Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-16 / 12. szám, szombat
1993. JANUÁR 16. lÚJSZÔ* MOZAIK APRÓHIRDETÉS • Az Aplico Rt (Pohraničná 21, 945 01 Komárno) pályázat útján igazgatót keres Feltételek: főiskolai végzettség, számítástechnikai és kereskedelmi gyakorlat Az angol nyelv ismerete előnyt jelent. Bérezés: megegyezés szerint. A jelentkezési ívet életrajzzal, valamint a végzettséget és a gyakorlafol igazoló okmányok másolatával a fenti címre kérjük küldeni Határidő január 31. - VS-30 • Eladó régebbi családi ház 45 áras telekkel, 600 töke szőlővel a deáki fürdőtől 3 kilométerre Érdeklődni naponta 16 00-tól 22.00 óráig 0709/277-31-es telefonszámon lehet V-75 • Eladó egyéves Favorit 135 LS Comfort Tel: 0709/249 74. V-57 • Sok szeretettel köszöntjük a drága jó férjet, édesapát, apóst és nagyapát, SZTAKOVICS Lajost (Nagymegyer), aki 1993 január 16-án ünnepli 55. születésnapját és nyugdíjba vonulását E kettős ünnep alkalmából kívánunk neki eröt, egészséget és békés további életet - Szerető felesége, két lánya, fia. két veje, menye és a négy unoka: Martina, Krisztina, Zuzka és Erik, akik csókolják a nagyapát. V-20 • Szivünk teljes szeretetével köszöntjük a drága feleséget, édesanyát, nagymamát és anyóst, FARKAS Margitkát Csallóközcsütörtökön, aki január 17-én ünnepli 50. születésnapját Jó eröt, egészséget és hosszú boldog életet kíván családja körében Férje: István, lányai, Erika és Szilvia, veje: Péter, unokái: Péter és Erika, akik sokszor csókolják a mamát. A jókívánságokhoz csatlakozik Laci. V-64 A ^ pRo f is tervezőcég előnyös fizetéssel tervezőket vesz fel: 1. építészt, 2. sztatikai tervezőt. Az érdeklődők a következő címen jelentkezzenek: Nové Zámky, Považská č. 4 (a Kurzweil-tónál), ill. az alábbi telefonszámon: 0817/222 74. VK-31 Somorja városa felvesz f őel lenőrt. Az állás betöltésének feltételei: végzettség, 5 év gyakorlat vagy középiskolai közgazdasági végzettség, 10 év gyakorlat. A somorjai városi hivatal felvesz jogászt. Az állás betöltésének feltétele a jogi diploma. Jelentkezni 1993. január 25-éig az eddigi gyakorlat feltüntetésével és életrajz beküldésével lehet a következő címen: Városi Hivatal Fö utca 37,931 01 Šamorín. VK-63 A DUNA UTCÁRA NEM? LEMARADT A BEÍRATKOZÁSI HIRDETMÉNYRŐL Furcsállhatták a pozsonyi ligetfalui lakótelepen óvodákra, boltokra és buszmegállókra kiragasztott plakátok böngészői a tájékoztatást, ugyanis az V. számú tanügyi hivatal által meghirdetett iskolai beiratkozásokról szóló hirdetményen az szerepel, hogy a magyar nemzetiségű szülők a pozsonypüspöki magyar tannyelvű alapiskolába írathatják be gyermekeiket. Mivel a közel másfélszáz ezres lakótelepen sok a fiatal magyar szülő (ne feledjük a kerületben működik magyar óvodai osztály), alighanem elcsodálkoztak, ugyan miért nincs föltüntetve a Duna utcai magyar iskola. Talán nem indít első osztályokat? Vagy a lakótelepről nem tanácsos oda járatni a gyermekeket? Netán már megszűnik jövőre az iskola? Ezek persze abszurd gondolatok, de mi egyre inkább kénytelenek vagyunk tapasztalni olyan abszurditásokat a rendszerváltással bajlódó társadalomban, amelyektől reflexeink már csak ilyen pesszimista görcsöket tudnak produkálni. Tisztázandó a tényeket, felhívtuk a Duna utcai iskolát és beszéltünk Hanula Tamásné igazgatóhelyettessel. Örült annak, hogy fölhívtuk a hibára a figyelmét, ugyanis ezt a hiányt már tavaly is elkövették a tanügyi hivatal részéről, s mivel akkor kiigazítást kértek, nem is gondolták, hogy idén újra hibásan jelenik majd meg a hirdetmény. Annál is inkább nem volt okuk gyanakodni, mert az első városkerületben megjelent plakátokon ott szerepel az iskola. Ezek után Eva Zemanova aszszonynál érdeklődtünk, az V. tanügyi hivatal igazgatójánál. - Már tegnap megkaptam a jelzést a Duna utcai iskolától és azonnal intézkedtem. Körbetelefonáltuk az összes