Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-26 / 20. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. JANUÁR 26. ANTALL VÁLTOZÁSOKAT JELEZ A KORMÁNYBAN Antall József magyar miniszterelnök valószínűnek tartja, hogy kormá­nyán belül személycserékre kerül sor. A Magyar Demokrata Fórum VI. országos gyűlésének befejezése után vasárnap este Budapesten meg­tartott nemzetközi sajtóértekezletén a kormányfő nem bocsátkozott részletekbe, de azt kifejtette, hogy a kabinetek megújítása időnként szükséges és fontos. Leszögezte, hogy a változtatásokra az országos gyűlés tapasztalatainak kiértékelése és a koalíciós partnerekkel való egyeztetés után kerülhet majd sor. Időpontot nem említett, sem azt, hogy a személycserék mely tárcákat érintenének. gos, hogy nem azonosak számos kérdésben nézeteink, másként látjuk a menetrendet, a tempót, de amiben megállapodtunk és amire az MDF országos gyűlése és a kormány kö­telez bennünket, azt egyformán kell képviselnünk." Antall a sajtóértekezleten ismét bírálta a sajtót, akárcsak zárszavá­ban is, Antall ez alkalommal is azt jelezte, hogy az ellenzéki pártokkal is lehetséges az MDF együttműkö­dése, ha országos nemzeti érdekek­ről van szó. Ilyen közös feladatnak nevezte például a szomszédos or­szágokbnan élő magyar kisebbsé­gek ügyét. Hangsúlyozta azonban, hogy szó sem lehet valamiféle nép­frontos, hatpárti kormányzásról Ma­gyarországon. KOKES JÁNOS, Budapest AZ OPEC VISSZAFOGJA A TERMELÉST A Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC azzal a kéréssel fordul valameny­nyi tagországához a szervezet február közepén Bécsben esedékes miniszteri tanácsko­zásán, hogy az ár fenntartása érdekében csökkentsék az olajkítermelést, közölte tegnap a kuvaiti olajipari miniszter az OPEC elnökével történt találkozója után. A Reuter hírügynökség szerint Elirio Parrao OPEC-elnök Kuvaitból Katarba történt elutazása előtt nem volt hajlandó részleteket közölni, mindössze annyit mondott, hogy erről az olajtermelő államoknak kell együttesen dönteniük. SZADDAMNAK HIÁNYZIK A SIKERÉLMÉNY A vegyi fegyverek megsemmisíté­sével megbízott ENSZ-szakértők Bagdadból tegnap visszatértek az Al-Muthanna völgybe, a fővárostól mintegy 140 km-re északnyugatra. Az amerikai Paul Brough vezette 25-tagú csoport felügyeli ott egy bi­zonyos számú vegyi töltet megsem­misítését. A csoport vezetője szerint a munka megnyugtatóan folyik, az iraki kormány nem támaszt akadá­lyokat. A térségben tartózkodó Kitty Hawk amerikai repülőgép-anyahajó pilótái azt jelentették, hogy Szaddam Husszein ígéretei ellenére a déli tilalmi zónában az iraki hadsereg fokozza légelhárító tevékenységét. Az iraki tüzérség még szombaton támadást hajtott végre az amerikai haditengerészet három repülőgépe ellen. A hírt megerősítette Les As­pin amerikai védelmi miniszter is, s hozzáfűzte: szerinte az irakiak ra­kétákat telepítenek a déli légitilalmi zónába. Az egyik amerikai pilóta úgy véle­kedett, az irakiak szeretnének lelőni egy amerikai gépet és fogságba ej­teni pilótáját, ami számukra egyér­telmű politikai győzelem lenne. Bag­dadnak azonban tudnia kell, hogy még egy ilyen lépés sem tántorítja el az amerikaiakat a repülési tilalom ellenőrzésétől. BAKI HÁTÁN BAKI Ne kínálja Károly herceget filteres teával! Ne keverje Mauríciust Mauri­tániával! Ha a szaúd-arábiai király fényképes autogramot kér öntől, ad­jon neki! íme néhány tanács, amely segíthet Bili Clinton amerikai elnök­nek a diplomáciai életben. Ronald Reagan életrajzában em­lékszik vissza Károly herceg látoga­tására a Fehér Házban: ,,Észrevet­tem, hogy furcsán néz csészéjé­be... Vígüi is rájöttem miért, filteres teát kapott, s a bögre alján ott volt a tasak. Úgy viselkedett, mintha éle­tében most először látna ilyesmit." Jimmy Carter is átélt egypár kínos momentumot. Csakúgy, mint