Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-24 / 30. szám
kra 1992. VII. 24. Július utolsó hetének napi középhómérsékleteí közül az átlagos 22,0, a maximális 27,3, a minimális pedig 15,7 Celsius-fok. A régiek neves napként tartották számon július 24. és 26-át, Jakab és Anna napját. Jakab - az első vértanú az apostolok közül - a gyógynövény- és füszerkereskedók, a zarándokok és utasok. Szent Anna - Szűz Mária édesanyja - pedig a szulóanyák. a hajósok és bányászok védnöke volt. A parasztregulák szerint, ha Anna napján esik, akkor bő lesz a kukoricatermés. A gyümölcsösben itt van a szemzés ideje, amit augusztus végéig végezhetünk. Nem mindegy azonban, hogy melyik alanyhoz mikor „nyúlunk" hozzá, ui. fajtól, fajtától, időponttól függően másképp tapad a kérgük. Ha a T-alakú vágás alatt az alany erősen könnyezik, akkor eltaláltuk a kellő időpontot. Július második felében a szemzést a vadkörtével és a vadkajszival kezdhetjük Augusztus elején sor kerülhet a birsre és a mirabolánra, majd utánuk a hónap közepétől szemezhető a sajmeggy, a vad őszibarack, s a sort a keserű mandulával zárjuk. Ha ilyenkor kevés a csapadéK, akkor az alanyokat néhány nappal a szemzés előtt el kell kezdenünk öntözni. Itt van a szamócatelepítés ideje; a tövek egymástól 30 cm tótávolságra legyenek. Egy-egy 120 cm széles ágyásba 3 somál többet ne telepítsünk. További teendőink: vágjuk vissza az idősebb vázágakból előtörő vízhajtásokat, támasszuk alá az őszi terméssel erősen megrakott ágakat, s természetesen - ott ahol kell - permetezzük a különféle kártevők (takácsatkák, keleti gyümölcs- és barackmolyok stb.) és kórokozók (monília) ellen. Próbálkozzunk meg egyes gyümölcsfajták (pl. a késői rózsakajszi) aszalásával. A nyár folyamán komoly károkat okozhatnak a szótőben a darazsak is. Ne becsüljük ezért le a mechanikus védekezés jelentőségét, s helyezzünk ki műanyag flakonból, befóttesüvegböl készített rovarcsapdákat. Csalétkül öntsünk beléjük szirupos vizet. Ez azonban a méheket is csábítja, ezért cseppentsünk hozzá némi ecetet, hogy csapdáinkat ezek a hasznos rovarok elkerüljék. Végleg fejezzük be a szóló csonkozását és harmadik kötözését. A kapálásról se feledkezzünk meg. Szakítsunk időt borospincénk nagytakarítására és meszelésére is. Utána - légköbméterenként számítva - égessünk el a helyiségben 0,5-0,6 gramm ként. Kertjeinkben érik a görög- s a sárgadinnye. Hogy az előbbi érett-e, ezt kopogtatással állapítjuk meg. Az érett példányok mély, tompa hanggal „válaszolnak", reggel nem harmatosak és a termést tartó kacs is sárgul. A sárgadinnye szüretének idejét erősödő illata árulja el. Ha csapadékos az idő, akkor a kabakosokat (a dinnyét, tököt, uborkát) a peronoszpóra támadja meg. Ez a levelek,színén világossárga foltokkal, fonákján laza, szürke penészbevonáttal jelentkezik. Ellene - az élelmezés-egészségügyi elvek betartása mellett - többféle szerrel (Rézoxiklorid 50 WP 0,3 %-os, Miltox Speciál 0,3-0,5 %- os, bordói por 0,6 %-os, Dithane N—45 0,2 %-os stb. oldatával) védekezhetünk. Veszélyes kórokozója a kabátosoknak a szögletes levélfoltosság baktériuma. Ez kezdetben sötétzöld, vizenyős foltokkal jelentkezik, melyeket a levélerek határolnak. Később a foltok megbar- nulnak, leszáradnak és kitöredeznek. Hatásos