Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-18 / 40. szám, csütörtök

7 FOGYASZTÓI FIGYELŐ ÚJ szói 1993. FEBRUÁR 18. NAGYÍTÓ ALATT A MÉLYHŰTÖTT ZÖLDSÉGEK TÖBBSÉGÜK NAGYON JÓ MINŐSÉGŰ A mélyhűtés az élelmiszertartósítás legjobb módszerei közé tartozik. A sterilizálással és a szárítással ellentétben az az előnye, hogy a fagyasztás során nem csökken az élelmiszer tápértéke és az sem elhanyagolható tény, hogy a zöldségben és a gyümölcsben nem megy tönkre a C-vitamin. Nincs szükség semmiféle konzerváló anyagra, tehát mélyhűtött ételekben nem kerülnek további idegen anyagok. A fagyasztás azon az elven alapszik, hogy a lagypont alatti hőmérsékleten a víz jéggé változik és az élelmiszer fizikális körülményei olyanná válnak, hogy a mikroorganizmusok nem szaporodhatnak, illetve nem nyilvánulhatnak meg bennük. Nem csupán a háztartásokban alkalmazzák egyre többen az élelmiszerek tárolásának ezt a módját, a hűtőipar is elég széles termékskálát kínál. A fagyasztott zöldségtől a tejszínes krémeken át, egészen a konyhakész termékekig. A téli időszakban elsősorban a fagyasztott zöldség a keresett, mert a friss választéka hiányos és az ára is túl magas. A fagyasztottat viszont elfogadható összegekért vehetjük meg. Az iparilag mélyhűtött zöldségek különA címben szereplő óhajról bizonyára sokaknak a televízióból jól ismert reklámfilm jut az eszükbe, mely szerint a tetszetős pulóvert egy bizonyos mosóporban kell mosni. Persze, jó ha egyebet is tudunk a kötött ruházati cikkek kezelésével kapcsolatban. Természetesen mindenkinek az az elsődleges célja, hogy a kiválasztott ruhadarab minél tovább szolgáljon, mégpedig úgy, hogy a viselés időtartama a legkevésbé legyen észrevehető rajta. Hogy hogyan érhetjük ezt el? Már a vásárláskor alaposan vegyük szemügyre a használati útmutatást tartalmazó cédulát. Ezen különböző szimbólumok vannak feltüntetve, amelyekről leolvashatják, moshatóe a termék, vagy csak vegyileg tisztítható, milyen hőfokon ajánlatos vasalni, kell-e fehérítőt alkalmaznunk, illetve hogyan szárítsuk mosás után a vizes ruhát A leitüntetett jegyek helyességéért a hazai termékek esetében a gyártó, az importált cikkeknél pedig a szállító febözőek: vannak, amelyeket különkülön fagyasztanak, de kínálnak keverékeket is, amelyeket fölolvasztva fogyaszthatunk, vagy főtt ételt készíthetünk belőlük. A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai az élelmiszerboltokban tíz fajta fagyasztott terméket választottak ki és ezeket tesztelték. A 300 grammos karfiolon, illetve az ugyanilyen súlyú sárgarépán furcsa mód nem volt feltüntetve a gyártó. A Duna zöldségkeverék (500 gramm) a diószegi hűtőüzemben készült. A prágai hűtővállalat három termékét — a borsót, a spenótot és a rakottburgonyát — is alaposan szemügyre vették. A mochovcei fagyasztó készítményeiből szintén hármat vizsgáltak: karfiolt, zöldbabot és a borsó-sárgarép'a keveréket. A sort a Magyarországról importált kapros tök zárta. A vizsgálat során ellenőrizték, vajon a csomagok tartalma megfelel-e a feltüntetett tömegnek, milyen a termék kivitele, tesztelték a vegyifizikális jegyeket, a mikrobiológiai követelményeknek is utánanéztek és végezetül a csomagolást értékelték. Nézzük, mit állapítottak meg a szakemberek az említett termékekről. lel. A szóban lorgó tájékoztató cédulának az állami norma szerint minden textilárun ott a helye (leggyakrabban az oldalsó varrásokhoz illesztik) Ha a kiszemelt cikkről hiányzik, inkább más terméket válasszunk, ne vegyünk zsákbamacskát. A kötött holmik közé soroljuk a fehérneműt, és ide tartoznak a felső ruházatként hordott pulóverek, szvetterek, mellények. Különböző alapanyagokból készülnek, ezért a viselés során eltérő kezelést igényelnek. A fehér kötött alsóneműt, amelyen nincs gumi, nyugodtan kifőzhetjük az előzetes áztatás után is. Viszont, ha elasztikus anyag is található rajta, akkor kerüljük a kifőzést, mert a gumi elveszíti rugalmasságát. Az ilyen fehérneműt a mosógépben 60 fokon mossuk. Tulajdonképpen a fehérneműknél nem volna szabad előfordulni, hogy a gyártó 60 foknál alacsonyabb hőmérsékleten való mosást ajánl, mert a szennyezettséget higiéniai szemügy tűnik, mindenütt pontosan, sőt túl jól mérték a zöldségféléket, mert a súlyuk miatt egy esetben sem merült lel kifogás. Aztán alaposan szemrevételezték a mélyhűtött árut, s megnézték, hogyan van feldolgozva a zöldség. A borsónál például lényegesnek tartották, hogy mennyi sárga szemet tartalmaz, de azt is megfigyelték, hány törött vagy fél borsó, illetve más növényi rész található benne. A zöldbab, esetében norma írja elő, milyen hosszúnak kell lennie az egyes részeknek. Az is követelmény, hogy a hüvelyek végét a feldolgozáskor le kell vágni. Csak megszabott kis arányban kerülhetnek a hibátlanok közé eltérő színezetű, illetve megsértett darabok. A sárgarépát egyenletesen kell feldarabolni. Hasonló a követelmény a karfiolnál is. A vizsgált termékek színe, összetétele, illata és íze alig tért el a műszaki normáktól. Mikrobiológiai vizsgálatnak is alávetették tesztelt mintákat. A mikroorganizmusok, az élesztőgombák és a penész előfordulását vizsgálták. A műszaki normának csupán a Magyarországról behozott tök nem felelt meg: a megengedettnél több élesztőgombát tartalmazott. pontból legalább 60 fokon kell eltávolítani. A szintetikus szálból készített fehérneműket (ezeken PAD jelölés van) — kombiné, alsószoknya, — a mosógépben 40 fokos vízben mossuk, és az utolsó öblítővízbe tegyünk antisztatizáló szert. A nem gyapjú jellegű szálból készített pulóverek, szvetterek, mellények általában mosógépben 40 fokon moshatók. A gyapjús szálból (PAN), gyapjúból vagy a gyapjú és műszál különböző keverékéből gyártott darabokat, hogy megőrizzük eredeti méretüket, csak kézzel és legfeljebb 30 fokos vízben mossuk. Az ennél melegebb 'mosóporos oldatban összemennek, megkeményednek. Nagyon fontos, hogy a megfelelő mosószert — olyat, amelyen fel van tüntetve, hogy 30 fokos mosáshoz javallolt — alkalmazzunk. A túlságosan szennyezett részeket, vagy a follokat szivacs segítségével próbáljuk tisztává tenni. Az áztatás nem ajánlatos, viszont arra ügyeljünk, hogy a mosás előtt Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk levélben arra kért bennünket, nézzünk ut^na, helyesen járnak-e el a pozsonyi mosodákban, tisztítókban. A legtöbb helyen ugyanis a mosásért, illetve a tisztításért előre kell fizetni és nem a munka elvégzése után. Ugyanakkor ügyfeleiktől szigorúan behajtják a pótdíjat, ha a kimosott ruhát a jelzett határidőtől számított tíz napon belül nem veszik ál. Szerinte ez a módszer felháborító. A megrendelő és a szállító, illetve a szolgáltatást végző közti viszonyt a Polgári Törvénykönyv 631-656 számú paragrafusai szabályozzák. Tehát a szóban forgó kérdést is ezek alapján kell megítélni. A 634. paragrafus 2. bekezdése szerint, ha az ügyfelek nem egyeznek meg másképpen, az árat a dolog elkészítése után kell kifizetni. Ebből az következik, hogy előre is lehet fizetni, mégpedig abban az esetben, ha a megrendelő és a tárgy készítője vagy a szolgáltató ebben megegyeA csomagolással, illetve a rajta található jelzésekkel kapcsolatban két szlovákiai terméket kifogásoltak. A karfiol és a sárgarépa csomagolásán a pozsonyi mélyhűtővállalat öt üzeme volt felsorolva, de ebből nem lehetett kideríteni, hol készült. Sőt, a sárgarépán alig volt olvasható a gyártás ideje, a karfiolon pedig egyáltalán nem tüntették fel. A további tájékoztatást — a termék összetételéről, a felhasználásról, a tárolásról, a zöldség energetikai ériékérői stb. — megfelelőnek tartották. A felsorolt követelmények alapján az alábbi minőségi sorrendet állították fel a szakemberek: Nagyon jó helyezést ért el a — Duna zöldségkeverék (Diószegi Mélyhűtő Üzem) — borsó (Prágai Mélyhűtő Üzem) — spenótsűrítmény (Prágai Mélyhűtő Üzem) — borsó sárgarépával (Mochovcei Mélyhűtő Üzem) Ezeknek a termékeknek vonzó külsejük, természetes színük, megfelelő összetételük, kellemes illatuk és ízük volt és a műszaki normáknak megfelelően voltak feldolgozva. Jónak minősítették a karfiolt és a sárgarépát (a hiányos tájékoztató miatt), a prágai mélyhűtő üzem rakottburgonyáját (félkészétel), a mochovcei karfiolt (túlságosan kemény) és a zöldbabot (a kemény szálak és az egyenlőtlen szeletelés miatt). A kapros, vágott tököt a nem megfelelő termékek közé sorolták, mert nem állt helyt a mikrobiológiai vizsgán. a mosószer alaposan feloldódjon a vízben. Először langyos, majd hideg vízben öblítsük a ruhát, mégpedig addig, amíg a víz nem lesz teljesen tiszta. Csupán az utolsó öblítővízbe tegyünk lágyító, antisztatizáló szert. Ha olyan pulóvert vagy szvettert vásároltunk, amelyen műbőr vagy bőr díszítés van és a gyártó a kézi mosáson kívül a vegyi tisztítást is ajánlja (a cédulán F jelzés utal erre), inkább kézi mosást, legfeljebb 30 fokos vízben, válaszszuk, mert a tisztításnál gyakran tapasztalható, hogy az említett díszítőelemek megcsúnyulnak, illetve tönkremennek. A kötött holmik karbantartásánál nagyon fontos művelet a szárítás. Ha azt akarjuk, hogy az eredeti méretük, illetve alakjuk megmaradjon, ajánlatos a mosás, az öblítés után frottírtörölközőbe csavarni a ruhát, ós a felesleges vizet így eltávolítani. Eztán tegyük vállfára — legjobb a műanyagból készüli, felfújható, ez nem hagy nyomot. Azokat a ruhadarabokat pedig, amelyek hajlamosak az alakjuk megváltoztatására, nedvszívó ruhára fektetve, az alakjukat megigazítva szárítsuk. Ha szükséges, nedves vásznon keresztül, a gyarló által ajánlott hőmérsékleten vasaljuk a kötött holmikat. zik. Tehát, ha hajlandók vagyunk előre fizetni a mosodában, tisztítóban, ezzel tulajdonképpen beleegyezünk a szolgáltató leltételeibe. A dolgok átvételével kapcsolatos eljárást a 650. paragrafus szabályozza. E szerint a megrendelő köteles a tárgyat legkésőbb egy hónapon belül átvenni, mégpedig attól az időtől számítva, amikor a dolognak el kellett készülnie. Ha később készült el, akkor eltol az időponttól kell az egyhónapos átvételi határidőt számítani. Ha a megrendelő nem tesz így, köteles a raktározásért járó díjat megfizetni. Ebből logikusan következik: ha a