Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-22 / 52. szám
Világszerte dörögnek a fegyverek, közben újabb tűzfészkek keletkeznek. A világ népei félelemmel tekintenek a jövőbe. Az általános zűrzavarba bele- harsan a karácsonyi örömhírt közlő angyali szózat: „Ne féljetek!“ Ám eloszlatható-e a félelem parancsszóra? Mi az a varázsszer, amely megnyugtatja Ábel kiontott vérétől megbolydult földgolyónkat? Mert ismét drága embervér folyik körülöttünk. A félelem állandóan növekszik, új és új tápot kap. Félünk a munkanélküliségtől, az egyre erősödő bűnözési hullámtól, rettegünk az üldöztetéstől, az elnyomástól, és riadalmat kelt az egyre jobban terjedő AIDS is. Az ideg- és szívbetegek, az elmebetegek jórészt ennek a félelemnek az áldozatai. Megfékezhetetlen rablóbandák szervezetten űzik a kábítószer-kereskedelmet, terrorcselekmények riogatják a városlakókat, milliók az éhhalál küszöbén állnak. És akkor az Isten üzen: „Ne féljetek!“ Van-e egyáltalán hatalom, amely megszüntetheti a félelmet ezen a sokat próbált, sokat kiállt földtekén? Boldogok, akik elhiszik, hogy van! A Gyermek, akiben isten és Ember eggyé lesz, a Gyermek, aki az isteni szeretetet hozta a bűnös földre. A szeretet nagyobb hatalom, erősebb a félelemnél, a szorongásnál. Csak ebben hinni kell! Ezt meg kell valósítani! Magasabbra kell értékelni a gazdagságnál, a szórakozásnál és a hatalomnál! A mai ember a szeretetet alábecsüli. Ebben rejlik az ő tragédiája. Nem értéknek, hanem gyengeségnek minősíti, elutasítja, nem fogadja be a földre szállt Szeretetet. Kinek kell ma az a kereszténység, amely azt kívánja tőlünk, hogy tartsuk oda arcunk másik felét is annak, aki megütött. Még köpenyünket is adjuk oda annak, aki öltönyünket elvette! Vagy menjünk kétezer métert azzal, aki ezer méterre kényszerített! Minden idegszálunk tiltakozik az ilyesfajta követelmény ellen! Amit Krisztus tőlünk kíván, így hangzik: Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel! Ugye, így már elfogadhatóbb a krisztusi követelmény! Vagyis: az erőszak, a bűn világa ellen csak egy hatásos fegyver létezik: a szeretet végtelen ereje. A természetben is megcsodáljuk azt a bátorságot, amivel a fiókáit féltő gyönge állat szembe mert szállni az erősebbel. Volt egy kacsánk. Amikor kicsinyeit vezetgette, a kutya sem mert a közelükbe férkőzni, de még a tehénnek is távoznia kellett, ha netán a kicsinyek közelébe került. Hát akkor milyen erős az ember, ha szeretet él a szívében! A szeretet csodálatos bátorságot, biztonságérzetet, életkedvet ad annak, aki befogadja. Ez az a hatalom, amelyet Isten azoknak ígér, akik a földre szállt Igét, a Fiú-Istent befogadják a legfőbb isteni követelményt, a szeretetet életprogramjukká teszik. Megcsodáltuk a fiatalok bátorságát 1956-ban és 1968-ban, amikor szembe mertek nézni a tankokkal, a fegyverekkel. Nem féltek a haláltól, mert a szabadságszeretet a halálnál is erősebb volt bennük. Nos, ezt a halálmegvető bátorságot, azt a nyugalmat, a félelemmentes életet hozta nekünk ajándékul a betlehemi Kisded, ha elfogadjuk, ha befogadjuk ót, ha hiszünk benne. Krisztus békét ajándékoz a jó szolgálatába szegődő jóakaratú embernek. Ám ez a béke nem illeti meg azokat, akik másokat elnyomnak, kihasználnak, megvetnek. De ha egymásnak békejobbot nyújtunk, megtanuljuk egymást tisztelni fajra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül, akkor félelem helyett a karácsony békéje lesz jutalmunk. Paxy László 2« ..'iiZrSfA Kívánunk kellemes karácsonyt!
