Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-04 / 36. szám

1992. IX. 4. Szlovákia patrónája Máriát dicsérje lelkünk, * Máriát dicsérje szánk, -k ót, ki által Isten annyi k szent malasztja szállá ránk! * Kit fiának nagy kegyelme k kezdet óta őrizett, k akihez a legparányibb k bűnhomály se férkezett. Mindazok közt, kikre Éva k megcsaiatva bűnt hozott, k és a bűnnel a halál és k kárhozat leszármazott, k Márián magán nem ejt az k eredeti bún sebet, k kit amannak kára ellen k egy magasb védpajzs fedett. Mária ének A múzeum gyűjteményéből ezt engedélyezték lefényképezni A prágai zsidó múzeumban a zsidó hitközségek és az elhurcolt zsidók vagyonát összpontosították Csehszlovákia és Izrael kormánya 1991. április 29-én kulturális egyezményt írt alá, a prágai Állami Zsidó Múzeum gyűjteményeinek további sorsáról. Izrael követelte, hogy a múzeum gyűjteményeinek 70 százalékát adják át neki. Később e 70 százalékot 40 százalékra csök­kentette. A követelményt Izrael egyrészt a gyűjtemény hiányos gondo­zásával, másrészt erkölcsi jogával indokolta, mivel már Izraelben él az európai zsidóság nagy része, a Csehszlovákiából származó zsidók is. Izrael pedig a szétszórt zsidóság örököse, a zsidók történelmének folytatója és eddigi kicsúcsosodása. Másfelől viszont az Állami Zsidó Múzeum gyűjteményei nagyrészének elszállítása az egyedülálló létesít­mény végét jelentené. A katolikus és a görögkeleti egyházakban rendkívül erős Szűz Mária tisztelete; a szentek fölé helyezi őt. A Mária-kul- tuszt már a II. századi római katakombák képei is bizonyítják. A legrégibb kép Isten anyjaként ábrázolja - amint átölelve tartja gyermekét. A IV. században már templomokat építettek a tiszteletére. A Mária-ünnepek a keresz­ténység kezdete óta ismertek. Az év minden hónapjára jut egy ünnep- vagy emléknap. Az első Mária-ünnep, a „Mindig száz szent Istenszülő“ ünnepe az V. században keletkezett, ebből alakult ki a VII. században a szúzi fogantatás, Gyümölcsol­tó Boldogasszony (március 25). Január 18-a a halálának, au­gusztus 15-e pedig a mennybe­vitelének napja, s e kettő egye­süléséből lett Nagyboldogasz- szony napja (augusztus 15.). A VII. század óta emlékeznek meg Mária születésnapjáról. (Szeptember 8-a, Kisasszony napja.) A mezőgazdasági nap­tárban ez az őszi vetés megkez­désének dátuma.) Szeptember 12-e Mária nevenapja. Miután 1683. szeptember 12­én Jan Sobieski seregei győzel­met arattak a török felett, XI. Inocent pápa még abban az év­be a latin egyház ünnepévé nyil­vánította ezt a napot, hálából. Szelepcsényi György esztergo­mi érsek a csata előtt minden katonát megajándékozott egy éremmel, amelyet Mária képe díszített. A Pozsony mellett összevont csapatok a roham előtt istentiszteleten vettek részt, országszerte Máriához fo­hászkodtak a hívők, Mária nevé­vel indultak harcba a katonák - és győztek. Szeptember 15-e, a Hétfáj- dalmú Szűz ünnepe, a közép­korba nyúlik vissza. A sanyarú időkben hozzá fordultak enyhet várva, a lelkek és testek orvosa lett, bűnösök menedéke, szo­morúak vigasztalója. Ez a nap a világon sehol, csak Szlovákiában egyházi ün­nep. Az előzmények a követ­kezők: A durvaságáról hírhedt sas­vári földesúr, Czobor Imre egy­szer dühében az úton hagyta feleségét, kitette a kocsiról. A