Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-16 / 42. szám
* A napi középhőmérsékletek közül várhatólag az átlagos 9,5, a legmelegebb 14,7, a leghidegebb 3,0 Celzius-fok körül alakul. A hét nevezetes napja október 20. - Vendel, akit a pásztorok, állattenyésztők, földművesek védőszentjének tartanak. A juhászok ezen a napon számoltak el a gondjaikra bízott juhokkal. A Dunántúlon általában ilyenkor tartották a pásztorünnepet. Elérkezett a gyümölcsfák, gyümölcscserjék telepítésének fő szezonja. Jó, ha ezt egy korábban elkészített terv alapján végezzük, melyben számoltunk a koronaformával, metszési móddal az ezeknek megfelelő tenyészterülettel. Ha a beszerzett csemetéket a tervezett időben nem sikerült elültetnünk, akkor ezeket ideiglenesen pincében, kamrában, présházban tárolhatjuk. Gyökereiket pedig takarjuk le nedves homokkal. Ültetés előtt viszont ne feledkezzünk meg a beszerzett csemeték alapos vizsgálatáról - nézzük meg, nem lapulnak-e rajtuk vértetvek, pajzstetvek, nem fertőzöttek-e baktériumos, gombás megbetegedések kórokozóitól; az esetleges fagyás okozta sérülésekről se feledkezzünk meg. A napok egyre rövidülnek, ezért siessünk a hátralévő munkák elvégzésével. Fejezzük be a talajforgatást, a káli- és a foszfáttartalmú műtrágyák kiszórását, bedolgozását, a faápolási munkákat. Vizsgáljuk meg a körtefák ágacskáit, s ha azokon varasodás okozta torzulást tapasztalunk, védekezzünk a kórokozó ellen. Ellenőrizzük a tározóban lévő csemegeszőlőt. A fürtöket leghelyesebb arasznyi hosszúságú vesszővel együtt levágni, s a vessző végét vízzel telt pohárba állítani. A gondos gazda a fürtnyél felett meghagyott 5-6 cm csonk vágási felületét parafinnal zárja le. A szőlőben ősszel alaptrágyaként általában 500-600 kg szervestrágyát, 5-6 kg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót kell bedolgozni áranként. Jó, ha az újonnan telepített vesszőket csávázzuk. A csávázópépet 100-150 gramm higanyos csávázószernek úgy 5 kg agyagban 10 liternyi vízzel történő elkeverésével állítjuk elő. Most jött el a tőkepótló döntés, s a bújtatás ideje is. A tök, a dinnye és az uborka szárát ne hagyjuk megrothadni künn a kertben, ezzel ugyanis több kórokozó áttelelését, terjedését meg- könnyítjük. A szárat tépjük fel, égessük el, így kisebb az esélye, hogy jövőre fenesedés, szögletes levélfoltosság, lisztharmat vagy mézgás varasodás üti fel zöldségeskertünkben a fejét. Végeztessük el kertünk talajának elemzését, s talajforgatás közben ennek alapján dolgozzuk be a szükséges tápanyagokat a földbe. Ha spárgát nevelünk, akkor a palántaágyakba 50-60 cm mélyen négyzetméterenként forgassunk be 10-15 kg érett trágyát, 40-50 kg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót. A takarható ágyásokba most vethetjük a korai- és középkorai sárgarépát. Egy négyzetméterre 2 gramm magot számítsunk. Palán- tázhatjuk az áttelelésre szánt fejes káposztát és karfiolt. A növénykéket a hidegtől nádtakaróval vagy fekete fóliával védhetjük. A fekete fóliát sikeresen alkalmazhatjuk a kisugárzás megakadályozására akkor is, ha a fóliasátrat takarjuk le vele. Ha az őszi fejes káposztát nem áll módunkban zárt helyen tárolni, akkor azt a szabadban is megtehetjük. A soroktól úgy méternyi távolságra ássunk 20-25 mély árkot, ebbe buktassuk bele a fejeket, majd takarjuk be földdel. Kezdjük meg a dália, a gumós begónia, a gladiólusz és a kánná hagymáinak, gumóinak felszedését. Tisztítsuk meg őket a földtől, utána pedig papírzsákba, kartondobozba, hálóba téve vigyük tárolási helyükre. Ha a pince stb. túl száraz, akkor a kellő páratartalom biztosítása