ligetfalusi óvodát, megkértük őket, jelöljék oda a hirdetményre utólagosan a szöveget, s a szülőknek is jelezzék, hogy módjukban áll a Duna utcai magyar általános iskolába íratni gyermeküket. Egyúttal elnézést kértem az érintett iskolától a mulasztásért. Mentségemre azt hozhatom föl, hogy csupán két hete ülök az igazgatói székben, a hirdetmények nyomtatása pedig körülbelül négy hónappal ezelőtt indult be. Noha korábban is a tanügyi hivatal dolgozója voltam, nem tartozott munkakörömbe a hirdetményekkel foglalkozni, úgyhogy jóhiszeműen mindent rendben levőnek gondoltam. Ha az én kezemben van már a dolog, akkor ilyesmi bizonyára nem fordulhatott volna elő, hiszen negyvenöt éve pozsonyi lakos lévén nagyon jól tudom, hogy a Duna utcán működik a magyar alapiskola és gimnázium. Feltételezem, hogy mulasztásról van szó. Azonnal neki is látok, hogy megkeressem a felelőst, hiszen ez a hiba már tavaly is előfordult. Ugyanakkor számomra érthetetlen, hogy ha együtt nyomták a hirdetményeket az első városkerületéivel, akkor miért maradt le a mienkről az információ. Hiszen a Duna utcai iskola nem egy kerületé, hanem az egész városé. - Egyébként mi a helyzet a lakótelepen a beiratkozások előtt? - Borzasztóan meg lesznek terhelve az iskoláink. Nagyon erős évfolyamok követik egymást, olykor szinte mammutiskolákká dagad egyegy intézmény, akár ezerkétszáz tanulójuk is van. Úgyhogy csak örülünk, ha a város többi kerületei ugyancsak fölvesznek tőlünk gyerekeket. Egyébként a mulasztással törvénysértés nem történt, mert még idejében tudtuk korrigálni, illetve utólagosan rávezetni a hirdetményekre a tájékoztatást. Még egyszer elnézést kérek, s ígérem, jövőre ez nem fog előfordulni. Persze, amennyiben én ülök majd még itt ebben az igazgatói székben. (bit) ELINDULT UTJARA A PRÁGAI TÜKÖR Ezekben a napokban veheti kezébe az olvasó a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége kiadásában negyedévenként megjelenő Prágai Tükör kulturális és közéleti lap első számát. Ebből az alkalomból kerestük fel kérdéseinkkel Lucie Szymanowska főszerkesztőt. -Száz oldalas, háromezer példányszámban megjelenő lapunk kiadásának az ötlete a CSMMSZben született, ez a szervezet biztosítja a kiadáshoz szükséges anyagiakat is. A lapot ketten szerkesztjük, de a szerkesztő bizottság tagjai is önfeláldozóan részt vállalnak az egyes számok összeállításában - tájékoztat bevezetőül a fiatal főszerkesztő, aki tavaly szerezte diplomáját a budapesti ELTE Bölcsészkarán. • A lap ára t5 korona, illetve 45 forint, vagy 1,5 amerikai dollár. Fedezi-e ez a bevétel a lap előállítási költségeit? - Aligha, de a lapot nem a nyereség elérése céljából alapítottuk. Az árát is úgy határoztuk meg, hogy az olvasó számára hozzáférhető legyen. • Miiyen az érdeklődés? - Hirdetéseinkre, illetve a CSMMSZ nyilvántartott tagjaihoz eljuttatott megrendelőlapokra már eddig is számosan reagáltak. Érdekes, hogy a Rešpekt című cseh nyelvű hetilapban közzétett hirdetésünkre a legtöbben Szlovákiából jelentkeztek. • Potenciális olvasóik közé első helyen a Cseh Köztársaságban élő magyarokat sorolják. Az első szám tartalmából úgy tűnhet, a Prágai Tükör mércéje jóval meghaladja az átlagolvasó igényét. Mivel kívánják megszólítani a cseh- és morvaországi magyar olvasót? -Valamennyi olvasónkhoz meg szeretnénk találni az utat. Hogy ez mennyire sikerül, arra az első számok fogadtatásából következtethetünk majd. Az viszont vitathatatlan, hogy a CSK-beli magyarok információs igényeinek kielégítésére még egy, a mindennapi élet kérdéseivel foglalkozó hetilapra lenne szükség. Ehhez azonban jelenleg nincsenek meg sem az anyagi, sem a szakmai feltételek. A Prágai Tükör azzal szolgálja az itteni szórványmagyarság, de minden olvasója érdekét, hogy ápolja az ebben a közös múltú térségben, Közép-Európában egymás mellett élő nemzetek és kisebbségek