ellene a Kasumin 2 L (0,15 %), a Rézoxiklorid WP (0,3 %) és a bordói por (0,6 (0,6 %). Továbbra is öntözünk. A karalábénak - két-három naponta - 5-10, a paradicsomnak hetente 30-35, a paprikának 35-40, az uborkának 25-30, a fejes saláta magvetésének (amelyet most kell 20 cm tótávolságra ritkítani) 10-20, a karós- és bokorbabnak, a zöldborsónak 25-30, a gyökérzöldségnek 20-25, a zellernek 35, a céklának 25-30 mm vizet adjunk. Itt van az ideje a dísznövények hajtásdugványai gyökereztelésének, a rózsák nyári metszésének. Lassan beköszönt az augusztus, az örökzöldek telepítésének ideje. Már most tervezzük meg, hova, milyen fajt szándékozunk kiültetni. -rHOGY JÖVŐRE IS SZÉPEK LEGYENEK A hagymás növények gondozása A felszedés ideális ¡deje a hagymák. hagymagumók és gumók föld feletti részeinek teljes vagy legalább részbeni behúzódása, lepusztulása után következik. De csak akkor, ha már bekövetkezett az állomány be- sürúsödése, vagy pl. a virágméret- csökkenéssel a leromlás jelei mutatkoznak, esetleg valamilyen fertőzés hatalmasodott el. A kedvező felszedést idó elérkezését jelzi a már legalább részben sárguló, száradó, de legalábbis petyhüdt, szürkészöld lombozat. Ezzel egy időben, esetleg kicsit később általában a gyökerek is befejezik tevékenységüket színük már szürke vagy barna lesz. A felszedéshez kedvező behúzódás a fajtáktól és részben az időjárástól függően május végétől kezdődően, körülbelül július elejéig tart, vagyis az elvirágzás után egy-két hónapon belül zajlik le. A túl korai és a túl késői felszedés egyaránt hátrányos. Ezért is helyes, ha behúzódásí sorrendben szedjük fel a hagymákat. A túl korán kikerülő földbeni részek nem nőnek meg eléggé, és gyakran nyitottak maradnak, rossz állapotúak. A szedéssel mégse jó megvárni a lombozat teljes leszáradását mert akkor körülményesebb a felszedés. Kései felszedéskor a gombás fertőzés veszélye is megnő, különösen, ha az ekkor szokásos tartós esőzések is beköszöntőnek Az évenként újra alakuló hagymák esetében (amilyen a tuüGOMBÁS TŐKEELHALÁS II. Megelőzés és újranevelés cd £ A tőkék metszését március 1-jéig be kell fejezni, ugyanis télen a fertőzés kizárt. Lehetőség szerint a metszési időszak legyen rövid. A metszést szakszerűen, tökéletes kéziszerszámmal végezzük, minél kevesebb és kisebb sebfelületet hagyjunk1 A metszési sérüléseket le kell zárni. A 2 cm-nél nagyobb sebfelületek lezárása Fabalzsam, San tar SM, Betica vagy Fix- pol sebkezelö szerrel, míg a kisebb sérülések kezelése közvetlenül a metszés után Novenda 2 %-os vagy Bordóilé (-por) 3 %-os lemosópermetezéssel történjen. A fakadástól kezdődően kontakt hatású gombaölő szerekkel védekezzünk fertőzés ellen. Ügyelni kell azonban, hogy a veszélyeztetett területeken (erdőközelség, fiatal ültetés) rendszeresen, minimum 14 naponként védekezzünk. Szüret után, a lombhullás kezdetekor 3 %-os bordói lével (-porral) végezzünk lemosó permetezést. A szőlő sebparazita gombái - a gyökércsúcstól a hajtáscsúcsig károsító vírusokkal és az Agrobactenum tumefadens- szel szemben - helyi természetűek. A fertőzés körülményeitől függően a gomba által elzárt terület különböző nagyságú lehet Jelenléte a tökében mégis jól körülhatárolható, ezért ellentétben a vírusos és agrobaktériumos