Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-26 / 47. szám, péntek

HIREK-VELEMENYEK 1993. FEBRUÁR 26. CSENDES SZAKÍTÁS AZ MDF ÁLLÁSFOGLALÁSA A CSURKA-ALAPÍTVÁNYRÓL A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége szerdán késő éjszakába nyúló ülésén a párt parlamenti frakciójának kérésére foglalkozott az MDF és a Magyar Út alapítvány, illetve körök kapcsolatával. Az elnökségi állásfoglalás leszögezi: A Magyar Út alapítvány önálló jogi személy, s független az MDF-töl. Ebből kifolyólag a Magyar Út körök mozgalma nem épülhet rá az MDF szervezeteire, s az MDF továbbra is következetesen ragaszkodik a januári VI. országos gyűlésen elfogadott politikai nyilatkozathoz. Az MDF ügyvezető elnöke, Für Lajos az ülés után újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy nem elhatárolódásról van szó, hanem az elnökség csak a puszta tényeket rögzítette. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár hozzátette: ez olyan kérdés, amelyre nemcsak szervezeti, hanem politikai szempontból is vissza kell majd térni, azaz meg kell nézni, hogy a Magyar Út alapítvány és a körök milyen elvek alapján, milyen irányban tevékenykednek. Az államtitkár szerint egy ülés nem volt elégséges ahhoz, hogy a kérdés minden politikai vetületét megvizsgálják. Elképzelhetőnek tartja, hogy az elnökség következő ülésén újra napirendre kerül a téma, s addigra talán megfogalmazódnak vagy meg fog kelleni fogalmazni az álláspontokat. Csurka maga nem nyilatkozott. Minden jel azonban arra vall, hogy a vita az MDF vezetőségében még nem jutott nyugvópontra, még nincs végleges határozat. Ifjabb Fekete Gyula elnökségi tag szerint a vezetőség úgy döntött, hogy ezentúl a különböző alapítványok - így a liberális is - szervezetileg különüljenek el az MDF-töl. Csurka István hetilapja, a Magyar Fórum tegnap megjelent legújabb számában ismét élesen bírálta az Antall József vezette kormány vonalát. Csurka szerint, ha megvalósulna az MDF gazdasági programja, az ún. Kupa-program, akkor az az MDF-re szavazók elszegényedését vonná maga után, így ezek nem szavaznának a 94-es választásokon az MDF-re, s a párt elvesztené a választásokat. Csurka írásában azt is kifejti, hogy a Világbank szakemberei a nemkívánatos irányba tolták el a kormányt, s ezért meglehet, hogy a tömegek, amikor az MDF-re kell majd szavazni, „a tapasztalataikra hallgatnak, és oda sorolják, ahová az általa kezdeményezetteket, vagyis a kommunista nómenklatúra oldalára. Balra." A varsói rendőrség szakemberei letartóztatták a legendás „gdanski keresztapát", aki 1985 óta állt az autótolvajok legnagyobb nemzetközi maffiájának élén. Azt azonban nehéz megjósolni, milyen lesz a folytatás, lesz-e per, ugyanis a 39 éves Nikosnak már több bravúros szökés is sikerült, ráadásul kevés ellene a bizonyíték. Csak néhány tanúra és a német rendőrség letartóztatási parancsára támaszkodhatnak a nyomozók, minden más legenda. A nagystílű bűnöző életpályájának ismerői szerint, ha képes lett volna legyőzni tolvaj ösztöneit, sikeres üzletember lehetett volna, amit karrierje kezdetén bizonyított is. Azonban csakhamar rájött, hogy sokkal nagyobb nyereségre tehet szert, ha a kelet-európai országokban olyannyira keresett márkás gépkocsik beszerzésével, vagyis lopásával foglalkozik. A „szakértők" egész hálózatát szervezte meg: egyesek ellopták a gépkocsikat, mások meghamisították az okmányokat," megint mások „átalakították" a motor- és karosszériaszámokat, s voltak, akik a vámosok lepénzelését vállalták. A maffia központja Gdanskban volt, de egész Európát működési területének tekintette, s a honfitársakat sem kímélte: Lengyelországban hetente 500-700 gépkocsi tűnik el, a „legkelendőbbek" a Mercedesek. A keresztapa formális munkahelye egy gdanski fociklubban volt, amelyet anyagilag támogatott. Az edzők és a sportolók ellenszolgáltatásként a nevüket adták az autók behozatalához. A fiktív vásárlók között voltak magánvállalkozók, helyi tisztségviselők, sőt papok is. ROMAN LENNE AZ AMERIKAI ALELNÖK? Figyelemreméltó feltevéssel állt elő Victor Surdu, a román Parasztpárt elnöke. A közelmúltban