Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-05 / 2. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK BUDAPEST KORREKT VISZONYRA SZÁMÍT BÁBA IVÁN MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA KÉT UTÓDÁLLAMÁNAK KAPCSOLATÁRÓL kifejezte meggyőződését, hogy a szlovák politikában a jövőben a nacionalizmus helyett az európai normák fognak érvényesülni. Kijelentette: Szlovákiában is léteznek olyan politikai erők, melyek tudatosítják, hogy ez Szlovákiának is érdeke. Bőssel kapcsolatban kifejtette azt a budapesti álláspontot, hogy szeretnék, ha a feszültségek politikai vonatkozásban csökkennének és a szakmai problémák megoldása kerülne az előtérbe. Az államtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy ha Szlovákiában roszszabbodik a magyar kisebbség helyzete, akkor ez természetesen meg fogja nehezíteni a magyar-szlovák kapcsolatok alakulását is. Leszögezte, hogy ezekben a kapcsolatokban a szlovákiai magyar kisebbségnek is el kell foglalnia az őt megillető helyet. Mindezek ellenére Bába olyan korrekt viszonyra számít a most létrejött Szlovákiával, amely magában hordozza a barátság csíráit is. Szerinte sok olyan szlovák politikus van, aki tudatosítja a magyar-szlovák kapcsolatok fontosságát és ezek a kapcsolatok több lényeges szakaszon, például a regionális együttműködés terén vagy az önkormányzatok közt, jól fejlödnek. Antall József magyar miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában Csehszlovákia felbomlását is olyan tényezőként említette, amely feszültségek forrása lehet térségünkben. KOKES JÁNOS, Budapest MAGVAR GAZDASÁGI MÉRLEG ANTALL ELÉGEDETT LENGYELORSZÁG VÉGE A BÁNYÁSZSZTRÁJKNM? —FRRIÍRÁ™II« I LIBANON HAJTHATATLAN A nehézségek ellenére Magyarország az új év küszöbén is kiegyensúlyozott állam marad gazdasági és pénzügyi területen, sőt a lehetőségek keretében szociális szempontból is - szögezte le Antall József vasárnapi televíziós nyilatkozatában. A magyar kormányfő szerint a 640 ezres munkanélküliség ugyan súlyos teher, de az állástalanok számának növekedését olyan sajnálatos jelenségnek minősítette, amely másutt is felüti a fejét. Antall szerint a mezőgazdaság már túl van a nehezén és az idén a tavalyihoz viszonyítva 100 ezer hektárral többet müveinek majd meg. Az agrárszektorban tapasztalt tavalyi nehézségeket a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokkal indokolta. Magyarország időszerű belső problémái közé sorolta azt, hogy a parlament nem hagyta jóvá a médiatörvényt, hiszen az Országgyűlés utolsó ülésszakán egyetlen szavazat sem szólt a kormány által előterjesztett javaslat mellett. A balkáni válsággal összefüggésben kijelentte, hogy a megoldásához szükséges a Nyugat egyeztetett fellépése, ami a múltban nem történt meg. A második START-szerződés aláírását rendkívül fontos eseménynek minősítette. A kormány azzal számol, hogy a bruttó nemzeti termék nem csökken majd tovább. Erre akkor van esély, ha fordulat következik be a stagnáló hazai keresletben. A kormány az infláció ütemének csökkenésével számol. Feltételezések szerint idén az árak várhatóan 16-19 százalékkal emelkednek, jövőre viszont már csak 11-13 százalékkal. Rafik al-Hariri libanoni kormányfő a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában tegnap azt mondta, Libanon nem változtat álláspontján és nem fogadja be az Izraelből kitoloncolt palesztinokat még akkor sem, ha a jelenlegi fagyos időben ott halnak meg a senki földjén lévő sátortáborokban. Azt mondta, nem vállalhatja át mások felelősségét, de imádkozni fog azért, hogy a kitoloncoltak ne haljanak meg. A miniszterelnök szerint nem humanitárius, hanem politikai problémáról van szó. Hangsúlyozta, a hely, ahol jelenleg a palesztinok vannak, nem a senki földje, hanem Izrael által megszállt libanoni terület. Al-Hariri, á 48 éves milliomos, akinek októberi kormányfői kinevezését a libanoniak többsége támoA lengyel Szolidaritás szakszervezeti vezetői tegnap úgy határoztak, hogy befejezik a december közepén elkezdett bányászsztrájkot. Felső-Szilézia 65 bányájának több mint 300 ezer