Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-02 / 40. szám
ÚBUJBSEII Az elkövetkező időszakban a napi középhőmérséklet közül az átlagos 13,2, a maximális 17,7, a minimális pedig 7,1 Celsius-fok. Október, Mindszenthava 2. napján kezdték el régente a burgonya- és a répaszedést. Ilyenkor kezdődött a dióverés és az állatok behajtása Is. A héten kezdjük el szedni a mandulát. Fáját ne rázogas- suk, hanem kíméletes, gyenge ütögetéssel válasszuk le a termést. Ebben az esetben Is ügyelnünk kell a termésrügyekre. Jó tudni, hogy ezt a csonthéjas gyümölcsöt a verés után azonnal össze kell szedni, illetve a lehulló példányokat naponta be kell gyűjteni, különben megbámulnák, sőt megpe- nészednek. Most kezdődhet meg a birs és a mogyorótermés betakarítása is. A már leszüretelt alma- és körtefákat - ha azok varaso- dással erősen fertőzöttek - érdemes gombaölő szerekkel kezelni. Ilyenkor a rézérzékenység már nem okoz gondot, ezért réztartalmú szereket is használhatunk. Ne hanyagoljuk el gyümölcsfáink kis- és nagy téliaraszoló elleni védelmét. Helyezzünk ki minden fára egy-egy hernyófogó övét, melybe a kártevő szárnyatlan (pontosabban elkorcsosult szárnyú) nőstényei beleragadnak. Ne feledjük el, hogy e két faj lárvái erősen károsítják a fát, ezért az alvó rügyek kihajtanak, ezzel a fa érzékenyebbé válik a fagyra. Ha az öveket már kiraktuk, akkor azokat időről időre ellenőrizzük, hogy nem száradt-e meg rajtuk az enyv - ha igen, újítsuk fel. Gyűjtsük össze a fákról lehullott lombot. Az egészséges leveleket, felaprított nyesedéket komposztáljuk; a fertőzöttet égessük el. Folytassuk a talajforgatást, hogy még az őszi esők beállta előtt elkészüljünk vele. Forgassuk meg a szőlő talaját is, s közben dolgozzunk be megfelelő menyiségü mü- és szerves trágyát. Ha van érett istállótrágyánk, akkor azt a héten hordjuk ki és dolgozzuk be a talajba. A szőlőorbánccal fertőzött ültetvényekben a lehullott leveleket gondosan gereblyézzük össze és égessük el. Aki vörösbort készít, ne feledje, hogy azt héjon kell - 4-6 napig - erjeszteni, s csak az ún. zajos erjedés után fejthető. A kertben gyűjtsük össze a növénymaradványokat - zöldségszárat, apró gyümölcsöt, paprikát, paradicsomot, apró vagy félbevágott burgonyát - s etessük fel az állatokkal. A zöldségeskertben szedjük a sütő- és a laskatököt, a fejes káposztát; ha már erősebb fagyok várhatók, betakaríthatjuk a karfiolt. Megkezdődhet a petrezselyem és a paszti- nák, a sárgarépa, a póréhagyma, a téli tárolásra szánt cékla szedése. A fagyok előtt szedjük fel a cukor- és a takarmány- répát is. Ezeket azonban még ne hordjuk a tározókba, ne rakjuk prizmába. Hagyjuk őket kis kupacokban - levelekkel letakarva - a kertben mindaddig, míg a vágott felületek parásodása s az utóérés megtörténik. Eljött az ideje a borsó, a vörös- és a fokhagyma, valamint a gyökérzöldségfélék tél alá vetésének is. Az áttelelő kel- és fejes káposzta kiültetése előtt dolgozzunk be az ágyásokba 6-8 kg érett trágyát, 10 g kálisót és 15 g szuperfoszfátot. Hogy tü- és lonnblevelú örökzöldjeink télen se szenvedjenek vízhiányban, a fagyok beálltáig öntözzük őket. - r Kerti j|| v építmények *"'/ A kisebb, de magasabb virágágynak inkább az a szerepe, hogy a futó dísznövényeket kiemelje a talajszintből, ily módon látványosabbá tegye. Az alapot a teljes keresztmetszetben kb. 15 cm mélyen érdemes kiásni, majd alulra előbb 10 cm vastagon zúzott követ, arra pedig 5 cm- es betonréteget teríteni (1). Szép egyenes téglafal felépítéséhez ajánlatos kitűzözsinórokat feszíteni (2), majd a 30-40 cm-es téglafalat habarcskötéssel építsük fel. A tetejét betonhabarccsal megkötve 3-5 cm vastag kőlapokkal zárjuk le, amelyek néhány cm-rel szélesebbek legyenek, mint a fal vastagsága (3). Ez esztétikai funkciója mellett egyben védi a téglát a csapadékvíztől is. Hasonló, 30-40 cm magas falat térosztóként is építhetünk. Ezzel választjuk el a szabad gyepfelületet a beültetett résztől, de nagyobb virágágyakat is elkeríthetünk vele. Természetesen még szebb, de jóval költségesebb, ha tégla helyett faragott termésköveket használunk. 1992. X. 2. -eEgyes gyümölcsfajok környezeti igényei (II.) A kajszi meleg és fényigényes faj. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van, ahol télen a hőmérséklet nem süllyed - 20 Celsius-foknál alacsonyabbra, s a terület az utófagyoktól is mentes. A téli fagyokra érzékeny, mert mélynyugalmi időszaka rövid. Bár ebben az időszakban a -24 fokot is elviseli, de januártól, a mélynyugalom elmúltával már a -16.. .