Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-25 / 19. szám, hétfő

HOGYAN FARAGJUNK EMBERT JÓZSIKÁBÓL? Józsikának tehát minden esélye megvan arra, hogy agysebész legyen, vagy feltalálja a rakétamotor rükvercét, s ha az említett IQ befőttjére nem ülepedett túl sok penész, még mozdonyvezető is válhat belőle vagy traktoros. (4. oldal) MENNYIT ÉR FÉLSZÁZ ÍRÁS? Turczel dolgozatából ugyanis kiderült, hogy a vizsgált időszakban Ady, Móricz és Petőfi kultusza mellett ^kisebbségünk körében épp Madáchnak volt a legnagyobb kultusza. (5. oldal) Hétfő, 1993. január 25. • Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 19. szám A HUMANIZMUS VÉDELMÉBEN ELŐTÉRBEN A SZLOVÁK-MAGYAR VISZONY (Munkatársunktól) - Évzáró, tisztújító közgyűlést tartott a hét vé­gén a Szlovákiai Helsinki Bizottság. Beszámoltak munkájukról az egyes szekciók is, majd vita után megfo­galmazták azokat a feladatokat, amelyek a jövőben elsőrendű fon­tosságot kapnak a bizottság munká­jában. Július Strinka elnök olyan neves vendégeket üdvözölhetett, mint Mi­roslav Kusý professzor, egyetemi tanár, Ján Čarnogurský, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke, egykori harcos jogvédő, Martin Bú­tora ugyancsak volt disszidens, egy­kori elnöki tanácsadó, Libuša Šilha­nová volt chartás, a cseh Helsinki Bízottság aktivistája és mások. A bizottság alelnöke, Anton Srho­lec páter a hajléktalanok problémá­jával foglalkozó szekció eredménye­iről számolt be, Vladimir Balko a Szovjetunióba elhurcoltak regiszt­rálásával kapcsolatos tényállást is­mertette, a jogi szekciót vezető Ján Svák a szlovák alkotmányba java­solt változtatások beterjesztését is­mertette, valamint foglalkozott a jogi nevelés és az állampolgárok jogi tudatának fejlesztésével. Szó esett a fegyveres erőknél és az iskolák­ban történő emberjogi visszaélések elleni fellépésről, a kárpótlásról és a parlamentbe javasolt emberi és állampolgári jogokat védő intézmény (az ún. ombudsman) felállításáról. Természetesen, a tanácskozás nagy részét a nemzeti és etnikai kisebbségek jelenlegi helyzetének (Folytatás a 2 oldalon) KASSÁN AZ ELLENZÉK GYŐZÖTT AZ ÚJ FŐPOLGÁRMESTER: RUDOLF BAUER (Munkatársunktól) - Hiába pályázott egy hónappal ezelőtt még 12, a végén pedig 6 jelölt a kassai főpolgármesteri tisztségre, a papírforma szerint erősen háromesélyesnek ígérkezett a nagy küzdelem. Annál is inkább, mert a most külön-külön jelöltet állító politikai pártok és mozgalmak, illetve koalíciók közül három, a legutóbbi parlamenti választáskor kevés eltéréssel azonos mennyiségű szavazatot kapott. Nos, a szombati újabb erömérés. megmérettetés nem annyira a legu­tóbbi parlamenti választások ered­ményeit, mint az 1989. november 17-e utáni irányvonalat erősítette meg, valamint azt, hogy Kassa az országon belüli szuverenitását ko­molyan gondolja. Igaz, a szavazásra jogosult 170 000 emberből csak 57 000-en adták le voksukat, ám ez a lényegen mit sem változtat. Ügy látszik, a „semlegesek" elfogadják az urnához járultak döntését. A KDM, MPP, PDU és PDP (el­lenzéki) színeiben indult Rudolf Ba­uer 23 405 szavazatot kapott - közel 8000-rel többet, mint a DSZM, SZNP és KSZU „független" jelöltje­ként második helyen végzett Jaros­lav Hlinka, ós közel 9000-rel többet, mint a harmadik Štefan Dano (DBP) A többi három jelölt közül senki sem kapott 1000-nél több szavazatot. Rudolt Bauernak (36 éves, nős, három gyermek édesapja, a KDM tagja, a természettudományok dok­tora, eddigi főpolgármester-helyet­tes) tegnap délelőtt a választási bi­zottság küldöttsége jelenlétében dr. Karol Mášik (DSZM), a városi hivatal közelmúltban kinevezett elöljárója adta át a megválasztását igazoló okiratot. Egyúttal gratulált neki, s rö­vid beszédében egyebek között kije­lentette: a városi hivatal nem kívánja (Folytatás a 2. oldalon) A KÖZELJÖVŐBEN