együttélésének, egymásra utaltságának eszméjét. S a CSK-beli magyarok ebben fontos hídszerepet tölthetnek be. Célunk nem kifejezetten elit-lap kiadása. De meggyőződésem szerint az átlagolvasót is akkor szolgáljuk a legjobban, ha színvonalasan és közérthetően tájékoztatjuk olyan kérdésekről, amelyek közvetlenül, vagy szélesebb összefüggésekben őt is érintik. • A cseh- és morvaországi magyarokat erős szálak fűzik Szlovákiához. Ezt a tényt miként tükrözi majd lapjuk? - Ha Közép-Európában akarunk gondolkodni, Szlovákia nem hagyható ki. Lapunkban helyet kapnak a szlovákiai magyar, a szlovák, de magyarországi szerzők is. Számolunk azzal, hogy a szlovákiai magyarság, illetve szervezetei is érdeklődést tanúsítanak lapunk iránt. • Manapság országszerte gondot okoz a lapterjesztés. Önök miként juttatják el az olvasóhoz a Prágai Tükröt? - Cseh- és Morvaországban a CSMMSZ-tagság, Prágában pedig az Ady Endre Diákklub is segít az előfizetők toborzásában. Fontosnak tartjuk, hogy azokban a városokban, ahol magyarok is élnek a könyvtárakban, illetve egy-egy könyvesbolt pultján is ott legyen a Prágai Tükör. SOMOGYI MÁTYÁS AZ AGRÁRKAMARA JOGKÖRÖKET IS KÉR (Munkatársunktól) - A mezőgazdasági termelés válságát a múlt évben sem sikerült megszüntetni, sőt a tények azt mutatják, hogy az ágazat teljesítőképessége és hatékonysága tovább romlik, állapította meg sajtóértekezletén a szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara vezérkara. Megtudhattuk, hogy az immár fél éve létező intézmény még csak most bontogatja szárnyait, hiszen a központjában is csupán 7 fizetett alkalmazott dolgozik. Ennek ellenére hatékony szerepet kíván vállalni az agrárpolitika alakításában, a működő piacgazdaság rendszabályainak kialakításában és a mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabályok megalkotásában is. Pavol Horanský, a kamara központi igazgatója lapunk munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy Szlovákiában 36 regionális kamara alakult, gyakorlatilag járási hatáskörrel. Húsz közülük már ügyvezető irodát is nyitott. Örvendetes, hogy az intezív mezőgazdasági termelést folytató déli járásokban, többek között a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban már úgyszintén működik ilyen. Elsőrendű feladatuk a piac szervezése lesz. -tszlAZ EST-HAJNAL CSILLAG Bizonyára rnár sokan észrevették munkából hazajövet, hogy a délnyugati égbolton egy nagyon fényes csillag válik láthatóvá közvetlenül napnyugta után. A Vénuszról van szó, amely ezekben a napokban a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb égitest és az első megjelenő csillag a sötétedő esti égbolton. Távolsága a Naptól az égbolton egyre nő, ezzel együtt a fényessége is. A legnagyobb távolságát a Naptól január 19-én éri el, ezen a napon lesz a legnagyobb keleti elongációban. AHOGY ÉN LÁTOM LOJÁLIS SZAKSZERVEZET Időről időre (gyakran) kijelenti az uralkodó mozgalom, hogy a szlovák államiság első esztendejében az erők összefogása érdekében a kormány építő dialógusba kezd a végrehajtó hatalmon kívüli politikai erőkkel is. Az ilyen nyilatkozatokat (ritkán) tettek is követik. De szelektív módon. Vannak pártok, amelyeket meghívnak a miniszterelnökhöz, és vannak, amelyeknek vezetői csak valamelyik miniszter dolgozószobájáig jutnak el. Vagy még addig sem. Időről időre (gyakran) kijelenti a miniszterelnök, hogy ebben az országban az érvényesülés nem a párthoz tartozáson múlik, hanem és kizárólag a szakmai hozzáértésen. Az ilyen nyilatkozatot (mindig) tettek követik. Hogy milyenek, azt döntsék el maguk az olvasók. Nézzenek körül közvetlen környezetükben. És vegyék szemügyre, kik kerültek a választások óta például kórházigazgatói beosztásba. Vagy milyen kritériumokhoz igazodva cserélték le a járási munkahivatalok vezetőit. És így tovább. Ez - mondhatja az olvasó - mind a nagypolitika parkettjén történik, és