Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-11-13 / 46. szám

MMI • A héjában főn burgonya könnyen meghámozható, ha hideg vízzel leöblítve, azonnal megkezdjük a tisztítását. • Ha a burgonyák nem egyformák, puhulási Idejük sem egyforma. Ezen könnyen segíthetünk, ha a nagyobbakat villával vagy tűvel néhány helyen megszurkáljuk. • Akkor lesz igazán aromás és jóízű a gomba, ha párolása előtt a serpenyőbe beletéve megsózzuk. A sótól levet ereszt, és a saját levében puhára párolódik. Erdélyi gombócleves Hozzávalók: 10 dkg juhtúró, 2 dl tejföl, 2 tyúkhúsleveskoc­ka, 2 dkg vaj vagy margarin, 1 tojás, 2 evőkanál liszt, 1 evőkanál búzadara, 1 csokor kapor, 1 teáskanál ecet vagy citromlé, 1 gerezd fokhagyma, csipetnyi cukor, ízlés szerint só. A gombócmasszához a tojást habosra verjük, majd ösz- szekeverjük a búzadarával, 1 evőkanál liszttel és a juhtúró felével. A megmosott és finomra vágott kapor felét Is hozzáadjuk, majd a masszát félretesszük. A leveshez a megmaradt lisztet megizzasztjuk a vajon, aztán 3 dl vízzel felengedve, folyamatos keverés közben sűrűre főzzük. Ap­ránként felöntjük még 6 dl vízzel, és kevergetve felforraljuk. Közben beletesszük a húsleveskockákat meg a zúzott fokhagymát. Ötpercnyi főzés után belekeverjük a tejföllel simára kevert maradék juhtúrót, és ecettel, valamint csipet­nyi cukorral ízesítjük. A félretett gombócmasszát nedves kézzel egészen apró gombócokká formáljuk, és a forrásban lévő levesbe tesszük. További 10 percig főzzük, míg a gom­bócok megfőnek. Végül a megmaradt kaporral meghintjük, de a tűzről félrehúzzuk. Töltött paradicsom 1992. XI. 13. Hozzávalók: 8 egyforma nagy, kemény paradicsom, 6 dkg reszelt füstölt sajt, 3 dkg vaj vagy margarin, 1 evőkanál sűrű tejföl, 1 gerezd fokhagyma, törött bors ízlés szerint, só, néhány salátalevél és zöldpaprika vagy retek a díszítéshez. A sajtkrémhez a vajat, a tejfölt, a sót és a borsot, valamint a zúzott fokhagymát habosra keverjük, majd hozzáadjuk a reszelt sajtot, és egy-két percig tovább keverjük. A krémet további felhasználásig ajiűtőszekrénybe tesszük. A paradi­csomokat megmossuk, majd megszárítjuk, és egyötöd­négyötöd arányban keresztben kettévágjuk. A paradicsom magjait és a húsából egy keveset kivájunk, de ügyelünk arra, hogy a paradicsom fala ne lyukadjon ki. (A kivájt paradi­csomforgácsot később levesbe vagy mártásba tehetjük.) A paradicsomokat jól megpúpozva megtöltjük a sajtkrémmel. A megmosott és leszárított salátaleveleket tálra vagy tálcára helyezzük, és elrendezzük rajta a megtöltött paradicsomo­kat. Tetejüket mint egy „kalapot“, kissé félrecsapva, a krém­re borítjuk, és nagyon vékony csíkokra vágott zöldpaprikával vagy retekkel kitöltjük a paradicsomok közét. Fóliát borítunk a tetejére, és a hűtőszekrényben néhány órán keresztül hűtjük. Egyszerűen és gyorsan elkészíthető, akár vendégváró, dekoratív étel. Sajtos csirkefalatok Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kicsi csirkemell, 2 tojás, 1 kis fej vöröshagyma, 10 dkg reszelt sajt, 5 dkg zsemlemorzsa, 2 evőkanál liszt, ízlés szerint só és törött bors, olaj a sü­téshez. A csirkemellet úgy csontozzuk ki, hogy két tömör húsdara­bot kapjunk. (Ügyeljünk arra, hogy ne szecskázzuk el.) Bőrét is lehúzzuk, majd a húst vékony csíkokra vágjuk. Megsóz­zuk. A tojásokat habosra felverjük, és belekeverjük a közben megtisztított és nagyon finomra vágott vagy reszelt vörös­hagymát. 