Clin­ton, hajdanában ó is déli állam kor­mányzójaként kevés tapasztalattal bírt, hogyan kell bánni a külföldi államférfiakkal. Carter látogatást tett Szaúd-Arábiában, ahol arra kérték, írja alá fényképét. Ezt elutasította, mert az ,,önteltség csúcsának" te­kintette. Csak később derült ki, hogy a király gyűjti a külföldi államfők aláírással ellátott fényképeit. Richard Nixon pedig bizony ösz­szekeverte Mauríciust Mauritániá­val. Az ENSZ-ben találkozott a két ország elnökével, s a megbeszélé­sek során Nixon azt kérdezte a mau­ritániai államfőtől, sikeres-e a ser­téshústermelés, ami ugye a muzul­mán országokban elképzelhetetlen. BRASSÓI TANULSÁGOK BESZÉLGETÉS DR. FÓTHY JÁNOSSAL, A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM KÉPVISELŐJÉVEL Több mint egy hét telt el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség brassói kongresszusa óta. Ezt a tanácskozást az erdélyi és a külföldi szakemberek egyaránt kiemelkedően fontosnak tartották. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy a lapunkban is megjelent első reflexiókat és elemzé­seket kővetően további szlovákiai magyar résztvevő értékelése alapján térjünk vissza a három nap törekvéseire. Erre. kértük meg dr. Fóthy Jánost, aki a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat képviselte a brassói tanácskozáson. - Képviselő úr, ön milyen mozza­natokat és tényeket tart számunkra is jelentősnek az RMDSZ kongresz­szusának eseményei közül? - Három dolgot tudnék megne­vezni: a mozgalom egységét, az egyházak szerepét és a romániai ellenzék aktív részvételét. Tudvalé­vő, hogy a romániai magyarságnak egyetlen politikai, illetve érdekvédel­mi szervezete van, az RMDSZ. An­nak ellenére, hogy a szövetségen belül különböző platformok léteznek, a magyar nemzeti kisebbséget érin­tő sorskérdésekben - anyanyelvi oktatás, kulturális, területi autonó­mia - szinte teljes az egység. A kongresszus bizonyította, hogy a nézetkülönbségek e téren nem lényegesek. - Nem hiszem, hogy tavalyig Csehszlovákiában vagy akár most Szlovákiában teljes mértékben kö­vetendőnek kellene tartani ezt a mo­dellt. Létfontosságúnak tartom, hogy a nemzetiségünk önszerveződését és értékrendjét tükröző szlovákiai pártok és politikai mozgalmak alap­vető kérdésekben megegyezzenek, összehangolt politikát folytassanak, ám az helytelen lenne, ha bármilyen formában visszatérnénk akár a nemzetiségi egypártrendszerhez, az egy vezér, egy uralkodó nézet gyakorlatához, amely a történelem folyamán már sokszor csődöt mon­dott. - Az ön által említett modell sze­rintem itt és most nem felel meg a 600 ezres népcsoport érdekeinek, mert nem eléggé hatékony. A szlo­vákiai magyarság politikai képvise­letének hatékonyságát csak össze­fogással lehet fokozni. A közelmúlt megmutatta, hogy három szlovákiai magyar párt, illetve mozgalom ké­pes volt eltekinteni bizonyos nézet­különbségektől, s alapvető kérdé­sekben végül is megegyezett. Saj­nos, a negyedik párttal az ideológiai nézeteltéréseken kivül olykor alap­vető kérdésekben sem tudunk szót érteni, s ennek magyarságunk látja a kárát Meggyőződésem, hogy szá­munkra is intő, amit Markó Béla, az RMDSZ új elnöke mondott zársza­vában: „Nem külön-külön, hanem csak együtt lehet igazunk alapvető sorskérdésekben." - Bevezetőjében szólt az egyhá­zak fontos szerepéről is. - A romániai magyar egyházak szerepvállalása valóban példaérté­kű. A protestánsokat a brassói ta­nácskozáson Tőkés László és más személyiségek képviselték. A kül­döttek között sok volt a katolikus, akiknek egy magyar érsekük és négy püspökük van. Az érsek úr üzenetet küldött a kongresszusnak, amelyben többek között hangsú­lyozta: „Katolikus egyházunk a napi politika eszközeivel ugyan nem, de erkölcsileg támogatja az RMDSZ te­vékenységét és csatlakozik prog­ramjához. Nem akarunk tanácsot adni, de