boldogtalan asszony a Szúza- nyához imádkozott, s megfo­gadta, ha ura megjavul, azon a helyen szobrot állíttat kérése meghallgatójának. A férj magá­ba szállt, a feleség beváltotta fogadalmát. A fából készült szo­bornak később kápolnát emel­tek, az emberek elzarándokoltak arra a helyre, és csodás gyó­gyulások történtek... Esterházy Imre esztergomi érsek megbízta a pálosrendieket, hogy azon a helyen építsenek templomot. Két év alatt fel is épült, a Hétfáj- dalmú Szűz templomát 1774- ben felszentelték, s a főoltáron helyezték el az 1564-ből szár­mazó sasvári pietát. 'XI. Pius pápa 1927-ben kibo­csátotta a breve Celebre apud Slovacaem-et amellyel az egy­ház hivatalosan is megerősítet­te: Szlovákia patrónája a Hétfáj- dalmú Szűz, 1964-ben pedig VI. Pál Basilika minor-rá nyilvánítot­ta a sasvári templomot. Ez lett Szlovákia első bazilikája. Hazánkban már a kora kö­zépkorban szenteltek templo­mokat és kápolnákat Szűz Mári­ának. Jelenleg mintegy 1400-at tartanak számon, a legtöbbet a Hétfájdalmú Szűznek ajánlot­tak fel: 42 templomot és 177 kápolnát. Tájainkon erős a Mária-kul- tusz. Lengyelországban is ö a patrónája, és neki ajánlotta fel országát 1038-ban halálos ágyán Szent István Király is. Mária képe - mint Patrona Hun­gáriáé évszázadokig ékesítette a hadi lobogókat. Szent László pedig Regnum Marianumnak, Mária királyságának nevezte or­szágát ... (kopasz) A nácik jóváhagyásával alakult A zsidó múzeum története 1906- tól kezdődik. Akkorra már a zsidó gettó sok háza és utcája, sőt két nagy zsinagóga is elpusztult. Szük­séges volt megmenteni a még ment­hetőt. A múzeum fennállásának har­mincötödik évében, tehát 1941-ben már 1101 kiállítási tárgyat tartott nyilván. A látogatók könyvébe az utolsó bejegyzést 1941. december 24-én írták, amikor már útban volt a terezíni koncentrációs tábor felé az első szerelvény. A zsidók fokozódó elhurcolásával felmerült a kérdés, mi legyen a va­gyonukkal. A zsidó szervezetek ja­vasolták a múzeum létrehozását, az elhurcolt zsidók vagyonának meg­mentésére. A nácik beleegyezésü­ket adták a múzeum létrehozásá­hoz. Szerintük persze ez egy ki­pusztult faj múzeuma lett volna. A múzeumot különben csak a német hadsereg magas rangú tisztjei láto­gathatták. Ilyen előzmények után kezdte meg működését a Központi Zsidó Múzeum 1942. augusztus 3-án. Ide hordták össze a zsidó hitközségek és egyének értékes tárgyait Cseh- és Morvaország, sőt Szlovákia terü­letéről is. Prágában a legkiválóbb zsidó szakemberek dolgozták fel és rendszerezték a nagy mennyiségű anyagot. A háború végéig ez több mint 200 000 tárgyat jelentett. 1945 után nagy részüket visszaszolgáltat­ták és elajándékozták. Ma a gyűj­temény mintegy 40 000 kiállítási tárggyal rendelkezik. A háború után a tárgyak nagy részét nem volt kinek visszaadni. Tulajdonosává a Zsidó Hitközségek Tanácsa vált. így volt ez 1949 no­vemberéig, amikor erre is rátette a kezét az állam. Ki a jogos örökös? Dr. Tomás Kraus, a csehszlová­kiai zsidó hitközségekföderációjának titkára szerint ,,az első köztársaság idején a zsidó közösségeket a Zsidó Hitközségek Tanácsa tömörítette. Természetes, hogy a háború után mindaz, amit nem volt kinek vissza­adni, ennek a tulajdonába ment át. A gyűjtemény tehát ma is a Taná­csot, illetve a