5 dkg reszelt sajtot összekeverünk a zsemlemor­zsával. A csirkehús-csíkokat először a lisztben megmártjuk, ezután beleforgatjuk a hagymás tojásba, majd a sajtos morzsában meghempergetjük. Bő, forró olajba tesszük, és aranysárgára sütjük. A felesleges olajat lecsöpögtetjük, és még forrón rászórjuk a megmaradt reszelt sajtot. A ráolvadt sajttól különlegesen finom ízt kap. Bármilyen köret vagy saláta illik hozzá, de kovászos uborkával a legjobb. Gyorsan és könnyen elkészíthető. img Hozzávalók: 50 dkg tisztított karfiol, 5 dkg vaj vagy margarin, 5 dl tej, 2 púpozott evőkanál finomliszt, 3 tojás, 1 evőkanál Vegeta, 1 mokkáskanál törött fehér bors, kevés só, a pudingformához 1 dkg margarin és 2 evőkanál zsemle- morzsa. A karfiolt kis rózsáira szedjük, és gyengén sózott, forrás­ban lévő vízbe tesszük. Az újraforrástól számítva 5 percig fedetlenül főzzük. Közben a vajat habzásig hevítjük a liszttel, majd ráöntjük a megmelegített tejet, és folyamatosan kever­getve, nagyon sűrűre főzzük. Közben a Vegetát és a borsot is belekeverjük. Ha már nem forró, az előre felvert tojásokat is hozzáadva, alaposan elkeverjük, végül a félig főtt és lecsöpögtetett, összetört karfiolt is beleforgatjuk. Szögletes, hosszúkás pudingformát margarinnal kikenünk, és zsem­lemorzsával behintjük. A tojásos-karfiolos masszát beleönt­jük, a tetejét egyenletesre elsimítjuk, majd beleállítjuk egy háromujjnyi vízzel telt tepsibe. A tepsit betoljuk az előmelegí­tett forró sütőbe, és annyi Ideig gőzöljük, amíg a beleszúrt villa már nem tapad a masszától. Még forrón hosszúkás tálra borítjuk, és felszeletelve kínáljuk. Nagyon jó mellé a ketchup, vagy a paradicsomos ízesítésű majonéz, de salátával is tálalható. 30 perc alatt elkészíthető, többi a sütő dolga. Hozzávalók: 10 dkg spagetti, 3 kovászos uborka, 2 nagy, savanykás, borízű alma, 2 közepes fej lila hagyma, 2 dl majonéz, 1 dl sűrű tejföl, fél dl kovászosuborka-lé, 1 csokor kapor, 3 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál só, ízlés szerint kevés porcukor és törött fehér bors. A tésztát sós, forrásban lévő vízbe téve a szokásos módon megfőzzük. Hideg vízzel leöblítjük és jól lecsöpögtet­jük. Közben a mártáshoz a majonézt simára keverjük a tejföl­lel és az uborkalével, majd a sóval, a borssal, pici cukorral, valamint a megtisztított és összezúzott fokhagymával meg a finomra metélt kapor felével ízesítjük. A kihűlt főtt tésztát a mártásba keverjük. Az almát megmossuk, kicsumázzuk, és héjastól egészen apró kockákra vágva hozzátesszük a salátához. A kovászos uborkát és a megtisztított hagymát is kockákra vágjuk, az utóbbit megsózzuk, és 10 percnyi várakozás után az egészet a salátához keverjük. Befedve legalább fél napra berakjuk a hűtőszekrénybe. Tálalás előtt ismételten átkeverjük, és a megmaradt kaporral meghintve kínáljuk. * gyümölcsös aara Hozzávalók: 