kérjük, hogy szorgalmazzák az autonómiát minden fórumon. In­dokolja ezt az ország sokszínűsége és ezt a törvényhozásnak is tekintet­be kell vennie". Tudvalévően a szlo­vákiai magyar katolikusok is szor­galmazzák magyar püspökség meg­alapítását Komáromban, de papja­ink egy részét megfélemlítették, és emiatt ők elálltak a hívők kérelmé­nek aktív támogatásától. Ezért ezek­ben a napokban egész Dél-Szlová­kiában aláírásgyűjtést szerveztünk a komáromi magyar püspökség tá­mogatására. Ezúton is megkérem istenhívö olvasóikat, támogassák közös kérelmünket, amelyet a Szentszék nyilvánvalóan annak alapján ítél meg, hogy mennyien és milyen érvekkel állnak ki jogos igé­nyünk mellett. Románia felekezeti struktúrája ugyan eltérő, ám az otta­ni helyzet is igazolja, mennyire fon­tos az önálló püspökség - az egy­házmegye irányítása, a kispapok felkészítése és más egyházi felada­tok mellett - a kisebbség életében. Ha a nemzeti kisebbség maga mö­gött érzi, tudja lelki pásztorait, pap­ságát, akkor ez óriási erőt ad min­dennapi szabadságharcának meg­vívásához. - Harmadik lényeges mozzanat­ként említette a román ellenzék aktív szerepét a brassói kongresszuson. - Ez a tény különösen fölfigyelte­tő volt, hiszen a szlovákiai ellenzék számára a kisebbségi kérdés jórészt tabu. A brassói kongresszuson a ro­mán ellenzék nagy része fölvállalta az ottani magyarság gondjait. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tanácsko­záson 14 román ellenzéki képviselő szólalt föl, köztük Emil Constanti­nescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a ki­sebbségek ellen és nélkülük lehetet­len kialakítani a demokratikus Ro­mániát. Szerinte is az egymás mel­lett élő népek között alapvetően meg kell változtatni az együttélés szelle­mét és gyakorlatát, mert csak de­mokratikus államban élhet az állam­polgár diszkrimináció és félelem nélkül. - Szüntelenül visszatérő kérdés, amely önökben talán Brassóban is felvetődött, vagy a szlovákiai ma­gyar pártok és mozgalmak valóban keresik-e a kapcsolatot - s ha igen, akkor mennyire eredményesen - a potenciális szlovák szövetséges politikai erőkkel? - A Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom megalakulása óta in­tenzíven keresi, s igyekszik építeni a kapcsolatot az értékrendjének megfelelő szlovák politikai erővel, elsősorban a Kereszténydemokrata Mozgalommal. Kapcsolatunk kor­rektnek, viszonylag sokoldalúnak mondható. Sajnálatos azonban, hogy ha a szlovákiai magyarság ki­sebbségi érdekeinek támogatásáról vagy felvállalásáról esik szó, akkor szlovák partnerünk álláspontja meg­merevedik, nyilvánvalóan nem merik vállalni a felelősséget, holott olyan demokratikus jogok érvényesítését kérjük, amelyek senkit sem sérte­nek. Sajnos, napjainkban Szlovákiá­ban olyan a közhangulat, hogy aki a magyarokat támogatja, az nem lehet jó szlovák hazafi. Ebben a lég­körben a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői sem merik vál­lalni a felelősséget. Ennek ellenére keressük a párbeszéd és a mege­gyezés lehetőségét Meggyőződé­sem, hogy a jövő nekünk dolgozik, mert a nemzetállam koncepciónak nincs jövője az integrálódó Európá­ban. A kisebbségben élö magyarság ma már felismerte, hogy megmara­dásának előfeltétele nyelve és kultú­rája megőrzése mellett az önigazga­tás. Sz. J. JAVASLAT CLINTONNAK VONULJON KI SZOMÁLIÁBÓL John Bolton, aki Bush politikáját kép­viselte az ENSZ-ben, figyelmeztette Bili Clinton amerikai elnököt, hogy mihama­rabb vonuljon ki Szomáliából. A jelenlegi terv szerint az amerikai egységeket az ENSZ-erők váltanák fel Szomáliában. Bolton azonban azt állítja, hogy az ameri­kaiak a tervezettnél hosszabb ideig ma­radnak a polgárháború sújtotta afrikai or­szágban, mert a végső szót Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár mondja ki, nem pedig Clinton elnök. Bolton