SEMLEGES TERÜLETEN AMERIKAI-OROSZ CSÚCS Borisz Jelcin orosz és Bili Clin­ton amerikai elnök szombaton meg­egyeztek abban, hogy a közeljövő­ben semleges területen találkoznak - tájékoztatott az orosz államfő szó­vivője. Clinton telefonbeszélgetést folytatott Jelcinnel, akivel megvitatta a gazdaságot és a külpolitikát érintő kérdéseket, s az amerikai elnök eb­ből az alkalomból megerősítette ko­rábbi ígéretét, hogy támogatni fogja a demokratikus reformokat Oroszor­szágban. A két elnök utasította kül­ügyminisztereit, hogy készítsék elő a küszöbönálló csúcsot. Egy vambódé. a jobbik fajtából. Lapunk munkatársa a hét végén terepszemlét tartott több cseh-szlovák határátkelőhelyen. Riportja a 3. oldalon (A szerző felvétele) UJSZO '-INFORMÁCIÓ AZ ERSEKUJVARI KORHÁZ HELYREALUTASA MUNKA- ÉS IDÖiGÉNYES LESZ - Az érsekújvári kórházban január 4-én történt tűzesetet követően a kórház igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bíznak abban: egy hónap elegendő lesz a károk helyreállítására. A hónap vége rohamosan közele­dik, s kívülről nem látszik, mi történik az épületben A kórház főbejáratát zárva tartják. Meddig? - kérdeztük a felújítási munkálatokat vezető Mi­roslav Tokár mérnöktől. - A szanálási munkálatokat befe­jeztük, eltávolították az elégett vil­lany-, gáz-, víz- és oxigénvezeték maradványait. Mivel a szakemberek jelezték, a felújított vezetékrendszer elhelyezése meg kell hogy feleljen az űj, szigorú biztonsági előírások­nak, terveket dolgoztattunk ki, me­lyeket a Zdravoprojekt azonnal el is készített. Persze, ezalatt sem tétlen­kedtünk. A kőművesek leverték az elégett vakolatot, s a hét végéig újravakolják a sérült falakat. A pá­lyázat útján kiválasztott cégek febru­ár elején megkezdik a vezetékcse­(Folytatás a 2. oldalon) ARASZOLÁS A GENFI BÉKEKONFERENCIÁN? HORVÁT OFFENZÍVA DALMÁCIÁBAN Genfben tegnap kétoldalú találko­zókkal folytatódtak a Bosznia-Her­cegovináról szóló tárgyalások Cyrus Vance és lord Owen, a Ju­goszlávia-konferencia két társelnö­ke a délelőtt folyamán találkozott Alija Izetbegovic muzulmán elnök­kel és Mate Bobannal, a boszniai horvátok képviselőjével, ezt követő­en Dobrica Csoszics jugoszláv ál­lamfővel tárgyaltak. Délután a kon­ferencián résztvevő küldöttségek folytatták a vitát a tíz boszniai tarto­mány határairól. A szerbek és a hor­vátok között már szombaton meg­született az első megegyezés a Liv­na körzetében lévő néhány kilomé­teres határszakaszról. A tárgyalásokra azonban sötét ár­nyékot vet a horvátok offenzívája Dalmáciában. Csoszics elnök úgy vélte, hogy Horvátországban ismét valóságos háború van kialakulóban. Ugyancsak bírálta a muzulmán of­fenzívát Kelet-Boszniában, ahol, mint mondotta, több mint kétszáz polgári személy vesztette életét Genfben a szerbek élesen, tá­madták a horvátokat és a muzulmá­nokat az újabb harcok kirobbanása miatt, ám kijelentették, hajlandók folytatni a tárgyalásokat a boszniai határokról. Azt követően, hogy szombaton a résztvevők formálisan jóváhagyták az alkotmányos elveket Bosznia-Hercegovina számára, Szlobodan Milosevics szerb elnök, Dobrica Csoszics és Radovan Ka­radzsics, a boszniai szerbek veze­tője követelte, hogy a horvátok azonnal állítsák le agressziójukat Krajinában. A tegnap délutáni jelen­tések szerint Horvátország a köztár­saság déli részén immár légiereje és haditengerészete bevetésével tá­madta a krajinai szerbek lakta tele­püléseit. Közben a boszniai szerbek általános mozgósítást rendeltek el, mintegy válaszul a muzulmán egy­ségek offenzivájára Kelet-Boszniá­ban. A horvátországi szerbek pedig azzal fenyegetőztek, hogy bombatá­madást indítanak Zágráb és a többi horvátországi város ellen, ha a hor­vát offenzíva során lőni fogják Knint vagy Obrovacot. Erről a Tanjug hír­ügynökség tájékoztatott. AZ MPP ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSÉNEK FÔ TÉMÁJA: A DEMOKRÁCIA MEGÓVÁSA Nagymagyaron január 23-án ülést tartott a Magyar Polgári Párt Orszá­gos Választmánya, hogy megvitas­sa, miként reagáljon a Szlovákia önállósulása óta beállt helyzetre. A. Nagy László pártelnök részle­tes elemzést terjesztett elő a politikai helyzetről. Megállapította: a Meőiar­mozgalom a választások óta, de főképp az új évben tanúsított maga­tartásával megkérdőjelezte a politi­kai pluralizmust. Határozott ellenzék alig van, igy szabad keze van a kor­mánynak. Nem volt, aki a politikai életben felemelje szavát az ellen, (Folytatás a 2. oldalon) ANTALL JÓZSEF CSATÁT NYERT CSURKA ISMÉT ELNÖKSÉGI TAG A Magyar Demokrata Fórum a hétvégén Budapesten megtartott VI. országos gyűlésén ismét Antall Józsefet választotta meg a legna­gyobb magyarországi kormányzó párt elnökévé. A rendkívüli hazai és külföldi érdeklődéssel kísért kor­mánypárti tanácskozás hangneme végül is nyugodtabb, kiegyensúlyo­zottabb volt, mint azt a korábbi belső ellentétek ismeretében várni lehe­tett, nem került sor kenyértörésre az Antall vezette centrum-párti irányzat ós a Csurka István nevével fémjel­zett jobboldali frakció között. Bar Antalinak sikerült megőriznie döntő befolyását a párt vezetésében, Csurka pozíciói sem gyengültek. Az MDF tehát megőrizte egységét, de mint az országos gyűlésen elhang­zottak is jelezték, valószínű, hogy a nézeteltérések a mostani fegyver­szünet ellenére is nemsokára újra feszültséget fognak okozni. A realis­ta és mérsékelt vonal győzelmét azonban mindenképpen pozitívan kell értékelni, s az is nyilvánvaló, hogy ilyen hatása lesz a magyaror­szági belpolitikai helyzetre is. A pártelnök és az elnökség meg­választására péntekről szombatra virradó éjjel került sor zárt ülésen. (Folytatás a 2. oldalon) JÚLIUS TÓTH: A PÉNZNEM ELKÜLÖNÍTÉSÉRŐL NEM TÁRGYALTUNK Legalábbis ezt állította az SZK Pénzügyminisztériumában tartott munkaértekezlet után. A szlovák pénzügyminiszter, Július Tóth a Rádiožurnálnak adott nyilatkozatában a Lidová demokracie cseh lapban megjelent hírre reagált, mely szerint a pénznem elkülönítésére február 6-án vagy 7-én kerülne sor. A Rádiožurnál tájékoztatása sze­rint cseh részről Ivan Kočärnik pénz­ügyminiszter nem zárta ki ennek lehetőségót, de nem is cáfolta. A Cseh Sajtóiroda kérdésére el­mondta, hogy a két ország közötti határok átmeneti lezárása feltételez­hető, és ezzel a szlovák kormány is számol, igy akarják meggátolni a spekulatív jellegű pénzáramlást. A pénzügyi unióról szóló szerződés felmondására azonban csak kölcsö­nös egyezmény megkötése után van lehetőség, állította Koőárník. A szombati munkaértekezleten elsősorban azokat az egyezménye­ket tekintették át, amelyek a jegy­bankot és a két ország pénzügymi­nisztériumai közötti szerződéseket taglalja. Arra a kérdésre, hogy a szlovák fél számol-e az államhatá­rok lezárásával a pénznem elkülöní­tésekor, Július Tóth azt választotta, hogy ehhez törvény szükséges. „Ez idáig ilyen törvényt nem ké­szítettünk még elő" állította, és a Rudé právóban megjelent feltéte­lezésekre is reagált, amelyek szerint a pénznem elkülönítése január 30-31-én, vagy február 7-én zajla­na. Hangsúlyozta, hogy ennek felté­teleit a pénzügyi unióról szóló szer­ződés szabja meg. ZÖLD AZ SQ JELNEK - Mikortól használhatjuk autóin­kon az SQ jelzést? - tették fel a kér­dést a tévénézők Milan Kňažko szlo­vák külügyminiszternek a Lépések cimü műsorban. Válasza rövid és egyértelmű volt: - Miután az ENSZ ezt a jelzést már jóváhagyta, azon­nal használhatjuk. HOLNAPI SZÁMUNKBAN • TRANSZFORMÁCIÓ UTÁN - MÁSKÉPPEN -Egri Ferenc írása Hidas­kürtről • ÚJ SZAKMÁK, ÚJ MÓDSZE­REK, ÚJ LEHETŐSÉGEK - Sidó H. Zoltán cikke • EGÉSZSÉGÜGY - Mi lesz veled, beteg? - Enni vagy nem enni (gom­bát)? - Ha tavasz, akkor allergia

Next

/
Oldalképek
Tartalom