a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt fejtegette, nem kizárt, hogy Al Gore, az új amerikai alelnök feltehetően román származású. Szerinte nagyon is valószínű, hogy az alelnök nagyapja, bizonyos Vasile Gorea volt, a délnyugat-romániai Caransebes városból, vagyis a Temes megyei Karánsebesből. Surdu állítása szerint, mielőtt 1926ban emigrált volna, Gorea nagypapa Braila kikötőben háziőrizetben volt. Hogy miért, arról nem szólt. Nem lehet tudni, örült-e Al Gore ennek a hírnek, s egyáltalán annak, hogy Surdu - a hivatalba lépése alkalmából küldött üdvözlő táviratában - felajánlotta neki: alaposan utánajár a dolognak, feltár minden részletet. Surdu bizakodó. ,,Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, remélhetjük, hogy a Fehér Házban valaki szeret minket" - mondta a parasztpárti vezér. VISSZAVONT JAVASLAT Warren Christopher amerikai külügyminiszter tegnap befejezte közel-keleti körútját és Tel-Avivből Genfbe utazott. Az izraeli és a palesztin féllel folytatott szerdai tárgyalásai után közös sajtóértekezletet tartott Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel és megállapította: haladás történt a deportált palesztinok problémájának megoldása terén. Christopher kíséretének egyik, magát megnevezni nem kívánó tagja szerint az amerikai diplomácia vezetője palesztin tárgyalópartnereinél több konstruktív hozzáállást tapasztalt, mint azt várta. Főleg az a törekvésük volt rá nagy hatással, hogy leküzdjék a békefolyamat útjában álló akadályokat. Hanan Asravi palesztin szóvivő a találkozó után kijelentette: az amerikai külügyminiszter figyelemreméltó javaslatokat terjesztett elő a deportáltak körüli válság megoldására. Szerdán késő éjszaka Tuniszban, nyomban azután, hogy visszaérkezett Jasszer Arafat, aki egyhetes körúton járt Jordániában, Jemenben, Szudánban és Egyiptomban, rendkívüli ülést tartott a PFSZ vezetősége. Warren Christopher javaslatait vitatták meg, melyeket Hanan Asravi figyelemreméltóaknak tartott. Jasszer Abid Rabbo, a PFSZ tájékoztatási osztályának vezetője a Reuter hírügynökségnek elmondta, hogy az USA valamennyi deportált visszatérésének mielőbbi engedélyezését javasolta Izraelnek. Ezenkívül Izraelnek kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy a jövőben nem folyamodik a kiutasítás politikájához. Ezenkívül a javaslat állítólag garanciákat tartalmaz arra, hogy Izrael a jövőben beszünteti az erőszakot a palesztinokkal szemben a megszállt területeken. A Reuter hírügynökség tegnap délután a PFSZ vezérkarára hivatkozva Tuniszból azt jelentette, hogy az Egyesült Államok visszavonja javaslatát a deportált palesztinok problémájának megoldására, mivel azt Izrael elutasította. Genfben tegnap került sor Warren Christopher és Andrej Kozirev első találkozójára, melynek fő célja Bili Clinton és Borisz Jelcin tárgyalásainak előkészítése volt. Minden nemzetközi erőfeszítés ellenére a kitelepített palesztinok még mindig a „senki földjén" tartózkodnak A HOSSZÚTÁVFUTÓK IS ELFARADNAK Fidel Castro kubai államfő szerda este az általános választások befejeztével megtartott sajtóértekezletén dicsérte Bili Clinton amerikai elnököt, mondván, úgy tűnik, a béke és az etika embere. Ugyanakkor kétségeinek adott hangot, sikerül-e neki megváltoztatnia az Egyesült Államok Kubával szembeni politikáját, mégha törekedni is fog erre. Egyébként ez volt az első eset, hogy Castro a nyilvánosság előtt szót ejtett az új amerikai elnökről. A Santiago de Cubában megtartott sajtóértekezleten megkérdezték Castrót, elnök lesz-e még öt év múlva. A 66 éves politikus azt válaszolta, reméli, hogy nem, hogy arra már nem lesz szükség. Mint megjegyezte, a hosszútávfutók is elfáradnak, s ő a hosszú forradalmi maratoni távon már jóval többet tett meg, mint 42 kilométert. Castro, aki 1959 óta áll Kuba élén, első ízben tett ilyen jellegű kijelentést. Egyébként Kubában az államfőt saját soraiból választja meg a parlament minden öt évben az általános választások után. Az új, most megválasztott testület valószínűleg a jövő hónapban választja meg az elnököt, aki biztos, hogy Castro lesz. BRITAMERIKAI EGYETÉRTÉS John Major brit kormányfő egynapos washingtoni látogatása, találkozója Bili Clinton elnökkel megerősítette a britamerikai kölcsönös kapcsolatok „rendkívüli szívélyességét". Major és Clinton Washingtonban helyi idő szerint szerda este megtartott sajtóértekezletén mindketten megerősítették, hogy a tárgyalások során nem merültek fel komolyabb ellentétek. Magát megnevezni nem kívánó brit diplomáciai forrás szerint a tárgyalások mindenekelőtt a kereskedelem kérdéseit és a GATT-tárgyalások felgyorsításának lehetőségeit érintették. A diplomata szerint a várakozásokkal ellentétben az USA és Nyugat-Európa közti kereskedelmi problémákat illetően az amerikai és a brit vélemény lényegében nem különbözött. Major és Clinton egyetértett abban is, hogy keményen kell fellépni Irakkal szemben és hasonlóan ítélték meg a boszniai helyzetet. Major támogatta Clintonnak azt a fen/ét, hogy légi úton kapjanak humanitárius segélyt a boszniai muzulmánok. Hozzáfűzte azonban, hogy London nem tervez hasonló lépést. BUDAPESTI REAGÁLÁS ILIESCU BÍRÁLATÁRA A magyar külügyminisztérium meglepetésének adott hangot azokkal a Magyarországot bíráló megjegyzésekkel kapcsolatban, melyeket Ion Iliescu román államfő tett a hét elején Bukarestben megtartott sajtóértekezletén. Mint már jelentettük, Iliescu a Kárpátok-Eurorégió megalakulása kapcsán ismét revizionizmussal vádolta Budapestet és a magyar vezetés elfogadhatatlan feltételeivel magyarázta a magyar -román alapszerződés aláírásának elhúzódását. A külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozata nem bocsátkozik polémiába Iliescu egyes kijelentéseivel, de határozottan leszögezi a magyar álláspontot, miszerint tavaly sikerült előrehaladást elérni a magyar-román kapcsolatok terén. Nincs viszont haladás a kisebbségi, a határ-, valamint a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának kérdésében. A nyilatkozat rámutatott arra, hogy a román fél pozitív nyilatkozatait nem követték tettek. Magyarország a kisebbségi probléma megoldását az európai normák alapján képzeli el, s több megoldást is javasolt a román félnek, köztük egy kétoldalú államközi megállapodást. A dokumentum emlékezteti továbbá Bukarestet, hogy a regionális együttműködés fejlesztése a két fél által korábban aláírt jegyzőkönyvben is rögzítve van. A határmenti román megyék is megkapták a meghívást Debrecenbe és Budapest szerint sajnálatos, hogy Románia nem kapcsolódott be az akcióba. A megállapodás azonban nyitott és a magyar fél örömmel üdvözölné, ha Románia a jövőben bekapcsolódna az együttműködésbe. A magyar külügyminisztérium a magyar-román kapcsolatok fejlesztését és a meglevő problémák megoldását a továbbiakban is az együttműködésben és nem az alaptalan vádaskodásokban látja, szögezi le a dokumentum. Iliescu elnök a romániai parlamenti pártokkal kezdeményezett tárgyalássorozata folyamán a hét közepén Bukarestben fogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttségét, élén Markó Bélával. Az RMDSZ küldöttsége a találkozó során kifejtette, hogy a romániai magyarság önkormányzati törekvéseivel önálló nemzeti közösségként kíván integrálódni a román társadalomba, s elutasítja az asszimilációt. Ennek megfelelően a szövetség szorgalmazza a kisebbségek identitásának megőrzéséhez szükséges törvényes és jogi keretek megalkotását és egy nemzetiségi statútum kidolgozását. Ezek szellemében fontosnak tartja a román alkotmány, valamint más törvényes dokumentumok kiigazítását. Iliescu nem reagált teljesen az RMDSZ minden elképzelésére és felvetésére, de általában pozitívnak nevezte a találkozót, s a véleménykülönbségek ellenére is jelezte, hogy a kérdésekről még tárgyalni kellene a feleknek. xxx A Kolozsvári Szabadság című napilapban 95 helyi magyar értelmiségi tiltakozó nyilatkozatban ítélte el Gheorghe Funar polgármester egyéves tevékenységét. Rámutattak arra is, hogy ez a veszélyes nacionalista hatalmaskodás a megyei és a központi bukaresti szerveknél nem ütközik semmiféle ellenállásba, s Funar szinte élvezi hallgatólagos támogatásukat. KOKES JÁNOS, Budapest NÉHÁNY SORBAN J