bányásza a munkabeszüntetéssel akarta elérni: szavatolják nekik a reálbércsökkenés megállítását, továbbá, hogy a tervezett tárnabezárások miatt ne kerüljön sor tömeges elbocsátásokra. A Szolidaritás azt követően döntött az akció beszüntetése meilett, hogy a múlt év utolsó napján megállapodtak a lengyel kormánnyal. gatta, nyilatkozatában azt állította, hogy az egész nép egyetért kormánya álláspontjával. Sőt, szerinte ezt az álláspontot maguk a deportáltak ós Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke is támogatja. xxx Az izraeli rádió jelentése szerint jeruzsálemi lakásán, a város nyugati, zsidó részében vasárnap kegyetlen módon, késsel ós kalapáccsal meggyilkolták az izraeli titkosrendőrség 25 éves tisztjét. A forrás szerint ismerik a rendkívül brutális gyilkosság tetteseit. Gázában viszont az izraeli egységek lőttek le egy 18 éves palesztint és további 11 arabot megsebesítettek azt követően, hogy feloldották a négynapos kijárási tilalmat. Eszerint a varsói kabinet eleget tett a bányászok követelésének azzal, hogy feloldotta a szónkiviteli korlátozásokat, továhbá hiteleket ad a bányáknak, és ezentúl a termelők döntenek az exportárakról. A kormány viszont arra nem volt hajlandó, hogy az állami költségvetésből finanszírozzák a bányászok béreit A megállapodást szégyenteljesnek minősítette a Szolidaritás radikális szárnya, mivel, szerinte, nem teljesítették a legfontosabb követeléseiket és a sztrájk folytatására szólított fel. 1S93. JANUÁR 5. MÖLLEMANN BUKÁSA Bonn új gazdasági minisztert keres. Az eddiginek, az 1991-ben hivatalba lépett Jürgen Möllemann-nak ugyanis az ún. levélpapírbotrány miatt sürgősen távoznia kellett tisztségéből. Ezúttal már nem volt mentség Möllemann számára, akinek eddig valahogy mindig sikerült nyaktörés nélkül túlélnie korábbi botrányos ügyeit. A hetvenes évek végén a Jasszer Arafattal, majd később a Kadhafi líbiai vezetővel összehozott találkozót, melynek az volt a következménye, hogy a célratörő FDPpolitikust a palesztinok érdekeinek védelmével gyanúsították, s megvádolták: belekeveredett az arab országokba irányuló fegyverexportba. Nem mondható, hogy Möllemann közkedvelt politikus volt, még kollégái körében sem, hiszen minduntalan beavatkozott más miniszterek dolgába. Kinkéi külügyminiszter számításait pedig egyszerűen keresztülhúzta, amikor Genscher lemondása után elhalászta előle az alkancellári tisztséget. Most azonban épp fő riválisának, Kinkelnek a pozícióját erősítette meg. Ó volt ugyanis a legveszélyesebb ellenfele a FDP pártelnökének hőn óhajtott székéért vívott harcban. A történtek után pedig az sem zárható ki, hogy a külügyminiszter veszi majd át töle az alkancellári tisztséget is. Möllemann kénytelen volt a tervezettnél korábban befejezni a karibi térségben töltött szabadságát. Bár az elmúlt napok eseményeit figyelemmel kísérve nyilván tudatosította, hírneve s pozíciója nem menthető, mégis hazautazott, hogy legalább a látszat kedvéért szembeszálljon támadóival, leleplezóivel, akik ismét a tisztséggel való visszaéléssel vádolták ót. A német gazdasági miniszter pozíciója az elmúlt hetekben vált labilissá, miután kiderült, hogy „az ország ügyeivel túlságosan elfoglalt politikus" - mint ahogy védöbeszédében maga Möllemann mondotta - „olvasatlanul hivatalos levélpapírokat írt alá", melyekkel felesége unokatestvérének cége és termékei számára csinált nagyszerű ingyenreklámot. Möllemann, aki a botrány leleplezése után el akarta tussolni az ügyet, s mikor ez nem sikerült elmenekült a karibi turistaparadicsomba, vasárnapi kényszerű lemondása után sajtóértekezletén próbált ismét magyarázkodni ország-világ előtt. Mindhiába. A lejáratott miniszter lemondását Helmut Kohl kancellár is elfogadta, s csupán arra kérte: utódja kinevezéséig irányítsa tovább resszortját. (urbán) MMwmmm BBMtmtisBBasfm

wmt

maimi&mimmmM E

rich Honeckernek, a volt NDK egykori párt- és állami vezetőjének pere a „szokott" módon folytatódik: a tegnapi tárgyalást röviddel a megnyitás után ismét elnapolták. Nem jelent meg ugyanis az egyik mellékvádló. Honecker védőjének adatai szerint a vádlott egészségi állapota a karácsonyi és újévi ünnepek alatt „újra drámai módon megromlott". Az egyik védő szerint heteken belül életveszélyes állapotba kerülhet. V

