Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-17 / 39. szám, szerda

1993. FEBRUÁR 17. lÚJSZÓ* DOKUMENTUM A MAGYAR KERESZTENYDEMOKRATA MOZGALOM TÖRVÉNYJAVASLATA ľ rr A NEMZETI KISEBBSE6EK ES ETNIKAI CSOPORTOK KELYZETEROL ES JÓGÁIRÓL Decemberben a napisajtó hasábjain nyilvánosságra hoztuk autonómia-elképzeléseink első dokumentumát, amely egy alkotmánytörvény formájában jövőbeli berendezkedésünk alapelveit tartalmazta. Úgy érezzük, most tovább kell lépnünk; ezért nyilvánosságra hozzuk az említett alkotmánytörvényhez kapcsolódó végrehajtási törvény javaslatát, amely részletesen kifejti, mit értünk a gyakorlatban az egyes alapelvek megvalósítása alatt. Mivel a II. lévai találkozó fő témája az autonómia kérdésköre lesz, ezt a dokumentumot a lévai összejövetel egyik segédanyagának is szánjuk. Örvendetes az a tapasztalatunk, hogy a témával foglalkozó szakemberek többségének saját elképzelése van önkormányzatunk konkrét formáit illetően. Az csak természetes, hogy mindenki véleményét meg kell hallgatni, a jó ötleteket pedig felkarolni. Egyetlen javaslatról sem mondható el ugyanis, hogy biztosan az a legjobb, s javítani már nem lehet rajta. Számunkra azonban az legyen a fő cél, hogy a tervezetünk szakmailag a lehető legjobb legyen. Dokumentumunk nyilvánosságra hozatalával bevallottan ezt a termékenyítő együttgondolkodást szeretnénk serkenteni. Az itt következő anyag tehát nem az egyedüli lehetséges, hanem az egyik .lehetséges megoldást kínálja. Tiszteljük meg azonban egymást azzal, hogy megbecsüljük egymás munkáját: aki tehát ehhez a javaslathoz módosítást vagy alternatívát kínál, legalább olyan kídolgozottan, olyan pontos szakmai megfogalmazásokkal tegye azt, mint ez az anyag. Az általánosságok hangoztatásán, illetve a homályos elképzelések ismételgetésén már túl kell lépnünk. Ez a törvényjavaslat alaptörvény, amely több más törvény megváltoztatását is feltételezi. Tudatosítjuk, hogy néhány eleme a jövőben kikerül innen azokba a törvénymódosítási javaslatokba, amelyek ehhez a törvényhez kapcsolódnak. Itt a kép egészének láttatása céljából hagyjuk meg őket; nem utolsósorban azért, hogy külföldi barátaink számára elképzelésünk tisztább, átláthatóbb legyen. Nem várhatjuk el tőlük, hogy részletesen ismerjék a többi vonatkozó szlovákiai törvényt is. Hisszük, az első olvasás után mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy a törvény filozófiája megengedő jellegű; a kisebbségek élhetnek a felkínált önkormányzati modellek valamelyikével, ám a törvény erre senkit nem kötelez. Amely kisebbség nem óhajt élni az önkormányzat valamelyik formájával, meg kell elégednie a II. fejezetben felsorolt jogokkal. Maga az önkormányzati rész két önálló koncepció ötvözete, amelyek szükség szerint önállóan, egymástól függetlenül is működhetnek. Az oktatásügyi-kulturális önkormányzat országos szintű funkcionális autonómia, amely azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek létfontosságúak a számunkra. A szerkezete vertikális — országostól a helyi szintekig ér. A regionális — területi önkormányzat az Európa Tanács dokumentumaira és működő nyugat-európai modellekre épül; szintén megengedő szellemű, demokratikus, alulról építkező. A fő hangsúlyt a hatalom megosztására, decentralizációjára, a helyi önkormányzatok jogköreinek bővítésére helyezi, s garantálja azt a jogukat, hogy szabadon szerveződhessenek — a régióktól egészen az eurorégiókig. Számos vitára adott okot, hogy azok a területek, ahol a kisebbség 50 százalék fölött él, valamilyen külön státust kaphatnának; amikor azonban eme státus mibenlétét megfogalmaztuk, elsősorban a nyelvhaszálat kérdései kerültek előtérbe. A nyelvhasználat kapcsán azonban az 50 százalékos klauzula érvényre juttatása értelmetlen lenne, hiszen akkor magunk szabnánk a jelenleg érvényben levő nyelvtörvénynél is szigorúbb feltételeket: így a 20 százalékos és 5 százalékos arányok mellett maradtunk, amelyek esetében teljes, illetve részleges kétnyelvűséget javasolunk. Még két elemre szeretnénk felhívni a figyelmet: a többcsatornás anyagi biztosításra, e nélkül ugyanis semmilyen autonómia nem létezhet. A másik a restitúciós rész, amely a kormányzat és a kisebbség között történelmi kiegyezést feltételez: úgy gondoljuk, a volt magyar politikai, társadalmi és kulturális szervezetek elkobzott vagyonának akár részleges visszaszolgáltatása 20 jelentősebb délvidéki helységben az autonómia beinduló intézményrendszerének jó alapját képezhetné. Végezetül: tudjuk, számos részében merész tervet teszünk le az asztalra. A jövőbe azonban csak úgy nézhetünk reménységgel, ha világos előttünk, merre akarunk haladni. Ebbe az irányba irányítsuk hát a gondolatainkat. A munkacsoport nevében: CSÁKY PÁL PREAMBULUM a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogi helyzetéről szóló alkotmánytörvénnyel összhangban attól az igyekezettől vezérelve, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára számára valódi otthont biztosítson, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, az Európai Közösség és az ENSZ többéves igyekezetei szellemében az alábbi törvényt hozta meg I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. cikkely 1/ A Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok (a továbbiakban kisebbségek) a nép hatalmának részesei, államalkotó tényezők. 21 A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog alapvető emberi jog, amely mind az egyéneket, mind azok csoportjait megilleti. 2. cikkely 1/ Minden állampolgár szabadon tartozhat bármely kisebbséghez. 2/ Valamely kisebbséghez való tartozás alapja a Szlovák Köztársaságban az egyén önkéntes, minden befolyástól mentes akaratnyilvánítása. 3. cikkel

y — 1/ A Szlovák Köztársaságban a kisebbségek jogait az Alkotmány és a törvények szavatolják. 2/ A Szlovák Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga, hogy érdekeik kilejezése, biztosítása és védelmük érdekében, valamint saját önkormányzata érdekében egyesüléseket, pártokat, valamint helyi, regionális és országos önkormányzati szerveket hozzanak létre. 4. cikkely A közigazgatási egységek kitűzésénél és a választókörzetek meghatározásánál, a településfejlesztési, gazdasági és környezetvédelmi tervek kidolgozásánál a Szlovák Köztársaság kötelezi magát, hogy kellőképpen figyelembe veszi a kisebbségek által lakott területek kapcsolatait, gazdasági érdekeit és hagyományait. II. A KISEBBSÉGEK JOGAI 5. cikkely Anyanyelvét mindenki szabadon használhatja a magán- ós közélet minden területén, a hivatalos érintkezésben, valamint a hivatalos eljárásokban. 6. cikkely A kisebbségek joga: a/ a saját nyelvén való művelődés; b/ a kisebbségek életét érintő ügyek intézésében való hatékony részvétel; cl az önkormányzatok alakítása; d/ nevük és vezetéknevük anyanyelvük szabályai szerinti használata; e/ anyanyelvük, történelmük és hagyományaik megismerése; t/ a saját kisebbségi helyzetükről szóló információk szerzése; g/ a kisebbségi állapottal összefüggő személyi adatok védelme; h/ az államhatár által elválasztott azonos kultúrájú lakosokkal, valamint a más országokban élő, más kisebbségekkel való szabad kapcsolattartás; i/ a helyi és regionális közigazgatási területekben való arányos képviselet; j/ állami támogatás, ajándékok, valamint más támogatás elfogadása; k/ nemzetközi szerződések kötése a nemzetközi jog, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és törvényei által biztosított keretben; 1/ saját nemzeti szimbólumok használata és a nemzeti ünnepek megünneplése; m/ érdekeinek a tömegtájékoztató eszközökben való érvényesítése; n/ saját történelmi és kulturális emlékhelyeik ápolása és megőrzése; 0/ jog arra, hogy érdekeik védelmében nemzetközi szervezetekhez forduljanak; p/ jog a nemzetközi, nem kormányzati szervezetek tevékenységében való részvételre. 7. cikkely A kisebbségeknek joguk van saját parlamenti képviseletre a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. A részleteket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába szóló választási törvény szabályozza. 8. cikkely A kisebbségek részt vesznek a bíróságok tevékenységében. A részleteket törvény határozza meg. 9. cikkely 1/ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában a képviselők szabadon használhatják anyanyelvüket. 2/ A helyi önkormányzatok képviselőtestületeiben a képviselőnek joga van saját anyanyelve használatára. 3/ Az anyanyelv használatával és eme törvény alkalmazásával kapcsolatos kiadásokat az állam fedezi. 10. cikkely 1/ A Szlovák Köztársaság támogatni fogja a kölcsönös tisztelet, együttműködés és szolidaritás kialakításának légkörét minden, a területén élő személy között, tekintet nélkül annak nemzetiségi vagy etnikai származására, csakúgy mint vallására, és támogatni fogja az előforduló prolémák megoldását a jogállam elvein alapuló párbeszéd útján. A faji vagy más gyűlölet mindennemű megnyilvánulása tiltott és büntetendő 21 Az oktatási intézményekben a Szlovák Köztársaság biztosítja a toleranciára, illetve a többségi nemzet és a kisebbségek tagjai közötti kölcsönös tiszteletre való nevelést. A történelem és a kultúra oktatásánál minden iskolában tekintetbe veszik a kisebbségek történelmét és kultúráját is. III. A KISEBBSÉGEK ÖNKORMÁNYZATA ELSŐ FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 11. cikkely 1/ A kisebbségek önkormányzatának szervei képviseleti és végrehajtó szervek. 