Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-06 / 3. szám, szerda

1993. JANUÁR 6. FINTOR OSZTOZKODÁS Az osztozkodás nem könnyű dolog. Nem ám! A válófelek a végsőkig ragaszkodnak a magukéhoz. A nagy kérdés mindig az, ki mit tart a magáénak. A cseh és a szlovák fél között is hosszú vita folyt, míg megszületett a döntés, 'hogy egy a kettőhöz arányban osztanak mindent-az aranyat, a repülőgépeket, a mennyboltot, a szennyezett levegőt. A megállapított arányt azonban egy területen mégse tartják be. Méghozzá az elitéltek esetében. A cserearányra való tekintet nélkül a Csehországban ülő szlovákok visszatérhetnek immár független országukba, viszont a szlovákiai börtönök ideiglenes cseh lakóit a független Csehország várja - bizonyára - nagy szeretettel Legyen vigasz mindannyiuk számára, hogy ezentúl saját nemzeti rácsuk mögül kémlelhetik saját nemzeti égboltjukat. Csakhogy épp ők borítják fel a matematikai elosztás arányát. De fel ám! A cseh nemzet kebelébe nem egész háromszáz börtöntöltelék érkezik vissza Szlovákiából, míg Szlovákiában az őshaza ezerötszáz megtévedt, a büntetését eddig Csehországban töltő hazafit ölelhet a keblére. De így mindenki hiánytalanul megkapja a magáét! zs. I. ŠKODA-ÁRAK ÚJABB DRÁGULÁS Nem teljesült a motorosok vágya: az egységesített hozzáadottértékadó egyáltalán nem a Škoda személygépkocsik árának csökkentését hozta. Éppen ellenkezőleg, a Mladá Boleslav-i gyár vezetése bejelentette, átlagban 5,9 százalékkal emeli a Favorit, a Pick up és a Formán korszerűsített változatának árát. Százötvenezerért már egyetlen közkedvelt járművet sem lehet kapni. A drágulás az árusítók malmára is hajtja a vizet, mivel a gyártó a kereskedelmi különbözetet 6-ról 8,5 százalékra emeli. Ugyanakkor a használtautó-behozatallal sem lehet megtörni a Škoda monopóliumát, január elsejétől ugyanis az 5000 márkás importilletékre hozzávetőleg további 11 ezer koronás összeget dobnak rá. IIFRSAÁB KALEIDOSZKÓP 8 • Szívem teljes szeretetével köszöntöm 1993. január 6-án, 70. születésnapján a legdrágább térjet, KOVÁCS Miklós nyugalmazott gimnáziumi tanárt (Dunaszerdehely). E szép ünnep alkalmából sok erőt, egészséget és még nagyon hosszú boldog családi életet kíván: felesége: Margitka és az egész rokonság. V-783 • Amíg élt, szerettük, míg élünk, nem feledjük a drága édesapát, nagyapát, apóst, MAGYARICS Józsefet (Dunaszerdahely), akit a kegyetlen halál 1991. január 6-án ragadott ki szerettei köréből. Akik tisztelték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú, második évfordulón. Örökké gyászoló lányai, fia, vejei és unokái. V-766 • Gyászoló szívvel jelentjük, hogy szeretett rokonunk, NEULINGER Auguszta életének 100. évében, 1992. december 31-én elhunyt Búcsúztatása 1993. január 11-én 12.30 órakor lesz a krematóriumban. A gyászoló család. V-19 CSEH-SZLOVAK S0R(V)ISZ0NY AVAGY LÖKD IDE! (VAGY VISSZA?) Miután az árliberalizálás következtében a sör is alaposan megdrágult, a szlovákiai sörivók azzal vigasztalódtak, hogy legalább kibővült a választék. Méghozzá nem is csekély mértékben. A jól csengő márkanevek mellett az eddig hírből sem ismert cseh és morva sörök szinte elárasztották egész Szlovákiát, különösen a fővárost. Tavaly már 30 csehországi sörgyárból mintegy másfél millió hektoliter „gurult át" a Morva folyó hídjain, s csak a pozsonyi sörbarátok 23 féle csehországi sörből válogathattak. Ha ehhez hozzászámítjuk a szlovákiai sörgyárak szerényebb kínálatát is, akkor érthető, hogy a forró nyári napokban igazán volt miből válogatni. A csehsör-invázió