nem biztos, hogy hatással lesz a mindennapi életre. Attól még nem lesz sem olcsóbb, sem drágább a sertéshús, hogy a kormány nem az ellenzékiségre egyelőre még hajlamos Újságíró Szindikátus tagjai közül kerülnek ki a nagykövetségi sajtóattasék, hanem a rendszerhű újságírószervezet tagjai közül. Megint atomizálódott a társadalom, és ahogy 1948 után is csak hónapok elmúltával vették észre az emberek, hogy a Nemzeti Front társadalmi egységet szajkózó mózesmadzag-politikája önkényuralomhoz vezetett, úgy ma is csak elkésve döbbenünk rá, hogy itt hovatovább minden intézkedés egyfajta felvilágosult egypártrendszer kialakításához vezet. Ami azonban a kormány és a szakszervezetek közötti viszonyban az utóbbi napokban történt, az már nem a nagypolitikába tartozik, hanem a legmindennapibb élet alakulásának nem éppen rózsás lehetőségeire figyelmeztet. A kormány már számos fórumon kifejtette, hogy a háromoldalú egyeztetéseket a szociális béke megőrzése alapvető tényezőinek tekinti. Ami azt jelenti, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók minden olyan döntés előtt egyeztetik az álláspontokat, amelynek hatása jelentősen megváltoztathatja a munkavállalók életszínvonalát. Néhány napja a fémipari dolgozók szakszövetségének elnöksége petíciót juttatott el a szlovák parlament jogvédelmi bizottságához. A szakszervezeti vezetők azt kifogásolták a dokumentumban, hogy a kormány számos olyan életszínvonal-csökkentő intézkedést terjeszt az SZK Nemzeti Tanácsa elé jóváhagyásra, amelynek kidolgozását a szakszervezettel, tehát a szociális partnerekkel nem egyeztette. Ez más szóval azt jelenti, hogy a kormány nem tartja be ígéreteit, és semmibe veszi a munkavállalókkal való érdekegyeztetéssel kapcsolatban tett nyilatkozatait. Hogy a parlamenti bizottságnak benyújtott folyamodvány csak most jutott el a címzettekhez, az mind a szlovák törvényhozásban uralkodó viszonyokról, mind a szakszervezet helyzetéről sok mindent elárul. Ugyanis már hetek teltek el azóta, hogy a munkások számára megszüntették a vasúti viteldíjkedvezményt, hogy hatályon kívül helyezték a vállalatoknál a kulturális és szociális alapot, hogy korlátozták a drágasági pótlék folyósítását. És mindezt még tetézi, hogy háromoldalú egyeztetés nélkül fogadta el a parlament az 1993-as költségvetést. Már a szlovák alkotmány elfogadása előtti vita során többen figyelmeztettek a kormány túlsúlyának veszélyeire. A kormány hatalmának túltengése akkor is veszélyes, ha kiegyensúlyozottak a parlamenti erőviszonyok, de kétszeresen veszélyes, ha olyan erős a legnagyobb parlamenti párt, hogy egyszínű kormányt hozhat létre. Pozsonyban most ilyen a helyzet. A parlament parírozik a kormánynak, és nem sokat törődik az olyan apróságokkal, mint a háromoldalú egyeztető tárgyalásokról szóló egyezmények semmibevétele. Borsódzik ilyen viszonyok között az ember háta, valahányszor szakszervezeti berkekben elhangzik egy-egy hűségnyilatkozat a kormány felé. Az ilyen magatartásnak az a közvetlen következménye, hogy a szakszervezeti vezetők, eső után köpönyegként, jóval a parlamenti döntések meghozatala után nyújtanak be tiltakozást. Mintha azt akarnák bizonyítani, hogy minden életszínvonalrontó intézkedés ellenére azért vannak Szlovákiában szakszervezetek. Ezek erkölcsi romlása talán akkor vette kezdetét, amikor Roman Kováč szakszervezeti fővezérként egyszerre csak politikai babérokra kezdett pályázni. A babérokat megszerezte, miniszterelnökhelyettes lett, lehet, hogy államelnök lesz belőle. Mečiar meghálálta és meghálálja neki, hogy a politikamentesnek deklarált szakszervezeteket bekalauzolta a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szekere elé. Talán már az idén tapasztalhatjuk, a stabilitás érdekében mekkora szükség lenne ebben az országban valóban politikamentes, de feladatait ismerő szakszervezetekre. TÓTH MIHÁLY