Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-22 / 52. szám
U i/Bsírnap « t Ma gyar gimnáziumok Szlovákiában: Fülek VÉGVÁRA A MAGYAR NYELVNEK A Losonci járás egyetlen magyar gimnáziuma a füleld gimnázium. Nem tartozik sem a nagy múltú, sem a nagy létszámú iskolák közé. Kapuit a második világháború után nyitotta meg, amikor az itt éló magyarság teljes jogi osztottsága t fokozatosan kezdték felszámolni. A komáromi gimnázium után ez volt sorrendben a második középiskola, ahol megindult a magyar nyelvű oktatás. \EHEZ KEZDET A füleki gimnázium szervezését 1949-ben kezdte meg néhány lelkes pedagógus és szülő a helybeli Csemadok és a város vezetőségének támogatásával. Fáradozásuk eredményeképpen 1951 szeptemberében az első negyvenhárom fős osztályban megindult a tanítás. Évről évre nőtt az osztályok száma, s egyre nagyobb gondot jelentett a helyhiány. A hatvanas évek elején már a város hét különböző pontján tanultak az iskola diákjai. Az áldatlan állapotoknak 1964-ben szakadt vége, amikor az iskola beköltözött az új épületbe. 1971-ben azonban újabb költözködés következett, mivel az iskola vezetősége úgy gondolta, önálló intézményként, saját épületben eredményesebben tudnának dolgozni. Ezért megpályázták a Fülekről Losoncra költöző építőipari szak- középiskola megüresedő helyét, a „Herold-kastélyt“. Új látszott, az új helyen nem lesz többé gondjuk a helyhiánnyal. Mégis lett, mert 1973-ban az iskolát összevonták a szlovák tannyelvű középiskolával, s ez a kényszerű egyesülés mind a mai napig tart. Az összevonás ugyan megmentette a szlovák gimnáziumot, viszont az újra fellépő teremhiány miatt a magyar gimnázium addigi évfolyamonként három osztályát kettőre csökkentették. Ezt úgy érték el, hogy az iskola körzetéről leválasztották a Nagykürtösi járás iskoláit, és azokat a Nyugat-szlovákiai kerülethez, a Lévai járáshoz csatolták, a Rimaszombati járásból pedig csak korlátozott számú tanulót engedtek felvenni. CSÚCSOK ES HULLÁMVÖLGYEK A hetvenes évek elején kialakult állapot és az azt előidéző változások rányomták bélyegüket az iskola további fejlődésére. A füleki gimnázium történetében csúcsok és hullámvölgyek váltották egymást, melyeket Fehér László magyar—történelem szakos pedagógus a következőképpen jellemez. — Huszonkilenc éve vagyok a pályán, ebből huszonhetet a füleki gimnáziumban töltöttem. Magam is itt érettségiztem 1957-ben. Az én diákkoromban a füleki gimnáziumnak még integráló hatása volt Nemcsak helybeliek jártak ide, de távolabbi városokból, falvakból is érkeztek tanulók, így például Rimaszombatból, Feledről, Rima- szécsről, Csízből, Nagykürtös környékéről. Az iskolának volt kollégiuma, s ez nagyban hozzásegített ahhoz, hogy a gimnáziumban élénk kulturális tevékenység folyhatott. Most főleg Fülek és környéke, Losonc, a Medvesalja adja diákjaink többségét. Sajnos, korántsem annyit, amennyit szeretnénk. Fehér László joggal elégedetlen. Mert míg a hetvenes évek elején átlag háromszáz fő körül mozgott a magyar gimnázium diákjainak száma, az utóbbi négy-öt évben már csak feleannyi. Az okokat keresve a magyar és a szlovák nyelvű gimnázium összevonását említhetnénk elsőként, aztán a Nagykürtösi járás iskoláinak elcsatolását, a füleki magyar óvodai osztályok összevonását a szlovák tannyelvűekkel és nem utolsósorban a szlovák iskolák mellett folytatott propagandát, melynek eredményeképpen Füleken is gyakori jelenséggé vált, hogy a magyar gyerekeket szlovák iskolákba íratták szüleik. Tény és való: a füleki szlovák gimnáziumba is járnak magyar nemzetiségű diákok. — Sok szülő megingott, bedőlt a propagandának — mondja Fehér tanár úr —,azt hitték, szlovák iskolai végzettséggel jobban érvényesül majd a gyerekük, de megtévesztette őket az is, hogy a szlovák tagozaton is több magyar nemzetiségű tanár tanított. A mi szempontunkból mindenképpen kudarc, ha azt látjuk, volt diákunk gyereke a szlovák gimnáziumba jár. De nemcsak a mi kudarcunk, ez a negyven év iskolapolitikájának és az annyit hangoztatott proletár internacionalizmusnak a következménye. Jelenleg a füleki gimnáziumnak összesen 310 tanulója van, ebből 183 magyar, 127 pedig szlovák tanítási nyelvű osztályba jár. — Ami korántsem felel meg a magyarság itteni számarányának — jelenti ki Fehér László. — Hiába, nincs elég jelentkező. Míg a hatvanas évek végén három párhuzamos osztályt is nyithattunk 30-35 fős létszámmal, most örülünk, ha annyi jelentkező van, hogy két osztályt nyithatunk. Ez persze a minőségben is megmutatkozik. Nem véletlenül csökken a magyar gimnázium színvonala, mióta a létszám csökken. Sokkal nehezebb most jó eredményeket elérni. Mi is csak abból tudunk válogatni, ami van. A színvonalat viszont tartani akarjuk. A múlt évben például annak ellenére, hogy kevés volt a jelentkező, mégsem vettünk fel mindenkit. Még a színjeles tanulóknak is felvételizniük kellett. BIZONYÍTÁST kell A füleki gimnáziumban is jól tudják: a magyar szülők bizalmát csak úgy nyerhetik vissza, ha legalább olyan eredményeket tudnak felmutatni, mint a szlovák iskola. Vagy még jobbat. De hiába minden jó szándék, ha „Sok szülő megingott...