Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-11 / 37. szám
B izony, már félszáz éve is van annak, hogy beírattak az első osztályba. Én nem is nagyon törődtem vele. Ám egy szép napon azt mondta anyám:- Holnapután iskola-regula! Ránéztem, szemem könnybe lábadt.- Nem akarok iskolába menni! Megállt a konyha közepén, s felvonta a szemöldökét.- Vajon miért? Szerkeszti: Tallósi Béla tam meg. - Itt van mindenki.- Nézd csak, ott áll Tímár Lenke. Kék masni van a hajában. Az a kövérkés asszony az anyja.- Látom, nem vagyok vak! - bosszankodtam. - Vannak itt mások is. — Az igaz — súgta fülembe Pista. - De Lenke az én szeretőm.-A szeretőd? - csodálkoztam. - Hát iszen! — Neked még nincs szeretőd? — kérdezte megint súgva.- Mert ott elnáspángolnak. El ám!- Ki volt az a buta gyerek, aki ilyesmit mondott' neked?-Tóth Pista. Neki meg Kardos Karcsi mondta, ő meg tudja, mert már a másodikba megy.- Szófia beszéd ez, fiacskám. Az iskolában senkit sem bántanak. Ott csak tanulnak és játszanak - mosolygott anyám. - Ne félj senkitől, semmitől. Erzsiké néni, a tanító nénitek kedves, jó asz- szony.- Hát a kormos? Meg a nádpálca?- Ezeket is Pistától hallottad?- Karcsinak is kiporolták a nadrágját.- Elég legyen! - szólt emelt hangon anyám.- A pajtásaid mindent összefecsegnek... Te csak rám hallgass! Tudod, hogy én mindig igazat mondok neked ... Már az iskolatáskád is megvarrtam. Várj csak, kihozom a sifonból. Hipp-hopp!- kiáltotta, amikor kifordult a szobából, és nevetve a magasba dobta a vászontarisznyát. Megráztam a fejem.- Én olyat szeretnék, amit a hátamra csatolhatok. Karcsinak olyan van.- Arra nincs pénzünk. Különben ilyen vászontáskával jár a legtöbb gyerek. Látod, milyen szépen megvarrtam. A neved kezdőbetűjét is ráhímeztem. Pirossal. Látod?- Látom, látom - hadartam. - De mégis tarisznya.- Na és? — húzta össze a szemét. - Még mindig jobb, mintha spárgával kötnéd össze az irkáidat. Sok fiúnak elég a madzag is __ Mér gemben kirohantam az udvarra... Harmadnap korán keltett anyám. Jól megmosdatott a mosóteknőben, s az ünneplőt adta rám. Kézen fogott és azt mondta:- Gyerünk, kis szógám. Nem kellett messze mennünk. Az iskola sárga épülete csak egy ugrásnyira állott, a patak partján. Az udvarán már ott nyüzsögtek a gyerekek. Sok jó pajtásom volt közöttük. Tóth Pista mindjár hozzám futott.- Látod, mennyi gyerek?- tekintett körül csillogó szemmel. - Mit szólsz hozzá?-Hát jó rakás - állapítot— Nincs, nekem nincs - feleltem egyszerűen. - De minek is kéne egy elsősnek! — Mert így dukál! - villant Pista szeme. — De megyek anyámhoz, mert már kezdik. Az udvar végében fehér terítős asztal állt, körötte székek. Ide telepedtek a vendégek. Legelőbb a tiszteletes úr szólt hozzánk. Szép, zengő hangja volt. Következett a szeplős Fekete Rózái, a kurátor úr lánya, talpig rózsaszínű ruhában, copfosan. Szemét az égre meresztve kezdte: — Szülőföldem szép határa. írta Kis...faludy Károly. Mondott két sort, utána megakadt. — Ahol állok, ahol megyek — súgta Erzsiké néni. Rózái egyik lábáról a másikra állt, de valahogy befejezte, és nagy szipákolással szaladt az anyjához. Mindnyájan kuncogtunk, de hangunkat elnyelte az énekszó. A harmadikos, negyedikes gyerekek énekeltek. Utánuk Erzsiké néni beszélt arról, milyen jó az iskolában. Már eléggé zajosak voltunk, amikor felsorakoztattak bennünket, és Erzsiké néni vezetésével bementünk a tanterembe. Nagy zörgés, lökdösődés kezdődött, míg valahogyan elhelyezkedtünk a padokban. Mindjárt tüsszögni kezdtem, mert a padló rettenetesen bűzlött az olajtól. Pista cimborám mellém húzódott. — Ugye, együtt ülünk? — Persze - feleltem. - Hiszen te vagy a legjobb pajtásom. Erzsiké néni mindnyájunkat a nevén szólított, és mosolyogva elbeszélgetett velünk. Lelkünkre kötötte, hogy másnap reggel már nyolc előtt bent legyünk az osztályban. Mert rend a lelke mindennek. Az iskolától meg ne féljünk mert nagyon jól fogjuk érezni magunkat. Hittük is, meg nem is.- Most pedig álljatok sorba, és induljatok haza - mondta a végén. Fölcsillant a szemünk. Zörögve, zajosan föltápászkod- tunk és tolakodtunk kifelé.- Várjatok csak! - szólt utánunk. - Elfelejtettetek köszönni.- Jó egészséget kívánunk, tanító néni! - harsogtuk kórusban. — Érezzétek jól magatokat. Holnap majd találkozunk - intett és kikísért bennünket ...-No, hogy tetszett az iskola? — kérdezte otthon anyám, aki közben hazaballagott. adom is én! - feleltem vállat rándítva. - Jó, hogy annyi gyerek jár iskolába. Csak ne lenne olyan büdös a padló. Dénes György P C li Tóth Judit rm rm -í Cérna-lába, cérna-copfja Két nagy zsebből a köténye, két kis farkincába fonva, a zsebében mindenféle benne vékony kék szalag. kis papír, nagy papír. Egy kis kék, piros meg sárga ceruza, nagy radír, hátha rajzol, hátha ír. Megfejtés Az augusztus 28-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: a 2-es számú; 3 084 537, 19 408 159, 5 734 908. Nyertesek: Korcsmáros Enikő, Galsa; Varga Alica, Szeszta: Rabec István, Ajnácskő; Soós Tímea, Béna; Tóth Zsófia, Fülek. Gondolkodom, tehát, Hol mivel? Azt ugye tudod, hogy minden országban más pénznemmel fizetnek? Ausztriában például schillinggel, Olaszországban lírával, az Egyesült Államokban dollárral, Nagy-Britanniában fonttal. Hát a következő országokban? Keresd ki a megadott pénznemek közül mindig a megfelelőt, amellyel abban az országban fizetnek! GÖRÖGORSZÁG 1. forint 2. drachma 3. dinár DÁNIA 1. gulden 2. márka 3. korona LUXEMBURG 1. gulden 2. frank 3. márka INDIA 1. rial 2. rúpia 3. jen PORTUGÁLIA 1. peseta 2. escudo 3. cruzeiro MEXIKÓ 1. dirham 2. peso 3. líra Betürejtvény FEJDÍSZ HAL ŰRJÁRMŰ A megfejtés megkönnyítésére egyszavas definíciót is közlünk. ÓRAREND HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK TUTiMT terem TUTiMT terem TUTiMT terem TUTiMT TUTiMT terem 0. 1. 2. 3. 4. s. 6. 7. I 8. j 1992. IX. 11.