8 dl tej, 10 dkg búzadara, 2 dl tejszín, 4 evőkanál málnaszörp, 25 dkg tetszés szerinti gyümölcs, kevés porcukor ízlés szerint, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 1 citrom kicsavart leve, csipetnyi só. A búzadarát a 2 dl vízzel kevert tejbe szórjuk, és gyorsan kevergetve, kis lángon sűrűre főzzük, mintha tejberizst főznénk. Nagyobb lapos tálra kenjük, hogy minél hamarabb kihűljön. Amíg hűl, a gyümölcsöt megmossuk, kimagozzuk és nagyon apróra vágjuk. A már langyos tejbedarát simára keverjük a málnaszörppel, a citromlével és a vaníliás cukor­ral, majd sóval és frissen reszelt citromhéjjal ízesítjük. Ezután (ha szükséges) kevés porcukrot is hozzáadunk. Végül beleforgatjuk a darabolt gyümölcsöt. A gyümölcsös darát kis tálkákba elosztjuk, és befedve, a hűtőszekrényben jól lehűtjük. (Akár előző nap Is elkészíthetjük.) Közvetlenül tálalás előtt keményre vert tejszínhabbal feldíszítjük, és kevés málnaszörppel meglocsoljuk vagy gyümölccsel meg­rakjuk. VASÁRNAPI KRIMI Lothar életébe Anna üdesé- get hozott. Csak rövid ideje tartózkodott a városban, ami­kor a férfi felajánlotta neki, költözzön az albérletből hozzá a komfortos lakásba. Rövid gondolkodás után a lány bele­egyezett. Azóta Lothar bol­dogsága teljes volt. Minden szabad percüket együtt töl­tötték. Az első telefonhívás felzak­latta Lothart. Egy férfi hívása volt:- Szép dolog az ilyen nagy szerelem. Nem mindenkinek adatik meg... - ezzel letette a kagylót. A következő hívást is a kli­nikára kapta. Ez már félelmet keltett benne. Ugyanaz a férfi­hang volt: - Egy ilyen nagy szerelemért olyan valaki, mint maga, mindent megtesz, igaz? Gondolom, nem akarná Anna Hellmannt a temetőben láto­gatni?- Mit akar, ki maga? - kia­bált Lothar. De ekkorra a vonal ismét megszakadt. Hülye vicc lenne? Valójában azonban érezte, hogy a durva hang nem tréfált. Már sötét volt, amikor ked­den elhagyta a klinikát. A par­kolóban két férfi fogta közre:- Van maga számára egy feladatunk. A többit holnap te­lefonon át megtudja. Komo­lyan gondoljuk a dolgot. Kés villant és Lothar a bor­dája alatt érezte a hegyét. A két férfi hirtelen eltűnt a sö­tétben. Másnap a durva hangú férfi Lothar lakására hívott: - Meg­értette? Az egyik pácienséről van szó. A neve Günter Plett. Holnapután, amikor éjszakai ügyelete lesz, egy injekcióval elintézi. Ha szombaton reggel még élni fog, a maga nagy szerelme meghal.- Ezt nem gondolja komo­lyan! - Lothar csak suttogni tudott a meglepetéstől.- Ha jól csinálja, senki nem fog gyanakodni. A mi hallgatá­sunkra pedig számíthat. Maga azonban egy szót se szól sen­kinek. Még Anna Helmannak sem. Lothar nem tudta ésszel fel­fogni, hogy valaki gyilkosságot követel tőle cserébe Anna éle­téért. A rendőrséget akarta hívni, de aztán mégis helyére tette a kagylót. - Nem - mond­ta magának rekedten. - Annát elviszem egy biztos helyre, az­tán... De nem tudta, mi lesz aztán. Amikor másnap Anna még este kilenckor sem volt ott­hon, Lothar gondterhelten és lelkiismeretfurdalással indult utána. Nem akarta megijeszte­ni, beavatni ebbe az egészbe. Az épület, ahol Anna dolgo­zott, zárva volt. Minden ablak sötét. Anna még mindig nem volt otthon, amikor hazaért. Is­mét a rendőrségre gondolt. De ki hinné el neki ezt a zavaros históriát? Lépteket hallott a folyosón. Lothar feltépte az ajtót, Anna zokogva esett a karjaiba. A ka­bátja széttépve, a haja össze­kuszálva. A festék összefolyt az arcán a könnyeivel. Lothar lefektette, letörölte az arcát és whiskyt Itatott vele. Végre vala­melyest összefüggően tudott beszélni a támadásról. Két fér­fi volt, az egyik késsel a kezé­ben. Egy szót sem szóltak, nem vettek el tőle semmit, de halálosan megijesztették. Az utolsó hívás: - Hofer, ma! Ha még mindig azt hiszi, hogy blöffölünk, nagy balek. Tudta, hogy nem blöffölnek. Günter Plett pedig öreg és be­teg ember volt. Rövidesen úgyis meghalna. Valakinek az az érdeke hogy már ma bevé­gezze. Lothar nem akart az okára gondolni. Igyekezett végképp minél kevesebbet gondolni az egészre. Magában nem gyilkosságnak, bűntény­nek nevezte a dolgot. Lothar aznap is úgy végezte a dolgát, mint bármikor más­kor. Nem volt kétsége afelől, hogy az idős férfit egy bizo­nyos injekcióval megölheti anélkül, hogy valaki is kétség­be vonná a természetes halált. Beleszédült, ha rágondolt, mekkora hatalom van a kezé­ben. Gyűlölte a két férfit. A csaknem nyolcvanéves Günter Plett kinyitotta a sze­mét, s amikor felismerte a be­lépő Lothart, halvány mosoly futott át az arcán. Veseelégte­lenséggel hozták be a kliniká­ra. A szíve is igen gyenge volt, a lábal dagadtak, csaknem minden szerve a végkimerülés határán működött. De négy hónap alatt a klinikán sikerült az állapotát stabilizálni.- Még egy injekció - suttog­ta Plett. - Csak jöjjön, dr. Hofer, ha ön adja be, nem­félek. Lothar összeszorította a fo­gát. A szeme könnybe lábadt. Annára gondolt. Mindent őérte tesz. Lothar reggel a szokásos­nál korábban hagyta el a klini­kát. Az idős ember halálán senki sem csodálkozott. Amint befordult az utcájába, észrevette, hogy a házat amelyben a lakása volt, valaki kofferral a kezében sietve el­hagyja. Felismerte Annát. - Hát így állunk - mormogta. Kijózanodása és csalódása mérhetetlen volt. A durva hangú férfi tehát Annát hasz­nálta csaléteknek. Rávette, hogy szerelmet színleljen, ó, balek, pedig tehetetlen báb­ként cselekedjen. Ebben a pil­lanatban Lothar számára min­den véget ért. Már csak egyet­len dolog maradt hátra. Gázt adott. Anna hallotta, hogy fel­bőg egy motor, hátranézett, kinyitotta a száját, hogy kiált­son. De abban a pillanatban az autó nekiszáguldott, feldobta a levegőbe, majd a kocsi is nekivágódott a falnak és összeroncsolódott. Az orvosok csodával hatá­ros módon megmentették Lo­thar életét. A felügyelő késő este kezdte meg a kihallgatá­sát. Úgy tűnt, hogy a súlyosan sérült férfi össze-vissza be­szél. A felügyelő csak később értette meg, hogy Lothar beis­mert egy gyilkosságot, az öreg Plettét, amelyről senki sem tu­dott. Lothar szinte magánkívül olvasta a kezében levő távira­tot. Az általa megölt Anna csa­ládjától jött, az ő lakásán talál­ták meg. Ez állt benne: Kérlek, azonnal gyere haza, édes­anyád nagyon beteg. Apád. Fordította: F. m. m. •» Wolfgang Koíberg

Next

/
Oldalképek
Tartalom