állítása azonban ellentétben áll Lawrence Eagleburger volt amerikai kül­ügyminiszter múlt heti kijelentésével, mely szerint az amerikaiak fél éven belül elhagyják Szomáliát. A kivonulás a múlt kedden kezdődött, ám Boltonnak kétségei vannak afelől, hogy ez folytatódni fog. NÉHÁNY SORBAN M oszkvai jelentések szerint la­vinaszerűen csökkent a volt Szovjetunió köztársaságainak fegyverexportja, 1991-ben például 55 százalékkal. Amíg 1988-ban vi­lágviszonylatban 42,5 százalékot tett ki a szovjet fegyverexport, addig 1991-ben már csak 20 százalékot. Előzetes becslések szerint tavaly mind nagyobb mértékben csökkent a fegyverkivitel a volt szovjet köztár­saságoktól. r gnap a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés rázta meg Japán északi partvidékét. A hírügynökségek azonban egyelő­re nem tájékoztattak sem sebesül­tekről, sem anyagi károkról. A föld­mozgás epicentruma Hokkaido szi­get csendes-óceáni partvidékén, To­kiótól mintegy 800 kilométerre északnyugatra volt. Ezt a központi meteorológiai ügynökség közölte. W ashington figyelmeztette egykori angolai szövetsége­sót, Jonas Savimbit, az UNITA moz­galom vezetőjét, hogy egységeik ve­szélyeztetik az USA olajérdekeit An­golában. Az üzenet egyszerű: „Hon­fitársainkról ós vagyonúnkról van szó. Ne nyúljon Cabindához, Savim­bi úr" - jelentette ki Clinton elnök nevében Edmund Dejarnette, az Egyesült Államok angolai képviselő­je. Őt azért küldték az olajban gaz­dag angolai térségbe, hogy védel­mezze Washington érdekeit. Dejar­nette nem volt hajlandó közölni, hogy az USA kezdeményezne-e egy katonai akciót az UNITA ellen abban az esetben, ha a mozgalom tagjai hatalmába kerítenék az amerikai olajtársaságot. Hangsúlyozta azon­ban, ennek komoly következményei lennének. R endkívül jó eredményeket ért el az 1992-es gazdsági év­ben a müncheni székhelyű BW cég: növekedett a termelés, az eladás és a forgalom is. A cég a részvénye­seknek küldött levélben telte közzé, hogy tavaly 4,7 százalékkal 31,2 milliárd márkára növekedett a forga­lom, a személyautók gyártása pedig 8,1 százalókkal, vagyis 598 145 da­rabra. L uc Montagnier, az AIDS-be­tegséget okozó HIV-vírus fel­fedezője szorgalmazta, hozzanak létre egy olyan alapítványt, amely a halálos betegség megelőzésére ós kutatására fordítaná a befolyt összegeket. Montagnier a Le Monde című párizsi napilapban hangsúlyoz­ta: „El kell pusztítanunk az AIDS­et, mielőtt az AIDS pusztít el min­ket". Jelenleg világszerte 10 millió fertőzött személyt tartanak nyilván, többségük 10 éven belül meghal, ha nem történik radikális fordulat a terá­piában. Tejüzem modernizálására készül, vagy újat szeretne építeni? elvégzi Önnek a Mliekoing a. s. - tervezést - szállítást - komplettizálást - a technológiai berendezés szerelését Hazai és külföldi tejüzemek Egyidejűleg állandó szervizszolgálattal megszabadítjuk Önöket gondjaiktól. Bízza magát a szakemberekre! Cím: Mliekoing, a. s., 821 09 Bratislava, Priemyselná 6 Tel./fax: 07/214 964, 653 83 VK-81 A legtöbb jelen levő újságíró ért­hetően afelől érdeklődött, meddig tart ki a Magyar Demokrata Fóru­mon belül a most létrejött belső nyugalom, viszonylagos egység, mi­korra várható az ellentétek kiújulása az egyes irányzatok közt. Csurka István, Antall jobboldali ellenlábasa ezzel kapcsolatban kijelentette: poli­tikai érdekünk is azt követeli, hogy legközelebb csak akkor vesszünk össze, amikor a választások meg­nyerésének örömére koccintunk 1994-ben. Antall úgy vélekedett, hogy Csurka szuverén egyéniség és ő nem tartja feladatának, hogy meg­fegyelmezósével foglalkozzon. „Po­litikai nézetkülönbségeink összeüt­köztetéséről van szó, és arról, hogy az MDF keretében az előttünk álló feladatok megoldása érdekében ho­gyan tudunk együttműködni. Vilá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom