellen röviddel a zágrábi start után indítottak támadást. Bonni források szerint az incidens ellenére a német légierő továbbra is részt vesz a nemzetközi légihídban. U lősztrájkot kezdtek a Dél-Libanonba deportált palesztinok, tiltakozásul az ellen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmen kívül hagyja súlyos helyzetüket, valamint annak a hat.palesztinnak a halálát is, akiket az elmúlt napokban öltek meg az izraeli katonák a Gázaövezetben. R uszlán Haszbulatov orosz parlamenti elnöktől tegnapi moszkvai találkozójukon a demokratikus pártok képviselői megvonták a bizalmat. A parlamenti erőviszonyokra való tekintettel azonban kevés a reményük arra, hogy valóban meg tudják buktatni Haszbulatovot. A politikusnak azt vetik a szemére, hogy a svéd miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain Jelcin kemény bírálatával aláásta Oroszország politikai és gazdasági érdekeit. H orvátországban tegnap regionális és parlamenti választásokat tartottak. Több nyugati politikus érkezett a köztársaságba a választások felügyeletére. A 3,6 millió választásra jogosult a regionális képviseletek 8000 és a parlament 63 tagjáról döntött. L engyelország és Litvánia fegyveres erői részt vesznek a NATO július 16-18-án a Baltitengeren megtartandó hadgyakorlatán - közölték hivatalosan Brüsszelben. Orosz egységeket is meghívtak a hadgyakorlatra, ám Moszkva egyelőre nem válaszolt. V árnából szombaton megkezdte kivonulását a FÁK katonai egysége, amelynek jelenlétéről csak a bolgár katonai körök tudtak - közölte a szófiai rádió. Az államközösségi egység hadihajók építésével és átépítésével összefüggésben tartózkodott a kikötőben. C ipruson tegnap elnökválasztást tartottak. Jelöltette magát Jorgosz Vasziliu, aki már öt éve tölti be az elnöki tisztséget, továbbá Glafkosz Cleridesz, az ellenzék konzervatív vezére, Paszhalisz Paszhalidesz, az ortodox egyház favoritja, valamint egy karikaturista és egy orvos, akiknek azonban semmilyen esélyt sem jósolnak. H elmut Kohl német kancellár a müncheni biztonsági konferencián, melyen a nyugati országokból több mint 200 személyiség vett részt, bejelentette, hogy csökkenteni akarja a Bundeshwehr létszámát. Les Aspin amerikai védelmi miniszter ez ellen nem emelt kifogást, s egyben közölte, hogy takarékossági okokból az Egyesült Államoknak is kevesebb mint 100 ezer katonája lesz csak Európában. E gyre aktívabb a Fülöp-szigeteken a Mayon tűzhányó. A legutóbbi adatok szerint 70 fölé emelkedett az áldozatok száma és többen megsebesültek. A tűzhányóból egyre nagyobb erővel ömlenek a mérgező gázok és a hamu. J egor Ligacsov, az SZKP egykori második embere, az orosz kommunisták szombaton megtartott rendkívüli konferenciájának delegátusa a RIA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejezésre juttatta meggyőződését: ha a kommunistáknak sikerül egyesíteniük soraikat, akkor megnyerhetik a jövő évi parlamenti választásokat. P árizsban szombaton több mint 10 ezer ember tüntetett a fajüldözés és az idegengyűlölet ellen. Hivatalos adatok szerint tavaly Franciaországban 28 rasszista és 24 antiszemita támadásra került sor, ezekben összesen 21 ember sebesült meg.