Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-13 / 9. szám, szerda

EGESZSEGENEK EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS ORE Az újonnan bevezetésre kerülő biztosítási rendszerről az alapinformációkat 1993. január 12-én, 13-án és 14-én folytatásokban közöljük. Kivetési alap és meghatározó időszak Az alkalmazottak mindhárom biztosításának kivetési alapja meghatározásakor a betegségi biztosításban való részvételen alapuló munkaviszonyban a meghatározó időszakban elért jövedelem, illetve a természetes személyek jövedelemadó alá eső bevétele. A meghatározó időszak az előző naptári hónap. A vállalkozók és munkatársaik kivetési alapja a természetes személyek meghatározó időszakban folytatott önálló kereső tevékenységéből származó jövedelemből kiszámított adóalap egytizenketted részének a fele. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb a minimálbér összegénél. A meghatározó időszak az előző naptári óv, amennyiben ezek a személyek az adott évben legalább hat hónapon át önálló kereső tevékenységet folytattak. Az ily módon kapott kivetési alapot július 1 -jétől a következő év június 30-ig alkalmazzuk. A kivetési alap azonban nem haladhatja meg a minimálbér harmincszorosának az összegét. Amennyiben a vállalkozó vagy munkatársa a meghatározó időszakban legalább hat hónapon keresztül nem folytatott önálló kereső tevékenységet, a kivetési alap az általuk meghatározott összegnek az egytizenkettede lesz. Az ily módon kapott kivetési alapot a következő naptári év június 30-áig alkalmazzuk. Az ún. önkéntes munkanélküliek egészségügyi biztosításának meghatározása esetében a kivetési alap a minimálbér. A külföldön kereseti tevékenységet folytatók nyugdíjbiztosítása meghatározásakor a kivetési alap az általuk meghatározott összeg. A fentiekben felsoroltak közül azonban egyetlen esetben sem lehet kisebb a kivetési alap a munkaviszonyban levők minimálbérénél. Napjainkban ez 2200 korona. A kivetési alap a következő esetekben lehet kisebb (alkalmazottakról, vállalkozókról és munkatársaikról van szó): + munkahelyi akadályok miatt (a Munka Törvénykönyve szerint), + amennyiben munkaviszonnyal párhuzamosan folytatott vállalkozásból származó bevételről volt szó, + alkalmazottak esetében ilyen ok lehet még a szabadság, illetve a szabadnap túlóráért vagy a ledolgozott ünnepnapokért való kimerítése. A biztosítás befizetési határideje A biztosítást az illetékes regionális biztosító számlájára kell befizetni minden naptári hónapra visszamenőleg, külön-külön az egyes alapokba. Befizethető készpénz nélküli átutalással vagy postai utalvánnyal. A biztosítás befizetésének határideje (amennyiben azt a munkáltatók fizetik be), az a nap, amelyet az adott naptári hónapban az alkalmazotti jövedelmek kifizetésére határoztak meg. Amennyiben több ilyen napról van szó, a biztosítást az utolsó fizetési napon kell befizetni. Ha nem határoztak meg ilyen napot, akkor az adott hónapért a következő naptári hónap első napján kell befizetni azt követően, hogy letelt az előző hónap fizetési időszaka. Abban az esetben, ha a biztosítás fizetője vállalkozó, az adott hónapért a hónap elteltét követően nyolc napon belül kell befizetni a hozzájárulást. A bejelentési kötelezettség nem teljesítéséért kiróható bírság A munkáltató bejelentési kötelezettségének elmulasztásáért minden biztosítottért, minden napnyi késésért száz koronáig terjedő bírságot fizethet. A többi biztosítottnak a regionális biztosító a késedelem minden napjáért 10 koronás bírságot róhat ki. Biztosítási pótlékok, pönálék, büntetések A törvény feladatul adja a regionális biztosítónak, hogy a biztosítás fizetője számára köteles meghatározni a kivetési alap 2-10 százalékáig terjedő összegig befizetendő biztosítási pótlékot, amennyiben a biztosítási járulék befizetője megszegi az illető szervek jogerős határozatait a munkabiztonság, az egészségvédelem és a közegészségügy terén. Amennyiben a munkáltatók, illetve a vállalkozók biztosítás fizetőjeként nem fizetik meg a rendes biztosítási járulékot az adott hónapért, az adott naptári hónapért befizetendő összeg (vagyis a tartozás) 0,1 százalékát kötelesek pönáléként befizetni minden napnyi késésért. Ha a biztosítási összeget a biztosító fizetési utasítása írja elő, a pönálé 0,2 %-a az előírt összegnek, éspedig a biztosítás eredetileg befizetendő határidejétől számított minden naptári napért. Az egészségügyi, betegségi és nyugdíjbiztosítási rendelkezésekből következő kötelességek nem teljesítéséért, illetve megszegéséért a regionális biztosító fizetési utasítással 100 000 koronáig terjedő büntetést is kiróhat. Az ilyen kötelességek ismételt elmulasztásáért (amiért már egyébként róttak ki büntetést) 500 000 koronáig terjedő büntetést is megszabhatnak, éspedig minden egyes kötelességmulasztásért. Kivételek 1993 első félévében A szóban forgó biztosítási rendszer szerint 1993 január hónapjáért fizetünk biztosítást. Azok a vállalkozók viszont, akik 1993. január 1 -je előtt már vállalkoztak és betegségi biztosításra legkevesebb havi 500.- korona előleget fizettek egy hónapra előre, januárra nem fizetik egyik biztosítást sem. Először februáért fizetnek, legkésőbb március 8-ig. Eközben érvényes, hogy 1993. június 30-ig saját maguk választják meg a biztosítási járulék összegét mindhárom biztosítás esetében. Ennek összege azonban nem lehet kisebb, mint a minimálbérből kiszámított biztosítási összeg. Néhány példa 1.sz. példa-I. Vállalkozó Olyan vállalkozóról van szó, aki 1992-ben több mint hat hónapon keresztül folytatott vállalkozói tevékenységet, s 1992-es évi jövedelme 628 000 korona volt, s a jövedelem eléréséhez szükséges költségek pedig 415 000 Koronát tettek ki. A meghatározó időszak 1992. A kivetési alap tehát: Kivetési alap = 1/2. 1/12. (628 000 415 000) Kivetési alap = 8 875,- korona valamint a mindhárom biztosítási típus havi összege a biztosítási összeg egész koronákra történő lefelé kerekítése: az egészségügyi biztosításra: a 8 875 korona 13,7%-a, vagyis 1215,-korona A betegségi biztosításra: a 8 875 korona 5,8%-a, vagyis 514.- korona nyugdíjbiztosításra a 8 875 korona 26,5%-a, vagyis 2 351 - korona A három biztosítás tehát összesen 4 080.- koronát tesz ki, vagyis a kivetési alap 46%-át. A vállalkozó ezt a biztosítási összeget fizeti majd havonta 1993 júliusától kezdve 1994 júliusáig. 1994 júliusától kezdve olyan biztosítási összeget fizet majd, amilyet az 1993-ban elért adóalapjából számít ki. Mennyit fizet 1993 júniusáig? 1993 júniusáig (júniust is beleértve) olyan biztosítást fizet majd, amilyet a saját maga által meghatározott kivetési alapból számít ki, miközben az így meghatározott kivetési alap összege nem lehet kisebb a minimálbérek összegénél. Tegyük fel, hogy a vállalkozó a minimálbér összegével megegyező kivetési alapot határoz meg. Ilyen esetben: a minimális kivetési alap = 2 200 - korona és a minimális havi biztosítás: az egészségügyi biztosításra a 2 200 korona 13,7%-a, vagyis 301.- korona betegségi biztosításra a 2 200 korona 5,8%-a, vagyis 127.- korona nyugdíjbiztosításra a 2 200 korona 26,5%-a, vagyis 583 - korona A három biztosításra tehát összesen 1 011.- koronát, vagyis a kivetési alap 46%-át fizeti be. 2. sz. példa — II. Vállalkozó Olyan vállalkozóról van szó, aki 1992-ben kezdte meg vállalkozását, és ezt hat hónapnál rövidebb ideig folytatta Adóalapjára való tekintet nélkül ez a vállalkozó 1994 júniusáig (június is «> beleértve) olyan biztosítást fizet, amilyet 2 a saját maga által meghatározott ^ kivetési alapból számít ki. Eközben ^ érvényes az alapelv, hogy ez nem lehet 43 kevesebb, mint a minimálbér. Tehát $ olyan részleteket fizet majd, mint az 1. sz. példában szereplő vállalkozó 1993 f júniusáig azzal, hogy 1994 júniusáig fizeti majd. 1994 júliusától olyan biztosítást fizet, amilyet az 1993-ban elért adóalapjából számít ki. 3. sz. példa — III. Vállalkozó Sikeres vállalkozóról van szó, akinek jövedelme 1992-ben 6,28 millió korona volt, s akinek költségei 4,15 millió koronára rúgtak. Már harmadik esztendeje vállalkozik. A kivetési alap az esetében a következő: Kivetési alap = 1/2. 1/12. (6,28 millió 4,15 millió) Kivetési alap = 88 750.- korona A valóságban azonban a kivetési alap nem haladhatja meg a minimálbér harmincszorosának megfelelő összeget. Tehát: a maximális kivetési alap = 1/2. 1/12. 12.30.2 200 a maximális kivetési alap = 33 000 korona a maximális havi biztosítás pedig: az egészségügyi biztosításra a 33 000 korona 13,7%-a, vagyis 4 521.- korona betegségi biztosításra a 33 000 korona 5,8%-a, vagyis 1 914.- korona nyugdíjbiztosításra a 33 000 korona 26,5%-a, vagyis 8 745.- korona a három biztosításra tehát összesen 15 180.- koronát, vagyis a maximális kivetési alap 46 százalékát fizetik be. Ez a biztosítás 1993 júliusától 1994 júniusáig lesz érvényben. 1993 júniusáig olyan biztosítást fizet, mint az 1. példában szereplő vállalkozó. ZDRAVOTNÉ POISTENIE Az egészségügyi biztosítással kapcsolatos kérdéseiket és észrevételeiket Szlovákiában a következő címre küldjék: NÁRODNÁ POISŤOVŇA Správa Fondu zdravotného poistenia - ústredie Limbová ul. 2; 833 43 Bratislava, fax: 07/37-60-12 VK-21