kimosott, kitisztított ruhát tíz napon belül nem vette át (azután, hogy a megegyezett határidő lejárt), a büntetést törvényellenesen rótta ki a mosoda. Ajánljuk, nézze meg, nincs-e esetleg a vállalatnak, cégnek valamilyen erre vonatkozó belső előírása, de ha van is ilyen, az nem állhat ellentétben az említett törvénnyel. SZIGETELJÜNK KÍVÜL-BELÜL Lakásunk, családi házunk kifűtése nem kis összegbe kerül, ezért érdemes fokozott figyelmet szentelnünk arra, hogy az előállított hő ne szökjön el haszontalanul. A meleg többek között a rosszul szigetelt falakon keresztül tűnik el. Ezt megfelelő szigeteléssel megakadályozhatjuk. Kérdés viszont, hogy a falakat kívülről vagy belülről szigeteljük-e. A szakemberek véleménye egyértelmű: a külső védőburkolatot ajánlják. Ha erre semmiképpen sincs lehetőségünk, akkor a falak belső felületét szigeteljük — a semmitől ez is többet jelent —, de csak abban az esetben, ha a fal száraz és nem találunk rajta penészt. Azok a helyiségek, amelyek belülről vannak hőszigetelve, gyorsabban kihűlnek, mint a külső szigetelésűek, viszont rövidebb idő alatt kilűthetőek. A belső szigetelésnek többféle módja van. A legegyszerűbb az izoláló tapéta felragasztása. Ennél sokkal hatékonyabb a polisztirén lapok alkalmazása. Ezeket polietilén fóliával fedjük be, s utolsó rétegként fából készült paneleket szerelhetünk a falra. A szigetelő rétegnek körülbelül 6 centiméteresnek kell lennie, akkor érünk el nagyon jó eredményt. Mit kell tudnunk a külső szigetelésről? Gyakran alkalmazott és a környező országokban jól bevált eljárásokkal tehetjük a házak külső burkolófalait ellenállóvá az időjárás viszontagságaival szemben. Természetesen az elsődleges cél a felhasznált hő őrzése. A szakemberek először polisztirén réteget erősítenek a falra, azt speciális szövettel fedik be, majd olyan vakolattal vonják be, amely nem engedi át a nedvességet. Már nálunk is több külföldi cég nyújt ilyen szolgáltatást: megrendelésre szigeteli a házakat. Különböző módszereket, eltérő minőségű anyagokat alkalmaznak és természetesen ezzel összhangban van a munkájukért kért ár is. Ezért, ha úgy döntenek, hogy lakótelepüket „melegebbé" teszik, először ismerkedjenek meg több cég kínálatával és a legmegfelelőbbet bízzák meg a feladattal. Arra viszont gondolni kell, hogy a részTeges szigetelés nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Csak az alapos, átgondolt, a részletekre is kiterjedő átalakítás hatékony. Tehát nem elegendő, ha az ablakok zárásával, illetve azok szigetelésével törődünk vagy a falakat külső védőréteggel vonatjuk be. Minden lehetőséget ki kell használni. Ha az egyes módszereket egymáshoz kapcsolva, egymást kiegészítve alkalmazzuk, elérhetjük célunkat, az optimális hőszigetelést. Vonatkozik ez a meglévő régebbi épületekre és a most épülő házakra egyaránt. Ez utóbbiak esetében a hővédelemnek természetesnek és kötelezőnek kellene lenni. Tény: nem minden esetben van a lakónak vagy az építkezőnek elegendő pénze, s így nem tud egyszerre minden munkát elvégeztetni Ekkor szakemberrel kell megtárgyalni a szigetelési munkák menetét: először a legnagyobb hőelnyelőket számoljuk fel, majd fokozatosan valamennyi, a meleget kellőképpen nem őrző házrészt hozassuk rendbe. Megéri. HOGY A KÖTÖTT HOLMI SZÉP MARADJON NEM MINDEGY, HOGYAN MOSUNK, SZÁRÍTUNK ELŐRE KELL FIZETNI? A* oldalt összeállította: DEÁK TERÉZ