természetesen a 13 szlovákiai sörgyár gazdálkodására is kihatott. Korlátozni kellett a termelést, munkaerő-feleslegek jelentkeztek. A szlovák söripar vezető egyéniségei szeptemberben még úgy gondolták, hogy az év végéig valahogy ki lehet bírni ezt az áldatlan állapotot, hiszen január elsejétől a vámhatár gátat vet a cseh sör mértéktelen beáramlásának. Ma már tudjuk, hogy ez a számítás - egyelőre - nem jött be. A vámunióról szóló megállapodás világosan kimondja, hogy a termékek vámmentesen, korlátozások nélkül, szabadon szállíthatók az egyik köztársaságból a másikba. A cseh sör tehát idén is vígan folydogálhat Szlovákiába, s a szlovákiai söripart csak az mentheti meg, ha kifelé orientálódik, megkeresi a még fellelhető kiviteli lehetőségeket. Valamit esetleg ,,az öntudatos szlovák csak szlovák sört iszik" jelszó jegyében folytatott „népnevelő agitáció" is segíthet... Mit mondanak a számok? A szlovákiai sörgyárak vezető képviselői az óév vége felé számoltak be a valós helyzetről. Elmondták, hogy a 13 szlovákiai sörgyár - ebből nyolc már privatizálva van - teljes évi kapacitása 6,5 millió hektoliter sör, de tavaly csak 4,5 millió hektolitert állítottak elő. A termelés beszűkülésének elsődleges oka a KGST megszűnése, hiszen a termelés jelentős hányada irányult a volt Szovjetunióba (évente mintegy 1,5 millió hl), s csaknem ugyanennyi Magyarországra. A cseh sör beáramlása csak az utóbbi egy-két évben kezdett jelenteni komoly konkurenciát. Bárhogy is van, jelenleg az a helyzet, hogy a szlovákiai sör. ipar kapacitásának teljes kihasználásával az egész hazai szükségletet fedezni tudná, tehát indokolatlan a behozatal, történjen az akár Csehországból, akár Ausztriából. A hagyományos márkás söröket természetesen nem lenne célszerű száműzni Szlovákia vendéglátóiparából, különösen az idegenforgalomba vetett bizakodás szempontjából. Azt azonban senki sem határozhatja meg, melyik márka jöhet, s melyik nem. Ki nyer a szlovák sörárpán? A sörárpával kapcsolatban is elég bonyolult a helyzet. A Szlovákiában termelt sörárpa kiváló minőségű, tavaly például a termés 90 százaléka bizonyult sörgyártásra alkalmasnak. Az ebből nyert malátának is jó neve van a világpiacon, kivitelét szinte korlátlanul lehetne növelni a fizetőképes nyugati országokba. Csakhogy a cseh sörgyárak is szívesen vásárolják a szlovák sörárpát, ami aztán „feloldva" csurog vissza. A szlovákiai üzemek évente 230 ezer tonna malátát tudnak előállítani, ennek körülbelül a fele megy exportra. Ehhez évente 280-300 ezer tonna árpára van szükségük. Amennyiben a csehországi sörgyárak túlzásba vinnék a szlovák sörárpa felvásárlását, ez még a szlovák malátakivitelt is veszélyeztethetné, különösen a szűk esztendőkben. Mi várható a kiviteltől? A szlovákiai sörgyártók bizakodva nyilatkoznak a kiviteli lehetőségekről, hiszen megszűnt a prágai székhelyű, illetékes külkereskedelmi vállalat monopóliuma. A piackutatás eddigi eredményei reményekre jogosítanak, számításba jön például Spanyolország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Svédország, s újabban Finnországgal és az Egyesült Államokkal is folynak eredményesnek ígérkező tárgyalások. Az egyik legnagyobb volt átvevő, Magyarország azonban nem szerepel a perspektív országok lajstromában. Ez a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint főleg annak a következménye, hogy a magyar piacon terjeszkedő külföldi sörgyártó cégek magyarországi befektetéseik feltételeként bizonyos védelemre tartanak igényt a magyar vámhatóság részéről. Ez a védelem