-18 Celsius-fok is károsítja. A nedvkeringés megindul- tával a fa érzékenysége növekszik. Virágzáskor a -2 Celsius- fok elegendő ahhoz, hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. Mindenképpen olyan területre ültessük, ahol nem képződnek fagyzugok. Célszerű a túl meleg, délies fekvéseket is elkerülni, mert itt korábban kifakadnak virágai, s ez növeli a fagykockázatot. Csapadékigénye közepes. Elegendő számára az évi 600 mm-es csapadék, ha abból legalább 300 mm a te- nyészidőszakban hull. A talaj tekintetében - kivévé annak levegőzöttségét - igénytelen. A talaj levegőzöttségére nagyon oda kell figyelni, ebben a tekintetben ui. szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon, sőt a köves, kavicsos élőhelyeken is; szenved viszont a nagyon kötött, nyirkos területeken. Természetesen van bizonyos minimális igénye a humusszal szemben, és meghálálja a tápanyagban gazdag, jó minőségű, s a jó szerkezetű középkötött vályogtalajokat is. Homoktalajon a vadkajszi a megfelelő alanya, kötöttebb területeken a mirobalan, illetve a szilvák. Az őszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. Az árnyékot rosszul tűri. Az évi középhőmérséklet igénye 8-10 Celsius-fok, a nyári hónapoké pedig 20 Celsius-fok felett van. Tűri a szárazságot, de nagyon meghálálja a jó vízellátást. Télen a rügyei -20 Celsius-fok alatt már károsodhatnak, sőt a -16 fok - ha ez tartós - is sokat árt neki. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve, mint a kajszi, ugyanis később virágzik, s valamivel nagyobb hideget is elviselnek virágai. Mindenképpen délies, a hideg szelektől védett fekvésbe telepítsük. Az őszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. Szereti a vizet áteresztő, elegendő tápanyagot tartalmazó középkötött, agyagos, meleg talajokat. A nagyon kötött, levegőtlen talajokon sárgul. A szilva nem egységes környezeti igényű faj. Egyes fajtái abban azonban megegyeznek, hogy inkább a nyirkosabb, mint a szárazabb körülményeket kedvelik. A téli fagyokat általában jól viselik. A ringlók érzékenyebbek, mint a Besztercei szilva. Bár a szilva nem a legfényi- gényesebb fajunk, a beárnyé- koltságot mégsem kedveli. A talaj tekintetében nem igényes, de a száraz helyeken szenved. Gyökerei jól bírják a levegőtlen- séget, így a kötött talajokon is jól megél. A magas talajvízszintet is jól elviseli. A ringlók a talajra igényesebbek. Miklós Dénes kertészmérnök Az őszibarack Egyenetlen területen ültetés előtt végezzünk talajegyengetést. A terület talaját forgassuk meg, aminek célja a gyökerek akadálytalan fejlődése. Ha erre nincs mód, akkor a gödörásás során elsősorban annak szélességét növeljük. Legalább 100 x 100 x 60-79 cm-es gödröt ássunk, alját lazítsuk fel, amilyen mélyen csak tudjuk, majd temessük be. A talajforgatás a gyümölcsös egész életére kiható, rendkívül fontos munka, amit ne hanyagoljunk el. Az oltványok gyökereit az ültetés előtt a lehető legkisebb mértékben vágjuk vissza. A sérült, roncsolt gyökérvégeket távolítsuk el. Az így előkészített gyökérzetet ültetés előtt mártsuk sűrű agyagpépbe. A gyökereket a rátapadt agyagréteg némileg megóvja a kiszáradástól. Az őszibarack-ültetés idejét tekintve a vélemények nagyon eltérőek. A legalkalmasabb időszak az ősz - október közepétől november végéig -, amikor az oltványokról már lehullott a levél. Száraz területen is az őszi ültetés a kedvezőbb, mert ekkor, ha elég nyirkos a talaj, nem igényel öntözést a barack. A kora őszi ülte- tésű fa gyökerein a sebek még abban az évben behegednek, tavasz- szal a fa erős hajtásnak indul, s a nyári szárazságot is jobban bírja. Hideg, nedves, vizet át nem eresztő talajon inkább tavasszal ültessünk, mert ott a gyökérképzödés nehezen Indul meg. Mihelyt a hőmérséklet 0 fok alá süllyed, már ne ültessünk, mert a gyökérzet mínusz 2-3 fokon már kárt szenved. Telepítés után a fák tövét kupacoljuk fel, ezzel védjük a téli hidegtől. A gyökérvédelemre különösen a meleg homoktalajokra ültetett fáknak van szüksége. A telepítést az úgynevezett műanyag nyúlháló felrakásával fejezzük be, ami 5-6 évig megóvja fáinkat a vadkártól. Eljött az ideje az örökzöldek telepítésének. Ha kertünkben kevés a hely, akkor ültessünk arany terülő borókát (Juniperus pfitz. ,,Aurea" 1.) Ezüstös színe és szép növekedése miatt kedvelt fajta az ezüstfenyő (Picea Pungens ,,Glauca“ 2), s a metszés nélkül is szép alakú oszlopos tuja (Thuja occidentalls „Columna“ 3.) kk «