yíautas Landsbergis, a litván parlament volt elnöke nem pályázza meg az államfői tisztséget - közölte vasárnap esti tévébeszédében, s egyben felszólította az állampolgárokat, hogy a január 14-re kiírt elnökválasztáson Stasys Lozoraitisre, Litvánia jelenlegi washingtoni nagykövetére szavazzanak. Az alkalmat kihasználva Landsbergis felszólította a legesélyesebb jelöltet, Algirdas Brazauskast, a Litván Munkapárt elnökét, hogy lépjen vissza. L

ubangoban, az Angola déli részén fekvő városban több mint száz áldozatot követeltek a kormánycsapatok és az ellenzéki UNIT A közti összecsapások. A portugál hírügynökség szerint a kormányerők ellenőrzik ezt a várost, Huila tartomány központját, s az összecsapások során letartóztatták Padrinho Pilartes dandártábornokot, az UNI PA helyi parancsnokát. T

örökországban és Olaszországban ítéletidő tombol. Törökország keleti részében a sűrű havazás, a hóviharok és a lavinák falvak százait zárták el a külvilágtól. A vasárnap esti jelentések szerint egy férfi életét vesztette, kettő pedig megsebesült. Olaszországban az Alpoktól egészen Szicíliáig rendkívül alacsony a hőmérséklet, erős a havazás. Egy újszülött is életét vesztette, mivel a mentőautó nem tudott vele eljutni a kórházba. A szicíliai Messinában 25 év óta először hullott hó, Rómában és Velencében befagytak a szökőkutak. KÖZÉP-ÁZSIAI ©sŕ/nsS Az üzbég fővárosban tegnap közép-ázsiai csúcstalálkozó kezdődött. A szovjet utódköztársaságok, Kazahsztán, Türkménia, Tádzsikisztán, Kirgizia és a vendéglátó Üzbegisztán legfelsőbb vezetői ültek öszsze, hogy megvitassák a gazdasági együttműködés kérdéseit. Iszlám Karimov, üzbég államfő szerint barátok találkozójáról van szó, amelyen általános kérdésekkel foglalkoznak. Hozzáfűzte: független országokként egyeztetniük kell tevékenységüket A közép-ázsiai vezetőket aggasztja, hogy a tadzsikisztáni polgárháború esetleg átterjed a térség más államaira is. Létfontosságú számukra a Szovjetunió széthullásával felbomlott gazdasági kötelékek helyreállítása is. Emellett nyilvánvaló az öt köztársaság szándéka, hogy közös stratégiával vegyenek részt a Független Államok Közösségének a hónap végén Minszkben összeülő csúcstalálkozóján. KENYA Az eddigi kenyai államfő, Da;, - rap Mai győzelmét hozták az év végén tartott első többpárti választások. \ Reuter beszámolója szerint Moi félmillióval több szavazatot kapott, mint ellenfele, s így újabb öt évre ő lesz Kenya államfője. A választási bizottság elnöke szerint ugyan tudomásuk van arról, hogy a választások során történt néhány rendellenesség, azonban a szavazás így is megmutatta: a 24 milliós kenyai nép kit óhajt látni az elnöki székben a következő öt évben. START I!: POLITIKAI KARTYA Aki a START II aláírása után a Bush- vagy Jelcin-nyilatkozatot olvasta, most már végképp nem tudja, hogy mikor is ért véget a hidegháború. Mert ezt mondták még Gorbacsov idején, majd a kelet-európai rendszerváltás időszakában, később a Szovjetunió megszűnésekor, meg most is, az orosz és amerikai hadászati atompotenciál kétharmados csökkentését rögzítő szerződés vasárnapi megkötésekor. Elmondták a START IIről, hogy történelmi, meg az évszázad szerződése, pontosan úgy mint évekkel ezelőtt, a szovjet-amerikai szembenállás idején, amikor tényleg kisebb jelentőségű leszerelési szerződéseket írtak alá A közvélemény most mégsem jön lázba, az embereket jobban érdekli a balkáni válság, a kelet-európai helyzet, hiszen régiónkban egészen más tényezők számítanak destabilizálónak, konfliktusforrásnak, mint az atomeszközök. Tehát míg korábban a leszerelés volt a kelet -nyugati párbeszéd legfontosabb témája, ma ez a probléma igazából csak a bennfenteseket érdekli. Viszont az, hogy a két elnök ismét időszerűnek tartotta a hidegháború végét emlegetni, jelzi: katonáéknál egy kissé más az időszámítás, a politikai változások mögött „kullognak". Amikor