21 A képviseleti testületeket választások által hozzák létre és a kisebbségek jogállásáról szóló ,. sz alkotmánytörvény, valamint e törvény szerinti jogkörökkel bírnak. Mandátumuk 4 évre szól 3/ Az önkormányzatok végrehajtó szervei e törvény értelmében, valamint a Szlovák Köztársaság további törvényeinek értelmében jönnek létre. Jogkörüket e törvény és az SZK Nemzeti Tanácsának vonatkozó törvényei határozzák meg. A tisztségek betöltésére, valamint az ezek alól való felmentésre az önkormányzatok illetékes képviseleti szervei tesznek kötelező javaslatot. A kinevezés az államigazgatásban érvényes szokások alapján történik. 12. cikkely A kisebbségek önkormányzatának szervei legitim módon képviselik a kisebbségek érdekeit és jogosultak arra, hogy hatékonyan részt vegyenek a kisebbségek életét és érdekeit érintő ügyek intézésében. 13. cikkely A kisebbségek önkormányzatának képviseleti szervei jogi személyiséggel rendelkező testületek, amelyek megfelelő jogkörökkel rendelkeznek; alapszabályukban rögzítik tevékenységük módját, belső szerkezetüket, kölcsönös jogkörüket, valamint jellegüket, elsősorban azt, hogy mely kisebbség képviseletét tartják feladatuknak. Az önkormányzatok képviseleti szervei saját ügyrendet és más dokumentumokat logadnak el. 14. cikkely 1/ A kisebbségek önkormányzata lehet országos, regionális és helyi. 21 Az önkormányzatok országos szerveinek hatásköre kiterjed a Szlovák Köztársaság egész területére. A kisebbség országos képviseleti szervének megalakítása úgy történik, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok min. 3 %-a bejelenti eme jog gyakorlásának igényét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. Minden kisebbség csak egy országos képviseleti szervet hozhat létre. A kisebbség országos önkormányzati szervének megalakítására tett javaslatok körüli esetleges viták során a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa dönt. Az országos végrehajtó szerv minden kisebbség közös szerve. 3/ A kisebbségek önkormányzatának regionális szerveit a Szlovák Köztársaság területi egységei vagy régióinak szintjén e törvény 26. cikkelye alapján hozzák létre. 4/ A helyi kisebbségi önkormányzatok területi hatásköre általában megegyezik a község, város vagy azok része közigazgatási felosztásával, de tekintettel valamely kisebbség által lakott terület elhelyezésére kialakítható több közigazgatási egység (község, a városok különböző részei stb.) területén is. 15. cikkely 1/ Minden kisebbség önkormányzalának országos képviseleti szerve a Szlo- ' vák Köztársaságban e törvény 14. cikkelye 2. bekezdésének értelmében az adott kisebbség Országos Tanácsa. 21 Az adott kisebbség Országos Tanácsának szervei: a kisebbség Országos Tanácsának Testülete, a kisebbség Országos Tanácsának Vezetősége és a ki. sebbség Országos Tanácsának elnöke. Ezek jogkörét minden Országos Tanács alapszabálya határozza meg. 3/ A kisebbségek országos tanácsai általános, egyenlő, közvetlen és titkos választások alapján jönnek léire. Ezekel a választásokat időpontilag össze leliel kapcsolni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választásokkal. 4/ A kisebbségek Országos Tanácsának tagjává a Szlovák Köztársaság olyan polgárát lehet választani, aki választójoggal rendelkezik, 18. életévét betöltötte és a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhelye van. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való jelölése nem akadálya a kisebbségek Országos Tanácsába való jelölésnek. 5/ A jelölésre a javaslatokat politikai pártok, kulturális és társadalmi szervezetek, vagy meghatározott számú választópolgár (lásd e cikkely 6. bekezdését) a Szlovák Köztársaság Központi Választási Bizottságának nyújthatják be, legkésőbb 60 nappal a választások elöli. A Szlovák Köztársaság területe e választások szempontjából egy választókörzetet alkot. 6/ E cikkely 5. bekezdése értelmében a meghatározott szám alatt értendő: a magyar • nemzeti kisebbség esetében 3000 választópolgár, a cseh, ruszin, ukrán és roma kisebbség esetében 1000 választópolgár, a többi kisebbség esetében 400 választópolgár. 7/ A kisebbségek Országos Tanácsába a Szlovák Köztársaság minden olyan polgárának joga van választani, aki betöltötte 18. életévét, a választások során igényli e jog gyakorlását és egyértelműen igazolja a választási bizottság elöli az adott kisebbséghez való tartozását. 8/ Az adott kisebbség Országos Tanácsának képviselőjévé azok a jelöltek válnak, akik az országos listán a legtöbb szavazatot kapták. A többi jelöltek pótképviselővé válnak A magyar nemzeti kisebbség országos képviseleti szerve 25 képviselőből, a többi kisebbségek országos képviseleti szervei 15 képviselőből állnak. 9/ Minden kisebbség Országos Tanácsa saját tanácsadó szerveket hozhat léire. (FOLYTATJUK)