tőkékkel, lehetséges a beteg rész leválasztása és alulról jövő, egészséges hajtásokból új tőke nevelése. Az újranevelés sikere attól függ, hogy a töke mely része károsodott. A nagyüzemi kordonmúvelésú szőlőkben a fertőzés a karon és a törzs alsó, gyökémyaki részén a leggyakoribb. Az elsó esetben a letermett szálvesszök metszési sebei, valamint a kar részleges vagy teljes leválásakor képződő nagyobb sérülések és fertőzések kapui. A törzs alsó, gyökémyaki részén pedig a tisztítás és a harmat- gyökerezés sérülésein keresztül fertőz a kórokozó. Sikeres újranevelésre elsősorban az elsó esetben számíthatunk, mivel minél alsóbb régiókban történik a fertőzés, annál kisebb lesz az esélye az egészséges hajtások képződésének. A hagyományos fej- és bakmúvelésnél e betegség kevésbé veszélyes, mert a metszési sebek kisebbek és a kezdeti etralásók a tőkeformából adódóan kőny- nyen eltávolithatólc A betegséget minél korábban fel kell ismemi. Ha a tüneteket már röviddel a fakarfást követően észleijük, akkor még abban az évben megkezdhetjük az újra- nevetésl Később a tünetet mutató tőkéket megjelöljük és metszéskor vakjuk le a beteg részt. A fertőzött tőkerészeket a csúcstól kkndufva vágjuk le a teljesen egészséges, elzáródástól mentes met- szésfetüietig. A sebet azonnal zárjiA le. a beteg részeket semmisítsük meg. Az alulról előtörő hajtásokból neveljünk új tökét Ahhoz, hogy te§es értékű, ekenáló új tókét kapjunk, az elsó évben tőkénként 3-4 hajtást kell hagyni. Közülük a következő tavasszal választhatjuk ki azt az egyet, amelyből majd az új tőkét tanevet lük. Az újranevelésre nem aftafcnas. fertőzött tőkéket gyökerestül szedjük föl, a hiányokat pótoljuk. A sok újranevelés alatt étó tókét. Aet- ve pótlást tartalmazó táblarészeket a megelőzésnél leírtak betartásával részesítjük védelemben. Kertészet és Szőlészet párté is) az új hagymák végül teljesen elválnak egymástól, széthullanak, mert az összetartó régi hagymalevelek időközben elkorhadnak. Késlekedés esetén ez is megnehezíti a tökéletes felszedést. A felszedés megkezdésekor néhány centiméter magasan levághatjuk az esetleg még meglévő föld feletti lombozatrészt. Ezután a fölszedésre váró ásóval vagy erős ül- tetókanállal. sűrű fogú ásóvillával fordíthatók ki a tóidból. Ezt követően kézzel szedjük ki, amennyire lehet, azonnal tisztogassuk meg a rátapadt földtől és felesleges maradványoktól (2). Fajtánként elkülönítve, óvatosan, törődés nélkül lapos kis ládába vagy vödörbe, esetleg más, erre alkalmas gyűjtőedénybe rakhatók. A szárító hatású közvetlen napsütéstől, a széltől és az áztató csapadéktól zsákvászonnal letakarva is védeni kell a hagymákat. Törekedjünk a maradéktalan felszedésre. Mmden visszamaradó darab veszteség és még fertözésforrás is lehet. Már szedés közben is válogassuk ki a láthatóan beteg, romlott példányokat vagy a nagyon sérülteket. Gyorsabban szikkadnak meg, ha a földből kikerült hagymák, hagymagumók vagy gumók legfeljebb két- három sorban fekszenek egymáson. Száraz, meleg időben, már a helyszínen megkezdhető ilyen módon a szikkasztás- Biztonságosabb azonban fedett, száraz helyen. Arasznyi magas tartórudak között kifeszített ponyvára vagy zsákvászonra, esetleg hálószövetre erős kartonlapra terítsük a hagymákat. A tisztítás során