Zsidó Hitközségek Fö­derációját illeti meg. Egyedül az ö erkölcsi joga dönteni a gyűjtemény további sorsáról. Dr. Ludmila Kybalovának, az Álla­mi Zsidó Múzeum igazgatónőjének a véleménye: ,,A gyűjteménynek itt kellene maradnia. Egyedi és külön­leges gyűjteményről van szó, amely Cseh- és Morvaország egész terüle­téről került hozzánk. Sehol Európá­ban nincs ilyen gyűjtemény“. A múlt évi egyezmény aláírásakor megrekedtek a tárgyalások. Vitatha­tatlan, hogy Izrael képviseli a zsidók jelenét és jövőjét. A zsidó történelem része a múzeumi gyűjtemény is. A zsidó jelen Izraelben van, a múlt viszont minálunk. Viszont az itt élő zsidók, e térség történelmének a ré­szesei voltak, a Bohemia elnevezés a cseh, a német és a zsidó elem keveredését rejti magában. De a Zsidó Hitközségek Föderációja kö­zelebb van mint Izrael, s ő lehetne a múzeum gazdája. „Annak sincs akadálya, hogy állandó kiállítást ren­dezzenek Izraelben“. A holt törvény Sok a tisztázatlan probléma. Né­hány épületet már visszaadtak, de a gyűjtemény mindmáig az állam tulajdona. A múzeumokról szóló tör­vényjavaslatot a Szövetségi Gyűlés még nem tűzte napirendre. S ki tudja, a jelenlegi helyzetben egyálta­lán oda kerül-e. A jelenlegi törvény szerint a mú­zeumok létesítésére és üzemelteté­sére csak az állam jogosult. A hitköz­ségek pedig addig nem fektetnek be a múzeumba, amig nem a saját tulajdonuk. Viszont sokkal jobban gondját viselnék, mint az állam. A múzeumot bővítenék és néhány cseh és morva városban is kisebb múzeumokat létesítenének. (A Reflex nyomán) A sasvári pieta .. .Oltalmazd és védjed hatalmas pártfo­gásod által minden lelki és testi gonosz ellen hazánkat, hogy az Isten dicséretére s néped vigasztalására virágzó legyen. Nyerj esedezésed által az anyaszentegy- háznak s a katholikus hitnek nálunk s min­denütt a földön fölmagasztaltatást: főpapja­ink és lelkipásztorainknak s az egész pap­ságnak isteni segítséget; nekünk tanulé­kony, engedelmes s a hit cselekedeteivel s gyümölcseivel bővelkedő szivet, nehogy fiad akármikor is méltán haragudjék ránk, s országát elvigye tőlünk. Éleszd fel ben­nünk atyáink szivét, s vezéreld a hitetlene­ket az igazak okosságára hogy egy szájjal, egy szívvel, ugyanegy hittel szolgáljunk Fi­adnak, a mi Urunknak, és tiszteljünk, vall- junk téged Asszonyunknak, s pártfogónk­nak, miként tiszteltek atyáink. Égi manna, Ima- és énekeskönyv keresztény katholikusok számára, 1889-ből ...kihez is folyamodjam bátorságosab- ban? Nem tudom, hanem a’ te kimondha­tatlan irgalmasságodnak kebelébe. Kérlek téged, meg ne utálj engem, és a’ te irgal­masságodnak szent színe előtt el ne vess az én sok bűneim miatt: emlékezzél meg, hogy én a’ te Szent Congregácziódnak méltatlan tagja vagyok, kit a te Szent Ska- puláréddal felékesítettél, és az örök boldog­ság szímerének, sőt minden lelki, és testi veszedelmeknek békesség-szövetségének nevezted. (...) éhségtől, döghaláltól, hirte­len és boldogtalan e’ világból való kimúlás­tól és tisztátalan testi kivánságoktóll, engem megoltalmazni méltóztassál; hogy mind éle­temben, s' mind hóltom után neked kedves híved lehessek, Ámen. Pongrácz Eszter imádságos könyvéből A XVI. századi ikon ma a bártfai múzeumban látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom