Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-06 / 45. szám
Vasárnap 1992. november 8. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.35, nyugszik 16.10 Közép-Szlovákia: 06.42, nyugszik 16.17 Nyugat- Szlovákia: 06.48, nyugszik 16.23 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 14.51, nyugszik 04.28 Közép-Szlovákia: 14.48. nyugszik 04.35 Nyugat- Szlovákia: 15.04 nyugszik 04.41 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ZSOMBOR - BOHUMÍR valamint Gotfrid, Hódos, Kál, Karód, Kasztor nevű kedves olvasóinkat • ZSOMBOR - régi magyar személynévből ered. A krónikák szerint az erdélyi Gyula vajda apjának neve volt. Eredete tisztázatlan. Talán bolgár-török, és jelentése: bölény. • 1742-ben született SIMÁI Kristóf magyar író, szótárkész itő (t 1833) • 1817-ben születet Andrea APPtANI olasz festő (f 1754) A VASÁRNAP következő szamának tartalmából MAGYAR GIMNÁZIUMOK SZLOVÁKIÁBAN: NAGYMEGYER Petróci Bálint riportja HALÁLESET KÉRDŐJELEKKEL Péterit Szonya riportja FEKETE KÖNNYCSEPP Szabó G László beszélgetése Pierrot popénekessel MENEKVÓBEN Wolfdietrich Schnüre novellája VÁLLALKOZZUNK HÍRES ERZSÉBETEK RECEPTEK, KRIMI ELNÉZÉST A TÉVEDÉSÉRT A Vasárnap 43. számában S. Forgon Szilvia A jelen, ahonnan elindul a jövő című írásában helytelenül jelent meg Galbáné Pálfy Magdaléna neve. Hasonlóképp téves információkon alapul az az állítás is, miszerint Galbáné a PáHfy grófok leszármazottja lenne. A szerző a sajnálatos tévedésért és az elírásért ezúton kéri az érintettek szíves elnézését 8 _| hiszem, a lakosság zö- MZl me már rég túljutott a takarékoskodás „szalmazsákos'' formáján, s alig akad az országban olyan ember, aki valamilyen oknál fogva ne kerülne kapcsolatba az egyre szaporodó pénzintézetek valamelyikével. Azok, akik szociális „gyorssegélyre" szorulnak, ma még nem túlságosan válogathatnak a bankok kínálatában, mert a Szlovák Állami Takarékpénztáron kívül nincs az országban pénzintézmény, amely ilyen szolgáltatást nyújtana, és érdekes, hogy a Takarékpénztárnak ezt a monopóliumát senki sem igyekszik megtörni. Annál inkább élesedik a konkurencia a lakosság kezén levő készpénzállomány „tőkésítésében“, a pénzintézetek szinte egymást túllicitálva küzdenek a lakosság „kegyeinek", pontosabban pénzének elnyeréséért. Noha a különböző lekötési idejű betétállományokra megszabott kamatok nem térnek el különösebben egymástól, a takarékos emberek már válogathatnak és válogatnak is a kínálatokban. Az alábbiakban nem térünk ki a különböző lekötési idejű pénzbetétekre adott kamatok részletes ismertetésére, hiszen az minden bankfiókban megtalálható, és mindenki Prikler László felvétele saját lehetőségeinek és szükségleteinek összevetésével dönt arról, hat hónapra, kilenc hónapra, egy évre, két évre, vagy éppenséggel 4 évre bízza-e pénzét valamely bankra, amely a bizalomért kamattal fizet. Hogy ez a kamat előnyös e vagy sem, az esetenként vitatható, de ha az emberek számára nem lenne kifizetődő, bizonyára maradna a szalmazsákos megoldás... A pénzintézetek viszont a betétkönyves takarékossági formán kívül ma már a letéti jegyek, állampapírok, kötvények és egyéb értékpapírok számos formáját kínálják a lakosságnak is, amely megvásárlásukkal befektetővé válik, miközben a különböző értékpapírok kibocsátói ugyancsak kamattal fizetnek a bizalomért. Mi is tulajdonképpen a letéti jegy? Nem más, mint a bank igazolása arról, hogy átvett bizonyos összegű pénzbetétet az állampolgártól; olyan szerződésről van tehát szó, amelynek értelmében a bank kötelezi magát, hogy meghatározott időben felszabadítja a betétet, s a letéti jegy tulajdonosának kifizeti az ugyancsak előre meghatározott kamatot. A meghatározott lekötési idejű pénzbetétekkel szemben a letéti jegyek szükség esetén eladhatók a pénzpiacon. Persze, ma még nem kereskedhetnek velük az ideiglenes értékpapírpiacon, mivel nem tesznek eleget az értékpapír-nyilvántartási feltételeknek. További előnye a letéti jegyeknek a takarékbetétekkel szemben, hogy általában mérsékelten nagyobb kamatot kínálnak értük, így annak, aki pénzét gyarapítani akarja, érdemes fontolóra vennie, a „kamatozásnak“ mely formáját választja. Letéti jegyeket több bank kínál az egyelőre egységes országban. A legismertebb talán a Befektetési Bank által kínált letéti jegy, mely egy vagy két évre szól, éspedig 12, illetve 12,5 százalékos kamattal A letéti jegyeknek egyébként több formája van (szlovákul pl. depozitny — vkladovy - cert¡fikát, vkladové listy, vkladové certifikáty) s noha megnevezésbeli különbözőségükön kívül alapelveiket tekintve nem nagyon térnek el egymástól, a közülük válogatóknak a kamatokon kívül azt sem árt figyelniük, hogy az értékpapírt kibocsátó pénzintézetnek milyen a magatartása, milyen befektetési stratégiát alkalmaz, mely ágazatok felé fordul stb Nyilvánvaló, hogy az egyszerű kisembernek ez - ahogy mondani szokás - általában „magas", de azért úgyszólván már minden bankban találhatók szakemberek, akik képesek e tekintetben jó tanáccsal szolgálni. Persze, az is igaz, hogy a „minden szentnek maga felé hajlik a keze" alapon egyetlen pénzintézmény sem fogja a másik pénzintézmény ilyen jellegű szolgáltatásait dicsérni, de aki ilyen befektetésre szánja rá magát, az már bizonyára nem sajnálja a fáradságot, hogy megtalálja a megfelelő információs csatornákat. Az utóbbi hetekben jelentek meg alakuló-formálódó értékpapírpiacunkon az államkötvények. Nem is akármilyen mennyiségben, hiszen 6 milliárd korona értékben bocsátották ki ezeket a költségvetési hiány fedezésére, illetve a nagyobb beruházások finanszírozására. A kormány által kibocsátott értékpapírok általában a legértékesebbek közé tartoznak, mivel megvásárlójuk gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem vállal, ezzel szemben viszont jóval kisebb haszonnal számolhat. Persze, a kibocsátó csak addig csökkentheti a kamatot, hogy a kötvények vásárlójának is megérje a befektetés. A szóban forgó állam- kötvények vásártól a bankok, így a takarékoskodó embert nem nagyon kellene, hogy érdekeije a kötvények iránti kereslet alakulása. Viszont a bankok ma már befektetők is, így nem mindegy, hogy a lakosság rábízott pénzét mibe fektetik be.. -pgFIZESSEN ELŐ A VASÁRNAPRA - MINDEN HETEN HÁZHOZ VISZIK Negyedévi előfizetés 52 korona. A kitöltött megrendelőlapot adja le a postán, vagy adja oda a levélkézbesítónek. MEGRENDELŐLAP OTJEDNÁVKA TLAÓE V PREDPLATNOM Az előfizető nyilvántartási száma: Evidencné őislo predplatitefa - piatiteTa sústredeného inkasa: rr ii'iiiim Az újság címe Názov denrtika - óasoptsu Példányszám Pocet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zacatie dodávky Katalógusszám Katalógové císk) (vyplnuje PNS) VASÁRNAP Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: F»redplatené vyttacky dodajte na adresu:....................................................... Név, cím (szervezet): Menő a priezvisko (názov organizácte): ..................................................... házszám emelet: lakásszám: postahivatal: é. domu: ....................poschodie:.....................c. bytu . .................dodáv. sz ama: Cislo odberateía: utca:-----ulica:.................... ** IMIM Az előfizető aláírása Podpis predpiatitefa fOOJt1 a kis hidegháborúról Egyes meteorológusok hideg, zi- mankós telet jósolnak. Néha még