távolítsuk el a részben megszikkadt hagymák, hagymagumók vagy gumók aljáról az előző évinek a még visszamaradt részét, a gyökér, a szár, valamint a levelek felesleges maradványait a megtapadó fotódéi együtt. Ezek a betegségek szaporítóképleteit is hordozhatják. Egyidejűleg elválaszthatók a kisebb-nagy óbb sarjak is (3.) Az eközben felfedett beteg, romló példányok se maradjanak vissza. A csökön példányokat is ajánlatos elkülöníteni a többitől, mert éppen fertözöttségük miatt lehetnek visz- sz amar adottak de legalábbis értéktelenebbek a többinél. Ezután még néhány napon át mérsékelt melegben és szellós körülmények között kerüljön sor utószárításra is. A csávázó kezelés betegségmegelőző hatású, éspedig kiváltképpen a szürkepenész, illetve a botritisz ellen. Megfelelő a 0,2 %-os Chínoin Fundazol 50 WP, a Dithane M 45, a Quinolata vagy más beszerezhető nedves-, illetve porcsávázószerrel végzett kezelés is. Folyadékcsává- záskor az egészséges hagymák leülepednek, a betegek pedig a felszínen lebegnek, így ezeket könnyű eltávolítani (4). A nedves csávázást viszont ismételten is szárítás kövesse. Tároláskor a többnyire nyár végétől esedékes újraültetésig a legegyszerűbb kis mennyiségben lyugga- tott papírtasakokban vagy hálószö- vésú zsákban tartani a hagymákat. Biztonságosabb a tárolás lyuggatott falú, könnyen mozgatható és egymásra rakható kartondobozban, lapos fa- vagy műanyag rekeszben. E Ezekben is legjobb csak egy-két rétegvastagságban tárolni (5). A tárolási körülmények nagymértékben befolyásolják a következő évi virágzást és az ültetés után meginduló továbbfejlődést, valamint a sár]szaporulat képzését is. Legtöbbször a legfeljebb mérsékelten meleg hőmérsékleten induló tárolás kedvező. Egyidejűleg a mérsékelt- relatív páratartalom az előnyös a jó szellőztetés mellett. Tartósan alacsony hőmérsékleten idő előtt duzzadnak a gyökérkezdemények, amelyek azután letöredezhetnek. Ezt a hőmérséklet megemelése megállíthatja, csakhogy a hosszabban tartó magas hőmérséklet viszont a jó sar|szaporulat-képzést veszélyezteti. Ezermester A szőnyegekből, takarókból hatásosabban takaríthatjuk ki a port, piszkot, ha azokra keményítőt szórunk, nedves tealevelet terítünk. Az említett anyagok megkötik a port. magukba szívják a piszkot s 5-10 perc múlva felporszívózhalók, tarázhatok. A szőnyegbe ivódott régebbi foltokat bóraxos vízzel (1 dcl bórax fél Iker vízben) távolíthatjuk el. Az oldatot öntsük kézi szórópalackba, s permetezzük az érintett helyre, majd nedves szivaccsal dörgöljük ki a foltot. Ezt néhányszor megismételve még a makacsabb foltokat is eltávolíthatjuk. Bórax hiányában hígított ecettel, esetleg citromlével is próbálkozhatunk. A bóraxot liszttel keverve (1 rész bórax + 2 rész liszt) a szőnyegek és más textíliák szagtalanítására is felhasználhatjuk Flasonló szolgálatot tehet a szódabikarbóna is. Mindkettőt egyenletesen szórjuk a szőnyegre, takaróra, 15-20 percig hagyjuk hatni, s utána porszívózzuk fel. A nyers parkettát régente tiszta benzinben feloldott paraffinnal vagy méhviasszal (két evőkanálnyi paraffin vagy méhviasz, 1 liter benzin) fényesítették. Ez a módszer még ma is beválik, s a benzinszag sem kellemetlenebb mint más, hasonlóan gyúlékony szerves oldószeré. összegyűjtötte I. d.