más országokra vonatkozó behozatali kvóták formájában is megnyilvánul. Az ilyen jellegű védelemnek különleges formái is léteznek. Például ez: Annyi üveg sört hozhattok be, amennyi üres palackot kivisztek! Dehát ki fogja az üres palackokat hajszolni, kinek lenne az érdeke, amikor milliókra rugó felesleg van belőlük minden szomszédos országban? Lám, a marketingnek még erre is ki kellene terjednie. Ha például Szlovákia ilyen feltételt állítana a cseh sör behozatalával szemben, az esetleg a vámunió alapelveit sem sérthetné. De érdekében állhat Szlovákiának a csehországi „sörimport" korlátozása, amikor egyes adatok szerint a mindenre kiterjedő szlovákiai össztermelésnek mintegy 70 százaléka irányul Csehországba? Ennek ellensúlyozása érdekében minden cseh árucikket be kell fogadni, a sörtől kezdve a tejen és a tejtermékeken át egészen a személygépkocsikig. Arról nem is beszélve, hogy a hozzáadottérték-adó még bonyolultabbá teszi az államközi elszámolást a cseh-szlovák kereskedelmi forgalomban. A vámunió feltételei között ez a kölcsönös szállítás egyelőre nem minősülhet „exportnak". Ezért ma még senki sem tudja megállapítani, hogy a két önálló költségvetés mit nyer és mit veszít a hozzáadottérték-adó elszámolásával kapcsolatban, s milyen „refundációkra", visszatérítésekre lesz szükség. Mindaddig, amíg a pénzügyi unió tartani tudja magát. Mert ha ez összeomlik, akkor a vámuniót sem lehet fenntartani, aztán pedig már jöhet az „export" és jöhet a „vám". MAKRAI MIKLÓS A törvények szövevényében nehéz eligazodni, ezért jelentetjük meg magyar nyelven a Vállalkozók kézikönyve sorozatban A három törvény (a földtörvény a legfrissebb módosításokat tartalmazza!) már megjelent a Vox Nova Rt, kiadásában. Ára 38 korona. MEGVÁSÁROLHATÓ: Érsekújvárban a Csemadok-székházban, Sômoiján és környékén a Czvedler-konzorcium újságárusainál, Pozsonyban a Magyar Könyvesboltban, az Új Szó kassai fiókszerkesztőségében, Komáromban a Csemart-boltban, Gután és Galántán a könyvesboltban, Tardoskedden Pekarik Kláránál, Nagymegyeren a Magyar Könyvesboltban és a Kováts-Press magánterjesztőnél, Ipolyságon a könyvesboltban, Dunaszerdahelyen a könyvesboltban és a Csemadok boltjában. Ezenkívül megrendelhető az Új Szó szerkesztőségében utánvéttel (Pribinova 25, 819 15 Bratislava). A postaköltséget felszámítjuk. VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK. Örömmel értesítjük Olvasóinkat, hogy a Vox Nova Rt. kiadásában MEGJELENT a Vállalkozók kézikönyvtára-sorozat újabb kiadványa, a BELLÍÓIÍIÉYV. A kiadvány az Ön könyvtárából sem hiányozhat, hiszen mindazok haszonnal forgathatják, akik vállalkoznak, (kereskedelmi társaságokat, szövetkezeteket, korlátolt felelősségű társaságokat, részvénytársaságokat alapítanak). A Kereskedelmi Törvénykönyv a vállalkozással kapcsolatos összes kérdésre választ ad! Ez a kiadvány a vállalkozók alfája és ómegája! x A Kereskedelmi Törvénykönyv utánvéttel megrendelhető szerkesztőségünkben (Új Szó, Pribinova 25., 819 15 Bratislava). x Ára 59 korona. A postaköltséget felszámítjuk. Viszonteladók jelentkezését is várjuk, számukra kedvező árrést biztosítunk. x Kapható a Czvedler-konzorcium elárusítóhelyein, a gútai, galántai, dunaszerdahelyi könyvesboltban, a dunaszerdahelyi Csemadok-boltban, Érsekújváron a Csemadok székházában, Pozsonyban a Madách (Magyar) Könyvesboltban. Az Ékeli Községi Hivatal versenypályázatot hirdet AZ ÉRDEKLŐDÖK A KÖVETKEZŐ CÍMEN JELENTKEZZENEK: Obecný úrad 946 13 Okoličná na Ostrove, illetve a 0819/939 31-es telefonszámon V

K.

5