érdekében párologtassunk benn vizet. -r A nyulak téli takarmányozása Ebben az időszakban takarmányként szénhidrátokat - keményítőt, fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat, s ami nagyon fontos, sok rostot tartalmazó szálas takarmányt adjunk. A szénhidrátok és a zsírok a szervezet energiaforrásai. A fehérjékre a szervezet felépítéséhez, a szervek normális működéséhez, a vehemneveléshez és a tejtermeléshez van szükség. Az ásványi anyagok a csontok felépítésében és a szervek működésében vesznek részt. Szabályozzák a sejtek, a vér, a testnedvek koncentrációját és vegyhatását. Szerepük az ivari életben is fontos. Miként minden élőlénynek, a nyu- laknak is szükségük van vitaminokra. Ezek egy része zsírokban oldódik, tehát olajos magvak és a gyökgumós takarmányok tartalmazzák. A receptúra szerint a tápnak elvileg minden olyan anyagot tartalmaznia kell, amelyre a nyúlnak szüksége van. Terjed viszont az a módszer is, hogy etessünk ugyan tápot a nyúllal, ám zabbal, búzával, árpával, kevés kukoricával keverve. így ugyan lassúbb az állatok növekedése, de olcsóbb a takarmányozás, s a tenyésztő pontosan tudja, mit is kaptak nyulai. Nyúlánkért évente átlagosan 50 kg tápot, abrakot szoktak számítani, a nyúl takarmányfelvétele azonban változó. Többet fogyaszt például egy háromhónapos süldő, mint egy nem vemhes és nem is szoptató anya. A nőstényeknél nagyobb testű bak napi fogyasztása 15-18, a szoptató anyáé 25-30 dekagramm is lehet. Az értékesítésre szánt süldők takarmányát nem szokás kide- kázni, annyit fogyasszanak, ameny- nyi jól esik nekik. A nyúltápot és a vegyes abrakféleséget célszerű jó minőségű szénával kiegészíteni. Ha például a szemes takarmány fehérjékben szegény, akkor lucernaszénát, ha fehérjékben gazdag - mint például a jó minőségű táp - akkor fúszénát célszerű etetni. Kitűnő nyúltakarmánynak számít a főzött burgonya - meghinthető táppal -, a csicsóka nyersen, a szárított csalánlevél, a sárga- és a takarmányrépa. Lejárt határidejű táp, fagyos, földes, befülledt, poros, rágcsálók vizeletével szennyezett takarmány, penészes kenyér nem való a nyúlnak. Fontos tudnivaló, hogy a nitrátos víz nemcsak a csecsemők, hanem a fiatal nyulak számára is veszedelmes, ezért a nyúl is csak emberi fogyasztásra alkalmas vízzel itatható! Csiba László Ültetési rendszer a háztáji gyümölcsösben A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. Ez nem más, mint a gyümölcs- termő növények meghatározott mértani formában történő elhelyezése a kertben. Az ültetési rendszerrel a sor- és a tótávolságot, a tőszámot és az állo- mánysűrüséget határozzuk meg. A sor- és a tótávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendő fák alanyát, a terület tápanyag- és vízellátását, a gyümölcs fajtáját, azt, hogy milyen koronaformát tervezünk; a sortávolság esetében pedig azt, hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. A háztájiban alkalmazhatunk hármas, négyes, ötös és ún. szélessoros kötést - ezek itt a legmegfelelőbbek és a leggyakoribbak. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlő oldalú háromszögekre osztjuk, mégpedig úgy, hogy a háromszög oldalának a*nagysága a kívánt fatávolság legyen. A fák tehát a háromszög csúcsain álljanak. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk, ezek oldalhossza lesz a kívánt tótávolság. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. Az ötös kötés: A négyzetes kötéshez hasonló, s az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül. Ez a középső az ún. „ideiglenes“ fa, amelyet - ha a főültetvénynek útjában van - eltávolítunk, s a fő fák négyes kötésben maradnak. A szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata, itt azonban a terület téglalapokra oszlik, a fákat ezek csúcsaira ültetjük. így az egyes sorok távolabb állnak egymástól; a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek, s szinte sövényt alkothatnak. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak előnyei és hátrányai is. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültethetjük a legtöbb fát, ezért ha kicsi és drága telek beültetéséről van szó, akkor ezeket alkalmazzuk. Hátrányuk viszont az, hogy a fák sűrűbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellően biztosítani. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak, mint a hármas kötés esetében, azonban ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhető el. A szélessoros kötés előnye, hogy jobb a kerti gépiek kihasználhatósága, a termőre fordulás előtti években pedig szamócát, zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. Miklós Dénes kertészmérnök Hármas kötés ' I í ' ‘~©~Ó--©- 0f “C?-10~'©'"ő)~ Négyes kötés Ötös kötés-©-©--0Szélessoros kötés Minősített nektarinok FLAVORTOP A világhírű kaliforniai őszibarack-neme- sítő, J. H. Weinberger fajtája. Általában augusztus közepén, a Nectared 4 után körülbelül 10 nappal érik. Gyümölcse nagy, ritkítás nélkül termesztve közép- nagy. Csaknem szabályos gömb alakú, bibepontja jól látható, de nem kiemelkedő. Világossárga alapszínét a gyümölcs felületének nagy részén élénkpiros fedőszín takarja, nagyon tetszetős. Húsa sárga, magvaváló, a nektarinokra jellemző édessavas ízű. Fája középerős-erős növekedésű, virágrügyeket főként a hosszú vesszők felső harmadában hoz. Bötermő. Rossz fekvésű, őszibaracknak kevésbé alkalmas területen az erős tél végi-tavaszi fagyok károsíthatják a termőrügyeit. Érzékenyebb, mint a Nectared 4 vagy a Red June. Növényvédelme a többi nektarinhoz hasonlóan nagy figyelmet igényel, mert főként a levélfodro- sodásra, de a moníliára és a lisztharmatra is fogékony. A kőszén és a brikett hamujának tápértéke nagyon csekély, mert tömegének nagy részét mész képezi, s mellette még kén és kova is jelentékeny mennyiségben található bennük. Ilyen trágyából a gyümölcsfák aligha élhetnek meg. Ott viszont, ahol a brikettet fával együtt tüzelik el, a hamunak már nagyobb a tápértéke, mert a mésztartalom mellett káli is jut belé. Jó tudni, hogy a briketthamuban nagyobb mennyiségben jelen lévő kénvegyületek ártalmasak, mert belőlük a talajban a gyökerekre károsan ható vegyüle- tek keletkeznek. Ezt az ártó hatást úgy gyengíthetjük, hogy a briketthamut komposzttelepen érleljük. Itt a kénvegyületek átalakulhatnak, a hamuban lévő mész pedig kitűnően érvényesül. Vigyázzunk rá, hogy egy köbméter komposztra 25 kg hamunál több ne jusson. Jó trágyát kapunk, ha a briketthamu mellett még fahamut is belekeverünk a komposztba. Ez a keverék már alkalmas lehet gyümölcsfák - különösen a nagy mészigényú csonthéjasok - trágyázására. A hamu egyes fajtái és a korom tápanyagtartalma: a fahamuban foszforból 2,5-3,5, káliumból 6-10, mészböl 30-35, kénből 1,5, barnakőszénben, brikettben foszforból 0,5, káliumból 0,5, mészból 16, kénből 10, a koromban nitrogénből 1,5-2,5, foszforból 0,5, káliumból 0,1-2,4, mészból 4-10 százalékrész található. A legtöbb növényi tápsó tehát a fahamuban, a legkevesebb pedig a brikett hamujában van. Cs. L. Az aranyszemű fátyolka - számos kártevő fogyasztója - gyakran keres ősszel menedéket lakásokban, gyümölcstározókban, más száraz helyiségekben. Egyike leghasznosabb rovarfajainknak, ezért ne pusztítsuk el! s <