megajándékoz bennünket ragyogásával az őszi verőfény, de egyre gyakrabban végigsuhint Közép- Európán a hideg fuvallat, amitől megborzong a meghitt melegségre áhítozó ember. Azonban nem a természet szeszélye dermeszti meg (az emberekben az) épp hogy kisarjadt reményeket, hanem régiónk politikusainak egyre nagyobb teret hódító összeférhetetlensége teremt fagyos légkört. A politikus urak talán már elfelejtették az emberiséget a katasztrófa peremére sodró hidegháborút? Az évtizedekig belénk sulykolt ideológia által kiagyalt gyanúsítgatást, ellenségképet, az emberevő imperializmust most a nemzetiségi rém váltja fel? A nacionalizmus veszedelmesebb, mint a biológiai fegyver, mert nemzedékeket mérgez meg és világ- politikai realitásokat figyelmen kívül hagyva a nemzeti követelményeket emeli mindenható szentséggé és próbálja azt a másik fél kárára érvényesíteni. A magyar felvidékeken a szlovák kisebbség elnyomását színtiszta szlovák vidékeken sérelmezik, a magyar nyelv hivatalos használata pedig azoknak fáj a legjobban, akiknek soha sem volt vele gondjuk. Vezető szlovák politikus képes kijelenteni, hogy amelyik magyarnak nem tetszik a nyelvtörvény, az mehet. Ez tulajdonképpen a „Mad'ari za Du- naj“, egy színespapírba csomagolt „demokratizált“ változata. Mi köze ennek a szlovák alkotmányban is leszögezett emberi jogokhoz? Néha az ember már azt hiszi, milyen jól jött a szlovák-magyar egyetértés ellenségeinek a bösi vita. A szlovák lapokban már régen nem az ökológiai, gazdasági, vízgazdálkodási problémákról folyik a vita, hanem a magyar kormány politikájáról, a magyar nacionalizmusról, az állítólagos határrevíziós követelményekről, a magyarországi szlovákok asszimilációjáról, a csehszlovákiai magyarok kulturális autonómia-terveiről stb. Miközben a Csurka-tanul- mány fasiszta tendenciáit felnagyítják és már majdnem kormánypolitikává avatják, csupán egy-két lap tesz említést a szlovák fiatalok százezer példányszámban megjelenő hetilapjában publikált fasisztabarát cikkekről, amelyekben kétségbe vonják a koncentrációs táborokban történt tömeggyilkosságot. A szlovák történészek most előkaparják az elmúlt évszázadok magyar uralkodóinak nemzetiségellenes politikáját, mintha erről a mai magyar nemzedék, a jelenlegi kormány tehetne. Ez is olaj az ellentéteket szító nacionalizmus tüzére. Nem ártana, ha ezek a tudósok időnként átlapoznák Anglia-Németország- Franciaország viharos kapcsolatainak történetét is és megpróbálnák megérteni, hogy a régi háborúságokat elfelejtve, ma egy európai közösségen munkálkodnak. A mi régiónkban is megvan a lehetőség az egyetértésre, de úgy látszik a jelenlegi politikai vezetés még nem érett erre. Ezt bizonyítják Meciar miniszterelnök bécsi nyilatkozatai, amelyek a hidegháború felé sodorják a két szomszédos országot. Kedves politikus urak, ne szítsák a hidegháborút Közép-Európában! Legyen elég a gyanúsítgatásokból (magyar repülő határsértése, tankok a határon stb.), az uszításból, az egymásra mutogatásból, primitív heccelésböl. Annyi minden van, ami a piacgazdaság demokratikus útján összeköti Szlovákiát és Magyarországot, népeink soha nem gyűlölködtek, nem öldökölték egymást, mint a Balkánon vagy a Kaukázusban. Egész Európa azt akarja, hogy megegyezzünk Bős kérdésében is és béke honoljon tájainkon. A hidegháborút már egyszer eltemettük, ne élesszük fel regionális szinten, mert erre mindenki súlyosan ráfizet. Főleg az itt élő népek. A politikusok legfeljebb megbuknak és eltűnnek a mindenhatónak tűnő bársonyszékből, de a felszított indulatok itt maradnak. Most kell a barátságért és megértésért tenni mindkét országban. Szűcs Béla 1992. XI. 6 ilasámap