Bush és Gorbacsov 1991 júliusában aláírta a kb. egyharmados csökkentést kimondó START I szerződést, a szakértők azt emelték ki, hogy megkezdődött a nemzetközi politika egyik nagy ellentmondásának a felszámolása: miközben mindenki az új világrend, az új nemzetközi kapcsolatrendszer létrehozásáról beszél, a nagyhatalmak továbbra is állig fel vannak fegyverkezve a legveszélyesebb, a legnagyobb hatótávolságú és legnagyobb pusztítóéról képviselő eszközökkel. Nos, a START II e folyamat továbbvitelét jelenti. Bár a közvélemény kevésbé tudatosítja, politikai jelentősége is nagy. Miért? Erre választ kapunk, ha figyelembe vesszük, hogy miért volt Amerikának ennyire sürgős az aláírása. Nem csupán azért, hogy a leköszönő Bush megkoronázhassa külpolitikai tevékenységét. Elsősorban azt kell kiemelni, hogy Washington még mindig nem tartja kizártnak egy keményebb rezsim viszszatérését Oroszországban. Nemrégiben pedig a francia katonai felderítés tette közzé érdekes jelentését, amelyben megállapítja: az orosz hadsereg szelleme változatlanul imperialista. Vagyis: működnek a régi szovjet nagyhatalmi reflexek. Ugyanakkor ez nem csupán a tábornokok, hanem a politikusok egy részéről is elmondható. Mindezt ékesen bizonyítja Kozirev közelmúltbani, hírhedté vált genfi beszéde, és a moszkvai küldöttkongresszus, amelyen Jelcint és reformjait a konzervatívabb erök meghátrálásra kényszerílették. Nem lesz könnyű dolga az orosz elnöknek, ha rnajd el akarja fogadtatni a parlamenttel a START ii-t. Hiába bizonygatta ö is, meg Bush is, hogy ez egy kiegyensúlyozott dokumentum, s nem az USA számái a előnyös. Azt nem tartom valószínűnek, hogy az orosz honatyák nem fogják i atifikálni az okmányt, de azt igen, hogy a konzervatív szárny politikai kártyának fogja tekinteni. Mayyarán: a szentesítés fejében újabb engedmény&ket fog követelni Jelcinéktöl. Tehát ugyanazt fogja csinálni, mint a szovjet atompotenciál másik örököse, Ukrajna, amely még a START l-et sem ratifikálta. Kijevben azonnal közölték, hogy a területükön levő, száznál több indítóállás és több mint ezer robbanófej szétszereléséhez, illetve megsemmisítéséhez nagyon gyorsan másfél milliárd dollárra lesz szükségük. És az eddigi tapasztalatok szerint nem zárható ki, hogy ukrán részről ez még nem minden. Lehet ezt udvariasan váltságdíjnak, kevésbé udvariasan pedig zsarolásnak is nevezni. Ami azt jelenti, hogy a START II megvalósítása korántsem lesz könnyű. Nem azért, mintha komoly orosz vagy ukrán katonai szándékokba ütközne, inkább (bel)politikai kártyaként fognak visszaélni vele. Ez pedig a labilis kelet-európai helyzetben és a bizonytalan posztszovjet világban nem minden veszély nélkül való. MALINÁK ISTVÁN Hogyan alakulnak majd Magyarország kapcsolatai Csehszlovákia két utódállamával, Csehországgal és Szlovákiával? Erről nyilatkozott a budapesti Nap-TV hétfő reggeli műsorában Bába Iván magyar államtitkár-helyettes. Nemigen lehet arról beszélni, jegyezte meg mindjárt az elején, hogy ezekben, a kapcsolatokban Szlovákiának Csehországgal szemben valamiféle prioritása lenne. Ugyanakkor jelezte, hogy mégis lesz bizonyos különbség ezekben a kapcsolatokban. Bába elmondta, hogy magyar -cseh diplomáciai kapcsolatok legutóbb a középkori királyságok alatt voltak, tehát évszázadokra visszamenőleg nincs közvetlen hagyomány. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Csehország jelenlegi kapcsolatait nem terhelik semmitéle megoldatlan kérdések, tehát a magyar-cseh kapcsolatok ilyen szempontból problémamentesek. Kissé más a helyzet Szlovákiával, ahol 600 ezer magyar él, és velük kapcsolatban az utóbbi időben bizonyos szlovák politikai körök részéről „enyhén szólva, nem éppen barátságos hangok hallatszottak". A magyar politikus kifejtette véleményét, miszerint a Szlovákiában megfigyelhető nacionalista megnyilvánulások nem egyeztethetők össze azzal a céllal, hogy Pozsony is csatlakozni kíván az európai integrációs struktúrákhoz! Ehhez szükséges, hogy az európai normáknak megfelelő mércét alkalmazzon politikájában. Bába REGI IL^'-ÍJ IB. FEL, NI O SHU