“ állítja Fehér László magyar-történelem szakos tanár ,A fejlődéshez hely kell“- ez a véleménye dr. Balogh Bamabásnénak, a gimnázium igazgatónőjének A költő, akár egy jelképes kapocs a két iskola között Méry Gábor felvételei a körülmények nem teszik lehetővé, hogy elképzeléseik szerint dolgozhassanak. Kísért a múlt: a gimnázium ma éppúgy helyhiánnyal küzd, mint megalakulása óta annyiszor. Az osztályok túlzsúfoltak, nincs elég tantermük, szaktantermük, nincs tornatermük, de egy klubhelyiségre, nagyobb könyvtárra, ebédlőre is szükség lenne. Nincs köny- nyű dolga dr. Balogh Bamabásnénak, aki 1991 szeptemberében vette át elődjétől, Benko Józseftől az iskola irányítását.- Azt szeretnénk — mondja —, ha minél többet tudnánk nyújtani a gyerekeknek, ha minél eredményesebben fel tudnánk őket készíteni az egyetemre. Mi gondolunk azokra a tanulókra is, akik nem akarnak egyetemre, főiskolára menni. Számukra olyan tantárgyak bevezetését tervezzük, melyek segítségével egyszerűen elhelyezkedhetnek majd a gimnázium elvégzése után. Dr. Baloghné kissé csalódottan jegyzi meg, hogy különösen a magyar osztályokban csappant meg a továbbtanulási kedv. Mint mondja, tavaly a szlovák gimnázium érettségizői 88 százaléka jelentkezett főiskolára, a magyar osztályokban ez az arány 50—70 százalék körül mozgott. Pedig a múltban a füleki gimnázium diákjai az ország számos egyetemén megállták a helyüket, olyan diákokkal büszkélkedhetett az iskola, mint Duray Miklós, Ala- bán Ferenc, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola tanára, dr. Pálházy Béla, a pozsonyi ruzinovi kórház igazgatója, Kovács Ildikó, a Jókai Színház művésze, Gál Jenő, a prágai Károly Egyetem tanára, és még folytathatnánk a sort. A füleki gimnázium vitathatatlan érdemeket szerzett az új csehszlovákiai magyar értelmiség kinevelésében. Az iskola jelenlegi pedagógusainak 80 százaléka szintén egykori diák, de az ország más vidékein is működnek olyan mérnökök, orvosok, pedagógusok, akik valaha a füleki gimnáziumban érettségiztek. EGYÜTT VAGY KÜLÖN? A füleki Herold-kastély falai között a magyar és a szlovák gimnázium egy iskolaként működik lassan húsz éve. Egy a tanári kar, egy a vezetés, csak az osztályok különülnek el a tanítás nyelve szerint. A legtöbb pedagógus magyar és szlovák osztályokban egyaránt tanít, nincsenek nyelvi akadályok. Egy iskoláról van szó, ahol a gondok többsége is közös, ám mindemellett vannak speciális külön problémái mind a magyar, mind a szlovák gimnáziumnak. A magyar tagozat például szeretné, ha bővülhetne a létszám, de amíg nem oldódik meg a helyhiány, új osztályok nyitására egyszerűen nincs lehetőség. A szlovák gimnázium osztályai túlzsúfoltak. Számukra is előnyösebb lenne, ha a nagy létszámú osztályokat szétoszthatnák. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha külön-külön oldhatnák meg a problémáikat. Két évvel ezelőtt már volt egy kísérlet a különválásra, akkor néhány külső és belső tényező megakadályozta, hogy a válás megvalósulhasson. A fölöslegesen felborzolt kedélyek azóta lecsillapodtak, a gondok azonban nem oldódtak meg.- A fejlődéshez hely kell - állítja az igazgatónő. - Itt azonban egyik fél számára sincs elég. Kicsi az épület, szűkösen vagyunk. Ha egyik vagy másik tagozat külön épületbe költözhetne, mindkét iskolának nagyobb tere lenne a továbbfejlődéshez, ami a színvonal emelkedésére is hatással lenne.- Viszont tény: a szlovák gimnázium önálló iskolaként nemigen maradhatna meg - hangsúlyozza Bencová Heléna, a gimnázium igazgatóhelyettese. - Túl kis iskola lenne, egy- egy osztállyal évfolyamonként, s mivel Losoncon is van egy gimnázium, nem is nagyon számíthatna több gyerekre. Egyedül nem is lenne elég ereje ahhoz, hogy az összes problémáját meg tudja oldani, viszont a külön épület mindenképpen hasznos lenne. CÉL: VÉDENI ÉS ÁPOLNI A MAGYAR NYELVET A füleki magyar gimnázium a mostoha körülmények, a megannyi változás, átszervezés, gán- csoskodás és megrövidítés ellenére is negyven éven keresztül újkori végvárként védte a magyar nyelvet és kultúrát, lehetőségeihez mérten mindent megté- ve annak érdekében, hogy művelt, képzett embereket adjon a szlovákiai magyarságnak. A jövőben sem szeretne mást, mint védeni, ápolni, továbbadni édes anyanyelvűnket - a szlovákiai magyarság megmaradása és erősödése érdekében. S. Forgott Szilvia 12 XII. 30 A füleld gimnázium épülete, a „Herold-kastély“
