Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-26 / 47. szám, péntek

VAN, AKI CSAK SEGÉLYRE VÁR Sok ügyfél még azt a fáradságot sem veszi, hogy megnézze a helyszínen, milyen munkahelyet ajánlottunk számára. Hihetetlen, hogy az emberek milyen kifogásokat sorakoztatnak fel, csakhogy ne kelljen dolgozniuk. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1993. február 26. Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 47. szám NE HAGYJUK ELVESZNI... A népdaléneklés, amely az itt élő magyarság nemzeti identitástudatát kívánta megtartani, egyre inkább a kétes értékű látványos produkciók színvonalára süllyedt. (6. oldal) A JÖVŐ HÉTEN HETI IFI NÉLKÜL Nem jelenik meg a jövő héten a heti IFI. Ugyanis a hetilap az idei évre (még) nem kapta meg a Kulturális Minisztériumtól a támogatást. A dotációk elosztására állítólag március 15-én kerül sor. Ám Dušan Slobodník miniszter február 8-án ígéretet tett a Dh Press kiadó képviselőinek, hogy e hét végéig átutalnak némi pénzt számlájukra. Amint Mészárosné dr. Lampl Zsuzsanna, a kiadó igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, erre eddig nem került sor. Érdeklődtek a minisztériumban is, de ott is csak annyit tudtak meg, hogy a pénz átutalására még nem adtak utasítást. így a kéziratokat tegnap nem tudták nyomdába küldeni, és a lap a jövő héten nem jelenhet meg. -gyor k TÁMOGATÁSOK CÚIÉSÉNEK FILOZÓFIÁJA DUŠAN SLOBODNÍK KULTURÁLIS MINISZTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (Munkatársunktól) - Látva a tegnap Pozsonyban megtartott miniszteri sajtótájékoztató előtt az újságíróknak kiosztott tájékoztatók anyagát, nyomban világossá vált három tény: Szlovákia kulturális kormányzata még mindig olyan helyzetben van, amilyenről a cseh kulturális vezetés csak álmodozni tud, amire egy a Die Presse-bői átvett cikk utalt. Nagyvonalúan jár el a nemzeti kisebbségek és etnikumok kulturális szervezetei, illetve a sajtójuk anyagi támogatásakor. Mindezt teszi akkor, amikor a Pro Slovakia állami kulturális alaphoz érkezett idei igények összege tízszeresen meghaladja a lehetőségeket. Dušan Slobodník kulturális miniszter és az egyes szekciókat irányító munkatársai igazából nem sok újat közöltek az újságírókkal. A 2 milliárd 600 milliót kitevő kulturális költségvetés megfelel a gazdasági nehézségekkel küzdő Szlovákia lehetőségeinek. Ebből a művészeti szövetségek 42 milliót és az egyházak 391 milliót kapnak. A Pro Slovakia alapítvány idén 250 millió koronával támogatja a művészeti alkotótevékenységet és egyes kulturális tervezeteket. Augustín Lang, a regionális és nemzetiségi szakosztály vezetője szerint ez a kulturális költségvetés arra ösztönzi majd a helyi és a regionális művelődési intézményeket, hogy maguk döntsenek mindenről. Mecénások támogatása nélkül aligha éli túl válságát a helyi kultúra. MAGÁNBERUHÁZÁSOK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIÁBAN PÉNZHIÁNY, PÉNZHIÁNY, PÉNZHIÁNY... (Munkatársunktól) - Ilyen nagyszabású randevúra a hazai minisztériumok és nagyvállalatok vezetői, valamint a nyugati beruházók népes tábora között még nem került sor Szlovákiában, mint amilyen tegnap és ma zajlik a pozsonyi Forum Szállóban. Szerdán este Vladimír Mečiar kormányfő nyitotta meg a Magánberuházások az önálló Szlovákiában rendezvényt, a tényleges előadások, eszmecserék azonban csak tegnap kezdődtek. Csütörtökön az előadássorozat miniszteri napja zajlott, amelynek keretében öt minisztérium első embere, illetve államtitkára, valamint a Monopolellenes Hivatal és a Nemzeti Vagyonkezelési Alap igazgatója vázolta fel a mintegy 90 külföldi érdeklődőnek, hogy milyen kedvezményekkel, milyen feltételekkel számolhat itteni (Folytatás a 2. oldalon) Háttal a kamerának, arccal a - vállalkozók felé? KNAZKO MÉGIS MEGY BRÜSSZELBE (Munkatársunktól) - Milan Kňažko is betegeskedett, tudtuk meg tegnapi sajtóértekezletén, de - mint nem kevés iróniával megjegyezte - nem emiatt nem járt a közelmúltban külföldön, hanem azért, mert Vladimír Mečiar elorozta előle a már hetekkel korábban előkészített brüsszeli utat. Ennek kapcsán a külügyminiszter úgy vélte, hogy a kormányfő aktivitásával mintha azt próbálná igazolni: nincs szükség erre a tárcára és annak vezetőjére sem. Kňažko szerint Mečiar brüsszeli útja során olyan ügyeket intézett, amelyek a külügyminisztérium feladatkörébe tartoznak. Mindemellett megelégedéssel nyugtázta, hogy a kormányfő a NATO-központban azt a kül- és biztonságpolitikai koncepciót ismertette, amelyet az általa leggyengébbnek minősített tárca, a külügyminisztérium dolgozott ki. Kňažko kitérően válaszolt arra, hogy Mečiar első külföldi útjának nem Prágába kellett volna-e vezetnie, hiszen Klaus is legelőször Pozsonyban járt. Az Új Szó kérdése arra vonatkozott, hogyan látja Kňažko az EK társulási szerződés jövőjét Mečiar brüsszeli útja után, ahol jelezték Pozsonynak: csak azután lehet szó a dokumentum aláírásáról, ha Bős ügye kielégítően rendeződik. A külügyminiszter bevallása szerint csak tömör információkkal rendelkezik a Brüsszelben történtekről, de úgy vélte, hogy a miniszterelnöki látogatás nem rontott az EK-tagság esélyein, ugyanakkor megítélése szerint nem is javított rajtuk. A külügyi tárca vezetője úgy tippelt, hogy Szlovákia júniusig az EK tagja lehet. Sok kérdés vonatkozott Bősre, s ezekre kimerítő válaszok hangzottak el. A külügyminiszter szerint a hágai beadványban világosan definiálni kell, hogy a magyar fél partnere most már kizárólag Szlovákia lesz, s így Pozsony vállalja a jövőben a felelősséget Bős örökségéért. Visszautasította a magyar Országgyűlés e heti felhívását a világ parlamentjeihez, amelyben a Duna hajóútvonalának áthelyezését Magyarország területi integritása példátlan megsértésének nevezte. Szlovák vélemény szerint ezzel már az 1977es szerződés is számolt. Kňažko szerint kormánybeli főnöke ugyan Brüsszelben elítélte Magyarország fegyvervásárlásait, de ő úgy véli: nem a mi hatáskörünkbe (Folytatás a 2. oldalon) EGYRE TÖBB ISKOLÁBAN: KÉNYSZERSZÜNET Speciális városi közegészségügyi bizottság Kassán az influenza miatti iskolai kényszerszünetet rendelt el, miután a megbetegedések száma meghaladta a diákok összlétszámának 30 százalékát. Ugyanilyen intézkedésre kényszerültek a Poprádi járásban is. A kényszerszünettől, amelyet Kelet-Szlovákiában a szabályos évi tavaszi szünet követ, azt várják, hogy segít a járvány további terjedésének megakadályozásában. Ezzel biztatnak a tavalyi poprádi tapasztalatok is. A Poprádi Járási Közegészségügyi Központ igazgatója, dr. Kriak arról is nyilatkozott, hogy a tátrai járvány miként befolyásolhatja az országos helyzetet, minthogy a nyugatszlovákiai diákok közül sokan itt töltik a tavaszi szünetet. Hangsúlyozta, hogy a tátrai levegő és a sportolás fokozza a szervezet ellenállóképességét, ám hozzátette, hogy a szülőknek óvakodniuk kell a zsúfolt helyiségektől, továbbá gondoskodniuk arról, hogy a gyermekek kellő mennyiségű vitamindús gyümölcshöz jussanak, s betartsák a betegségmegelőzési rendszabályokat. A nemzetiségek kulturális szervezeteinek és sajtójuknak szánt támogatás a tavalyihoz képest 10 millióval csökkent. Az idei 130 millióból 70 milliót erre a célra közvetlenül kapnak meg. Ebből a Csemadok 10 milliót, a Ruszinok és Ukránok Szövetsége 3 milliót, a Ruszin Újjászületés 2,5 milliót, a romaszervezetek 4,5 milliót, a kárpáti németek 1,3 milliót, a horvátok 1,1 milliót és a bolgárok 350 ezret kapnak. 20 millióból kell gazdálkodniuk a nemzetiségi periodikumok és a gyermeklapok szerkesztőségeinek. Könyvkiadásra ebben a leosztásban összesen 5 millió korona jut. Szerepel a tételek között 3 millió korona egy magyar nyelvű napilap támogatására szánt összegként. (Folytatás a 2 oldalon