ozef Zlocha, a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere nagyon hasznosnak nevezte az Egyesült Államokban tett munkalátogatását. Elmondta, az ottani illetékesek jól tájékozottak az itteni ökológiai helyzetről. Hangsúlyozta továbbá, hogy a minisztérium a jövőben nagyobb figyelmet kíván szentelni a szlovák-amerikai vállalkozói alapnak. Környezetvédelmi terveket dolgoz ki a kis- és középvállalkozók számára, akik, ezt követően, kihasználhatnák az alap forrásait. M

oszkvában tegnap az orosz parlament határozatot hozott arról, hogy összehívják a képviselők rendkívüli kongresszusát, melynek pontos dátumáról és programjáról a jövő héten születik döntés - tájékoztatott az AFP hírügynökség. A konzervatív ellenzék közölte, a parlament elnöksége elé terjesztette a 220 aláírást tartalmazó listát. Ennek alapján lehetne március 9-ére összehívni a népi képviselők 8. kongresszusát, amelyen tárgyalásokat folytatnának a törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztásáról szóló alkotmányos megállapodásról és a népszavazásról, amelyet április 11-én kellene megtartani. omália fővárosában, MogaWĹ dishuban egy nappal az Amerika-ellenes tüntetések után ismét fegyveres összecsapásokra került sor. A legsúlyosabb harcok a városközpontban robbantak ki. A Reuter hírügynökség szerint egyelőre nem világos, ki ki ellen harcolt. Szemtanúk szerint az amerikaiak a szerdai tüntetés során legalább kilenc Szomáliáit lelőttek. Ezt azonban az amerikai katonai parancsnokság határozottan cáfolta. Joe Gradisher, a Pentagon szóvivője Washingtonban közölte: nincsenek információi arról, hogy az amerikai katonák tüzet nyitottak volna a szomáliai tüntetőkre. H

elmut Kohl német kancellár tegnap Szuharto indonéz elnökkel folytatott tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a gazdasági együttműködés javításának lehetőségeiről. Kohl, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Dzsakartában szólt az Észak és Dél közötti párbeszéd szükségességéről is, s mint mondotta, erről a kérdésről Mijazava Kiicsi japán miniszterelnökkel is tárgyalni fog. Kohl ma utazik négynapos látogatásra Tokióba. L

ondoni jelentések szerint Haim Herzog izraeli kormányfő, aki jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodik, kijelentette: bízik a közel-keleti békefolyamat sikerében, bár a tárgyalások nem lesznek könnyűek és gyorsak. Herzog főként a Szíriával, Libanonnal és Jordániával folytatott kétoldalú megbeszéléseket értékelte pozitívan. Nem tett említést azonban a palesztinok kitelepítéséről, amely akadályozza a békefolyamatot. Az izraeli elnök tegnap találkozott a brit parlament tagjaival, ma pedig fogadja őt John Major kormányfő. B

rian Mulroney kanadai kormányfő szerdán lemondott a Konzerevatív Párt elnöki tisztségéről, ám továbbra is ellátja miniszterelnöki teendőit. Kormányfői tisztségében addig marad, amíg pártja nem jelöli ki utódját. Várható, hogy Mulroney még ezen a héten visszatér Québec tartományba, ahol a választók előtt elmagyarázza, mi vezette őt ehhez a lépéshez. Legközelebbi tanácsadói állítólag nem tudtak szándékáról, hiszen a kormányfő korábban cáfolta, hogy a választások előtt lemond. A

sunciónból érkezett a hír, mely szerint a paraguayi rendőrség olyan dokumentumokra bukkant, amelyek bizonyítják, hogy Martin Bormann, Adolf Hitler tanácsadója 1959-ben Paraguayban halt meg. Ezek a dokumentumok megcáfolják azt az elméletet, hogy Bormann 1945-ben Berlinben lett öngyilkos. A Noticias című napilap szerint Bormann gyomorrákban halt meg a fővárostól mintegy 350 kilométerre levő Hohenau nevű paraguayi városkában. RÁCS MÖGÖTT A „GDANSKI KERESZTAPA"