) ÁPRILIS 4-EN OROSZ-AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök április 4-én tartja meg első csúcstalálkozóját. A Reuter hírügynökség szerint ezt tegnap délután Genfben közölte Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. Az AFP hírügynökség ehhez hozzáfűzte: sem Kozirev, sem pedig amerikai partnere, Warren Christopher nem tájékoztatott arról, hogy hol rendezik meg a csúcsértekezletet. Korábban Dee Dee Myers, a Fehér Ház szóvivője úgy vélekedett: a két elnök valószínűleg valamelyik harmadik ország fővárosában találkozik majd. Példaként hozta fel Reykjavíkot és Helsinkit. IU53SDl|NFORMÁCIÓ GONDOLJA MEG. MENNYIT BESZÉL A telefonelőfizetők zöme ezekben a napokban veszi kézbe januári telefonszámláját, s mellette a sok reklám-szórólapon kívül megtalálhatja a Szlovák Távközlési Vállalat figyelmeztetését is, hogy számláján a korábbiakhoz képest megjelent egy új tétel: a hozzáadottérték-adó (HÉA). Az országon belül lebonyolított telefonbeszélgetésekért 5 százalékos HÉA-t számláznak ki. Bizonyos telefonkészülékek és -berendezések javítását azonban 23 százalékos HÉA-val terhelik meg, pl. a titkársági telefonberendezések és a telefonelőfizető tulajdonában levő mellék-telefonközpontok stb. javítása számít ilyennek. Ezen kívül - egyelőre főleg a pozsonyi telefonelőfizetők egy része - a napokban egyéb figyelmeztető szöveget is kaphat a postától. Ebből megtudhatják, hogy telefonállomásukat új, digitális telefonközpontra kapcsoltákkapcsolják rá, és hívószáma is módosult-módosul. Az értesítés utolsó mondata pedig arról tájékoztatja az érdekelteket, hogy a számlálógép ezentúl hatpercenként újabb koronát kezd számlázni, a HÉA-val együtt. Sokan ezt meglepetéssel veszik tudomásul, főleg azt nem értik, a posta miért nem tartotta be ígéretét, miszerint minden változásról legalább hat héttel annak esedékessége előtt értesíti az ügyfeleket. Mária Feješová mérnöktől, a Távközlési Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől kérdeztük, miért nem történt meg az értesítés már korábban. - Ez az állítás nem helytálló, mivel még az év vége előtt a sajtón és a rádión keresztül több ízben is (Folytatás a 2. oldalon) PRAGA KÖRNYEZETVÉDŐK PARLAMENTEN BELÜL ÉS KÍVÜL (Munkatársunktól) - Tegnap a cseh parlamentben Václav Klaus kormányfő arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a barnaszénbányászatra, illetve -felhasználásra épült ipari szerkezet mennyire hat ki az észak-csehországi rendkívüli kedvezőtlen környezeti viszonyokra, s ezzel összefüggésben milyen intézkedéseket foganatosít a kormány. Rámutatott, a vidék ipari szerkezete már a század elejétől kezdve károsan hatott az emberi és a természeti környezetre. Ám az északcsehországi környezetpusztításban a legnagyobb károkat az ún. szocialista gazdaság 40 éve okozta. A jelenlegi ökológiai válság nem oldható meg néhány intézkedéssel, kormányhatározattal vagy jogszabállyal. Észak-Csehországban a környezet rehabilitálásához valamennyi érintett tényező, tehát a kormány, a községek és az ott élő lakosság cselekvő összefogására van szükség. Klaus elmondta, hogy a kormány 1991 óta közel 4 milliárd koronát fordított e terület környezetvédelmére, s az idén további 2 milliárdot fog. 1995-ig 1900 MW összteljesítményű erőmúblokkot helyez üzemen kívül, folytatja a kéntelenítő berendezések felszerelését, s támogatja a gáz- és villanyfütés széles körű bevezetését, a helyi szennyezőforrások felszámolását. Megemlítendő, hogy a cseh kormány a temelíni atomerőmű üzembe helyezését tekinti az egyik leghatásosabb környezetvédelmi intézkedésnek. Miközben a parlamentben a kormány környezetvédelmi elképzeléseit ismertette, Prága egy másik pontján már gyülekeztek a természetvédők, hogy a parlament elé vonuljanak, ott tüntessenek a temelíni atomerőmű felépítése ellen. Prágai, valamint dél- és észak-csehországi tüntetők nyílt levélben szólították fel a kormányt, hogy amíg nem készül el a CSK részletes energetikai koncepciója, illetve a sugárveszélyes hulladékok tárolásáról szóló törvény, halassza el a végső döntést az atomerőmű ügyében, s állítsa le a munkálatokat Temelínben. ism'.